Nemzeti Közoktatás, 1936-1937 (7. évfolyam, 1-10. szám)

1936-09-01 / 1. szám

8 NEMZETI KÖZOKTATÁS 1936 szeptember hó. I LIBER ENDRE Egy nemesen érző szív megszűnt dobogni. Liber Endre alpolgármester elköltözött az élők sorából. Váratlan halálát megrendült lélekkel veszi tudomásul a székesfőváros egész közigazgatási és tanügyi tisztikara és minden alkalmazottja. Minden fővárosi alkalmazott atyai jóakaróját siratja. Magas állásában is mindenkor igaz kartársnak érezte magát. Melegen érző, lelkes ember maradt pályafutásának egész ideje alatt. Nemes tulajdonságai, az alkalmazottak iránt tanúsított mindenkori megértő jóakarata emelték az alkalmazottak egyetemének bizalmából a Fővárosi Alkalmazottak Nemzeti Szövetségének elnöki székébe. Ebben a minőségében, a nehéz viszonyok dacára is, sok esetben megvédte az alkalmazottak érdekeit. Mély szociális érzése, meleg kartársi szeretete egyenesen predesztinálta őt a fővárosi alkalmazottak legnagyobb jóléti intézményének, a Székesfővárosi Alkalmazottak Segítőalapjának elnöki tisztére. A főváros oktatókara éppen olyan közel állott szíveihez, mint a közigazgatási pályán működő tisztviselői kar. A tanítói és nevelői munkát nagyra értékelte. Kicsendült ez minden megnyilatkozásából. A Fansz Oktatóosztályának egyik közgyűlésén így nyilatkozott: „A tanítóknak és tanároknak nemes hivatásuk van, melyet szem elől téveszteni nem szabad. Ezt a magasztos hivatást magasabb szempontból kell betölteni. A az érmék, a jövő záloga. A gyermek nevelése nemzetvédelmi munka és ha mostoha is a sors, ha le vagyunk is sújtva és ha nem tudjuk is, hogy mikor lesz vége az áldozatoknak, kérem, mentsék át nemes hivatásuk áldozatos betöltésével a gyermeket egy jobb jövő számára.“ Nemes lélekből fakadó bölcs szavak. Messze világító célkitűzés minden oktató számára... Emlékét a székesfőváros egész oktatókara mindenkor kegyelettel és szeretettel őrzi meg. ” Liber Endre 1878 augusztus 15-én született Budapesten. Mint teljesen árva gyermek a székesfőváros József-fiúárvaházában nevelkedett, középiskoláit a budapesti kegyesrendi főgimnáziumban, főiskolai tanulmányait pedig a budapesti tudományegyetemen végezte. 1896 nov. 5-én lépett a székesfőváros szollgaügyosztályt és ezt az ügyosztályt vezette tanácsnokságának ideje alatt is. Tanácsnoknak 1923 október tatálta. Több ügyosztályban működött kiváló eredménnyel. Egész fiatalon, 1916-ban, az első román betöréskor, a menekültek ügyeinek intézésére kapott megbízást. Ezt a munkakört főjegyző korában, kormánybiztosi hatáskörben, a magyar kormány legteljesebb elismerése mellett folytatta. Mint főjegyző, önállóan vezette a közjótékonysági r9nén választották meg. Ebből az időből sok nemes alkotás fűződik nevéhez. Nem felejtette el árvaházi életének idejét és teljes erővel támogatta az árvaházak fejlesztését. Fonyód Bélatelepen üdülőhelyet létesített a szegény árvák részére és ezzel lehetővé tette, hogy az árvaházak növendékei évenként egyegy hónapig részesülhessenek a nyaralás áldásaiban. A József-fiúárvaház részére fizetéséből és irodalmi tevékenységének tiszteletdíjaiból 30.000 pengő alapítványt is tett. A fővárosi nyomorenyhítő akció létesítése és fejlesztése az ő nevéhez fűződik. A felnőttek és gyermekek tízezrei részesülnek ezen a réven étkezésben és felruházásban. Gondoskodását kiterjesztette az anyák és csecsemők ellátására is. Az ő javaslatára indult meg a főváros építési akciója, melynek során több ezer kislakást épített a főváros. Jelentős irodalmi tevékenységet folytatott. Feldolgozta a háborús menekülések korszakát. Megírta Budapest, székesfőváros közjótékonysági, szociálpolitikai és közművelődési közigazgatásának kézikönyvét. Budapest középítkezéséről írt munkája magyar, olasz, német, francia és angol nyelven jelent meg. Nagyobb tanulmányt írt Budapest szobrairól és emléktábláiról és másfélezer oldalas munkában ismertette Budapest fürdőváros kialakulását.Több kitüntetésiben részesült. A háború folyamán a II. o. polgári hadi érdemkereszttel tüntették ki, 1927-ben a kormányfőtanácsosi címet nyerte el. Tulajdonosa volt az olasz koronarend középkeresztjének, majd megkapta a II. o. polgári érdemkeresztet. A székesfőváros törvényhatósági bizottsága 1931 március 4-én alpolgármesterré választotta. Alpolgármestersége allatt a nevéhez nőtt közügyeket nagyobb hatáskörrel, nagyobb felelősséggel, de nagyobb szeretettel is szolgálta. A Fővárosi Alkalmazottak Nemzeti Szövetségének Tisztviselőosztálya 1931 április 8-án elnökévé választotta, majd 1936 június 17-én a főváros összalkalmazottainak kiküldötteiből alakult szövetségtanács választotta meg elnökének. A Székesfővárosi Alkalmazottak Segítőalapja Intézőbizottságának elnöki tisztségét is hosszú lvek során töltötte be. Ezekben a tisztségekben nemes szívvel, meleg szeretettel karolta fel a fővárosi alkalmazottak érdekeit. I. GY. IGAZGATÓI ÁTHELYEZÉSEK. Az iskolák vezetésében a következő változások történtek. Rédeky Imre vette át a Diósárok-úti erdei iskolát, helyére Bódi Flórián ment az Érdi-útra az erdei iskolából. Calligaris Ferenc a nyugdíjazás folytán megürült Hidegkúti-úti iskolát vette át. Varga Károly a nyugdíjba vonult Kolumbán István helyére került a Szalag-u. iskolába. Csikász István a Szent István-téri iskola vezetését vette át. Kuthner Miklós a nyugdíjba vonult Schöbert Antal helyére került a Szinyei Merse-u. leányiskolához. Janosich Antal a VI., Lehel-u. nőiskolát vette át. Nyiressy Sándor a nyugalomba vonult Mátyus Jenő helyére került a VI., Váci-út 89.sz. alá. Kiszter József a Városszéli telepi iskolából a nyugalomba vonult Szőlős Jenő helyére került a Dugonics-u. fiúiskolába. Szént József a szintén nyugalomba vonult Imrényi Béla helyére került a Kén-u. iskolába. Mihajlovics János a Bezerédi-u. leányiskola vezetését vette át és helyére az ügyosztály Führinger Edét osztotta be az Ihász-u. leányiskolába. Kanvai Károly a Gyáli-úti fiúiskola, Kovachich József a Százados-úti iskola, Steffka Jenő a Városszéli telepi iskola és Novák István az ujonnan megnyitandó Balkán u. elemi iskola vezetésére osztatott be. A III., Ürömi u. iskolához a nyugalomba vonult Beke Mózes helyére Ruthner Gyula került. (0. P.)