Nemzeti Közoktatás, 1942-1943 (13. évfolyam, 1-12. szám)

1942-09-01 / 1. szám

3­942. szeptember hó. NEMZETI KÖZOKTATÁS iwwmrinmiiin«—­­———a 5 Tanügyi és tisztviselői Kertváros Az ember lelke mélyén él az a tö­rekvés, hogy hajlékot építsen magá­nak. örökös és boldogító vágy ez, amely különösen az utóbbi évtize­dekben jelentkezett az emberekben. Soha nem volt olyan boldog álom a kertes családi ház, mint napja­inkban. Ez a vágy, visszatérést jelent a természethez és otthonunkhoz, abból a börtönből, amelyet a modern em­­berkaptárak, a bérházak jelentenek. Ezek vették el a városi embertől ezek zsúfoltságukkal a levegőt. Ezek takarták el előtte a kék szabad eget. Átalakították a lelkét. És sajnos, gyakran megteremtették az ember­ből a nemzetközi világnézetű városi polgárt. Elmondhatjuk minden vi­lágvárossal együtt Budapesten is, hogy ezt a ragyogó várost a nemzet ambíciója építette naggyá, de a vá­ros arcáról hiányzik a boldog mo­soly, mely csak a saját fedél alatt virul. Ezt a Boldogságot kergették azok­, akik háború után megindu­ló nagy építési lázban telket vet­tek és hajlékot építettek maguknak. Olyan nagyarányú építkezés indult meg országszerte, amelyhez fogha­tót még nem élt meg a magyar tár­sadalom. Ebben az építési lázban a főváros környéke is települt a gom­bamódra szaporodó kertes há­zakkal. Új falvak, települések ke­letkeztek, amelyeken, sajnos, a spekuláció keresett. Kár, hogy a fővárosi telepítési politika nem hasz­nálta fel a lehetőségeket. Mert ez az időszak lett volna alkalmas ar­ra, hogy tervszerű irányítás mel­lett beépüljenek a város sok ré­szén szabadon lévő telkek és ol­csóbb áru telkek hiányában így a főváros lakosságának egy nagy része, mégpedig a takarékos és elő­relátó értékes része hagyta el a vá­rost és települt le annak környékén. Több száz millióra tehető az így vidéken elhelyezését kereső tőke és 80—90 ezerre azok száma, akik a városon kívül telepedtek le. Mérhe­tetlen kár érte ezzel a fővárost és éri ma is állandóan, mert a városi tisztviselő társadalmának tekintélyes száma vidéken települvén le ott költi el a fővárostól élvezett keresetének nagy részét, ott adózik stb. Ugyanekkor egy nem kívánt beszi­várgás vette kezdetét azzal, hogy a kiáramló értékes elemek helyett a vidék nincstelenjei tódultak be és jelenleg a legnagyobb szociális gon­dot okozzák a város vezetőségének. Szemünk előtt történik a nagyvonalú szociális gondoskodás, amely hajlé­kot teremt a szegény néposztályok kislakások, munkáslakások építésével. De arra is rá kell mutatnunk, hogy ma már a főváros tisztviselőtársai­dalma is igen erősen támogatásra szor­ul e téren. Ma a tisztviselő ré­szére is súlyos gond a lakásínség, amely miatt sokszor családot alapí­tani sem tudnak. Budapesten óriási területek vár­nak még beépítésre, mert fővárosunk területe 20 ezer hektár. Berlin 4 és félmillió lakója ennek a terület­nek egyharmadán, 6.800 hektáron, Pá­ria 4 milliós lakossága 7.800 hektár területen él. Fővárosunkban 5 és fél millió ember nyerhetne kényelmes elhelyezést. Ezzel szemben az arány­talan nagy területen a lakosság 92 százaléka lakik összezsúfoltan, egész­ségtelen bérlakásokban, mert a vá­ros területének egyhatod részén la­kik a lakosság kétharmada és ötha­tod részén az egyharmada. Ez egészségtelen település. Fővárosunk vezetői észrevették az itt keletkezett súlyos helyzetet. — Az 1940. évben megjelent új építési sza­bályzat már a legszebb elgondolásait tartalmazza a tervszerűen irányított telepítési politikának. A város veze­tői által kiadott Budapest város­­rendezési programjában ez áll: »Bu­dapestnek bőséges a területe. Azért a családi házakban való települést a telepítési politika integráns­­ részévé kell tenni.« Ezek a meggondolások vezették a Magyar Élet Pártja fővá­rosi szervezetének tanügyi hivatás­­rendjét, amikor mozgalmat indított Budapest területén létesítendő tan­ügyi és tisztviselői kertes települé­sek ügyében. A mozgalom igen nagy érdeklődést támasztott. Minden nagyobb előkészí­tés nélkül eddig közel ötszázan csat­lakoztak a mozgalomhoz. A további adatgyűjtés folyamatban van és a mozgalom intézőbizottsága hivatalos Új tankönyvet kapnak a népiskola felsőtagozatú osz­tályai, még­pedig a vallás- és közok­tatásügyi miniszter megbízásából szer­kesztett külön V—VI­I. és külön a VII—VIII. osztályok számára kiadott Olvasó és Tankönyv­et. Ezen a köny­vön kívül a felsőtagozatú osztályok­ban más tankönyveket használni nem szabad. Az eddig használt térképek és munkafüzetek azonban beszerezhe­tők, órákat is tart, minden hét szombat­ján d. e. 11-től d. u. 2 óráig, a Nagyatádi Szabó István utca 30. sz. iparostanonc iskolában. A tájékoztató munka után abban a reményben, hogy a főváros minden nemes megmozdulást értékelő veze­tőit is sikerül megnyernünk a moz­galomnak, a következő letelepülési helyekre gondolunk: 1. A pesti oldal Kőbányán lévő óhe­gyi területe. Kertvárosi településre elsőrendűen alkalmas, 22000 négyzet­el területű. Kormányzó Urunk 10 éves országlásának törvénye az 1930. évi XI. t. c. is kertvárosépítésre jelöli ki ezt a területet azzal, hogy az itt építendő 1000 lakásos telepet Horthy Miklósról nevezzék el. 2. A fenti területtel szemben az úgynevezett székesfővárosi volt sző­lőtelep területe. 3. Zuglóban a fenti célra kijelölésr­­e már tervbe vett terület. 4. Az Üllői út végén, a városi há­zak mellett lévő ama terület, amely a Mária Valéria teleppel szemben fek­szik. 5. A régi lóverseny dűlő, amely az Epres-erdő mellett a Mesteri utca, Illatos út és Gyáli út között fekszik. 6. Budán, a Sasadi lejtőn, vala­mint a Sashegy oldalán levő Saxleh­­ner telkekből, vagy más budai fővá­rosi területből igénybevehető ingat­lan. Az igénybevehető ingatlanoknak 150—250 négyszögöles parcellákban való felosztását és az építkezéseknek a tervezett 3 százalékos lakbérrésze­sedés összegéből való megindítását kérjük a főváros­­ vezetőségétől. Az építkezésre fedezetül a tisztviselők lekötött lakbére szolgálna. Amennyiben a mai súlyos gazdag­sági helyzetben a nagy anyagárak és építési költségek miatt a tisztvi­selők lakbére amortizációs törlesz­tésre nem volna elég, a felépített csa­ládi házak a főváros tulajdonában maradnának és azokat a főváros bér­beadná a tisztviselőinek, addig, amíg a tulajdonjog kérdése a tisztviselők javára rendezhető volna. A tanügyi és tisztviselőtársada­lom Budapestre történő telepítése esetén a főváros vezetősége értékes társadalmi osztályt köt le a saját területére. Ezzel egy m­egelégedett tábor lelkesedését, munkáját a maga részére biztosíthatja és elősegítheti egy boldog álom megvalósulását. Szabadjai Simon.

Next