Nemzeti Közoktatás, 1936-1937 (7. évfolyam, 1-10. szám)
1936-09-01 / 1. szám
VII. ÉVFOLYAM 1. SZÁM 1936 SZEPTEMBER hÓ A BUDAPESTI TANÍTÓTESTÜLET ÉS A MAGYAR TANÍTÓK OTTHONA HIVATALOS TÁRSADALMI ÉS TANÜGYI LAPJA MEGJELENIK HAVONKÉNT SZERKESZTŐSÉG: július éS AUGUSZTUS kivételével főszerkesztő: I., Németvölgyi«46. Telefon: 1-556-70 előfizetési ÁRA ÖLVECZKY PÁL KIADÓHIVATAL: Egész évre.. 6 P Tagoknak .. 2 P V., Honvéd utca 10. sz. Tel.: 1-255-50 Új tanév küszöbén... Irta: Dr. Felkay Ferenc tanácsnok Az iskola életében a tanév eleje éppen úgy egy új időszaknak a kezdetét jelenti és olyan fontossággal bír, mint a polgári életben az lj naptári év eljövetele. Minden időszaknak vannak örvendetes és fájdalmas jelenségei; a kettőnek tárgyilagos egybevetése adja meg a helyzet tiszta képét. Ilyen kedvező momentumként utalhatok az elmúlt tanév eseményei közül az állások betöltésére, amely sok érdemes oktató működésének erkölcsi és anyagi elismerését jelentette. De egy év nem elégséges mindazoknak a nagy horderejű kérdéseknek a megoldására, amelyek egy világváros életének tanügyi téren való megnyilvánulása tekintetében felmerülhetnek. Mindazt, amit hátralékként idő hiányában, vagy egyéb okból mint el nem végzett ügyet, vagy meg nem oldott időszerű kérdést az új évre átvittünk, tesszük azt a megvalósítás felfokozott reményével és akarásával. Az új tanév szomorú akkorddal indult meg, amennyiben a pótbeiratások eredménye az óvodai és elemi iskolai tanulók létszámának újabb csökkenését mutatta. Ennek nemcsak a tanügyi igazgatás szempontjából, hanem népesedési tekintetből is kevésbbé vigasztalóak az okai és a következményei. A világháború következményeképpen előálló gazdasági válság, amely közgazdászok megállapítása szerint 1933. év tavaszán jutott a mélypontra, ezen a téren is érezteti még mindig a maga káros hatását. Kétségtelen ugyan, hogy számszerű nagyság még nem döntheti el valamelyik nemzetnek a sorsát, amire legjobb példa hazánk, amely megcsonkítottsága és elszegényedése ellenére is, erkölcsi és szellemi erejére támaszkodva, sikeresen tudott megküzdeni azokkal az óriási nehézségekkel, amelyek a kataklizmából az újjászületés, a keresztényi és nemzeti szellemben való regenerálódás útjára vezettek. De a nemzetnek az életfáját támadja meg a születések számának csökkenése. Hisszük és reméljük, hogy a gazdasági viszonyoknak, bár lassú, de folyamatos javulása e tekintetben is kedvező eredményt fog előidézni. A tanulók létszámának — remélhetőleg ezen átmeneti — csökkenése maga után vonta a szanálási rendeletekben végrehajtandó létszámcsökkentéssel együtt úgy az osztályok, mint a napközi csoportok számának mérsékelt és a tanítás érdekeit nem érintő mérvű apasztását. Súlyos áldozatot kell hoznia azoknak, akiket ez a rendelkezés közvetlenül érint, ezeket az áldozatokat azonban mérsékelni, elviselhetőbbé tenni elsőrangú kötelességemnek ismerem. Bízom abban, hogy ezt az áldozatos időt, amennyire tőlem telik, meg tudom rövidíteni, úgyhogy a tanév kezdetén kényszerítő okokból előálló rossz hangulatot mihamarabb egy örömteljesebb fogja felváltani. Arra kérem erről a helyről is oktató munkatársaimat, hogy ez ne kedvetlenítse őket, bízzanak a vezetőség igazságérzetében, méltányos belátásában, mert erre a bizalomra érdemesnek érezzük magunkat és mert enélkül nyugodt és eredményes munkát végezni nem tudunk. Hiszem, hogy az a bölcs higgadtság, a fennálló nehéz helyzetnek megértése, amely annyira jellemzi oktatói karunkat, ezúttal is mihamarabb meg fogja teremni a maga gyümölcsét. Ezektől a gondolatoktól áthatva, az ríj tanév küszöbén kívánom, hogy az iskoláink és azokban működő, általam igen nagyrabecsült oktatói kar minél teljesebb mértékben be tudja tölteni a maga nagy és nemes hivatását, hogy az ő nemzetnevelő és nemzetépítő munkásságukat minél teljesebb siker és Isten áldása kísérje. 729059