Nemzeti Közoktatás, 1941-1942 (12. évfolyam, 1-12. szám)
1941-09-01 / 1. szám
2 NEMZETI KÖZOKTATÁS Az új tanügyi igazgatási novella a VKM tehermentesítésére törekszik, midőn átruház másra oda nem okvetlen tartozó funkciókat, hogy a minisztérium annál jobban belemélyedhessen kormányzati feladatokba és zavartalanul foglalkozhassék elvi jelentőségű problémákkal. Ezzel a tanker, kir. főigazgatóság egészen új középfokú tanügyi hatósággá lépett elő, mely nagyobb hatalmú, tekintélyesebb a réginél, mégis sokkal közelebb van az oktatáshoz, mint a minisztériumi a ez a közelség nemcsak gyakorlatiasságot, gyorsaságot és szakszerűséget, hanem a nagyobb rendi összefogás mellett egységet és nagyobb melegséget és lendületesebb munkát is visz az iskolai életbe. Dongó Orbán A MAGYAR HONVÉD Minden nemzet életében vannak sötét szakaszok. A megpróbáltatásokkal teli magyar sors különösen bővelkedik ilyenekben. Meddő dolog volna ezeket a sötét időszakokat összehasonlítani. Bizonyos azonban, hogy a mi szegény hazánkra az egyik legsúlyosabb csapást Trianon zúdította. Trianon számunkra nemcsak megcsonkítottságot, nemcsak testvéreink millióinak elszakítását, legszebb javainkból való kiforgatást jelentett, hanem galád megakadályozását annak is, hogy legalább becsületünket és a megmaradt javainkat megvédhessük. Több mint 2 évtizedig éltünk ebben a lealázó helyzetben és védtelenül, kiszolgáltatottan és tehetetlenül kellett szemlélnünk legtermészetesebb jogaink és érdekeink megtiprását Több mint 2 évtizedig gyermekeink nevelésében csak az elődök dicsőségére és bátorságára hivatkozhattunk és a megalázottság sötét napjaiból való szabadulást kénytelenek voltunk egy szebb jövő későbbi ajándékaként gyermekeink előtt megcsillogtatni. A Gondviselés ajándékából és a nemzet élniakarásának bátor megnyilakozásai után végre kezdünk sötét álmunkból ébredezni.. . Megszületett a magyar honvéd hadsereg. Nemcsak megszületett, de — elődeink dicső hagyományait követve — (rátermettségének, vitézségének és leleményességének már többször ragyogó tanujelét adta: Bácskát magyar vitézség foglalta vissza; Galíciának és Ukrajnának magyar vérrel öntözött földjei pedig a keresztény kultúrát az istentelen bolsevizmus ellenében védő magyar honvéd példás hősiességének beszédes tanul. Magyar nevelők, kik boldog büszkeséggel tekintünk a vitéz magyar honvédségre, ne felejtsük el, milyen nagy nevelőerő rejlik a honvédség fegyvertényének ragyogó példáiban! Szálljon ezért feléjük nevelői munkánk során minél gyakrabban mindnyájunk szeretete, hálája és becsülése! Megérdemlik, ők a mi erőnk, nyugalmunk biztosítói, határaink, otthonunk védői. Hálás és legszebb nevelői feladatunk, hogy ezt a jelentőségüket kialakítsuk tanítványaink lelkében és rajongó szeretetében is! A BUDAPESTI TANÜGYI HIVATÁSREND Központi Elnöksége Dongó Orbán tanügyi főtanácsos, főv. biz. tag elnökletével megkezdte új évadját eddigi eredményes működésének folytatásaképen. Megtárgyalta a legsürgősebb iskolapolitikai, gazdasági és személyi kérdéseket, majd Szeberényi Gyula ügyvezető elnök előadásában az ügyviteli kérdések fegyelmezett, hivatásszerű elintézését vitatta meg. Melegen üdvözölték dr. Laurentzy Vilmos és Ölveczky Pál elnökségi tagokat kormányzói kitüntetésük alkalmával. Ezután a szakosztályi elnökök terjesztették elő általános helyeslés mellett nagyvonalú évi programjukat. Ölveczky Pál, a pedagógiai szakbizottság elnöke a legsürgősebben ajánlotta széleskörű vita megindítására a fegyelmezés kérdését és az új tantervet. Dausz Gyula a gazdasági szakbizottság elnöke a státusrendezés nagy horderejű kérdéseit ismertette, nem csak a tanügyi tisztikar szempontjából, hanem a nemzet magasrendű kultúrájának fenntartása érdekében is. A szociális nyugalom biztosítása miatt pedig a fizetésemelés szükségét ismertette az igen súlyos viszonyok között élő hivatásrendünk javára. Pirovszky Lajos, a kulturális szakbizottság elnöke terjesztette elő ezután komoly munkatervét, amelyből kimagaslik a nagyszabású Széchenyi emlékünnep és a hagyományos Magyar Est rendezése, a fővárosi tanító-tanár művészek, írók közreműködésével értékes szórakozási alkalmak teremtése. 1941 .szeptember hó. A kitűnő munkatervek élénk vitát eredményeztek, amelyben Csora Zsigmond, Drégely Dezső főv. biz. tagok, Ekamp Nándor, Till Géza, Dr. Laurentzy Vilmos kormányfőtanácsos, Rácz János, vitéz Balogh Dezső, dr. Kenessy Béla, Farkas János, dr. Bernáth István, Mezei Béla, Baracsy Lajos, Gyenes Gyula, Hér Sándor vettek részt értékes felszólalásaikkal. Szeberényi Gyula üv. elnök zárta be hatásos beszéddel a magas szinvonalu gyűlést. Védi a törvény különlegesen a tanítót és a tanárt, ha hivatásának gyakorlása közben valaki megtámadja, tanító-nevelő munkájában megakadályozza, vagy ilyen irányban kísérletet is tesz. Tehát, ha az osztályba beront a feldühödött szülő, s kiabálásával akadályozza a tanítás menetét, vagy az utcán megvárja a tanítót és fenyegeti az iskolában jogszerűen végzett munkája miatt, máris törvény elé állítható, mert a tanító, tanár hatósági közeg, aki különleges védelemben részesül. A Kúria ugyanis 2037/1940. számú határozatában (megjelent 1941-ben a Büntetőjogi Tár 93. kötete 23. oldalán) kimondja, hogy a tanító hatósági közeg, mert a felsőbb hatóság rendelkezésének teljesítésére hivatott, tehát a hatalomnak kevésbé közvetlen részese és szűkebb hatáskörben működik a tanügyi igazgatás és nevelésügyi gondoskodás alapfokozatán. A hatósági közegről pedig az 1914.évi 40. tc. 4. §-ának 2. bekezdése a következőképen rendelkezik: »aki csoportosulás esetén kívül a hatóság közegét akár erőszakkal, akár veszélyes fenyegetéssel hivatásának jogszerű gyakorlásában akadályozza, vagy intézkedésre kényszeríti, vagy hivatásából folyó eljárása alatt vagy pedig bosszúból hivatásának gyakorlása miatt tettleg bántalmazza, vétség miatt három évig terjedhető fogházzal büntetendő.« — Sajnos az utóbbi időben igen gyakori a magáról megfeledkező szülő és ezért jegyeztük fel kartársaink részére a védekezés módját. Itt említjük fel különben a főváros törvényhatósági közgyűlésnek 731/883. számú határozatát, amely utasítja a testületeket arra, hogy »aki a tanszemélyzet tagját közbotrányt okozó cselekmény által durván megsérti, kihágást követ el.« A tényállás leírása mellett a kihágást elkövető nevének, állásának, lakhelyének ismertetése, valamint a tanuk megjelölése mellett az elkövetés helye szerint illetékes kerületi rendőrkapitánysághoz feljelentést kell tenni, kérve a 731/883 kgy. sz. rendeletébe ütköző kihágás miatt járjon el.« Egyszáz pengő pénzbüntetés vagy öt napi elzárás a büntetés.