Nemzeti Közoktatás, 1941-1942 (12. évfolyam, 1-12. szám)

1941-09-01 / 1. szám

40 1941 SZEPTEMBER XII. ÉVFOLYAM 1. SZ. jv­M/El AV A MAGYAR ÉLET PÁRTJA FŐVÁROSI SZERVEZETE TANÜGYI HIVATÁSRENDJÉNEK H­I­VATA­LO­S LAPJA MEGJELENIK HAVONKINT SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL • BUDAPEST, IX., MESTER­ UTCA S. TELEFONSZÁM : 141—766 POSTATAKARÉKP. CSEKKSZÁMLA: 38.038 ELŐFIZETÉSI ÍRÓ: Pedagógusoknak Budapesten 2 p, vidéken 4 p, iskoláknak, intézeteknek és jogi személyeknek 10 P egy évre 729059 KÖZIGAZGATÁSUNK­ TANÜGYI REFORMJA A modern magyar közoktatásügyi igazgatás alapelveit az 1935 :VI. t. c. rakta le. A Mária Terézia korabeli »Ratio Educationis« óta nem volt ilyen korszakos jelentőségű tanügyigaz­­gatási törvényalkotásunk. 1936 óta, ami­kor a törvény végrehajtási utasításával együtt életbe lépett, megszűntek az egyes iskolafajok felett álló külön is­kolai hatóságok: a polgári iskolai, a felsőkereskedelmi közép­iskolai, a ta­nítóképzőintézeti és iparoktatási főigaz­gatóságok. Helyettük valamennyi iskola­faj igazgatására és felügyeletére kiter­jedő hatáskörrel egyetlen középfokú is­kolahatóság létesült: uj tankerületi kir. főigazgatóság. A régi tanügyi hatóságok közül egyedül meghagyott kir. tanfelü­gyelőség is, mely az elemi iskolák, kis­dedóvók és az általános irányú iparos tanonciskolák igazgatását végzi, az új tanker, kir. főigazgatóság hatásköre alá került. Ha mindehhez hozzávesszük, hogy a miniszter az egyházi hatóságok iskolái felett gyakorolt főfelügyeleti jogát is a főigazgatókra bízta, láthatjuk, hogy a tanker, kir. főigazgatóságok hatásköre mennyire kiszélesedett, hatalma és te­kintélye mily mér­tékben megnövekedett. Az 5 évi időköz, mely a törvény élet­belépése óta eltelt, a gyakorlatban tel­jesen igazolta a tanügyi közigazgatás egységesítésének jogszabályokba foglalt elméleti elgondolásait. A főigazgatósá­gok kitünően fungálnak és egységes gon­dolkodást, módszeres eljárást építenek ki az összes iskolákban és kapcsolatokat teremtenek a különböző iskolafajok kö­zött. A leszűrt tapasztalok arra indították Hóman Bálint kultuszminisztert, a nagy koncepciójú kultúr­politikust, hogy a magyar közoktatásügyi igazgatás kor­szerűsítése terén egy lépéssel tovább menjen s tanügyi közigazgatásunk egy­ségesítése után megteremtse annak egy­szerűbbé tételét, utat mutatva ezzel az általános közigazgatás sokat emlegetett reformjához is. Elve: centralizáció a kormányzásban, decentralizáció az igazgatásban! Ebből az elvből kiindulva már az 1935:VI. t. c. átruházott a minisztériu­mi hatáskörből számos ügyet a tanker, kir. főigazgatóra, bevezette az egyfokú végső fokon való döntés jogát a tanker, fellebbvitel elvét és a legtöbb esetben a kir. főigazgatóra bízta. Az 1940-iki új tanügyi törvény pe­dig, mely a kiegészítő rendelettel együtt f. évi szept. hó 7-én lépett életbe, fel­hatalmazza a vallás- és közoktatásügyi minisztert, hogy az 1935 :VI. t. c.-en túlmenőleg a saját hatásköréből újabb­­ ügyeket utalhasson át a tanker, kir. fő­igazgatóéba. A 25.800/1941. VKM. rendelet kon­kretizálja a törvény általános értelem­ben tartott rendelkezéseit s összesen 31 szakaszban sorolja fel az átruházott ügyköröket. Közülök mi csak az oktatórend tag­jaira vonatkozó újításokat emeljük ki. E szerint ezentúl a tanulmányi és körzeti isk. felügyelőket a főigazgató bízza meg, vagy vonja vissza megbízá­sukat. Az állami nép isk. tanítókat ugyan­csak ő alkalmazza és nevezi ki. Az állami tanerőknek és altiszteknek­­ áthelyezése s a tanügyi igazgatás hiva­talaiban díjnokok és szolgák alkalma­zása szintén a főigazgató jogkörébe ke­rül. A tanker, kir- főigazgató előzetes hozzájárulása szükséges a székesfőváros népiskolai oktatóinak alkalmazásához s 5 hagyja jóvá a tanítói állásra alkalma­zással kapcsolatos intézkedéseket is. Közép- és szakiskolákban a főigaz­gató rendeli el a fegyelmi eljárást meg­előző vizsgálatot a tanerők és egyéb alkalmazottak ellen, valamint ezeknek egyetemi klinikai orvosi felülvizsgálatát is. All. tanintézetekben a rendkívüli sza­badságot a főigazgató engedélyezi s ő gondoskodik a helyettes kiküldéséről. A törvény, illetőleg a rendelet többi része vizsgálati felvételi engedélyekre, járványos betegségekkel kapcsolatos in­tézkedésekre, szóval általában a tanu­lókra vonatkozik, ideértve a törvény 3. szakaszát is, mely az ifjúság honvédelmi és testnevelésével foglalkozik.

Next