Nemzeti Hirlap, 1905. január-június (2. évfolyam, 1-145. szám)
1905-02-06 / 29. szám
nal való megszüntetésére gondoljunk, ami csak súlyos veszteségek és Oroszország politikai megalázásának árán volna lehetséges ? Nem ! Veled együtt ezár abban bizakodunk, hogy bátor hadseregünk a tapasztalt hadvezér vezetése alatt kivívja a kívánt diadalt és Oroszországnak becsületes, tartós békét biztosít. Várjon most van-e ideje e súlyos körülmények közt annak, hogy Oroszország kormányrendszerének bárminő újjászervezésére gondoljunk? Hadd vonuljanak el a háborús felhők, csillapodjék le a zavar, akkor Oroszország intéző kezedtől vezetve megtalálja azokat az utakat, melyeken belső életét az autokrata császárnak az országgal való egyesülése alapján felújithatja, úgy, ahogy azt történelmünk parancsolja. Uralkodjál erőd tudatában, autokrata császár. Hatalmad nagyságában rejlik az orosz nép ereje és reménysége. Egysége a benned és Oroszország javáért való fáradhatatlan gondoskodásodban rejlik. Bízzál te abban, hogy az orosz haza régi rendje hűt hozzád. Moszkva, febr. 5. A nemesség mai ülésében elvetett kisebbségi felirati javaslat rámutat arra, hogy az uralkodó koronás elődei még nagyobb veszedelmek és belső zavarok közepette jutottak trónra és Oroszországot a néppel való bölcs egyesüléssel megmentették és nagggyá tették. A mostani súlyos napokban sem fog hiányozni az áldozatkészség. Csak a te szavadat szomjazzuk, mely érezteti velünk, hogy a czár és a nép között való kötelék nem szakadt el és hogy te, mihelyt szükségesnek találod, meghívod a nép képviselőit az állam munkáján való részvételre, hogy dicsőséges elődeid bölcs példája szerint népeddel egyesülve, találd meg az utat a tovább való kibontakozásra és hazád felvirágoztatására. A felirati javaslat végül arról biztosit, hogy szavaiból csak a tiszta, nem színlelt hazaszeretet beszél. Az áldozatok báróhoz ment és végül az esti órákban a nemzeti kaszinóban ismét Széll Kálmánnal értekezett. Tegnap, vasárnap Andrássy Gyula gróf — mint lapunknak jelentik — konferált Wekerle Sándorral és Bánffy Dezső báróval. Meg akarta továbbá látogatni Podmaniczky Frigyes bárót is, de a szabadelvű párt elnökét nem találta otthon. A tárgyalások részleteiről nem szivárgott ki semmi pozitív hir. — A tegnapi s általában az újabb eseményekről távirati rovatunk számol be. A szabadelvűpárt magatartására vonatkozólag Tisza István gróf a pártkörben így nyilatkozott: — A szabadelvűpártnak, mondotta a miniszterelnök, önállóan kell berendezkednie, mint külön pártalakulatnak, amely azonban támogatja a kormányalakítás lehetővé tételét, amennyiben ez a 67-es alapon történik. A párt nem foglal állást a kormány ellen, míg a legszükségesebb törvényhozási teendők, az indemnitás, költségvetés, újonozjutalék elintézést nem nyernek. Szóba került az országgyűlés megnyitásának időpontja is, amelyet a kibontakozás esetleges elhúzódására való tekintettel többen korainak mondottak. A kormányelnök erre nézve megjegyezte, hogy a megnyitást ő felsége is elhalaszthatja, de a Ház is eltolhatja egyszerű házhatározat alapján.* * * A függetlenségi párt és a Bánffy-párt között egyre élesebbé válik a nézeteltérés. Míg a függetlenségiek a mellett kardoskodnak, hogy a további kormányzásban őket fő főszerep illeti, addig a többi szövetkezettek közül eddigelé a Bánffy párt száll szembe a legerélyesebben e törekvéssel. Az új párt lapja „Csábítás“ czímen újabban a következőket írja a függetlenségi pártról : A rendkívüli módon megnövekedett függetlenségi párton kétségtelenül vannak elegen, akik a hatalom csábító kényelmességének nem tudnak ellentállani. A harcznál a köznapi embernek kellemesebb a pihenés. Hát nem csodálkozunk rajta, ha gyenge igények már a harczban kifáradtak és hogy a fontoskodók és stréberek mindenképest el akarják hagyni az őrhelyet, ahová őket a nemzet állította és a kormányzásból kérnek részt, mert rangosabb és gazdagabb javadalom pozíció ellenőrző bankigazgatónak lenni, mint szegény ellenőrnek. Ha a függetlenségi párt azt hiszi, hogy képes a kibontakozás útját megtalálni, ha a győzelem eredményében teljesen bízik és azt hiszi, hogy az uralkodó most kénytelen lesz negyvennyolcas kabinet alakítására megbízást adni , ám dolgozzanak ez ábránd megvalósításán. De ha ezzel veszedelembe viszik a nemzetet, hát vállalják érette a felelősséget akkor is, ha az alkotmányt sodorják érvénybe. A mi álláspontunk az, hogy a hatvanhetes kiegyezés egy szerződés, mely a nemzet és a király között fennáll és mindaddig, amíg a király a szerződést megtartja, a nemzetnek is kötelessége ehhez ragaszkodni. Lodz, febr. 5. Tegnap az utolsó zavargásoknak 9, ma pedig 6 áldozatát temették el. A temetőben ismételten megütközött a tömeg a katonasággal. Ketten elestek, 15-en megsebesültek. Egy rendőr megölt egy zsidó fiút, aki egy utczai hirdetményt letépett, úgyszintén egy munkást is. A közúti vasút forgalma szünetel. Az összes gyárosok elhatározták, hogy tíz órás munkanapot engednek, vagy pedig e helyett a kormány beleegyezésével másfél órás déli szünetet. A pályaudvaron az érkező és távozó utasok podagyászát átvizsgálják. A sztrájk szűnik. Varsó, febr. 5. A sztrájk most a varsói, petrikani, kálisi, radoni, lublini és szuvalpi kormányzóságokra terjed ki. A szuvalpi kormányzóságban a sztrájk véget ért. Varsó, febr. 5. A Varsavski Nevnik hoszszabb czikkben kifejti, hogy a tények azt bizonyították, hogy a sztrájkot kívülről hurczolták be. A munkások megcsalt áldozatai a bujtogatóknak, kiknek czéljuk volt zavart gerjeszteni. Varsóban hír szerint visszatér az élet a rendes kerékvágásba. A válság: Kolozsvár, febr. G. Andrássy Gyula gróf — mint már jelentettük — szombaton délelőtt hoszszabb ideig tárgyalt Kossuth Ferenczczel, majd Széll Kálmánnal. Délután Kossuth lakásán Andrássy, Kossuth és Apponyi folytattak hosszabb tanácskozást, mely után Andrássy gróf Zichy Aladár grófhoz, majd Bánffy Dezső erkölcstelen üzelmeket sem foghattak rá, pedig tudjuk, hogy efféléktől a halhatatlan huj- i dosót sem kímélték meg. Faustra is sötét árnyékot vet a gyalázat, melynek fertőjébe szegény Gretcben beleszédült. Még Hatvanit is összehozta a fáma Veronkával, a hűtlen szerető nevével, aki nem győzte bevárni, hogy a kedvese hazatérjen a külföldi akadémiákról, hanem férjhez ment egy henteshez, mint Csokonai Lillája, az ő szatócsához. Cecco nevét azonban asszonynyal még a néphagyomány sem hozza szóba. Végzetes szerepet nem játszhatott az ő életében az asszony. Az ő elmélete szerint a szépség nem okozója a szerelemnek, hanem okozata. Nem szükség, hogy lássuk szerelmünk tárgyát ; szerethetjük puszta képzelet után is. Ilyen szürke elmélet nem sok vizetzavarhatott abban az időben, mikor a provenezei törvényszékek tárgyalásaira nagyon is élénken emlékeztek még, amire Boccaccio Dekameronja, az „élet komédiájá“ nak könyve is ékesen szóló tanúbizonyság Máshol kell keresnünk a tulajdonképeni botránykövet, bár nagyon kérdéses, hogy az 580 esztendő óta húzódó kérdést most hamarosan tisztázni lehessen, hacsak egyszer véletlenül napfényre nem kerül még egynehány útbaigazító sor valamelyik magyar ősünk leveles ládájából, aki akkor járt Bolognán az egyetemre, mikor Cecco d’Ascoli ott tanított s az első ítéletet kimondták rá, mely egyelőre kóstolóul csak abban állott, hogy hetven bolognai lírát fizettettek vele, lefoglalták a könyveit s letiltották a katedráról. Az Americában olyan megfigyelések és kísérletezések nyomait veszszük észre, amelyeket később Copernicus, Galilei, Newton, Volta és Darwin fejlesztenek tovább és tökéletesítenek. A hangról értekezve, már van sejtelme a villamosságról, a „hideg felhő testek közt dörzsölés útján kipattant szikrádnak nevezi, azonosítja a villámmal, bár ezt előbb meglátja a szem. A fény és hang gyorsasága közötti különbséget egy kísérlettel ki is mutatja. Helytelennek tartja, hogy hulló csillagokról beszélünk, mert ha a csillagok csakugyan lehullanának, egy is eltakarná az egész földet. „Levegőben meggyulladt gőzök“ azok A tejútról a népnek, meg a régi iskoláknak az volt a véleményük, hogy a Rómába és a spanyolországi San Giacomóba vezető utat mutatja. Ezzel szemben Cecco úgy határozza meg, hogy „kisebb sűrű csillagok egyesülése“. Már ő említést tesz arról a két erőről, melyeknek egyensúlya eredményezi a központi mozgást s amelyeket később centripetál és centrifugál erőknek neveztek el. A magas hegyek bérczei feljebb érnek a felhők és viharok régiójánál. A fellegek és meteorok, melyek hozzájuk csatlakoznak, nem járnak egy mérföldnél és nyolcz stádiumnál magasabban. Az a megfigyelő, aki e vonal fölötti helyről néz le, gyönyörködhetik a napsugaras kék égboltozatban, alatta pedig a viharok tombolnak. A szivárványt fénytörés okozza s tanulmányozás okából kísérletileg elő is lehet állítani; a különböző sűrűségű fellegeken áthatoló sugaraktól ered. A csillagok ragyogását a mi pupillánk illúziójának tartja. A visszhang a hanghullámok visszaverődése. A méhecskék, melyeknek Cecco szerint nincsen hallószervük, a levegő rezgése következtében hallják meg a hangokat. Az eső, harmat, dér, hó és jégeső képződéséről szóló elméletet neki tulajdoníthatjuk. Pozzuoliban, Viterbóban és Acquasantán tanulmányozta a meleg forrásokat; megállapította, hogy a tellur üregekbe zárt kénből bugyognak elő s összefüggésben vannak a Stromboli, a Vezúv, az Etna vulkanikus kitöréseivel, úgyszintén a földrengésekkel. A vérkeringésről szóló elméletet már ő felállította, mégpedig valószínűen hullákon tett honcztani megfigyelések alapján. Most már érthető, hogy kora műveltségének átlagos színvonalát ennyire meghaladó pozitív tudása összeütközött azzal az iránynyal, mely még Galilei idejében is bűnnek tartott minden haladást, a vezeklés siralomvölgyének nézte a földet, a bűn teremtményének magát az embert. Széltében-hosszában olvasták még akkor III. Incze pápa könyvét „A világ megvetéséről“, hol ez áll a többek közt : „Az ember sárból és a legközönségesebb élelmiszerekből áll, holott a többi dolgok sokkal nemesebb élelmiszerekből teremtvék, mert azt mondják a bölcsek, hogy a csillagok és planéták tűzből vannak csinálva, a lehellet és a szelek levegőből, a halak és a madarak vízből ... A fák leveleket, virágokat és gyümölcsöket teremnek, az emberek pedig férgeket ... Az újszülött fiú A-t mond, a leány pedig E-t, pedig ez a két hanti a kínnak és fájdalomnak a hangja . . Cecco is hallott még büvös szigetekről, hol senki sem halhat meg s a hová nők nem tehetik be a lábukat; olyan csodálatos tavakról, a melyeknek vize minden betegségből kigyógyít ; ökörfejű emberekről, aranyfogú tengeri halakról ; neki is tanították még, hogy az aszbeszt-kő soha nem alszik el, ha egyszer meggyújtják ; az achát eloltja a szomjat; az ónix megmondja, hogy mit akarnak tőlünk a halottak. Azt is tudja, hogy mi a különbség a vörös meg a fehér bor közt. A vörös bor olyan szőlőtőkéből való, amit Noé apánk nappal ültetett, a fehér bor piedig az éjszakai ültetésből csurog. Hinni, vagy meghalni! Választania kellett, mert a kettő nem fért össze egymással. Cecco d Ascoli nem tudott a mester szavára esküdni és felcsapott feje fölött a máglya lángja. Sajnálattal láttuk azonban, hogy Cecco elítélésének igazolása, vagy kárhoztatsa körül most megindult viták nem mindig azzal a tárgyilagossággal folynak, amely nélkül pedig e nehéz kérdés végleges tisztázását nem remélhetjük. A felekezeti vagy politikai elfogultság ma is épen úgy nyűgbe köti a történeti kritikát, mint a vallási türelmetlenség dühöngése idején. Oly régen kialudt már annak a máglyának a tüze, hogy ma higgadtan beszélhetünk róla. Üdvözöljük Castellit azért a szívós kitartásért, melylyel az oly sokáig félreértett tudós költő emlékének rehabilitásáért küzd. Érdeklődéssel kísérjük a küzdelem folyását, innen a messze távolról is. Sikert kívánunk hősies vállalkozásához. Most két éve, mikor Rómában a „Cola di Rienzo kör“-ben erről a tárgyról felolvasást tartott, a jelenvoltak közt egy Giuseppe Inghisleri nevű mérnökre akkora hatást tett a felolvasás, hogy föllelkesülésében Cecco d’Ascoliról szobrot mintázott és a tervminta most csak arra vár, hogy bronzba öntsék, vagy márványba véssék. Nem tudom, hogy élethűek-e az arczán ezek a kemény, szinte daczos vonások és hogy valóban ilyen rendületlen nyugodtsággal állott-e meg a máglya előtt is ; de úgy, amint itt áll előttem a képe, érzem, hogy a műr sz ihletett lelke és biztos keze nagyon közel járhat a valósághoz. tőlünk, magyaroktól messzire van a kis Ascoli, de mi is részt tudnánk venni abban az örömben, melyet akkor érezne, ha főterén felállíthatná ezt az emlékművet. Ha én élek még akkor, személyesen elviszem hozzájuk a magyarok üdvözletét és megmondom nekik, hogy mi együtt érzünk velük, mi megértjük az ő örömüket, mert nekünk is van annyi vértanunk, mint bármely nemzetnek ezen a világon. Ha rám lenne bízva, épen Dante nagy könyvéből ezt vésetném a szobor aljára: »••■•••• a szabadságnak Becsét az érti meg, ki meghal érte “ Jelenetek a választási harczból. — jan 6. Hogy eltűntek a választási izgalmaknak Kárpátoktól Fiuméig kicsapó hullámai a lapok szorgalmas tudósítóinak még mindig van- nak mondani valói, a melyek a lezárt man- i NEMZETI HÍRLAP. dátumok elnyeréséért folytatott küzdelmekhez érdekes és sok jellemző adatot szolgáltatnak. Akad mandátum, a melyre ember vér szárítódon s akad mandátum, a melyre amig sok voksot felróttak a választások serény jelzői, addig a vészharang kongott egyes falvakban s a választók „legszebb állampolgári joguk“ gyakorlása helyett felgyújtott hajlékuk oltásával foglalkoztak, a melyre fanatizált, vad ellenzéki kortesek hajtottak üszköt. Itt-ott egy-egy ügyesen kieszelt ötlet biztosította a többséget, másutt meg a nép félrevezetésével szereztek győzelmet szeretett jelöltjüknek, az eszközökben nem igen válogatós népvezérek. Most amikor még mindig kedves vesszőparipája a nevetséges ráfogásokban, mosolyt keltő frázisokban, vakmerő ferdítésekben tobzódó ellenzéki lapoknak, a kormány vesztegetéseiről, erős pressziójáról szóló mesékkel való előhozakodás nem lesz épen érdektelen, ha bevilágítunk az ellenzék győzelembiztosító fegyvertárába azoknak az adatoknak kapcsán, amelyeket innen-onnan hozzánk jutattak. Akad köztük egy-két derűs momentum is, de legtöbbjük vad, fékevesztett terrorizmusról regél . . . * így a derűsebbjéből való, de a jó ízlésnek, komoly elvmérlegelésnek hajmeresztő hiányáról tesz tanúságot a szamosujvári eset Még jóval a választás előtt történt ez, amikor Dániel Lászlónak a szövetkezeti jelöltnek győzelme nagyon is kétségesnek látszott. Szamosujvár népe komoly, mértéket tartó, munkás és becsületes. A komoly munka emberei közül választotta jelöltjeit mindig. Ilyen volt a boldogult Molnár Antal, s a város érdekei iránt figyelmes Karácsonyi gróf is. Az idén azonban jelöltnek feltolta magát Dániel László ex-főispán is s pénzt, időt, fáradságot nem kimélve utazott le jó előre a kerület „megdolgozására“. Sikerült is magának mérsékelt számú tábort szerezni. Ezt a tábort pedig elkábították az ő üres szólamai. És akadt köztük egy minden jó izésből kivetkőzött kortes is, aki a következő hadi tervet eszelte ki és hajtotta végre Issekutz Győző orsz. képviselő ellen, akit a város szabadelvűpártja igaz és benső lelkesedéssel hívott meg a jelöltség elfogadására. Issekutz programmbeszédének megtartására a Korona-szálló nagytermébe hívta össze híveit. Bele is kezdett nagy figyelemmel hallgatott, tartalmas beszédébe, de egyszer csak azon veszi észre magát, hogy hallgatósága egyre szállingózik ki a teremből. Utoljára a legutolsó csoport is eltávozott, s künn a folyosón nagy zajjal támadnak rá a szálló bérlőjére. Az eset ugyanis úgy történt, hogy valamelyik ellenzéki kortes a teremben levő vas kályhára szörnyű honfiúi elkeseredésében „büdöskövet“ helyezett, amely megolvadván, éktelen szaggal töltötte el az egész termet, úgy, hogy a hallgatóságnak kénytelen kelletlen menekülni kellett onnan . . . Az még csak hagyján, ha ilyen eszközökkel küzdtek volna mindenfelé az ellenzéki népvezérek. Dehát ezer pozitív adat van rá, hogy a büntetőtörvénykönyv tilalmait sem vették nagyon számba. Hogy a sokat tárgyalt ellenzéki vad terrorizmus ezer példái közül csak egyet idézzünk: emlékezetbe hozzuk a felvinczi féktelenkedéseket. Ott ugyanis egy Miksa Imre nevű, de szerény képzettségű jelölt vette fel a küzdelmet Felszeghy Sándorral, a kerület szabadelvű pártjának népszerű, általánosan tisztelt és kedves egyéniségű jelöltjével szemben. A csata köztük már akkor eldőlt, amikor a kerület komoly elemei bizonyos humorral tekintettek arra a semmis szereplésre, amely a kerület ellenzéki jelöltjét jelenték telén faktorrá tették a parlamentben. Aránytalan nagy számban csoportosultak a választók Felszeghy Sándor személye köré s mégis 50 szóval kisebbségben maradt Miksával szemben. Az okát ennek a váratlan meglepetésnek a tordai törvényszék vizsgálóbírójánál kell keresnünk, akinek működési naplója egyszerre öt gyújtogatási bűnesettel szaporodott. A kerület öt községében gyűjtötték ugyanis fel a szabadelvű választók há■zait és gazdasági épületeit. Csak természetetehát hogy a lelketlenül megkárosított választók nem hagyhatták oda égő hajlékaikat, hanem rettegve vigyáztak arra, nehogy újabb égő csóvát rejtsenek házaik eresze, alfi . . .* A vérlázító erőszakosságok mellett akadnak szelidebb esetek is, így Lengyel Gl Oltáné, aki szegény boldogult Pichler Győző babéroira vágyakozván ötletes imposztorsággal nyerte el a többséget Tagányival szemben. A választásra besereglő románokat akik több harmad osztályú kocsiba zsúfolva hozták be Zilahon egy állomáson azzal rémítették meg, hogy a vonal meg sem áll velük Port-Arturig, ahol harczvonalba állítják őket Mert Tagányi felesége herczegi vér: Sulkovszky herczegnő. És a megrémült oláhok rémülten szökdöstek vissza a meszes hegyek közt fekvő falvaikba . . . A nemzeti kaszinó közgyűlése. Kolozsvár, febr. 6. A kolozsvári nemzeti kaszinó tegnap délután népesen látogatott közgyűlést tartott a kaszinó helyiségében. Elnökölt Fekete Gábor kir. táblai elnök, aki megkapóan szép beszédben vázolta a kaszinó igazi hivatását. A nemzeti szellem, nemzeti erő kidomborítása lehet csak az az igazi nemes czél, amely ezelőtt a társaskör előtt lebeg. Nem elég — úgymond — ezt a széló meggyőződésünkben hordani, hanem tettekben is meg kell valósítani. Közösen kell kultiválnunk nemzeti eszményeinket, tentorithatlan összetartással és igazi, benső lelkesedéssel. Ápoljuk ezt a közszellemet, amely dúsan kamatozó kincse a hazának. Kivánja, s reméli, hogy ez így lesz. Nagy figyelemmel és többszörös helyeslés mellett hallgatták a nagyszámban összegyűlt tagok az elnöknek szép és tartalmas megnyitóját, melyet végül lelkes és szűnni nem akaró éljenzéssel fogadtak Különböző jelentések következtek ezután, amelyek számszerű adatokkal is igazolták, hogy úgy anyagi, mint erkölcsi tekintetben szépen virágzik a kaszinó Jékey Dániel titkár olvasta fel ezeket a jelentéseket Különösen megnyugtató adatokat tartalmaz a gazdai és pénztári jelentés, amelyből kiviláglik, hogy a kaszinó tiszti pénztári eredménye 893 korona 8 fillér. A kaszinó tiszta vagyona 9627 korona. A közgyűlés a felolvasott beszámolókat egytől-egyig tudomásul vette s a tisztikarnak nemcsak a felmentést adta meg, hanem agilis és fáradhatlan működésükért jegyzőkönyvi elismerést is szavazott. Mielőtt a közgyűlés legfontosabb pontjára, a tisztújításra áttértek volna, különböző bizottsági tagokat küldtek ki, így a pénztárvizsgáló bizottságba Stockheil Gyulát, Benkő Mihályt és Merza Gyulát; a leltári bizottságba. dr. Moldován Gergelyt, dr. Menyhárth Gáspárt és Csiszár Gyulát; könyvtári bizottságba, dr Márki Sándort, dr. Boross Györgyöt és Filep Gábort. A tisztújítás minden izgalom nélkül folyt le. A tagok lelkes egyértelműséggel csoportosultak ismét a volt elnök személye, Fekete Gábor köré, akit egyangúlag választottak meg ismét. Az újólag megválasztott elnököt Haller Károly üdvözölte igen szép szavakban, mire Fekete Gábor meghatottan mondott szívből fakadó köszönetét . Ígérte, hogy a bizalomnak ilyen egyértelmű megnyilvánulását agilis munkásságával igyekszik kiérdemelni. Farkas Lajos dr. alelnök nagy elfoglaltságára való hivatkozással lemondott tisztéről, amit a közgyűlés azonban nem fogadott el, hanem elhatározta, hogy fel fogja kérnia köztiszteletben álló alelnököt helyének ismét való elfoglalására. 1905. február. Farkas Lajos dr. mellett ale Qiu tolták még Dobál Antalt. A tia.ot részében a következőképen ai !/ar C Igazgató : Gyöngyössy Béla ' j u.t . Molnár Sándor. Pénztárnok: (t r Ápotván. Gazda: dr. Ssohonczy Lajos vr. V nők: Gálfy Lőrincz. Titkárok di N Dániel és Grosz József. Választódr. dr Haller Károly, dr. Feilitzsch Árit^Wiesina Géza, Márki Sándor, Bilor^’ Csiszár Gyula, dr. Esterházy Sl. surány Ignácz, dr. Lukács Adolf * Kárt Gáspár, Mikó Imre és Incze’r A tisztikar uj választásának **'*• után a közgyűlés véget ért. hírek: Kolozv*r, fek| A szabadelvűpárt A kolozsvári szabadelvűpárt intézőbizottsága tegnap délelőtt^ órakor gyűlést tartott a New y 's szálloda emeleti termében, Jforgó Ibert pártelnök elnöklésével. A pí-\^| szép számmal gyűltek össze a köz ^I bizottság tagjai. Dorgó Albert elnök melegen szélvén a párt elvhűt és összetartó útjait, előterjesztette azt az inditványt hogy a párt — tudatában azon kiváló érdemeknek és buzgó, önzett s odaadó tevékenységnek, a melyet a páros két volt képviselője: Hegedűs Táldór és Feilitzsch Arthur báró huzamiidőnát kifejtettek — a hálás köszönet és őszinte elismerés kifejezésérl intézzen búcsúzó iratot a gazdagért a volt képviselőkhöz. A gyűlés általános, lelkes helyesléssel fogadta és tettem gáévá a teljes mértékben méltányolt indítványt. A gyűlés befejeztével együttmaradt párttagok közt még hoszszabb ideig élénk eszmecsere folyt, politikai helyzet esélyeiről és kilátásairól. — Szakbizottsági ülés A Hm szakbizottságai szombaton délután folytatták tárgyalásaikat, ezúttal is Fekete-Nagy M. tanácsos elnöklete mellett. Kisebb fontossági ügyek kerültek tárgyalásra, még kisebb érdeklődés mellett. Balikó Sándor szobrász, aki Fadrusz János mester műtermében dolgozott, elkészítette a mester mellszobrát és az a városnak megvételre felajánlotta. A szakbizottságok határozathozatal előtt az országos 1j képzőművészeti társulat véleményét óhajtják kikérni. Fikker Lajos házi pénztári ellenőr 1200 kor. személyi pótlékot kért, azon a czimen, hogy azt hivatali elődje is élvezte. A kérést ez idő szerint nem tartják teljesíthetőnek. Úgyszintén elutasították dé József ny. ellenőrnek az iránti kérését is, melyben fizetési előleg czimén fennálló 3300 kör tartozása elengedését kéri. Több kérés elintézése után az ülés öt órakor véget ér . Ismeretterjesztő előadás Az iparosok, iparos segédmunkások képzésén rendezett ismeretterjesztő előadások során tegnap délután, a városház nagytermében, if Jvács Dezső, ref. főr fmn tanár Katona Bálé ,b in-ját ismertette, világos, népszerű modorban. Szólt e legjelesebb magyar tragédiánk tréjának viszontagságos életéről; rámutatott ami szépségeire, hatására és tanulságaira, amelyeket annak olvasása, vagy szemlélése a smpádon mindnyájunknak nyújt. A nagyszám hallgatóság az egy óra hosszat tartó érdekes, lelkes és tanulságos előadást élénk tetszése jutalmazta. A rendező-bizottság köszönetét. . távollevő elnök helyett, Sólyom János tag'j ! tolmácsolta. A jövő vasárnap dr. Is- W I József felsőbb leányiskolai tanár tart btt I vasást Garibaldiró. — Erdélyi Bank és Takarékpénztár RészvénytársaságKilocvárt folyó hó 4-én d. u. 6 órakor l.l,llle meg koltói gróf László elnökle elijt a részvényesek szépszámú résztvétele , évi rendes közgyűlését. A jegyzőkönyveitésére dr. Gidófalvy István kir. kerjf#^ helyettesitésében dr. Kozma Endre, kir. ^ jegyző-helyettes, mig annak helyette, Gidófalvy István miniszteri tanácsos lui Rosenberger Ignácz nagy tett fel. , ■.-birtokos ^ A zárószámlák előterjesztése és a vények megszavazása után Pokoly theológiai tanár igen szép, lendülete» ben méltatta általános tetszés mellett 8r délyi bank és anyaintézete, a P^91' kereskedelmi bank harmonikus öbs/.i» , sét, mely lehetővé teszi az Erdélyi 180 kitűzött feladatainak és hivatásának lel sebben megfelelhetni. Teleki László gróf elnök meleg97a emlékezett meg az . elhuor intézet nemrégj igazgató-tanácsosa, Kornis Viktor gróf íak0"' 9 évi ügybuzgá működéséről és Je#' ^ vileg elhatároztatott, hogy a család 0 vét átirat intéztessék. Dr. Gergely Albert ügyvéd ,u^'tV 'f az elért szép sikerekért az igazgató»8#' ügyelő-bizottság és tisztviselői zőkönyvi elismerés szavaztatak. Js ! A felügyelő-bizottság tagjaik^1 ^ lasztattak: Szvacsina Géza kir. tanárs ^ gármester, Vikol Kálmán árvaszáki esti és gi' j