Nemzeti Sport, 1923. március (15. évfolyam, 26-37. szám)

1923-03-21 / 34. szám

2 AZ ÖSSZES SPORTEGYLETEK Hogy is volt Amit vasárnap nem tudtunk elmondani Az­­NSC győzelmi sorozata álta­lános csodálatot kelt a futballsport híveinek körében. Szinte érthetett­lennek látszik ugyanis, hogy az NSC ugyanazon együttese, amely első tíz meccsén oly gyatrán szerep I­­elt, most egym­ásután és imponáló fölénnyel veri legerősebb ellenfe­­lit is. A csapat örvendetes forma­változás jelenségét Schaff­er Imré­nek, az NSC Olaszországba távo­zott tavalyi trénerének a javára tudják be most nemcsak a kívülről ügyelők, hanem maga az NSC ve­zetői is. Elégedetten konstatálják, hogy­­a csapat tavaszi győzelem, aratásának Schöffer I. volt az őszi magvetője. Schöffer ugyanis ősz­szel nem futtatta a csapatot, ha­nem csakis könnyű labdatréninget végeztetett a­ játékosokkal. így tör­tént aztán, hogy ámbár ősszel­­ is megvolt már csapattechnikai, fej­lettsége, kikapott inferioris ellen­felektől is, mert hiányzott a tempó­­birása. Most aztán van már „tü­deje” is az NSC-nek s ezt a tüdőt okozatosan, az egymást követő meccseken szerezte, nem kierősza­kolt és megerőltető futásokkal a tréningen s most mikor, a többi csapat már kezdi érezni a trénin­gek és meccsek fáradalmait, az NSC könnyedén és bámulatos fris­­­­séggel bonyolítja le hétről-hétre a mérkőzéseit. „Schöff” bácsi, mielőtt elszerző­dött volna az NSC-hez, a BEAC és Törekvés csapatait trenírozta. 1922-­­ ben, amikor is a BEAC a tizenket­tedik helyen fejezte be az őszi sze-­ zent. Tavasszal aztán 11 mérkőzést nyert meg egym­ásután, a bajnok­ság élére küzdötte fel magát s csak túrájának köszönheti, hogy most nem az, első osztályban játszik. A­ Törekvés csapata szintén a tava-­­ tói fordulóban érte el nagy form­á-, fiát, éki­sen bizonyítván A Schöffer féle módszer helyességét és céltu­datosságát és — sajnos — a régi közmondás igazságát: senki sem lehet próféta a saját hazájában. Talán majd Olaszországban... * Nem volt boldogabb ember va­sárnap az Erzsébethíd-kávéházban és kapcsolt részein, mint Faragó Lojzi, a 33-asok gondviselő édes­apja. Négy egyre győztek a „zeb­rák”, az UTSE-t verő­­ 11. kender ellen, de nem aféle zsebrák módra, hanem nívós, egészséges játékkal, amely — amint mondani szokták — a­ legszebb reményekre jogosítja nemcsak Faragó mestert, hanem minden igaz barátját a 33-asoknak Dehát meg vagyon írva, hogy a boldogság sohasen­ lehet teljes, avagy: nincsen öröm üröm nélkül. A 4:1-es 33-as győzelem elkönyvelé­se után ugyanis hírnök jön Fara­góhoz s pihegve szól: Markstein Berci, úgyis, mint hivő lélek, úgy­is, mint a VII. kerületi SC tápláló édesapja ötvenezer koronában akarta lefogadni csapatja győzel­mét. Persze, a mérkőzés előtt. Ám nem volt módja és alkalma talál­kozni Faragóval, aki tudvalevőleg szintén nem szenved zseb­rákban Nagyon elhasult ezen a híradáson Lojzi papa, hangoztatván, hogy az eféle dolgokkal akkor illik előál­­lani, amikor m­ég meg van az ak­tualitása. Egyszóval az ötvenezer korona a Markstein Bercié maradt­­, két pont pedig a 33-asoké. De volt még egy másik komor kérdés is, amelyre feleletet várt Faragó: győzött-e az UTSE s kikapott-e a BEAC? A választ dr. Toldy Zoltán hozta meg a Hungaria­nti pálya irodájából, értesítvén Faragót, hogy győzelem az egész vonalon: győzött az UTSE, de győzött a BEAC is. Lojzi papa — mit tehe­tett másat? — jóképet vágott a hírhez s ezt mondta hangosan: — így is jó. Ha már senki nem segít rajtunk, majd mi segítünk magunkon s : okvetlen elverjük szerdán az Ékszerészeket. Mi pedig azt mondjuk ehhez az önérzetes kijelentéshez, hogy majd elválik, van-e olyan megbízható jós Faragó, mint amilyen kitűnő és bevált klubvezető? A feleletet az­ Ékszerészek adják meg reá ma délután.* A közönség jórésze nem is igen tudja még, hogy a tribünökön nem szabad dohányozni egy idő óta. Valószínűleg azért, mert a m. kir. államrendőrség úgy véli, hogy ránk fér egy kis takarékosság: drá­ga a dohány, drága a belépti jegy, mire való hát elfüstölni egy jó cso­mó pénzt is a sok kiadás tetejébe? És zord rendőrök, félelmetes tűzol­tók járnak összevissza, hogy loka­lizálják a füstölgő szájak előtti tüzet. Nem tudta ezt egy MTK-hivő vasárnap a III. kerületi pályán­ Derűs nyugalommal nézte az „ifik” küzdelmét s olyan füstpászmákat eregetett a levegőbe, hogy egy élel­mes női szabó akár egy tucatra va­ló tavaszi toalettet kreálhatott vol­na belőlük. Egy III. ker. TVE ra­jongó, aki hive a rendnek, nem tudta szó nélkül nézni ezt az ön­feledt rendellenességet s szelíden figyelmeztette az MTK-istát: — Vigyázzon kérem, mert még le találja égetni a csapatják Dühösen szólt vissza a bajnok­csapat hívője­— Majd leég maguknak az első csapatja! — Mink is ott leszünk annál a le­égésnél ! Pedig hát nem égett le senki. A győzelem az MTK-é lett, az erköl­csi győzelem a Vívóké. A bíró azonban majdnem leégett. Szeren­cse, hogy a lelkek fellobbanó tüzét a zord rendőrök és félelmetes tűz­oltók idejekorán lokalizálták. • * Az MTK-tábor gondtalanul uzsonnázgatott vasárnap Óbudán az eb csapatok küzdelmének fél­idejében. Igaz, hogy még csak 1:0 volt a bajnokcsapat javára, node hiszen — gondolták — a még hiányzó öt-hat dugót majd „berá­molják” a fiúk a második félidő­ben. Minek is sietnének olyan na­gyon? Ami késik, nem múlik. Vég­tére is, ha a MAC 5:1-re tudott győzni az újlakiak ellen, az MTK-t legalább is egy 20:0-ás gólrekord illeti meg. Így hát uzsonnázgattak­­eszegettek s amint az megilleti egy gazdag egyesület drukkerjait, nem sonkát ettek kaláccsal, hanem megfordítva: kalácsot sonkával. És kijelentették, hogy bizony-bi­zony, drága a kalács. Fodor dr., aki hallotta ezt a bá­natos megállapítást, nem szólott semmit, hanem mikor a mérkőzés vége felé úgyszólván lepedőben vitték ki szegény Orthot a pályá­ról, haragosan szólt oda a... Vivők drukkereihez: — Legdrágább azonban a térd­kalács! Különösen az Orth térd­kalácsa. Olyan drága, hogy ezt már Isten ellen való vétek elfo­gyasztani! És mi kénytelenek vagyunk iga­zat adni neki... ebben az esetben. * • •Nagyon elszontyolodtak az új­pestiek vasárnap. A bajnokjelölt csak 1:0-ra győzött a bécsi WAC ellen s keservesen született meg ez a győzelem is. Találgatta is az okát minden valamirevaló újpesti, aki d­omva is megesküszik csa­pata ezévi bajnokságára. Kijelen­tették, hogy a WAC, ámbár­­csak a bécsi csapat, jobb a hírénél. Neu­mann, a hatalmas termetű balösz­­szekötő, Ausztria tavalyi súlydobó bajnoka, tud bánni a labdával is s igazán nem rajta múlt, hanem a két Fogl-testvéren, hogy nem ha­gyott egy-két gólt emlékül az UTE hálójában. Dehát ez még mind nem elég mentség a reménybeli bajnok gyengécske szereplésére. És addig­­addig keresgettek a mentséget­­amíg megtalálták. Rájöttek, hogy a WAC nemzetközi csapat, úgy „válogatták” össze a világ minden részéből. Anver például egyitomi s úgy fut a jobbszélen, mint boldo­gabb idejében Panlusz és úgy cen­terez, mint csibi korában az MTK Braunja. Mikor aztán Puschner, aki a fején megsérült, kötözés közben magyarul szólt oda az or­voshoz, tökéletesen megvigaszta­lódtak, mondván: — Vagy úgy? Hát magyar­ul is játszik a bécsi WAC-ban? Mert nem mondták ezt meg a m­eccs előtt? Akkor nem tippeltünk volna „csak” 6:0-ás győzelmet... a ja­vunkra.• A műegyetemiekre nézve gyászo­san végződő KAC—MAFC meccs­nek még szomorúbb volt­ a fináléja­ Gunber Nándor, a MAFC elismert képességű balhátvédje, csapatának egyik legfőbb erőssége összeütkö­zött Fad­errel s fejére esett A kö­zönség, de talán maga Gruber sem tulajdonított nagyobb fontosságot a dolognak s tovább játszott. An­­nál­ szomorúbb volt tehát a meg­lepő hir, hogy a mérkőzés után Gruber rosszul lett az öltözőben­­elájult s eszméletlen, állapotban vitték be a Telepi­ utcai szanató ... akarjuk mondani: kórházba­(Egyetemi hallgatónak és amatőr­nek tökéletesen megfelel a kórház is.) Agyvérzésről szóltak a Hieb­­hirek s volt is bennük valószínű­ség, mert Gruber csak késő este tért magához a kórházi ágyon- Ma, kedden aztán azt az örvendetes hírt közük velünk, hogy még­sem történt agyrázkódás s szerdán, mi­re a Nemzeti Sport olvasóink ke­zébe jut, Gruber már el is hagyja wwwwswwwwwwwwwww ■ CT* MIMIINK? MŰVÉSZ SZÍNPAD Ha szívből akar kacagni, nézze meg Hegedűs Gyulát » Vígszínház művészét „A bölcsödben Előadások kezdete IV* vasárnap d. n. 1 órakor Fővárosi Nagymozgó (Rákörzi-út 70) Szerda A poklok világa I. II, 1 ,I, 4, *i«6, */*8 és */410 órakor Csütörtök—Szombat Átok ország (Inch A Hath) és Tettek lovagja Katonazene Előadások 5, 7, 9 órakor ! fillfilm Katon­ai Ferenc-körút 9/11 FTC törzsasztal Magyar Világ Kávéház Kossuth Lajos­ utca 18 MAC-ASZTAL Bajor Sörfészek VII. Klauzál­ utca 8 Ángyán Béla muzsikál Elletsz, u­tatsz, táncolhatsz Nemzeti(Sport) Szerda, 1923 máj­eius 2. Átköltözés miatt olcsó árak! Fehér erőm futballcipő ___________________ _ 4500 K Valódi angol „Spalding“ mecslabdabor __ „ ” ?950 K 5-ös mecslabdabor —­­_______________” “ ” 0500 K KÉR­­.ÉSZ II-né! Nagymező-utca 22 ~ TettefoB 32—30 .. .. d^testBs tf-t® AaOr­afttst) a kórházat s minden valószínüség meg van reá, hogy vasárnap már játszani is fog csapatában, amely­nek talán soha nem volt oly nagy szüksége reá, mint mostanában... Megindult a futball­élet Erdély-Bánátban. — A Nemzeti Sport tudósítójától — t .V. március 3. Erdély-Bánát hat kerülete közt­ háromban tegnap megkezdődtek a­­ bajnoki mérkőzések, a kolozsvár­­­­i kerületben csak barátságos mér­kőzések voltak, a brassói kerületben­ a hó és hideg miatt még nem ját­szanak, a marosvásárhelyi kerület pedig munkaképtelen. Az ottani MTK játékosainak nagy része visszament Budapestre és így bom­lásnak indult, a kerületi vezetőség pedig azon gondolkozik, hogy le­mond önállóságáról és kéri újból Kolozsvárra való beosztását. Bajnoki mérkőzések. Arad: Gloria CFR—AMTE 2:1 (1:0). Temesvár: Kinizsi—BSE Jár (5:0), Kadima—­CFR 2:2 (1:0). Nagyvárad: Nagyváradi AC— Nagykárolyi AC 5:0 (3:0). Törek­vés—Bihorul 4:0 (3:0), Egyetér­tés—Makabea 3:1 (1:1). Őszről el­maradt mérkőzések. Barátságos mérkőzések. Arad: AAC—TAC 1:1 (1:0). Kolozsvár: KAC—Universitas I 2:0 (1:0), Hagyibor—Victoria 2:1­­ (1:0). Beszámoltunk az elmúlt év őszén arról, hogy a bukaresti sportszöv­r­vetség feloszlatta a nagyváradi és a kolozsvári sportkerületeket azon a­­ címen, hogy nem dolgoznak. A fel-­­­oszlatás igen nagy feltűnést kel­tett és a beavatottak tudni vél- t­­ék, hogy a feloszlatást egyik er­délyi magyar sportember eszkö­zölte ki, mert — főleg a kolozsvári kerületben — a kisebbségi sporto­kat a kerületi vezetőség nem hagy­ta érvényesülni. A kolozsvári diák­ság a központ akkori kiküldöttjét az állomáson botokkal fogadta és nem is hagyta a városba bemenni A Nagyváradra kiküldött szövet­ségi megbízottnak pedig a váradi egyesületek jelentették ki, hogy vele nem tárgyalnak. A rendet si­került ugyan a két kerületben a trónörökös személyes közbenjötté­­vel helyreállítani, de a­ hangulat e­lkeseredett maradt. Ezt a han­gulatot a román soviniszták ügye­sen használták ki és most az a helyzet, hogy a magyar egyesüle­tek a jelszavakkal dobálódzó sovi­niszták szekerét igyekeznek tolni és együttes erővel akarják kibuk­tatni azokat, akik eddig egyetlenek voltak, kik érdekeiket védték. A feloszlatás után a nagyváradi­­és kolozsvári kerület hónapokig nem működött, a bajnokságok őszi fordulói befejezetlenek maradtak és most kezdték meg az elmaradt mérkőzések lejátszását. A marosvásárhelyi kerületben is befejezetlen maradt­ az őszi fordu­ló és ott még most sem kezdtek munkához. A brassói kerületben az őszi for­dulóban a Brasovia vezet, a tava­szi mérkőzések csak hetek múlva lesznek megkezdhetők. Az aradi kerületben az AAC var a bajnokság élén, itt a tavaszi forduló megkezdődött. Apró ellen­tétek, főleg azonban a rivalizálás miatt csúnya lépést tettek az aradi egyesületek közül néhányan. A B­ATE, AMTE és MTK a román Gloria CFR-rel fogtak össze , blokkot alakítottak az AAC ellen. A temesvári kerületben a Kini­zsi van a bajnokság élén, ott is megkezdődtek a tavaszi forduló mérkőzései. A temesvári Untred jelenleg olasz túrán van. »sakis Spar­­fanik­eyfc* Un* míaá» yj­uisí'***

Next