Nemzeti Sport, 1912. január-november (10. évfolyam, 1-45. szám)

1912-06-30 / 26. szám

26 szám A Hungária—Pannónia mérkőzés. Vasárnap délután 6 órakor dőlt el az olym­­piai próbaverseny a Hungária és a Pannóniá­nak Becskével, Barabással és Keresztessel ki­egészített nyolcasa között. A Becskétől stro­­kott Pannon csapat a várakozás ellenére bá­mulatosan jól tartotta magát s olyan nagyszerű és izgalmas versenyt evezett, amilyen még ke­vés folyt le a Dunán. Az élet-halál harcból a Hungária került ki fél hosszal győztesként s így a Szeben­-nyolcas startol a stockholmi re­gattán. Ideális start után szorosan egymás mel­lett haladt a két hajó s ezer minél sem volt kö­zöttük különbség. A Hungária csónakja előtt Szebeny György sportot diktált s két méter előnyt szerzett s egészen a nemzeti házig meg is tartotta. A Nemzetitől a Neptunig visszae­sett a Pannónia. A Neptunnál újra fölsportolt a Hungáriához, de a finisben félhosszal lema­radt, mert a kellőleg össze nem evezett csapat végsportjából hiányzott az összhang. A Hun­­gária-nyolcas gyönyörű munkát végzett s igy ő képviseli majd a magyar színeket az olym­­piádon. A budapesti folyamregatta. Szombaton, június 29-én, d. u. 5 órakor az Újpesti-öböl és a Neptun Evezős Egylet háza közötti dunaszakaszon rendezi folyamregattá­­ját a Magyar Evezős Egyletek Országos Szö­vetsége. A szenzációsnak ígérkező versenyen a Műegyetemi Evezős Club veretlen nyolcas csa­patával a Pannónia Evezős Club Bécsben győ­zelmet aratott Schartlin-nyolcasa fog József kir. herceg díjáért kemény küzdelmet vívni. Az egyes versenyben a Duna-bajnokságért Levitzky Károly dr. és Mészáros József dr. biztos indulók. A Rákospataki-díjban a Pannónia és Sirály, a magyar főiskolai ifjúság által adományozott művészi kivitelű ércpajzsért pedig, amely örö­kös vendordiliként alapíttatott, ez idén első íz­ben a Műegyetemi Evezős Club startol. A rendező szövetség a versenyek megtekin­tésére a nagy buffet-vel ellátott Gizella termes­gőzöst bérlte ki, amely a 4000 és 3000 méteres távon a versenyzőket minden versenyszámban az indulástól a célig nyomon követi s amelyről a verseny minden mozzanata megfigyelhető. A hajóra szóló jegyek az evezős egyletek házai­ban és az ismert elárusító helyeken június hó 28-án estig 2 korona 50 fillérért, 29-én pedig gyanott és a hajónál (korlátolt számban) 2 ko­ronáért árusíttatnak. A kísérő hajóra 4 óra 25­­-kor pedig a császárfürdői hajóállomáson le­het leszállani. A magyar válogatott csapat olympiai túrája: Magyarország—Svédország 2:2 (1:1). (Saját tudósítónktól): Göteborg, 1912 június 20. Az első svéd—magyar találkozás, az össze­hasonlító előző formák hiányában nem csak a magyar sportközvéleményt, hanem bennünket, a kiküldötteket is teljes bizonytalanságban tar­tott a mérkőzés befejezéséig. A szerencse min­dig a svédeknek kedvezett, nekik jutott mindig a vezető gól dicsősége, nekünk a munka, a szerzett előnyök kiegyenlítésére és az idegen környezeti, ismeretlen pálya és az első off-side gólt megítélő bíró hendikepje. A svéd—magyar küzdelem színhelye a 110 m. hosszú, 70 m. széles Walhalla pályája, az Orgryte Idrott Salls­kap nevű klub tulajdona, mely Svédország elismerten első football klub­ja, az ő játékosaik képezik a svéd válogatott csapat gerincét,E. Börjesson nevű centercsatá­ruk pedig a legnépszerűbb svéd játékos. A gyepes footballpálya körül emelkedő fordulós salakpálya van, melynek mindkét oldalán tribün húzódik körülbelül 3000 néző részére, az egész pálya befogadóképessége 10,000-re tehető, az állóhelyen 50 ére (65 fillér), míg a tribünön 1.50 skandináv korona (2.50 fillér) a hely ára. Az egész napi esőzéstől teljesen felázott, csúszós pályára a magyar csapat az eredeti felállítástól eltérően állíttatott össze a szövet­ségi kapitány által a játékosok meghallgatása után, különösen a halfsort formálták át telje­sen, melyből kimaradt a gyenge szemű­ Biró, kinek helyére Szury került, Vágó, Blum helyére ment, míg az ő helyét Károly foglalta el, a védelemben a gyengélkedő Payer helyett Ré­vész játszott. Az este háromnegyed 8 órakor kezdődő mérkőzésre a csapatok a következő felállítás­ban léptek a pályára: Magyarország: Domonkos — Rumbold, Ré­vész — Szury, Károly, Vágó — Sebestyén, Bodnár, Pataky, Schlosser, Borbás. Svédország: Börjesson (Göteborg), — E. Malm (Stockholm), J. Levin (Göteborg — Wicksell (Stockholm), Sandberg ((Göteborg), K. Gustafsson (Köping) —'■ Myhrberg kapitány (Göteborg), Svensson (Norköping), E. Börjes­son (Göteborg), Ekröhl (Stockholm), E. Berg­­ström (Göteborg). Először a svédek sárga ingben, kék nadrág­ban, majd a 4000 főnyi közönség viharos tapsa között a címeres fehér trikós magyar fiúk jöt­tek ki a pályára. A sorsolás a magyaroknak kedvezett, Károly, a magyar csapat kapitánya a lejtős pályarészt választja, egyszersmind megegyezik, hogy az első félórában az esetleg sérült játékos helyére új ember állítható be. H. A. Meerum Terwogt holland bíró fütty­jelére svéd támadással vezetődik be a játék, de a magyar védelem résen van s így csak mezőnybeli fölény van a svédek részén. Rum­bold felszabadító rúgásából esik az első magyar támadás, Bodnár kétszer kézzel nyomja el az ellenfél hak­ját, miből szabadrúgás esik a ter­hünkre, a 4-ik percben Schlosser vagy 20 mé­terről kapásból lő a svéd kapu fölé, a magya­roknak a csúszós pályán való bugdácsolása most a svédeket viszi támadásba, melyet Rum­bold, majd Károly kénytelen korner árán men­teni. A 15. percben Sebestyén és Bodnár össz­­játékkal leviszik a labdát, de a jó centert Schlosser a kapu mellé lövi. Borbás lerohanása cornerrel végződik. A 18-ik percben off-side állásból kiindulva Domonkos hibájából érik el Bergström révén a közönség dörgő tapsai közt az első gólt a svédek, melyet most lelkes magyar támadás követ, a csatársor tüzesen dolgozik, a halfsor is felnyomul, úgy hogy a kiegyenlítés nem kés­hetik, lövést lövés követ és a 37-ik percben Schlosser kiadja a labdát Borbásnak, ki le­viszi azt a kornervonalig, centerez és Bodnár a hátvédek lábai közt bámulatos biztonsággal védhetetlen, helyezett gólt lő, a félidő végéig váltakozó támadások, melynek legkiemelke­dőbb pontja Swenson egy erős driveréne Do­monkos általi mesteri védése. Félidő 1:1. A második félidő kedvezőtlenül vezetődött be, Myhlberg már az első percekben lefutja a magyar védelmet, centerét Svenson védhetet­­lenü­l fejelte a magyar kapuba, a magyar csapat most óriási energiát, erőt és lendületet visz a játékba, támadást támadás követ, a halfok is keményen lőnek a svéd kapura, Szury egy lövé­sét a svéd kapus nehezen fogja, végre a 23-ik percben Sebestyénhez kerül a labda, ki ismert trückjével kicselezi a svéd védelmet és a hát­védek közül kiszökő Patakyhoz tolja a labdát, ki azt közvetlen közelről a felső kapusarokba plaszírozza. Most a svédek küzdenek erélyesen a vezetésért, de a briliánsan működő magyar védelem minden törekvésüket megakasztja. Befejezés előtt még egyszer csillant fel a győ­zelem a magyar színek javára, midőn Pataky a teljesen üres gól előtt izgatottságában a kapu mellé rúgta a labdát. A bíró az első svéd erősen off-side izű góltól eltekintve pártatlanul, kitűnően vezette a mér­kőzést. Magyarország—Norvégia 6:0 (2:0). Kristiania, június 23. A göteborgi svédek ellen vívott küzdelem után harmadnapra Kristiániába, Norvégia főváro­sába rándult át a magyar csapat, hogy össze­mérje erejét a másik skandináv nép, a norvég erejével. A svédek elleni mérkőzésből az a ta­pasztalat szűrődött le, hogy a hatalmas ter­metű, szívós norvég legénység ellen fürge, mozgékony csapat állítandó ki, minek ered­­ményekép a magyar csapat a következő fel­állításban állott fel: Domonkos — Rumbold, Payer — Biró, Bródi, Blum — Sebestyén, Bodnár, Kertész N­., Schlos­ser, Tóth. A norvég csapat (fehér trikó, vörös nyak és csukló) az alábbi összeállításban szerepelt: Ingols Pedersen—Per Skou, Due—H. Johan­­sen, Chas Herlofson, Grubb—Aas. Kr. Krefting, Haraldsen, Rolf Hartmann, Erling Manstmann. A center, jobbszélső, balfedezet és a bal hát­véd tartalékok voltak, ami lényegesen csök­­k­entette a csapat képességét. A híres Frogner pálya, mely télen jégpálya­ként szolgál, melyen már nem egy nemzetközi korcsolyaverseny zajlott le, kavicsos, kopár talajú s igy rendkivül konveniált az ilyen pá­lyákhoz szokott magyar csapatnak, kik alapo­san ki is használták az összes viszonyok nyúj­totta előnyöket és megsemmisítő gólarányban győztek a norvég színek felett. Az első gólt a 21. percben Schlosser rúgja, melyet a 31. percben Tóth gólja követ, az ál­landó fölény jellemzi ezt a félidőt, bár a csa­társor önző játékmodora a további eredményes játékot meghiúsítja. A második félidőben már inkább törekszik a magyar csapat, minek eredménye a 4., 26. és 27. percben Bodnár által elért három gól, me­lyet a 44-ik percben Schlosser hatodik gólja követ. A mérkőzést a svéd Björn kifogástalanul vezette. A hétről. Az elmúlt hét a svéd és norvég reprezentatív mérkőzések eseményeivel tartotta lázban a footballsport híveit. Válogatott csapatunk el- 7 oldal.

Next