Nemzeti Közoktatás, 1941-1942 (12. évfolyam, 1-12. szám)

1941-09-01 / 1. szám

2 NEMZETI KÖZOKTATÁS Az új tanügyi igazgatási novella a VKM­ tehermentesítésére törekszik, mi­dőn átruház másra oda nem okvetlen tartozó funkciókat, hogy a minisztérium annál jobban belemélyedhessen kor­mányzati feladatokba és zavartalanul foglalkozhassék elvi jelentőségű prob­lémákkal. Ezzel a tanker, kir. főigazgatóság egészen új középfokú tanügyi hatósággá lépett elő, mely nagyobb hatalmú, tekin­télyesebb a réginél, mégis sokkal köze­lebb van az oktatáshoz, mint a minisz­tériumi a ez a közelség nemcsak gyakor­latiasságot, gyorsaságot és szakszerűsé­get, hanem a nagyobb rendi összefogás mellett egységet és nagyobb meleg­séget és lendületesebb munkát is visz az iskolai életbe. Dongó Orbán A MAGYAR HONVÉD Minden nemzet életében vannak sötét szakaszok. A megpróbáltatásokkal teli magyar sors különösen bővelkedik ilye­nekben. Meddő dolog volna ezeket a sö­tét időszakokat összehasonlítani. Bizo­nyos azonban, hogy a mi szegény ha­zánkra az egyik legsúlyosabb csapást Trianon zúdította. Trianon számunkra nemcsak megcson­­kítottságot, nemcsak testvéreink milliói­nak elszakítását, legszebb javainkból való kiforgatást jelentett, hanem galád megakadályozását annak is, hogy leg­alább becsületünket és a megmaradt javainkat megvédhess­ük.­­ Több mint 2 évtizedig éltünk ebben a lealázó helyzetben és védtelenül, kiszol­gáltatottan és tehetetlenül kellett szem­lélnünk legtermészetesebb jogaink és ér­dekeink megtiprását Több mint 2 évtizedig gyermekeink nevelésében csak az elődök dicsőségére és bátorságára hivatkozhattunk és a meg­­alázottság sötét napjaiból való szabadu­lást kénytelenek voltunk egy szebb jövő későbbi ajándékaként gyermekeink előtt megcsillogtatni. A Gondviselés ajándékából és a nem­zet élniakarásának bátor megnyilakozá­­sai után végre kezdünk sötét álmunk­ból ébredezni.. . Megszületett a magyar honvéd hadse­reg. Nemcsak megszületett, de — elő­deink dicső hagyományait követve — (rátermettségének, vitézségének és lele­ményességének már többször ragyogó ta­­nujelét adta: Bácskát magyar vitézség foglalta vissza; Galíciának és Ukrajná­nak magyar vérrel öntözött földjei pe­dig a keresztény kultúrát az istentelen bolsevizmus ellenében védő magyar hon­véd­ példás hősiességének beszédes tanul. Magyar nevelők, kik boldog büszke­séggel tekintünk a vitéz magyar honvéd­ségre, ne felejtsük el, milyen nagy ne­velőerő rejlik a honvédség fegyverté­nyének ragyogó példáiban! Szálljon ezért feléjük nevelői munkánk során minél gyakrabban mindnyájunk szere­­tete, hálája és becsülése! Megérdemlik, ők a mi erőnk, nyu­galmunk biztosítói, határaink, otthonunk védői. Hálás és legszebb nevelői felada­tunk, hogy ezt a jelentőségüket ki­alakítsuk tanítványaink lelkében és ra­jongó szeretetében is! A BUDAPESTI TANÜGYI HIVATÁSREND Központi Elnöksége Dongó Orbán tanügyi főtanácsos, főv. biz. tag el­nökletével megkezdte új évadját ed­digi eredményes működésének folyta­­tásaképen. Megtárgyalta a legsürgő­sebb iskolapolitikai, gazdasági és sze­mélyi kérdéseket, majd Szeberényi Gyula ügyvezető elnök előadásában az ügyviteli kérdések fegyelmezett, hivatásszerű elintézését vitatta meg. Melegen üdvözölték dr. Laurentzy Vilmos és Ölveczky Pál elnökségi tagokat kormányzói kitüntetésük al­kalmával. Ezután a szakosztályi elnökök ter­jesztették elő általános helyeslés mel­lett nagyvonalú évi programjukat. Ölveczky Pál, a pedagógiai szakbi­zottság elnöke a legsürgősebben aján­lotta széleskörű vita megindítására a fegyelmezés kérdését és az új tan­tervet. Dausz Gyula a gazdasági szakbi­zottság elnöke a státusrendezés nagy horderejű kérdéseit ismertette, nem csak a tanügyi tisztikar szempontjá­ból, hanem a nemzet magasrendű kultúrájának fenntartása érdekében is. A szociális nyugalom biztosítása miatt pedig a fizetésemelés szüksé­gét ismertette az igen súlyos viszo­nyok között élő hivatásrendünk ja­vára. Pirovszk­y Lajos, a kulturális szak­­bizottság elnöke terjesztette elő ez­után komoly munkatervét, amelyből kimagaslik a nagyszabású Széchenyi emlékünnep és a hagyományos Ma­gyar Est rendezése, a fővárosi taní­­tó-tanár művészek, írók közreműkö­désével értékes szórakozási alkalmak teremtése. 1941­ .szeptember hó. A kitűnő munkatervek élénk vi­tát eredményeztek, amelyben Csor­a Zsigmond, Drégely Dezső főv. biz. tagok, Ekamp Nándor, Till Géza, Dr. Laurentzy Vilmos kormányfőta­nácsos, Rácz János, vitéz Balogh Dezső, dr. Kenessy Béla, Farkas Já­nos, dr. Bernáth István, Mezei Bé­la, Baracsy Lajos, Gyenes Gyula, Hér Sándor vettek részt értékes fel­szólalásaikkal. Szeberényi Gyula üv. elnök zárta be hatásos beszéddel a magas szinvonalu gyűlést. Védi a törvény különlegesen a tanítót és a tanárt, ha hivatásának gyakorlása közben valaki megtámadja, tanító-nevelő munkájában megakadályozza, vagy ilyen irányban kísérletet is tesz. Tehát, ha az osztályba beront a feldühödött szülő, s kiabálásá­val akadályozza a tanítás menetét, vagy az utcán megvárja a tan­ítót és fenye­geti az iskolában jog­szerűen végzett munkája miatt, máris törvény elé ál­lítható, mert a tanító, tanár hatósági közeg, aki különleges védelemben része­sül. A Kúria ugyanis 2037/1940. szá­mú határozatában (megjelent 1941-ben a Büntetőjogi Tár 93. kötete 23. ol­dalán) kimondja, hogy a tanító hatósági közeg, mert a felsőbb hatóság rendelke­zésének teljesítésére hivatott, tehát a ha­talomnak kevésbé közvetlen részese és szűkebb hatáskörben működik a tanügyi igazgatás és nevelésügyi gondoskodás alapfokozatán. A hatósági közegről pe­dig az 1914.­­évi 40. tc. 4. §-ának 2. be­kezdése a következőképen rendelkezik: »aki csoportosulás esetén kívül a ható­ság közegét akár erőszakkal, akár ve­szélyes fenyegetéssel hivatásának jog­szerű gyakorlásában akadályozza, vagy intézkedésre kényszeríti, vagy hivatásá­ból folyó eljárása alatt vagy pedig bos­­­szúból hivatásának gyakorlása miatt tettleg bántalmazza, vétség miatt három évig terjedhető fogházzal büntetendő.« — Sajnos az utóbbi időben igen gya­kori a magáról megfeledkező szülő és ezért jegyeztük fel kartársaink részére a védekezés módját. Itt említjük fel kü­lönben a főváros törvényhatósági köz­gyűlésnek 731/883. számú határozatát, amely utasítja a testületeket arra, hogy »aki a tanszemélyzet tagját közbotrányt okozó cselekmény által durván megsérti, kihágást követ el.« A tényállás leírása mellett a kihágást elkövető nevének, ál­lásának, lakhelyének ismertetése, vala­mint a tanuk megjelölése mellett az el­követés helye szerint illetékes kerületi rendőrkapitánysághoz feljelentést kell­­ tenni, kérve a 731/883 kgy. sz. rendeleté­be ütköző kihágás miatt járjon el.« Egy­száz pengő pénzbüntetés vagy öt napi elzárás a büntetés.

Next