Nemzeti Közoktatás, 1942-1943 (13. évfolyam, 1-12. szám)
1942-09-01 / 1. szám
III. ÉVFOLYAM 1. SZ . FELELŐS SZERKESZTŐ: ELEKES BOLDIZSÁR IMRE 1942 SZEPTEMBER A MAGYAR ÉLET PÁRTJA FŐVÁROS! SZERVEZETE TANÜGYI HIVATÁSRENDJÉNEK HIVATALOS LAPJA MEGJELENIK HAVONKINT SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL ■ BUDAPEST, IX . MESTER:UICA 5 TELEFONSZÁM : 141—766 POSTATAKARÉKP. CSEKKSZÁMLA: 38 038 ELŐFIZETÉSI ARI: Pedagógusoknak Budapesten 2 p, vidéken 4 P, iskoláknak, intézeteknek és jogi személyeknek sok egy évre 7// nik%lah% . Jtfa: Szektrényi (Jijitln T) iskolaév küszöbén állunk. A Gondviselés kegyelméből pihent lélekkel lóghatunk a munkánkhoz. A lelkünk tele van a legszebb akarással.Három hónappal ezelőtt még munkától megviselt idegzettel vártuk a pihenést, ma újból szellemi és erkölcsi javaink átadásának, ifjúi lelkek formálásának olthatatlan vágyával telik meg a szívünk. A legmagasztosabb hivatáshoz útravalóul nyert isteni szikra ez a nevelő számára, hogy vele a Teremtő rendezése szerint fenntartsa és sokasítsa e földi élet értékeit és szépségeit. A nevelés feladatát joggal csak azok vállalhatják, akik ezt az isteni szikrát mélységes felelősséggel akarják és tudják nemzetünk javára felhasználni. Ezért volt mindenkor nehéz a nevelői hivatást jól betölteni. Ma sokszorosan az. Hiszen az a szörnyűséges élet-halálharc, amely az egész világot rengeti, a magyar életet is erősen támadja. Állást foglaltunk, helyünk és feladatunk megmásíthatatlanul ki van jelölve. Úgy nézzük e tényt, mint parancsoló adottságot, melyet földrajzi helyzetünk, történelmi hivatásunk és a világpolitikai erők sodrása együtt szabtak meg számunkra. Természetes, hogy a világháború vérzivatarában a résztvevő nemzet előtt álló viz tele van akadályokkal. Tengernyi probléma súlya alatt görnyednek ma a magyar országvezetők és ha a nemzet közössége nem siet segítségükre, legszebb terveiket veszély fenyegeti. Elháríthatatlan felelősség terhel ma ezért minden egyes magyart. Nekünk, nevelőknek a magunk problémáival kell szembenéznünk. Sajnos, van belőlük elég, talán sok is ahhoz, hogy régi módszereinkkel megoldásukhoz eljussunk. Pedig az élet mai ritmusa gyors cselekvést sürget. A háborúban való részvételünk honvédelmi kötelezettségei, gazdasági kihatásai mélyen belenyúlnak a magyar családok életébe és ugyanakkor nevelői intézményeinket is új követelmények elé állítják. Az iskola rögtön megérzi, ha a családfőt kötelességek vonják el a családtól. A háború okozta lelki izgalmak, megélhetési gondok is sötét árnyékot vetnek az iskolaélet derűt, szeretet követelő hangulatába. A nevelő lelkében, akaratában kell meglenni annak a többletnek, amely az egyre súlyosodó életkörülmények mellett is kitartást, áldozatkészséget tud fakasztani az ifjúi lélekben. Íme ezek új színei, mai tehertételei a nevelői munkának . Mindezekhez hozzájárulnak a saját magunk növekvő bajai. Hasztalan tudjuk, hogy a bajok orvoslására a mai idők kevéssé alkalmasak, fájó sebeink ezzel meg nem gyógyulnak, jövőnkért aggódó lelkünk meg nem nyugszik. Csüggednünk azért mégsem szabad. A magyar nevelőt nem nyomhatja el a maga nyomasztó gondja akkor, amikor százak és százak hősies áldozatot is vállalnak a hazáért! Magyar nevelők, ne a csüggedés, hanem a helytállás,, a bajok orvoslási módjának felkutatására való elszántság legyen a fegyverünk. Ez a fegyver azonban csak akkor segít bennünket győzelemhez, ha erősek, egységesek leszünk; ha félretéve a mindmáig magunk közt felejtett kasztszellemet, nem szétválasztó érdekekért küzdünk, hanem megbonthatatlan egységbe tömörülve nézünk szembe problémáinkkal. Ezt akarja és ehhez kér segítséget az új évad küszöbéin a Tanügyi Hivatásrendi 72905!) • a