Nemzeti Sport, 1922. október (14. évfolyam, 83-95. szám)

1922-10-02 / 83. szám

Megjelenik hétfőn, szerdán, szombaton Jilly­éves előfizetési árak : Egész évre 1800 K, félévre 900 K, negyed évre 450 H Egy szám ára Ausztriában 600 K, Jugoszláviá­ban 8 jug. Kor., Cseh - Szlovákiában 2 sohol, Alomániábani 3 lei. Amerikában 5 cent Métr kiadás­ára 12 CrOKI Az Országos Testnevelési Tanács, a Magyar Athletikai Szövetség, a Magyar Birkózók Országos Szövetsége, a Magyar Kerékpáros Szövetség, a Magyar Országos Céllövő Szövetség, a Magyar Országos Lawn-Tennis Szövetség, a Magyar Országos Testedző Egyletek Szövetsége, a Magyar Úszó Szövetség, a Magyar Vívó Szövetség, és a MOVE országos sportszervezetének hivatalos lapja Szerkesztőség és kiadóhivatal Budapest, VI. Rózsa­ utca 111. szám (Fodmaniczity­ utca sarok) Telefon: 118—29, 118—30, 118—31 ______Csak vasárnap József 63 NJUPRSZ DiljD Hétfő Színházak: M. hír. Operaház: Nincs előadás. Nemzeti Színház: Figaró házassága (7). ,Városi Színház: Pillangó kisasszony (7). Vígszínház: Cserebere (V28). Király­ Színház: Offenbach (V28). Magyar Színház: Tüzek (V28). Belvárosi Színház: Casanova (V28). Blaha Lujza Színház: Lili bárónő (V28).­­Andrássy-uzi Sz.: Negyvenéves leány (V29) Kedd Színházak: Ozperaház: Pilangó kisasszony (7­8). Nemzeti Színház: Gyurkovics lányok (7).­­Városi Színház: Bohémélet (7). Vígszínház: Cserebere (V28). Király­ Színház: Offenbach (V28). Magyar Színház: Púpos Boldizsár (V28). Belvárosi Színház: Casanova (V28). Blaha Lujza Színház: Lili bárónő (V28).­­Andrássy-úti Sz.: Negyvenéves leány (V19) Szórakozóhelyek: Hétfő—Kedd !Apolló-kabaré: Lovagok (8). Kovár Ors.: Aranymadár 100-adszor (V28). Nagy Endre-kabaré: Megnyitó műsor (9). Jaun-kabaré: Tanay fellépte (A/a0). Kiskomédia: Rott és Steinhardt (8). Intim-kabaré: Meztelen ballett (8). Uránia: Labradori alenyassz. (3, 5, 7, 9). Renaissance: Drakula (6, 8, 10). ~Omnia: Dr. Mabuse (4, 6, 8, 10). Mozgókép O.: Labradori menyassz. 4,6, 8). Corso-mozi: Dr. Mabuse (4, 6, 8, 10). [Kamara: Dr. Mabuse (4, 6, 8, 10). Royal-Apolló: Fars. éjszakája (3,5, 9, V2I0) Helikon: Drakula (4, 6, 8, 10). Tivoli: A villám központ (4, 6, 8, 10). Előfizetőinket­ ­felkérjük, hogy amennyiben előfizeté­­­­sük szeptember hó végével lejárt, azt­­a mellékelt utalvány felhasználásával­­megújítani szíveskedjenek.­­ Tekintettel a folyton emelkedő pa­­lpirárakra és munkabérekre, október 1-től új előfizetési árakul voltunk kénytelenek megállapítani, ami­­összefügg az egyes példányok árának a napokban bekövetkező felemelésével. Az új előfizetési díjak táblázata la­punk legközelebbi számában található. Az október 1-én túlmenő időre eső, a régebben befizetett előfizetési díjakat az új tarifa alapján megfelelő (rövi­­­debb) időre beszámítjuk,­ ­ A kiadóhivatal. Motványoa az MTK—VM€-meccs Verekedések a tribünön és a játéktéren. — A bíró a második fél­idő közepén lefújta a mérkőzést. — Hermann VÁC játékost eszmé­letlenül hozták ki a pályáról. — Bilit mond a bíró ? — A Nemzeti Sport tudósítójától — Hiába! Csak fuirtcsa egy szenvedély a sport! Az érte fanatizált embereik képesek mindenről megfeledkezni, még a­­a sportról is. Mert ami tegnap dél­ben az MTK-pályán lefolyt, annak már igazán kevés köze volt a sport­hoz. Rendbontók eléggé el nem ítél­hető verekedése volt az, semmi más. És most most azzal sem lehet előhoza­­kodni, hogy különböző világnézeten levő klubok játékosai és közönsége feledkezett meg magáról, mert bizony be kell vallani, hogy a MAC—VIAC- mérkőzés incidense valósággal leány­­intézeti tánckoszorú volt az MTK és a VÁC hívői között lefolyt csatához képest. A mastvai futballoport történetében példátlan verekedés fojtotta botrányba az ünneplő közönség miatt délelőtt féltizenegyre előrehozott meccset. A­mikor a bíró a második félidő köze­pén lefújta a mérkőzést, akkor már tarka összevisszaságban püfölték egy­mást a játékosok és nézők, ahol egy­mást értét­. Még nagy szerencsének mondható, hogy csak egy komolyabb természetű sérülés lett a megütközés eredménye. A botrány lefolyása a következő volt: A második félidő 23. percében a lefutó Opatát a 16-os sarkán, de még a büntető területen kívül, elgáncsolták. Klug bíró, aki mellesleg megjegyezve teljesen pártat­lanul és korrekten vezette a mérkőzést, szabadrúgást ítélt a VÁC ellen. Molnár a gáncson fölháborodva, odafutott a bíró­hoz és rákiáltott: — Ez gyalázat! Legalább figyelmes■ tesse! Klug bíró természetesen­­ visszautasí­totta ezt a hangot és amikor Molnár még ingerültebben válaszolt, kiállította őt. Molnár szó nélkül, elhagyta a pályát. A szabadrúgás után tumultus keletkezett a VÁC-kapu előtt , és a tribünről csak annyit lehetett látni és hallani, hogy a bíró fütyül és 11-est diktál a VÁC ellen. Óriási zaj fogadta a bírói ítélkezést, a VAC publikuma zajosan protestált és ezt a példát követték a VAC-játékosok is. Az egész VAC-csapat odarohant a bíróhoz, akit a tribünről nem is lehetett látni a őt körülvevő játékosoktól. A tumultusra a publikum izgágább része átugrált a kor­látokon és rövid idő alatt 50—100 ember lepte el a pálya VAC-térfelét. A rendőr­ség csak immel-ámmal látott a rendcsiná­láshoz és így néhány perc múlva már sűrű ember­tömeg lepte el az egész pályát. A tribünről csak annyit lehetett látni, hogy Oputa nyargal ki az öltöző felé ha­talmas iramban és nyomában Fischer, a VÁC kapusa rohan tetterekész hangulat­ban. Szerencsére a nézők lefogták Fischert, úgy, hogy Opata ép bőrrel érte el az öl­töző-azilumot. Röviddel ezután megjelent a tumultus szélén Klug biró, aki nyugod­tan elhagyta a pályát és szintén az öltö­zőjébe vonult. Pár pillanat múlva négy ember vitte az öltözőbe az esz­méletlenül fekvő Hermannt, a VÁC balfedezetét. Ezután a publikum elállta az öltözők bejáratát és a tribün lejáratait, úgy, hogy a még kinnrekedt játékosok határozott életveszély közt hagyták el a pályát, amelyen bizonytalan­ná tette a tartózkodást a világos- és sö­tétkékek elvadult hivő serege. A verekedés ekkor már átragadt a 1 . tribünre is, ahol lépten-nyomon­ parázs dulakodások és ütlegelések következtek. A kevés szám­ban kivonult rendőrség az öltözők bejá­ratát védte és így a közönség rakoncátlan része nyugodtan hódolhatott a boxolás ilyen­ben kevéssé nemes sportjának. A szolgálatot tel­jesítő rendőrtanácsos ekkor segédcsapatokért telefonált és az autón megérkező rendőrosztag se­gítségével megtisszíttatta a pályát. Eközben az öltözők folyosóján hangos vitatkozás folyt. Mindenki igyekezett megrögzíteni a történteket, természetesen­ védve magát és minden baj okát az ellen­félre hárítva. A VÁC vezetősége különö­sen azt hangsúlyozta, hogy a VÁC nem vonult le. Erre ugyan nem volt szükség, mert a bíró sem­ állította az ellenkezőjét. Megkérdeztük először is Klug Frigyest, a mérkőzés bíróját, aki a következőket mondotta munkatár­sunknak: — A szabadrúgásból kifolyólag az MTK balszárnyától jött egy beadás. A VAC- kapu előtt tumultus támadt és tisztán lát­tam, hogy a jó helyzetben levő Siklóssyt Weisz, a VÁC középfedezete, könyökkel oly erősen ellökte a labdától, hogy Sik­­lóssy csak úgy repült. Fütyültem és 11-est diktáltam a VÁC ellen. Ekkor odarohant hozzám Fischer, a VÁC kapusa és rám­kiáltott izgatott, de még nem tiszteletlen hangon: „Tessék előbb megkérdezni a határbírókat!” Közben azonban megfogta az ingemet és azt ráncigálta. Rászóltam, hogy a dön­tés joga az enyém, egyébként pedig felhívtam a leghatározottabban, hogy engedje el az ingemet. Eközben oda­rohant az egész WAC-csapat és megfogva ingemet, karomat, vállamat rángatták és a legvadabb hangon protestáltak ítélkezé­sem ellen. Most Fischer már egészen más tónusba csapott át és a szitkok szótárá­nak teljes kimerítésével kritizálta ítélete­met. Ekkor már megindult a közönség beözönlése is a pályára és bár úgy lát­tam, hogy a két besiető rendőrtiszt be­avatkozásával a szituációt még meg lehe­tett volna menteni, mégis a mérkőzés le­­fúvását határoztam el, mert közben azt vettem észre, hogy Fischer és Hermann durván k­itámadnak Nodlerre, az MTK középfedezetére és rugdalni kezdték őt. Ekkor már láttam, hogy a mérkőzés sima lefolyása nem biztosítható és erre lefúj­tam a mérkőzést. A pályát a besiető tömeg, miatt lassan, de zavartalanul hagytam el. Fischert és Hermannt fel fogom jelentenn­­ bírói jelentésemben. Klein Elek, a VÁC ügyvezető elnöke, ,­a következőket mondotta: — Mikor láttam a tumultust, besiet­tem a­ pály­ára,a hogy megnyugtassam já­tékosaimat. Amikor a birós­oz fordultam, ő még azt mondta, hogy folytatni fogja a meccset. Közben Fischer odafutott a vi­tatkozó Nádler és Hermannhoz, hogy szétválassza őket és ekkor hátulról ka­pott két pofont. Amikor megfordult, látta tőle elfutni Opatát. Felháborodásában utánna szaladt, de a közönség visszatar­totta. Eközben történt, hogy Hermann rászólt Braunra: Nem szégyelled magad, így játszani! Mire Braun szó nélkül kétszer úgy bele­rúgott Hermann altestébe, hogy esz­méletlenül hoztuk ki a pályáról és most szállítják kórházba. A VÁC nem vonult le, csak akkor hagyta el a­ pályát, amikor a bíró lefújta a mér­kőzést,­­ így a­z érdekeltek. De megkérdeztük még a súlyosan meggyanúsított­ Braunt is, aki azt mondotta, hogy nem is volt Hermann közelében, sőt nem is látta őt a tumultusban, annál kevésbbé rúghatta meg őt. Egy bizonyos: a szövetségnek a Ingeré-é­lyesebben kell kezébe venni ezt az ügyet­ és a bűnösöket kérlelhetetlen szigorral­ meg kell büntetni, hogy elmenjen a­ ked­vük a futballsporttort-, ennyire súlyosan­­ diszkreditáló jelenetek rendezésétől. A­ legszigorúbb büntetés sem elég súlyos az ilyen verekedő, botrányt okozó játéko­soknak. De r­á kell újólag mutatnunk az MTK-­­, pálya nevetségesen alacsony korlátjára amely egyenesen csábítja a közönség éret­lenebb részét, hogy adott esetben beront­son a pályára és, ott a legnagyobb zava-, rókát okozza. Nagyobb rendőri készenlét­,­ről is gondoskodnia­ kellett vona az MTK- s pálya vezetőségének, mert ha a rendőr- ‘ KERTÉSZTODOR Budapest SPORTCIKKEK

Next