Nemzeti Sport, 1903. március-december (1. évfolyam, 1-38. szám)

1903-03-15 / 1. szám

1. évfolyam 1903 márczius 13.­­ szám. A vívással és minden egyéb testedző sporttal foglalkozó hetilap. A Magyar Athletikai Szövetség, a Magyar Athletikai Club, a Fővárosi Vívó Club és a Budapesti Posta- és távírda tisztviselők sportegyesü­letének hivatalos lapja. EMZETI PORT Szerkesztőség, és kiadóhivatal teLEFON szám 996 . Budapest, IV., K­oronai Herceg­ utca 3, II. ud­var, I. em. , telefon­szám 99. 1903. márczius 15. Az olympiai versenyeken egyazon babérral övezték, ugyanúgy ünnepelték a diadalmas atlétát, mint a dalnok versenyen győztes költőt. Annak az eszmének adtak ezzel kifejezést, hogy az erő és ügyesség, a férfi test plasztikus szépsége, mivel sem alábbvalók a szellem képességeinél. A férfi testnek ez a kultusza a klasszikus világgal együtt szűnt meg és ha ebben az alakban, ily sokban nem is éledt fel többé, a testedzés fon­tosságának eszméje újból feltámadott a modern sportban. A sport nem puszta időtöltés, nem csak kelle­mes szórakozás, hanem nemzedékek boldogulására, népek jövőjére kiható fontosságú intézmény. A leg­nagyobb szellemet is lenyűgözi a test gyengesége, míg a nemes versengésben megedzett test m­eg­­aczélozza a lelket, emeli, fokozza az önérzetet, ered­ményes munkára képesít. Nemzetek sorsa függ attól, hogy fiai ép karral, edzett testtel, bátor küzdelmek­hez és diadalokhoz szokott szívvel lépjenek a nem­zeti munka nagy porondjára. Éppen ezért képez a sportnak minél nagyobb arányokban való művelése, minél nagyobb elterjesztése nemzeti közfeladatot. Hazánkban az utolsó évtizedben örvendetes fejlődésnek indult a testedző sport ügye, de még mindig nem vagyunk ott, ahol lehetnénk és tehet­ségeinkhez képest lennünk kellene. A legnagyobb és legfontosabb hiány sport­életünkben a megfelelő szakirodalom hiánya. Sport­lapjaink csupán egyes sportágakkal foglalkoznak, de nincs oly lapunk, a­mely minden testedző sportot ilyformán felölelne, egyenlő magas szakszínvonalról tárgyalna; a legkiválóbb sportférfiak eszméit ter­­jesztve, vezére, irányítója lenne a magyar sport­életnek, tanítója, buzdítója a babérért küzdőknek. tolmácsolója a külföld mozgalmainak az érintkezés közvetítője a sportemberek és a közönség között­ A Nemzeti Sport e hiány pótlására bontja ki zászlaját, midőn a magyar sajtószabadság ünnepén a nagyközönség elé lép. A kibontott zászlóra a testi nevelés és testedzés eszméit írta fel, ezeket az esz­méket, a sport szeretetét akarja általánossá tenni és beleoltani minden magyar ember lelkébe. E czélból a Nemzeti Sport fel fogja ölelni a testedző sport minden ágát. Behatóan fog foglalkozni a vívással, mert ez a legmagyarabb, legelterjedtebb sport és ez érzi leg­jobban a szaksajtó hiányait. A Nemzeti Sport a szabadtéri testgyakorlási irány híve lesz és így ez álláspontjához képest nagy súlyt fog helyezni az atlétikai rovatára, de e­mellett nem fogja elhanyagolni a tornát sem, mely­nek oly számos lelkes híve van hazánkban.­­Leg­népszerűbb sport napjainkban a foot­ball játék, a Nemzeti Sport rajta lesz, hogy kielégítse e sportág híveit és közönségét egyaránt. Külön rovata lesz a Nemzeti Sportnak a laivn­­tennis, az evezés, úszás, kerékpár, korcsolyázás, birkózás ökölvívás, lovaglás és ezeken kívül minden oly sport számára, mely a nagyközönség érdeklődésére tarthat igényt. Nagy fontosságot tulajdonít a Nemzeti Sport a gyermekek testi nevelése kérdésének, mert abban­, látja az egész sportfejlődés, sőt a modern egészség­ügy jövőjét, hogy a gyermeknevelés egyenrangú részévé tétessék az okszerű és egészségügyi követel­ményeknek megfelelő testedzés is. A Nemzeti Sport nem csak tudósításoknak hal­maza lesz, hanem tág ter­et fog nyitni a sport köz­érdekű eseményei megbeszélésére, vitás elméleti kor-

Next