Nemzeti Közoktatás, 1934-1935 (5. évfolyam, 1-10. szám)

1934-09-01 / 1-2. szám

6 NEMZETI KÖZOKTATÁS 1934 szept.—okt. hu. Elek, a Ferencvárosi Keresztény Polgári Kör alelnöke, Ekamp Nándor, Bay József és Józsa Rezső mondottak beszédet. Csora Zsigmond az üneplést meghatott hangon köszönte meg, hangoztatva, hogy a tanító legszebb jutalma a tanítványok és kartársak szeretete, bolt területek visszaszerzésére irányuló jogos és kiirthatatlan elhatározások és törekvések legszebb virágait. Az évtizedes munka generációkon át viharálló erdővé sokasította az apró palántákat. Csorna Zsigmond 1923-ban igazgatóvá lépett elő, nemsokára pedig tanulmányi felügyelő lett. A tanítóság és igazgatói kar széles rétege ismerkedett meg közelebbről az ő tapasztalatokban és pedagógiai értékekben gazdag, rokonszenves egyéniségével, mellyel nemcsak őszinte nagyrabecsülést és tiszteletet, hanem ragaszkodó szeretetet is ébresztett maga iránt. Valóban megható volt látni, ha iskolalátogatásai alkalmával olyan kollégára bukkant, aki szintén Erdélyből származott ide. Hogy égett az arca, hogy ragyogott a szeme a hazagondolás, a visszaemlékezés szent tüzétől! Szűkebb környezete, az ipar utcai elemi iskola tantestülete, melynek egy ideig igazgatója, majd tanulmányi felügyelője volt, — itt volt az irodája is, — különösen élénk együttérzést tanúsított nemcsak az ő személye, hanem a példás, szép családi életet élő családfőn keresztül poétalelkű hitvese és gyermekei iránt is, kik annak idején ennek az iskolának voltak növendékei, ma ösztöndíjas egyetemi hallgatók. A múlt tanév elején, amikor az ipar utcai iskolát megszüntették, könnyes szemmel búcsúzott egymástól az összeszokott, régi tantestület és atyai barátja, az aranyszívű Csorna Zsigmond. A IX. kerület igazgatói versengtek előzékenységben, hogy ki adjon irodahelyiséget a tanítóság rokonszenves nesztorának. Most, nyugalomba vonulásakor, a kartársai, barátai és tisztelői százainak jókívánságait óhajtják tolmácsolni a visszaemlékezésnek ezen szerény sorai is! Nem feledjük búcsúsorait sem, melyekben ezt is mondja: „Igen sok szép és felemelő emléket és példát viszek magammal, amikre mindig szívesen gondolok s ha nekem is sikerült jó emléket hagynom magam után, úgy ez engem boldoggá tesz, ez az én legszebb elégtételem. Én megértésre törekedtem, de hálátlan lennék, ha nem mondanék legforróbb köszönetet Önöknek azért a benső és szíves támogatásért, kitüntető bizalomért, megbecsülésért és ragaszkodásért, amelyben engem testületenként és egyénenként részesítettek. A Mindenható áldja meg Önöket jóságukért. Szívből kívánom, hogy az ő kegyelméből legyenek birtokánban mindazon kedvező feltételeknek, melyek életüket úgy egyéni, mint családi és hivatásbeli vonatkozásban széppé, megelégedetté és boldoggá teszik. Abban a reményben, hogy még lesz alkalmam Önökkel baráti szót váltani, ismételten hálás szívvel köszönetet mondok és szívélyes üdvözléssel hivatalosan búcsúzom Önöktől.“ Kedves Zsiga Bátyánk! Élvezd a nyugalom áldásait jó erőben, kitűnő egészségben és meghitt boldogságban, az emberi kor legvégső határáig! Varga Imre. A székesfőváros tanulmányi felügyelő és a IX. kerület tanítói társadalma többszáz terítékes társasvacsorával egybekötött kitűnően sikerült búcsúünnepséget rendezett a Ferencvárosi Keresztény Polgári Kör Bakáts-téri helyiségeiben Csora Zsigmond tiszteletére. Az érdemekben gazdag pedagógusnak emelkedett hangú beszédek kíséretében May Vilmos adta át a Budapesti Tanítótestület értékes ajándékát, majd dr. Nagy Zsigmond miniszteri tanácsos, a székesfőváros királyi tanfelügyelője, dr. Nagy Az új elemi iskolai tantervről nyilatkozott legutóbb dr. báró Babarczy István tanácsnok, a következőkben: “ Most, hogy végetért a beosztás nagy munkája, kezdhetünk hozzá tulajdonképpen az előttünk tornyosuló problémák megoldásához. E tekintetben a legfontosabb, hogy folytassuk és befejezzük a Szendy alpolgármester által kezdeményezett nagy munkát:az elemi iskolai tanterv megfelelő módosítását. A helyzet e tekintetben az, hogy a kultuszminisztérium által készített állami tanterv, amely az egész országban egységes, nem felel meg a budapesti tanulók életszempontjainak. Mást kell tanulnia egy istenháta mögötti kisalföldi faluban a hatesztendős elemi iskolai tanulónak, mint a Fővárosban. Az állami tanterv szerint például hat héten át kell foglalkozni az elemi iskolában a tehénnel, ezzel szemben Budapesten sokkal fontosabb a közlekedési rend megtanulása, amire vonatkozóan az állami tanterv nem tartalmaz intézkedést. Számos ilyen ellentét van az állami tanterv és a fővárosi közoktatás szempontjai között, amelyeket természetszerűen ki kell küszöbölni a budapesti elemi iskoláik tantervéből. A munka első fejezete, az adatgyűjtés, már véget ért, most kezdődik az anyag feldolgozása és annak kapcsán a készítendő új tantervnek az állami felügyeleti hatósággal való megbeszélése. Dausz Gyula ünneplése Meleg és bensőséges keretek között ünnepelte f. hó 4-én a X. ker. Szent László-téri el. leányiskola tanítótestülete Dausz Gyula igazgatót azon alkalomból, hogy 30 éve van a főv. tanügy szolgálatában. Dausz Gyula, neve minden fővárosi tanító lelkében az önzetlen — a közjóért dolgozó, — fáradtságot nem ismerő, — igazlelkű jó kolléga gyanánt él. Az ünnepség egyik érdekessége, hogy abban a tornateremben folyt le, ahol Dausz Gyula mint kis elemista tanult és mint tanító, tanított. Dausz Gyulát a jubileum alkalmából barátai, tisztelői és kartársai elhalmozták szeretetük megnyilatkozásaival, gratulációikkal, amelyekhez most a Nemzeti Közoktatás szerkesztősége is őszinte lélekkel csatlakozik.