Nemzeti Közoktatás, 1941-1942 (12. évfolyam, 1-12. szám)
1941-09-01 / 1. szám
40 1941 SZEPTEMBER XII. ÉVFOLYAM 1. SZ. jvM/El AV A MAGYAR ÉLET PÁRTJA FŐVÁROSI SZERVEZETE TANÜGYI HIVATÁSRENDJÉNEK HIVATALOS LAPJA MEGJELENIK HAVONKINT SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL • BUDAPEST, IX., MESTER UTCA S. TELEFONSZÁM : 141—766 POSTATAKARÉKP. CSEKKSZÁMLA: 38.038 ELŐFIZETÉSI ÍRÓ: Pedagógusoknak Budapesten 2 p, vidéken 4 p, iskoláknak, intézeteknek és jogi személyeknek 10 P egy évre 729059 KÖZIGAZGATÁSUNK TANÜGYI REFORMJA A modern magyar közoktatásügyi igazgatás alapelveit az 1935 :VI. t. c. rakta le. A Mária Terézia korabeli »Ratio Educationis« óta nem volt ilyen korszakos jelentőségű tanügyigazgatási törvényalkotásunk. 1936 óta, amikor a törvény végrehajtási utasításával együtt életbe lépett, megszűntek az egyes iskolafajok felett álló külön iskolai hatóságok: a polgári iskolai, a felsőkereskedelmi középiskolai, a tanítóképzőintézeti és iparoktatási főigazgatóságok. Helyettük valamennyi iskolafaj igazgatására és felügyeletére kiterjedő hatáskörrel egyetlen középfokú iskolahatóság létesült: uj tankerületi kir. főigazgatóság. A régi tanügyi hatóságok közül egyedül meghagyott kir. tanfelügyelőség is, mely az elemi iskolák, kisdedóvók és az általános irányú iparos tanonciskolák igazgatását végzi, az új tanker, kir. főigazgatóság hatásköre alá került. Ha mindehhez hozzávesszük, hogy a miniszter az egyházi hatóságok iskolái felett gyakorolt főfelügyeleti jogát is a főigazgatókra bízta, láthatjuk, hogy a tanker, kir. főigazgatóságok hatásköre mennyire kiszélesedett, hatalma és tekintélye mily mértékben megnövekedett. Az 5 évi időköz, mely a törvény életbelépése óta eltelt, a gyakorlatban teljesen igazolta a tanügyi közigazgatás egységesítésének jogszabályokba foglalt elméleti elgondolásait. A főigazgatóságok kitünően fungálnak és egységes gondolkodást, módszeres eljárást építenek ki az összes iskolákban és kapcsolatokat teremtenek a különböző iskolafajok között. A leszűrt tapasztalok arra indították Hóman Bálint kultuszminisztert, a nagy koncepciójú kultúrpolitikust, hogy a magyar közoktatásügyi igazgatás korszerűsítése terén egy lépéssel tovább menjen s tanügyi közigazgatásunk egységesítése után megteremtse annak egyszerűbbé tételét, utat mutatva ezzel az általános közigazgatás sokat emlegetett reformjához is. Elve: centralizáció a kormányzásban, decentralizáció az igazgatásban! Ebből az elvből kiindulva már az 1935:VI. t. c. átruházott a minisztériumi hatáskörből számos ügyet a tanker, kir. főigazgatóra, bevezette az egyfokú végső fokon való döntés jogát a tanker, fellebbvitel elvét és a legtöbb esetben a kir. főigazgatóra bízta. Az 1940-iki új tanügyi törvény pedig, mely a kiegészítő rendelettel együtt f. évi szept. hó 7-én lépett életbe, felhatalmazza a vallás- és közoktatásügyi minisztert, hogy az 1935 :VI. t. c.-en túlmenőleg a saját hatásköréből újabb ügyeket utalhasson át a tanker, kir. főigazgatóéba. A 25.800/1941. VKM. rendelet konkretizálja a törvény általános értelemben tartott rendelkezéseit s összesen 31 szakaszban sorolja fel az átruházott ügyköröket. Közülök mi csak az oktatórend tagjaira vonatkozó újításokat emeljük ki. E szerint ezentúl a tanulmányi és körzeti isk. felügyelőket a főigazgató bízza meg, vagy vonja vissza megbízásukat. Az állami nép isk. tanítókat ugyancsak ő alkalmazza és nevezi ki. Az állami tanerőknek és altiszteknek áthelyezése s a tanügyi igazgatás hivatalaiban díjnokok és szolgák alkalmazása szintén a főigazgató jogkörébe kerül. A tanker, kir- főigazgató előzetes hozzájárulása szükséges a székesfőváros népiskolai oktatóinak alkalmazásához s 5 hagyja jóvá a tanítói állásra alkalmazással kapcsolatos intézkedéseket is. Közép- és szakiskolákban a főigazgató rendeli el a fegyelmi eljárást megelőző vizsgálatot a tanerők és egyéb alkalmazottak ellen, valamint ezeknek egyetemi klinikai orvosi felülvizsgálatát is. All. tanintézetekben a rendkívüli szabadságot a főigazgató engedélyezi s ő gondoskodik a helyettes kiküldéséről. A törvény, illetőleg a rendelet többi része vizsgálati felvételi engedélyekre, járványos betegségekkel kapcsolatos intézkedésekre, szóval általában a tanulókra vonatkozik, ideértve a törvény 3. szakaszát is, mely az ifjúság honvédelmi és testnevelésével foglalkozik.