Nemzeti Sport, 1921. január-június (13. évfolyam, 1-40. szám)

1921-01-31 / 1. szám

2 A Magyar Olympiai Bizott­ság alakuló ülése. A MOB e hó 28-án tartotta az OTT helyiségében újjáalakuló közgyűlését. Múzsa Gyula udvari tanácsos, a MOB ügyvezető társelnöke a nemzeti Hiszek­­egygyel nyitotta meg az ülést. Beszámolt a háborús évek munkájáról, mely főként abban merült ki, hogy a semleges álla­mokkal fentar­totta az összeköttetést. A háború befejezésével a Nemzetközi Olym­­piai Bizotság elnökével, Coubentin báró­val kifejlődött élénk és barátságos levél­váltása jogos reményeket adhat arra, hogy 1928-ban az olym­piászt Magyar­­ország kapja. A Stadion építésének kér­­dése ezzel ismét, előtérbe került. Hajós Alfréd műépítésznek erre vonatkozólag kész tervei vannak, melyek rentabilitás szempontjából és sportszempontból is ki­válóak. A további munkálatok végzésére dr. Nagy Béla elnöklete mellett egy ál­landó Stadion-bizottság működik. A Sta­dion helye dolgában elsősorban a Margit­sziget jöhet számításba. Szó van még a Vérmezőről is, mely tekintetben a kor­mányzó úr őfőméltósága, Belitaka honv. miniszter és­­ a főváros vezetősége a leg­messzebbmenő­ támogatást helyezték ki­látásba. Mussa Gyula beszámolója után dr. Nagy Béla­ ismertette részletesen azt­ az előkészítő, munkát, melyet az ő elnöklete alatt működő bizottság eddig végzett.­ Ezután dr. Mártonffy Miklós­ főtitkár fel­­­olvasott egy beadványt, melyet a MOB a, ’ Közmunkája Tanácsához intéz azzal a kéréssel, hogy a most szőnyegen levő margitszigeti bérbeadással kapcsolatban a Stadionnak a Margitszigeten való el­helyezését is tegye komoly megfontolás tárgyává. Majd a tisztújítás következett. Meg­választották a következőket: Elnökök: gróf András és­ Géza v. k.­ t. t., Múzsa Gyula. Ügyvezető alelnök: dr. Gerenday György. Alelnökök: dr. Nagy Béla, dr. Perger, Ferenc, Stankovits Szilárd. Mű­szaki alelnök: Lander Dezső. Főtitkár: dr. Mártonffy Miklós. Titkár: Tibor La­jos, MLSz. Pénztárnok: Mü­ller Hugó, MOTESZ. Ellenőr: Boros Mihály, Kerék­páros. Jegyzők d­r. Kossuth Ferenc­­MLSz. (birkózó), dr. Nagy­ László, Vívó­­szövetség, báró Profi László. MAS­, Zsol­dos Károly, MLSz. Számvizsgálók: Mini­dér Frigyes, MLSz, Moess Károly, Lawn­­tennis, Scchmeister Oszkár, MÖTESz. Tanácsadók: Hajós Alfréd és Mattyok Aladár. Sajtóreferens: Schmidt József. A választások után dr. Gerenday György frgyv. alelnök javaslatára felvé­tettek még a MOB-ba: az Aero, S­i és Korcsolyázó szövetségek. Végül az indítványok során dr. Nagy Béla indítványozta, hogy szerkesszen a MOB az eddigi olympiadokat magyar vo­natkozásban felölelő történelmi könyvet, mely különösen azokat a nemzeti szem­pontokból érdekes momentumokat ölelné fel, melyek az egyes olym­piádok alkal­mával lejátszódtak. A tervet egyhangú lelkesedéssel elfogadták. Ezzel az ülés Múzsa Gyula lelkes ünneplésével véget­ ért. Potya tiltakozik. A Potyát a ,,tejkurázásáról“ írt ma­­fficiózus cikk arra indította, hogy ellene élénken tiltakozzék és bennünket annak közlésére kért fel, hogy ő már közel két éve bevásárlója egy tejközpontna­k és reg­geltől estig nehéz munkát végez, több falu­­ tejtermékénél­ összegyűjtésével. A legna­gyobb önfeláldozással tud csak a FTC meccseire felutazni. Potya közölte velünk, hogy Sopron vidékén, ahol csak megfordul, mindenütt, minden szabad órájában a­­ futball megkedveltetésére törekszik és most is labdát vitt magával a falu népé­nek.­­. . Peloszlik az ELAC — amint hall­juk — és játékosai belépnek a BTC-be. Fatrovic­s, az MTK békebeli hát­védje, ú­jból tréningbe állott. A kiváló játékos a KAOE csapatában fog szere­pelni. Üllői­ úti pályán szerfJngd^akw-1 IFIO—Spesti látni lók­it! Baltiért csapata ■ W& s § f­ m és e I JB vak ktvüsircák, javárá jj Nemzeti Spor­t 1921 január 31 A saját pálya előnye. Önként mond le nálunk a bajnokság­ban szereplő klubok zöme a jó helyezés lehetőségéről azáltal, hogy részben nem fordít, kellő figyelmet saját pálya elnye­résére, részben pedig pillanatnyi, anyagi előnyökért elhanyagolja, saját pályáját. Ha az őszi elsőosztályú mérkőzésekre visszatekintünk, azt látjuk, hogy azok túlnyomó része két nagy sporttelepünkre koncentrálódott. A 105 meccs közül 38 az Üllői-úti, 35 a Hungaria-úti pályán dőlt el. Még két sporttelep a pályatulajdonos játékainak volt a színhelye (Népsziget 12, Határ­ utca 12), a maradék­­ meccs nem kevesebb, mint­ négy pálya között oszlik meg (Halom-utca 3, Sárkány-utca 2, Margitsziget 2, Am­erikai-út 1). A­ bajnoki tabellát segítségül véve, megállapíthatjuk, hogy a saját pálya elő­nyét kihasználó négy klub egyúttal a négy első helyet foglalja el a liszten. MTK, UTE, FTC, III. ker. TVE áll az élen, mindegyik klub mérkőzéseinek java részét játszotta le otthon és bizony az elért jó pozíció nem kis részben a saját pálya rendszeres kihasználására vezet­hető vissza. A főiskolai klubok elleni mérkőzéseket figyelmen kívül hagyva, a pályatulajdo­nos egyesületek­­ eredményei a követke­zők a meccsek színhelye szerint meg­osztva : Pályatulajdonos Otthon Másutt elért pontok száma (zárójelben az elérhető pontok) MTK ... (20) 18 (4) 2 FTC (22) 15 (2) 2 UTE­­ (14) 12 (10) 8 III. ker. TVE (16)­ 12 (8) 4 Törekvés (4) 4 (20) 11 Kispest (2) 1 ,(22) 8 MAC (2) — (24) 6 Minden hosszas kommentár nélkül ki­világlik ez adatokból, a saját pálya hasz­nálatának a jelentősége. A pályanélküli klubok, a fenti­­ listái­ szereplő utolsó három egylettel az úgy­nevezett nagypályákat favorizálták, s nem ritkán inkább hétköznap is játszot­tak, semhogy a többi pályákra vigyék m mecc­sen­ket. De ezek a klubok is favorizáltak egy pályát, az­ MTK-ét,­­vagy az FTC-ét, a szerint, hogy melyik nagy egyesület ér­dekköréhez állottak közelebb. Az MTK sporttelepének híveiről az alábbi kimutatás számol be: Egyesület MTK-pályán Másutt (nem otthon) elért pontok száma (Zárójelben­ az elérhető­­ pontok) Törekvés (10) 0 (10) 5* Kispest (­12).­­4 (10) 4 Vasas (12) .5 (12) 5 TTC (12) 4 (12) 4 BAK (10) 6 (14) 6 * Mind az öt pont (öt meccsen) az FTC-pályán lett megnyerve. Csak a BAK-nak volt érdeke az MTK­­- pályához ragaszkodni, a többi­­egyesület­nél nem jött­­számításba a meccs idegen színhelye. Az FTC sporttelepénél, hívei: Egyesület FTC-pályán Másutt (nem otthon) elért pontok száma (zárójelben az elérhető pontok) MAC (14)­ 3 (10) 3 BTC (10) 3 (14) 0 ■•■•■53“ FC (10) 6 (14) 6 VII. ker. SC­ (12) 5 (12) 4 A „33"-asoknak volt csak érdeke a s üllői-úti pályához való ragaszkodásra, a BTC és a MAC egyenesen önmaga ellen vétett és értékes pontokat ajándékozot el egy idegen pálya favorizálásával. Ha a mai súlyos gazdasági viszonyok között nem is ,remélhető, hogy mindez klub saját­­pálya felett rendelkezzék, a pályatulajdonos egyesületek a pályavá­lasztási jog megvonásának terhe mellett volnának a saját pálya használatára szó­rílandók. c. Kf­ínHEHEsi­mm­miHsnMM -------------------------1_ Felhívás! Azok: az egyesületek, amelyek a ta­vaszi szezonban a Margitszigeti pá­­lyán szándékoznak mérkőzéseiket megtartani, terminus-él­yeztetés cél-­­­jából szíveskedjenek február 1-én f­­élután 8 órakor a Margitszigeti s­p­orttelepen megjelenni. Mill Silil sen­k­i. Amidőn is néhány lelkes sportember ,ál­tal a hazai földbe átplántált labdarúgó-já­ték annyira megerősödött, hogy az evvel a sporttal foglalkozó egyesületek szövetségbe tömörültek, akkor az amatőrség ténye any­­nyira­ természetes volt, hogy fogalmának körülírására senki sem gondolt. Az amatőr nevet a címekben sem­ tüntették fel. Anél­kül tehát, hogy az angol amatőr-megálla­­pítást intézményesen elfogadták volna, a helyzet mégis az volt, hogy a labdarúgás­sal foglalkozók minden kiadást maguk fedezték. A játék terjedésével fejlődött ki az a szokás, hogy a felszerelést a játéko­soknak az egyesületek adták, további lé­pés volt pedig az, amikor az egyesület székhelyén kívül megtartott mérkőzések­kel járó kiadásokat is (vasúti költség, ét­kezés stb.) az egyesület, illetőleg a ven­déglátó egyesület térítette meg a játé­kosoknak. Megállapítható, hogy itt jutott el futballsportunk ahhoz a határkőhöz, amely az amatőrség és a profesz­­szionizmu­s közötti egészséges és termé­szetes választóvonalát jelzi. Az egyesüle­tek és pályák közötti harcok teremtették meg azt az egészségtelen légkört, amely­ben a ma szereplő játékosok zöme olyan felfogásban nevelődött fel, hogy a sport­beli tudásért anyagi előnyöket élvezni­­nem szégyen, csak arra kell vigyázni, hogy mások meg ne tudják. A pontokért menő féktelen harc hozta magával, hogy az egyesületek semmiféle anyagi áldoza­toktól sem riadtak vissza, hogy játéko­sokat magukhoz láncoljanak, illetőleg csapatjuk gyenge helyeit, anyagiakkal át­csábított játékosokkal foltozzák ki. A szükséges anyagi eszközöket, úgynevezett mecénások szolgáltatták, minthogy a mér­kőzések bevételéből befutó jövedelem ezekre a célokra nem is lett volna ele­gendő. Mindenesetre a jelenlegi helyzet az, hogy a hivatalosan egy kategóriába so­rolt és amatőrnek nevezett játékosok kö­zött lényeges különbség áll fenn, amely azonban kifelé nem jut kifejezésre. Ez a különbség pedig az, hogy a Magyar Lab­darúgó Szövetségnek jelenleg igazolt játé­kosai között két csoport különböztethető meg: az egyik amatőr, a másik pedig pro­fesszionista alapon áll. Svót gyógyítási me­­tódus áll rendelkezésre, amelyek közül az egyik a profi­ betegség akut tünetei ki­irtásából állana és ezt célozta a Malaky­­féle fegyelmi bizottság múlt heti ülése, amelyen dr. Mamusich Mihály terjedelmes elaborátumban terjesztette elő az amatőr­­ség fogalmának és védelmének szabá­lyokba való lefektetését. A javaslat felett élénk eszmecsere indult meg, amelyben a bizottság összes tagjai résztvettek és a vita eredn­én­yeként az első paragrafus a következő szövegezésben­­ szerkesztődön meg: „ 1. §. „Az a játékos, aki a labdarúgás ű­zésé­­ből anyagi előnyt élvez, hivatásos játékos­nak nyilvánítandó és az igazolt játékosok névsorából törlendő. Ilyen okból törölt já­tékos csak akkor lesz újból igazolható, hogyha,,Írásba bejelen­ti, hogy mint hiva­tásos játékos megszűnt Működni és ezen bejelentés óta 2 év telt el." A további szakaszok megvitatása, során az a vélemény domborodott ki, hogy az amatőrség szabályaiba ütköző cselekmé­nyeknek egész skálája van és ezeknek egyformán súlyos büntetése méltánytalan volna. Éppen ezért egy szakaszban felso­rolnák ezeket a cselekményeket súlyossá­gukhoz mérten megszabott fokozatos bün­tetésekkel. A legkisebb büntetést 6 hó­napra kon­zemnlát­ják­ téren való akcióba­ lépését, másrész­ről,­ nem mulaszthatjuk el rámutatni arra a­ körülményre, hogy ez a gyógyítási megó-­­dás nem az igazi és helyes mód a kérdés megoldására. A jelenlegi egészségtelen ál­lapot gyökeresen csak akkor lenne meg-­ javítható, ha a kórokozó: az egyesületek­ egészségiten rivalizálása szüntettetnék­ meg. Be kell látni, hogy az amatőrség, védelmének a fegyelmi kodikszbe való in­­­tézményes beiktatása csak főtintézkedés.­­Addig, amíg az egyesületek el nem hagy-­ ják a mai üzleties felfogású alapot és nem­helyezkednek a­ sportszerű és tiszta ama-­­tőr felfogás álláspontjára, addig a fe­gyelmi bizottságnak minden­­erőfeszítése, hiábavaló lesz. Gyökeres megújhodást­ akarunk és akkor nem lesz szükség bün­tető paragrafusokra! A Nemzeti Sport szerkesztős­ég­ének telefonszáma: József 43 Külön paragrafusba vétetnének föl az általános szabály­­alól tervezett kivételek, amelyek szerint nem ütköznék az ama­tőr cig szabályaiba, ha a játékos a labda­rúgás űzésihez szükséges ruházatot és felszerelést egyesületétől kapja, szintúgy megengedhető volna a játékos részére alkalmaz­tatás szerzése, amennyiben az egyesületi tagság változtatásával nincsen okozati összefüggésben és a játékos való­ságos munkáltatásával jár. Felmerült, a gondolata annak is, hogy az amatőrség követelményét ne csak a já­tékosokkal, hanem egyéb egyesületi és szövetségi funkcionáriusokkal szemben is felállítsák. Ebben a kérdésben az igazga­tótanácsra vár a­ döntés feladata. A mi részünkről egyrészt örömmel Üd­vözöljük » fegyelmit bretagynafejezet­.­** Szentire, a BAK profija a KADE­­Lakr jelentkezett fölvételre.— atléti-' zálni. Itt azonban fölvilágositoták,­ hogy. az ,amatőr­ségi­­szabályok az. allé-' tikiba® is érvényesek. Sőt! Délnosnetorszá­g­—Berlin 3:0. Ber­linben játszódott le az érdekes találkozás, mely a délnémet csatársor fényes játéká­nak , és a­ berlini csatársor csődjének jegyében folyt le. Kimagaslott a mezőny­­­ből a két centerhall: Tetves (Berlin) és Schnurle (Délnémet) játéka. A mérkőzést­ megelőző orkán ellenére 15.000 néző volt jelen. A Svéd La­­bdamúgó Szövetség a bécsi Svéd Segítő Bizottság közvetítésével meg­hívást intézett az osztrákokhoz, amelynek értelmében az osztrák válogatott csapat a tavasz folyamán a bécsi se­gítőakció ja­vára játszana néhány mérkőzést Svédor­szágban. A bécsi bajnokság terminusai előreláthatólag csak a nyár folyamán en­gedik meg ennek a túrának a létrejöve­­telét. Az MTK—FTC-mérkőzés végre meg­embereli magát és frázisok helyett szá­mottevő ténnyel siet segítségére a főis­kolai egyesületeknek, amikor a tavaszi szezonban­­a MAFC—BEAC mérkőzést veszi maga elé. Kenesaeit, a VÁC futballintézőjét nagy szerencse érte. Felesége révén ő is része­sedik Ó Weiszbergn­ek, a 11 év előtt elhunyt brazíliai, milliomosnak 80 millió dolláros hagyatékából. Kenes­sei sportszerű gon­dolkodására vall, hogy örökségének egy részéből teljesen modern sportpályát szán­dékozik építeni a WAC-nak. Hegedűs, akit az MLSz-ügyből kifo­lyólag megfosztottak a tanács­ tagságától, e határozat ellen felebbezést jelentett be. A ,,nyugati Sport"*, a vidék legeltető,­jedtebb, öntudatos és harcos lapja, meg­­jelenik minden hétfőn kora reggel. Szer­kesztőség és kiadóhivatal: Szombathely, Siószegi­ u. 5. A kecskemétiek kedvelt sportlapja, az „Alföldi Ugort" a téli szezon alatt is­megjelenik. Szerkesztőség és kiadóhiva­tal : Kecskemét, Széchenyi-tér 3. A Hegyi-fivéreknek a fegyelmi bi­zottság megadta a távozási engedélyr­ Ungvárra. A III. kerületiek csapatának­­játékereje ezzel lényegesen gyengülni fog. Winkler (MTK) hosszú levélben ügyé­nek újra­f­el­vételét kérte a Szövetségtől, egyben március 1-i­g szóló büntetésének csökkentése iránt is kérést intézett a fe­gyelmi bizottsághoz, mert a­­ február 27-én lejátszandó Grashopper elleni mér­kőzésen már játszani szeretne svájci klubja színeiben. Czeisler, az MTK II. balszélője távo­zási engedélyt kapott Bécsbe, ahol való­színűleg a Germánia színeiben fog ját­szani. Régóta húzódó ügyben hozott hatá­rozatot a fegyelmi bizottság, amikor az 1919 őszén lefolyt BTC II—FTC II mér­kőzés bírójának, Bálint Lászlónak a fel­jelentése tárgyában döntött. A kommu­nizmus utáni idő általános ideges hangu­latot teremtett úgy a játékosok, mint a nézőközönség között, í­gy, hogy érthető volt egyes bírák könnyen ingerlékeny­­hangulata, így történhetett meg azután, hogy mi­kor Bálint egy kétes ítélkezésére a „Hólyag kevésbé ékes epiteton süví­tett le a levegőbe. Bálint megfeledkezve a mérkőzés további vezetéséről, odaro­han­t a tribün elé és magából kikelve kiabálta, hogy „ki volt az a csirkefogó Ez a kiszólás természetesen erősen izga­lomba hozta a jelenlevő BTC-isták kedé­lyét és a mérkőzés befejezése után ma­gyarázatot akartak kérni Bálinttól ezért a kifejezésért. Az amúgy is ideges Bálint félreértette és támadó kísérleteknek ma­gyarázta a BTC-isták fellépését, holott a bíró kikisérése éppen az ő személyének a megvédésére irányult. A fegyelmi bi­zottság úgy határozott, hogy a ,,Hólya­got “ kiáltó Kovácsot « pályák látogatá­sától és ját&jógáitól egy, hónapra föU íwaei&i&tj^ir.-- “ ' ""'r"

Next