Nemzeti Hirlap, 1905. július-december (2. évfolyam, 146-277. szám)

1905-09-04 / 200. szám

1905. szeptember 4. — Hidelvei ref. papválasztás. Tekintélyes számban, mintegy 25-én keresték fel a kolozsvári reformátusok Régeni Ferencz­­ magyarbikali papot s hallgatták meg a va-­­ sárnapi istentiszteletét. Jól esett látni azt a szeretetet, melylyel Régenit hívei körül vet­ték és veszik. Nem egy aggodalmaskodva hallotta, hogy kedves papjukat Kolozsvárra akarják vinni ! Nem is csoda, hisz lélekemelő az az ének, melyet a szorgalmas ember buz­­golkodása folytán az egyházközség aprója­­nagyja áhítattal énekel és magasan szárnyaló az az ékesszállás, melylyel híveit annyi éven át tanította buzdította. A kolozsvári küldött­ség is teljes megelégedéssel távozott s abban a reményben, hogy ha sikerül Régenst Ko­lozsvárra hozni, egyikét a legméltóbbaknak hozza ide. — A mentők munkája A kolozs­vári önkéntes mentő-egyesület augusztus havi működéséről tegnap jelent meg a kimutatás, mely élénk tanúbizonyságot szolgáltat arról a buzgó, humánus munkálkodásról, melylyel derék mentőink a segélyre szoruló emberek­nek az első segélynyújtása körül segítségre voltak. A kimutatás szerint a múlt hónap­ban — részben az egyesület állomásán, rész­ben háznál — összesen 339 esetben nyúj­tották az első segélyt Részletezve: kivonul­tak balesetekhez 160-szor, a mentő­állomáson segélyt nyújtottak 104 esetben. Ezekből nap­pali eset volt 220, éjjeli 38. Betegszállítás volt 32. A mozgó­őrség működött 36 alka­lommal. Téves jelentésre kivonultak 7-szer. A kimutatás szerint tehát ismét sokkal na­gyobb a balesetek száma, mint a téli hóna­pokban. Az egyesület fennállása óta az ösz­­szes működése 25.035 esetnél. A mentő­egyesület részére újabban a kö­vetkező adományok érkeztek : Adományok: Zajzon Sándor 6 kor., dr. Hintz György 10 kor., Nosenspitz R. (Kis- Demeterről) 5 kor., Boday Mihály 3­09 kor., Szabó József 2 koronát adományoztak. Ren­des tagokut (évi 4 kor.) beléptek: Lux Kál­mán, Simon és Lőrincz, Fodor Antal, Török Kálmán, Ábrahám Sándor, Janovitz Géza, Dávid Izidor, Izsák Mór és Gengely An­drás. Az adományokért hálás köszönetét ez­úton fejezi ki az egyesület igazgatósága. — Az Erdélyi Gazdasági Egylet gyűlése. Az „Erdélyi Gazdasági Egylet“ igazgató-választmánya 1905. évi szeptember hó 6-án, (szerdán) délután 4 órakor — Pe­­tőfi­ utcza 7. szám alatti helyiségében — ren­des ülést tart, melyre a tagokat tisztelettel meghívja az elnökség. Tárgyak: 1. Múlt, július 24-iki ülés jegyzőköny­vének felolvasása. 2. Elnöki előterjesztések. 3. Jelen­tések a rendezés alatt álló kiállításokról. 4. Minisz­teri leiratok : a) házi ipari tanfolyamok ügyében ; b) m­ezőségi vízhiány ügyében ; c) állatgyógyászati szerek ügyében ; d) katonai korpa ügyében. 5. Ma­gyar Mezőgazdák Szövetkezete : tenyészállat értéke­sítő osztályáról. 6. Székelyföldi kirendeltség : mész­­iszap-trágya használata tárgyában. 7. Uj alapitó és rendes tagok bejelentése. 8. Ülés napjáig beérkező tárgyak és esetleges indítványok. — Beiratások a kereskedő ta­­noncz-iskolába. A kolozsvári kereskedő tanoncz-iskolába a beiratások f. szeptember hó 5. és 6-án d. u. 4—6 óráig eszközöltetnek, ugyanakkor fognak a javító vizsgálatok is megtartatni. — Herczeg, Ferencz az általá­­nos választói jogról. Az aradi szocziál­demokrata párt meghiván tegnapi népgyűlé­­sére az aradi és aradmegyei országgyűlési képviselőket, a meghíváson kivül még kér­dést intézett hozzájuk levélben az iránt, hogy megszavazzák-e az általános titkos választói jogról benyújtandó törvényjavaslatot? Herczeg Ferencz a pécskai kerület sza­­badelvűpárti képviselője a következő levél­ben felelt a szoczialisták fölhívására: Az aradi szocziáldemokrata párt tisztelt végrehajtó bizottságának Aradon. Tisztelt Uraim! Andrássy Gyula úr, a végrehajtó bizottság titkára levelet intézett hozzám, melyben nyilatkozatot kér tőlem, hogy híve vagyok-e az általános titkos vá­lasztói jognak, vagy sem ? Azon esetre, ha ellenezném a szóban forgó reformot, azzal fenyeget meg, hogy a szervezett munkástábor éreztetni fogja velem hatalmát. A levél hang­jára az a válaszom, hogy jogtalannak és sér­tőnek találom magammal szemben azt a föl­tevést, hogy ígéretekkel, vagy fenyegetésekkel befolyásolhatják a meggyőződésemet. A prole­tár gőgjét pedig semmivel sem találom tisz­teletreméltóbbnak a kapitalista pökhendisé­­génél. Ilyen előzmények után szinte nehezemre esik kijelentenem, hogy igenis hive vagyok az általános és titkos választói jognak. Hive va­gyok azért, mivel mint gondolkozó ember és magyar író nem is ellenezhetném ezt a refor­mot. Valahányszor programmbeszédet mon­dottam, mindig sürgettem ezt a reformot és nagyon természetes, hogy most, midőn az ideál megvalósíthatónak látszik, szolgálatába fogom bocsátani igénytelen erőmet és tehet­ségemet. Ezért azonban — és ezt hangsúlyo­zom — sem önöktől, sem mástól hálát nem reménytek Tisztelettel Herczeg Ferencz, országgyűlési képviselő,­szes bronz mellszobrot, melyet Teles Ede szobrász mintázott. Az ünnep délelőtt 11 órakor kezdődött. Dr. Hutyra Ferencz, a m. kir. állatorvosi főiskola rektora, az emel­vényre állott és elmondotta nagyszabású em­lékbeszédét, melyben széles alapon méltatta Azary tudományos munkásságát, nagy érde­meit és tüneményes fölfedezéseit. Végül ke­gyeletes szavakkal tolmácsolta a kortársak háláját a nagy tudós emléke iránt. A beszéd közben lehullott a lepel Azary szobráról és a gyülekezet levett kalappal éljenzett. A kongresszus tagjai sorából most Piot bég kairói állatorvosi felügyelő lépett az emel­vényre és lelkes franczia beszéddel adózott Azary emlékének, kiemelvén, hogy a nagy ma­gyar tudós méltó tanítványa és kortársa volt Pas­­teurnak, a világhírű franczia tudósnak. Ez­után a koszorúk elhelyezése következett. A kegyeletes ünnep a koszorúknak a szoborra helyezése után ért véget. — Tóvölgyi Margit gyásza. Tó­völgyi Margitot, a kolozsvári színház jeles drámai művésznőjét megrendítő csapás érte. Édes­anyja Tóvölgyi Vitályos Béláné, szül.­dobai Dobay Eszter, egykor szintén ünnepelt színésznő, szombaton este Kolozsvárt meghalt. A megboldogult az utóbbi időben súlyos beteg volt, a­melyből leányának legönfeláldozóbb ápolása sem menthette meg. A művésznő iránt vá­rosszerte általános, őszinte részvét nyilvánul Az elhunyt temetése holnap, kedden d. u. 5 órakor lesz a temető halottas kápolná­jából. — Nők a gyógyszerészeti pá­lyán. A vallás- és közoktatásügyi minisz­ter rendeletet intézett az összes törvényható­ságokhoz, melyben kijelenti, hogy tudomására jött az a körülmény, hogy a törvényhatósá­gok a gyógyszerész pályán levő nőket a mi­nisztérium előzetes engedélye nélkül gyakor­latra bocsátják. Miután ez a most is ér­vényben levő kormányrendelettel ellenkezik, felhívja a miniszter a törvényhatóságokat, hogy a rendelet szerint ezentúl a vallás- és közoktatásügyi miniszternek a belügyminisz­terrel egyetértőleg való engedélyezés czéljából az összes ily irányú kérvényeket a törvény­­hatósági főorvos véleményes jelentésének kí­séretében, haladéktalanul terjeszszék fel a vallás- és közoktatásügyi miniszterhez. — Ney Dávid temetése Fenséges gyászpompával, sok ezer ember részvétele mellett kísérték tegnap utolsó útjára a nagy mester­dalnokot, Ney Dávidot, az operaház előcsarnokából, a­hol virágos ravatala állott. Valósággal életveszélyes tolongás árán lehe­tett csak bejutniok az embereknek a csarnok előrészébe, míg azt a részt, a­hol a ravatal állott, a család, a hivatalos személyiségek és a művészek, meg a sajtó képviselői számára tartották fenn. A ravatal körül ott voltak : Zichy Jenő gróf titkos tanácsos, Bezerédj Viktor min. tanácsos, az operaház valamennyi művésze és művésznője, élén Mader Raoul igazgatóval, a Nemzeti Színház művészei Somló Sándor igazgatóval s a főváros többi színházá­nak művészei igazgatóik vezetésével. A székesfő­város részéről Rózsavölgyi Gyula h. polgármes­ter. Az egyházi énekkar búcsúdala és az egy­házi beszéd elhangzása után Mader igazgató búcsúzott el az Operaház nevében a mű­vésztől. Azután az Operaház zenekara, majd a filharmonikusok gyászindulója mellett vo­nult ki az ezernyi ember az uj izr. temetőbe, hol gyászének és imádság után elföldelték a nagy mester­dalnok kihűlt porrészeit. — Furfangos csaló. A szélhámos­ságnak közönségesen ismert módja szerint csapott be két jónevü kolozsvári iparost: Goldberger Kálmán és Harkó Lajos férfi­szabókat Kubis Béla csavargó, ki Vásár­helyi Béla földbirtokosnak adta ki magát. Az ál-földbirtokos úri fogaton ment a szabó­üzletekbe is — a Magyar Korona-szállót nevezvén meg szállásának — megvett egy egy öltözet ruhát, melyeket azonnal elküldött a vele levő livrés inassal a lakására, majd barátságo­san köszöntve Goldberger szabót, maga is laká­sára hajtatott. Eltávozása után a szabómester­nek gyanúja támadt az elegáns földbirtokos iránt és kérdezősködni kezdett felőle telefonon a Korona szállodánál, a­honnan azt a feleletet kapta, hogy Vásárhelyi Béla földbirtokos még pénteken elutazott a szállodából. A gyanú — hogy valami furfangos szélhámossal volt dolga — mind jobban megerősödött lelkében és hogy biztos tudomást szerezzen az illető ki­létéről, a rendőrséghez fordult. A rendőrség pár órai sikeres kutatás után csakugyan meg­állapította, hogy a szélhámost Kubis Bélának hívják és a város területéről örökre kitiltott csavargók egyik notórius tagja, ki ellen még Harkó Lajos szabómester is adott be felje­lentést a rendőrséghez, hol szigorú nyomo­zást rendeltek el a „földbirtokos“ kézrekerí­­tése iránt.­­ Leharapta a felesége orrát. A szerelemféltés brutális cselekedetre raga­dott tegnap egy makói kereskedőt, a­ki őr­jöngő féltékenységben leharapta viruló fia­tal felesége orrát, hogy azalatt, míg ő csalárd bukás miatt kapott börtönbüntetését leüli, biztosítsa magának neje hűségét. Mol­nár István kereskedőt csalárd bukásért né­hány héttel ezelőtt 6 havi fogházra ítélte a törvényszék. Büntetésének megkezdése előtt csókolódzás közben tőből leharapta felesége orrát, hogy míg ő büntetését kitölti, senkinek se tetszhessen. „Most nyugodtan ülök a bör­tönben“ mondta a furcsa „műtét“ elvégzése után és feljelentette magát a rendőrségen. Felesége pedig Budapestre utazott, hol ope­rálni fogják. A férj a rendőrségen történt kihallgatásakor beismerte, hogy szándékosan követte el tettét. Okul azt adja elő, hogy a felesége nem oly ártatlan, mint a minőnek látszik, mert ő meg van győződve, hogy az asszony hűtlen volt hozzá. A rendőrség a leharapott orrnak egy darabját bűnjelként őrzi. — Vonatkisiklás. A nagyszeben — kiskapusi vonalon Vízakna állomás közelében csütörtök délután váratlan meglepetés érte a közönséget. A 6 órakor este induló fürdővo­nat mozdonya ugyanis a nevezett állomás vál­tójánál eddig ismeretlen okokból kisiklott és miután több méter hosszúságban felszakította a pályát, megállt. A Nagyszebenből kért se­gélyvonattal nemsokára megérkeztek a mun­kások, a­kiknek Fischer sűtőházfőnök és A­dó­rién állomásfőnök-helyettes vezetése mellett sikerült nehéz munkával a szörnyű monstru­­mot a sínpárba visszahelyezni. Az este 9 órakor Vízaknára érkező személyvonatig azon­ban még nem sikerült a forgalmi akadályo­kat megbontani, úgy, hogy az utasok 2­á órányi késéssel, csupán átszállásolás mellett, juthattak el Nagyszebenbe.­­ Kibukott a vonatból Izgalmas jelenet tanúi voltak azok, a­kik a szombaton este Debreczenbe érkező nyíregyházai vona­­taton utaztak. A­mint a vonat a császárszál­lási állomást elhagyta, de már rendes sebes­séggel haladt, egy hét éves kis­fiúcska neki támaszkodott a kupé ajtajának. Az ajtó egy­szerre hirtelen kinyílt s a gyermek háttal ki­bukott a robogó vonatból. Simon István­­ debreczeni tanító épen ebben a pillanatban jött át a másik kocsiból, látta a jelenetet, hogy a gyermek esés közben nem sérült meg, feltápászkodott s a mellette elrobogó vonat alá sem került. A gyermek kétségbeesett any­ját igyekezett is megnyugtatni, de az őrült sikoltozásban, velőtrázó kiáltásokban tört ki. Nem vette észre, mikor a gyermek kibukott s a­mint megtudta, ki akart utána ugrani. Ebben a szándékában Simon István tanító csak hosszas küzdelem után tudta megaka­dályozni. Valósággal birkózott az asszonynyal, hogy visszatarthassa. E közben a vonat nagy utat tett meg s az utasok fejüket vesztve szaladgáltak, keresték a vészféket, hogy meg­állítsák a vonatot. Végre is a szomszéd sza­kaszban ülők hallották meg az anya kiáltá­sait, a nagy lármát s azok húzták meg a vészféket. A vonat megállása után az anya az utasok közül többel szaladt a gyermek ke­resésére s a kis­fiút meg is találták a csá­szárszállási állomáson, hová az a maga lábán bement. Nem lett semmi baja. Még csak külső horzsolás sincs rajta Mikor az anyja visszahozta, az utasok örömükben versengtek az édes­anya örömével. A kis­fiú Pető Sán­dor helybeli kútfúró Gábor nevű gyermeke. A csapókertben laknak. A vonat e miatt egy órai késéssel érkezett be az állomásra. Az után azonban sok és szigorú kritika hang­zott el a miatt, hogy a fővonalon még mindig alkalmaznak olyan kocsikat, melyek ajtaja kifelé nyílik. — Egy czigaretta miatt. Temes Demete­­szeszgyári munkás tegnap a Monostori söri házban töltötte szabad idejét több berúgott barátja társaságában. A részeg barátok egy­szer csak nagy hangon követelni kezdették tőle, hogy mindegyiküknek egy c­igarettát adjon. Temes a durva követelés teljesítését megtagadta, mire barátai se szó, se beszéd, agyba-főbe verték és aztán otthagyták. Sérü­léseit a mentők kötözték be. — Azary szobrának leleplezése. Kegyeletes ünnep színhelye volt vasárnap délelőtt a budapesti m. kir. állatorvosi főis­kola Rottenbiller­ utczai kertje. A VIII. nem­zetközi állatorvosi kongresszus tagjai nagy számban gyűltek össze, hogy részt vegyenek Azary Ákos, a nagynevű orvostanár emlék­­szobrának leleplezési ünnepén. Azarynak, a­ki az állatorvosi főiskola belgyógyászati tan­székének tanára volt, kortársai emelték a di­ NEMZETI HÍRLAP. Hétfő: Szombat: Színházi műsor : Angyal Bandi. (Esti előadás, félhely­­árakkal). Kedd : Szabinnők elrablása. .Szerda : Drótos tót. (Réthy Laura első ven­dégjátéka.) : Szép Heléna. (Réthy Laura vendég­játéka.) Csütörtök Péntek (d. u.: trukow, a székelyek hóhéra. (este : Toloncz, Réthy Laura búcsu­­föllépése) Szókimondó asszonyság. (Esti előadás félhelyárokkal). Művészet. * Sabinnők elrablása Kedden este újítja föl a nemzeti színház a legnépszerűbb és legkac­agtatóbb bohózatok egyikét: a „Sa­­binnők elrablását“. A darab szereposztása ez : Bányay — Szentgyörgyi, Borbála — Laczkó, Etelka — Hegedűs, dr. Szilvásy — László, Irma — Horváth Paula, Marusán — De­­zséri, Endre — Mészáros, Rettegi — He­­tényi, Róza — Cserényi. * Réti Laura vendégjátékai. Szerdán este lép föl először Réti Laura asszony a „Drótos tót“ Zsuzsikájában, majd csütörtökön „Szép Heléna“ czímszerepét, pénteken „Toloncz“­­ban Angyal Liszkát fogja eljátszani. E há­rom szerep alkalmat ad a művésznőnek, hogy úgy alakító képességét, mint énekművészetét bemutathassa. TÁVIRATOK. A kormány reformtervei. Budapest, szept. 4. Báró Fejérváry Géza miniszterelnök utóbbi isdili útjá­hoz a koalíc­iós lapok megint fantasz­tikus találgatásokat fűznek. Igaz csupán annyi, hogy a Fejérváry­­kormány új, nagyszabású programmot készít elő, olyat, mely korszakalkotó gaz­dasági és szoc­iális reformokat tar­talmaz. Ezekről a reformokról a kormány jogosan hiszi, hogy oly hathatósan eme­lik a nemzet jólétét, kulturális és szo­cziális haladását, hogy a nemzet érték szívesen fogja magát tartóztatni a ka­tonai vezényszó kérdésében, melyben a király nem enged, a nemzet pedig a királyt törvényesen engedésre nem kény­szerítheti. A passzív rezisztenczia tönkre teheti a magyar államot, de a királyt nem kényszerítheti engedni. Ezért kell a kormánynak más ala­pot keresni a kibontakozásra. Erre szol­gálnak a szóban forgó nagy reform­­tervek, melyeket Fejérváry báró az utóbbi időben a király előtt ismételten kifejtett. Minden egyéb híresztelés koholmány. Alaptalan hir Budapest, szept. 4. „Kristóffy, Vörös, Bokányi“ czímen egyik budapesti napilap tegnap azt a közlést tartalmazta, hogy három nappal ezelőtt Szterényi állam­titkár hivatalos szobájában titkos kon­­ferencziát tartottak Kristóffy belügymi­niszter, Vörös László kereskedelmi mi­niszter és Bokányi Dezső szocziál­demokrata. Illetékes helyről felkérettünk annak kijelentésére, hogy ez a közlés teljesen alaptalan. Kristóffy miniszter jelöltsége Resicza, szept. 4. Avramescu Pacho­­nius orsz. képviselő, a­ki lemondott mandátumáról, tegnap búcsúzott el itteni választóitól és maga helyett kép­viselőnek Kristóffy József belügyminisz­tert ajánlotta. A nagy számban egybegyű­lt vá­lasztók Kristóffyt élénk lelkesedés közt egyhangúlag képviselőjelöltnek kiáltot­ták ki. Az ellenzék jelöltje Panajot Mihály bankigazgató. A vezérlő bizottság gyűlése. Budapest, szept. 4. A szövetkezett ellenzék vezérlő bizottsága holnap érte­kezletet tart, melyen hír szerint foglal­kozni fognak az általános választói jog kérdésével is. Bánffy Dezső báró és Vázsonyi Vil­mos erre nézve indítványt terjesztenek az értekezlet elé, sőt hire jár, hogy eb­ben a kérdésben a függetlenségi párt is tesz indítványt. Andrássy Gyula gróf és az álta­lános választói jog. Budapest, szept. 4. Andrássy Gyula gróf ma Budapestre érkezett. A gróf környezetében beszélik, hogy Andrássy az ellenzéki vezérlő bizottság holnapi értekezletén a vá­lasztói jog általánosítása ellen állást foglal és ebben a kérdésben határo­zott fönntartását kívánja a koaliczió programmjának. ítélet párbajü­gyben. Budapest, szept. 4. A budapesti büntető járásbíróság gr. Lázár István Marostorda vármegyei főispánt és dr. Urmánczy Nándor földbirtokost, volt szászrégeni képviselőjelöl­tet párbajvétség miatt két-két napi állam­fogházra ítélte. Az ítélet jogerős. Lakoma a házelnök tiszteletére Battonya, szept. 4. A battonyai polgárság tegnap lakomát rendezett Justh Gyula kép­viselőházi elnök tiszteletére. A lakomán részt vett Kossuth Ferencz is, több f­üggetlenségi képviselő kíséretében. Az első felköszöntőt Návay Lajos ország­gyűlési képviselő mondotta Justh Gyulára. Justh Gyula beszédében fejtegette, hogy a képviselőház elnöki székébe nem fogja be­vinni a politikát és hogy a tanácskozás sza­badságát minden támadás ellen meg fogja védeni. Utánna Kossuth Ferencz fejtegette, hogy a képviselőház kötelessége a nemzeti követe­lések mellett állást foglalni. Reméljük — úgymond — hogy a király végre meg fog érteni bennünket. Függetlenségiek és szocziallisták verekedése Nagyenyed, szept. 4. A szoczialisták teg­nap délután itt nagygyűlést tartottak. Mikor Tatai Gyula, a kolozsvári központ képvise­lője beszélni kezdett, a gyűlésen jelenlevő függetlenségi polgárok nagy lármát csaptak. Később a függetlenségiek és a szoczialisták között véres verekedés volt, melynek csak a rendőrség erélyes közbelépése vetett véget. óriási tűzvész. Konstantinápoly, szept. 4. Drinápolyban óriási tűzvész pusztít, mely eddigelé ezerkét­száz házat pusztított el. A mentési munkálatok nagy energiával folynak. Családi dráma Bécs, szept. 4. Blecken György itteni fogorvos, mikor tegnap éjjel egy vendéglőből, hol jóbarátaival mulatott, lakásába hazatért nejét egy ablakkeresztfára felakasztva ta­lálta. Bleekent neje halála annyira elkeserí­tette, hogy megmérgezte magát és pár órai rövid kínlódás után meghalt. A családi dráma oka — állítólag — az asszony félté­kenysége volt. Törvénykezés. § Esküdtszéki tárgyalás. A két hónapi nyári szünidő után ma délelőtt ült össze a kolozsvári kir. törvényszék esküdtbírósága. A mai első napon a következő ügy került tár­gyalásra: Magyarfenes község határában ez év május 11-én Lukács János, az Andrássy uradalom erdőőrse Tóthfalusy Kálmánnal, az uradalom ispánjával künn volt a község ha­tárában, hogy együtt ellenőrizzék a levágott fának épen akkor eszközölt elszállítását. Hajn­á­nali három óra után egy szekér közeledett felé­jük. Ők azt gondolták, hogy fáért jön, de a sze­kér útközben letért a helyes útról és rátérve egy kacskaringós, félreeső útra, eltűnt szemeik elől. Még egy darabig ott maradt a farakás helyén az erdőőr, de később elment, hogy mindennapi reggeli kötelességét, az erdő be­járását teljesítse. Az erdőből csakhamar kiér­kezett egy nagy darab tisztásra, a­hol meg­látta az imént szemei elől eltűnt szekeret, melyből a marhák ki voltak fogva és jóízűen legeltek a kövér fűben. Mivel azon a helyen a legeltetés csak az uradalom marháinak volt megengedve, az erdőőr ezért a marhák gazdáját, név szerint Váradi Istvánt a legeltetésért felelősségre vonta. Mivel Váradi eljárását nem tudta igazolni, az erdőőr zálog gya­nánt elvette a tilosban legeltető szűrét és azzal a falu felé indult. Az volt a szán­déka, hogy a tilos legeltetést bejelentse. Vá­radi az irodalmi ispánnál, kiről gondolta, hogy már a faszállítás további ellenőrzését másra bizva, maga a házi ügyek végzésére hazament. Alig távozott azonban háromszáz lépésnyire Váraditól, midőn az utánra kez­dett kiabálni és feléje futott. Az erdőőr megijedt, azt gondolván, hogy Váradi valami rossz szándékkal van iránta, ő is futásnak eredt. Azonban a nehéz szűrtől, a puskától nem bírta annyira a futást, mint Váradi, kitől már csak 100 lépés távolság választotta el. Ekkor az erdőőr megállt és puskáját lö­vésre tartva, „Megálljt“ kiáltott. Váradi azonban tovább futott feléje. Erre az erdőőr elsütötte nyúlsöréttel töltött kétcsövű fegyverét. A sörétszemek jobb ágyékába fúródtak Vá­­radinak, ki a nagy fájdalomtól azonnal ösz­­szeesett. Lukács látva a történteket, azonnal a falu felé ment, hogy értesítse az esetről Tóthfalusi ispánt. Tóthfalusi épen az erdőbe akart menni és útközben találkozott a lélek­szakadva futó erdőőrrel, ki elbeszélte neki az esetet. Az ispán a faluba ment segítséget hozni, Lukács pedig visszament a sebesülthez. Mire azonban az ispán megérkezett a segítséggel, Váradi már meghalt. Ma délelőtt ült össze ez ügyben az es­­küdtbiróság dr. Rudnyánszky Béla elnöklé­sével. Szavazó bírák voltak : Issekutz Gyula és Szabó Jenő. Esküdtek: dr. Kádár János, Tauffer Géza, Zachis Lukács, Trandafir Mik­lós, Lászlovszky Péter, Kövendy Károly, dr. Both Péter, Pál Gyula, Varga László, Dá­niel Antal, Mihály István és pótesküdt volt: Pál Andor. A vádat dr. Csipkés Károly kir. ügyész képviselte. Védőül dr. Grün A. Li­­pót ügyvéd képviseletében dr. Nagy Mór szerepelt. A vádirat felolvasása után kihallgatták Lukács János vádlottat. Lukács tette elkö­vetésében azzal védekezik, hogy ő csak meg­­ijesztésül fogta rá a fegyvert Váradira. Lőni nem akart s fegyvere véletlenül sült el. A másik két tanú, a vádlott felesége és Tóthfalusi Kálmán semmi jelentékeny dolgot sem a vádlott ellen, sem mellette felhozni nem tudnak. Orvosszakértők véleményét is igénybe vette a törvényszék. Dr. Kenyeres Balázs és dr. Kerekes Gyula véleménye szerint, a lövés 3 percz múlva rögtöni halált okozott. Ha orvos lett volna a helyszínen, még ez sem tudott volna segíteni Váradi Istvánon. Fél tizenegy óra után az ügyész hozzá kez­dett vádbeszéde megtartásához, bizonyítván érvekkel a vádlott bűnösségét. A vádbeszéd elhangzása után dr. Nagy Mór tartotta meg védőbeszédét Háromnegyed tizenkettő után hozták meg az esküdtek verdiktjüket, mely szerint a vádlottat nem bűnösnek mondották, ki a terhére rótt bűncselekmény elkövetésében. Ennek alapján az esküdtbíróság felmentő ítéletet hozott. Közgazdaság.­ ­ A makói hagyma Afrikában. Makóról a napokban 16 nagyon hagymát szállítottak Afrikába. Afrikában a hagymát 30—34 K.-ért­­ lehet értékesíteni un.­mázsáját, így írják ezt a­­ fővárosi lapok, a­mely hírből azonban egy szó se igaz. A hagyma ez idő szerint még nagyobb távolságra nem szállításképes, külö­­­­nösen nem Afrikába, a­hova 6—7 hétig kell annak vonaton és hajón utaznia. Ezt pedig a hagyma beraktározva most még, a­mikor nem eléggé száradt, nem bírja ki. Afrikába szoktak ugyan Makóról hagymát szállítani, de csak októbertől kezdődőleg.­­ 3 Felelős szerkesztő : HEGY­ES­Y VILMOS ______________________________ Kiadó és laptulajdonos: AJTAI K. ALBERT.­­ 1

Next