Nemzeti Sport, 1924. április (16. évfolyam, 66-73. szám)

1924-04-01 / 66. szám

2 F­­ootball sike fülszelelések Kertész Telefonszám Hogy is volt csak? — Amit vasárnap nem tudtunk elmondani — Hogy úgy elkeseredett az idő va­sárnap, a csapatok és híveik is elke­seredtek­ Mert ha már egész héten ott motoszkál az ember fejében a ve­reség rémes gondolata, vagy fel-fel­­melegíti a hűséges klubszivét a győ­zelem édes reménye, miért olyan­­ke­gyetlen az ég, hogy elodázza a dön­tést. Főleg a kiesés rémét látó, hes­­segető egyesületek hívei bosszankod­tak, mert most mennyit kell újra tű­nődni, kombinálni, a törzsasztalokat mennyire össze kell újra firkálni, míg végre — legalább papíron — egész biztosan tűnik elő a’kedves eredmény — a biztos bentmaradás! A semlegesek sem örültek a mécs­esek elmaradásának. Igaz, hogy fogy a terminus, a bevétel miatt sem mind­egy, várjon játszanak-e a csapatok, vagy sem, de az ilyen kevésbé" érde­keltek mégis könnyebb szívvel nyu­g­odtak bele abba, hogy az eső egyre­­látástalanabbá tette a helyzetet. Az FTC páholyaiban vidám terejére közben múlt az idő s a heccelődés köz­pontjában László Lajos, a KAOE bo­szorkánykonyhájának közismert sza­kácsa állott. A csipkelődésnek az volt az éle, hogy miért nem olvad be, te­gyük fel — mondta valaki — az MTK-ba. — Hogy gondolnak ilyet! A KAOE nagy klub! — Nem mindenben. — Mondjanak valamit, miben nem ? — Ha tudná, milyen jó a Krepuska, már nem beszélne így. — És a hármasugrás például. — Van egy 15 méteresünk. A kis Magyar. Az a második Tiulos, lelken­dezett László. — No, no. Talán egy kicsit túloz, ütött a vállára egy hitetlen­t . A Margitszigeten szó sem lehetett játékról. Tengernyi víz állott a pályán, a csapatok természetesen mindamel­lett megjelentek. A Húsosok eleinte verseng­ésítoztak a néma tribünnel, de egyszer csak gondoltak egyet és csoportba verődve társasjátékba kezd­tek. Persze nem „haragszom rád“-ot, se nem „bujócskát“ játszottak. Mind­amellett, egynek-egynek befogták a szemét s a többiek öles tenyerükkel olyat ütöttek rá, mintha legalább is örök haragot esküdtek volna. Csihula egyik hatalmas csapására felszisszent Perina. — Tyűk, ez gól volt! De nem találta el, hogy ki sújtott rá s újra ő kapta az áldást. — Ne kezdjünk — szólt valaki — és kegyetlenül csattant az ütés. Pe­rina nem bírta az iramot és keser­vesen szóll — No ha az egész meccset rajtam játszatok le, akkor a mentőket is­ hív­hatjátok­— Legalább akkor azt hiszik, hogy futballoztunk — szólt valaki. —­ A pontokat majd mi elkönyvel­jük. —• fejezte be a játékot eg­y MAFC- ista.* A Hungária-út közönsége csodálatos türelemmel volt megáldva. Nagy tö­meg jelent meg már délben a néző­téren s a 33FC—UTSE meccs félbe­szakításakor alig ment el valaki. Ki­törő öröm fogadta Kiss Tivadart, aki alkalmasnak mondotta a pályát, csak mikor a sorsolásnál feldobott pénz­darab elmerült a sárban, akkor ijedt meg a futballra éhes tömeg. — Mi lesz, ha nem találják meg? — Akkor Kertész választ kaput. — Hogyan? Nem lehet azt tudni. — Dehogynem. Ha a Kertész sorsol, akkor biztosan ő választ kaput. És a jósnak igaza volt. Rövid keresgélés után előkerült a pénz és a Kertész választott. Az asszonyokról általában nem lehet elmondani, hogy rajonganak a futballért. A férjek futball-mániája sok házi csete­paténak az okozója. Akár játékos, akár néző a futball ra­jongója, a korai ebédek, késői haza­érkezések miatt mindenkor az oldal­bordáink Inda-keserve, duzzogása vagy haragja rontja el a meccsek él­vezetét vagy tetőzi be a vereségek utáni keserűséget. A futball-feleségek pálmáját bizo­nyára Orth György­né nyerné el. Hű­ségesen ott van minden MTK-meccsen a Gyurival. S le nem veszi szemét a pályáról , ha Gyuri játszik. De ha nem játszik is a népszerű Gyuri, Orthné ott ül mellette hűségesen a páholyban, de ilyenkor ügyet sem vet — a játékra, így esett vasárnap is. Alig Neuhaus alig győzte a korne­­rokat kiboxolni s Molnár már a fel­hőket majd lerugdosta a Vivők kapuja fölött, Orthné bámulatos figyelemmel­­ horgolt. Fürge ujjacskái szaporán forgatták a tűt és szemét csak akkor emelte fel a lassan növekvő csipkéről, amikor a félidő szünete egy kis moz­golódást támasztott a tribünön, meg mikor dübörgő hangorkán jelezte, hogy az MTK gólt rúgott. * Minden bíró nagy tapsot kapott, aki alkalmasnak találta a pályát. Kiss Tivadar, Vértes, Hertzk­a, mind nép­szerűek v­oltak, már kezdés előtt, iga­z, hogy­ kezdés után már nem mindig s főleg nem mindenkinek. Az Üllői­ úton kiáltotta be valaki a meccs­­elrendelésekor: — Derék bíró! Háromszor hibázhat! — Éppen ő kérdi, hogy hányszor hibázzon. — Neki beszélhet, fel van vértezve — hangzott a bizalmatlanok megjegyzése. Sárattól is volt a játék a cup­pogó sárban, alig akadt szép­ség benne. Szin­te üdín­től­eg ha­tott Mami­ szép szabiál­ybalaiaság az ollóval kap­csolatban, ment : Kiss Tivadar, le­fújta az esete!).. Nagy zaj kísérte a® ítéleté­t, majd egy borízű bari­ton szabadult el a tribünről. — Mi a... bíró!? — Nagyon helyes — torkolták be. Csak inam töm el ennyire pim-f já­ték közben olyan szép akciót! ,‘-t ;: 1 * tlégernek nem kedvezett a sáros pálya. Gyors lába alatt ez-elma­­rdt a labda, s alig akadt szeren­csés mozzanata a meccsen. — Ég ez a fradi — dörmögött az állóhelyen valaki. — Hogyne , égnie, mikor Hegel* játszik stein­te­n— folytatta a m­ásik. El sem alhat, mert mindig égeti ez a — fut,ttonégő! * ■ Hajdú nagyszerűen elfutott egy­szer. Tiszta helyzetbe került a keimet vénáihoz, de ,a labda nem állt jól a lába előtt vagy mi egyéb, történhetett, de nagyon­­ sokáig igazgatta, hogy majd túl jutott a vonalon. — Klán volt, kinn volt! Kiabált a tömeg s a tacesbiró is készen­létben állt az intésre, míg végre Hajdú centerezett. — Kin volt biz* ezt nézni --- só­hajtott agy megkönny­ebült. BTC- ista.# A TLK nagy ambícióval készült a Világosság elleni re­vansra az őszi vereségért. A karszalagos ren­dezők egész gárdája buzdította a csapatot, mikor pedig a Világos­ság intézője ez ellen tiltakozott, egyszerűen kivezettették a pályá­ról. A két­ pontra nagy szüksége lett volna a TLK-nak, de hiába, az ellenfél jobb volt. Végül is a rendezők megunták a gólokat rendezőü­l, angolosam eltűn­tek , és csak az előbb kéhessáfcelt intéző sétálgatott boldogan a baccsvon­al mentén. — Hogy van Pepi bácsi — kér­dezte föl? egy boldog drukker. — Két ponttal a­­ korláton be­lül, felelt mosolyogva Pepi bácsi. * A KAO-Kelenföld meccs is el­maradt vasárnap sok mással együtt. Néhány igiaatdikius néző persze ott ázott a pálya szélén, míg a bíró ki nem mondotta a végső szót. Ekkor aztán a­ szomszédos ven­déglőbe vonultak a megjelentek egy kis beszélgetésre. — Ha mái* kívül eláztunk­, áz­zunk egy kicsit belül is — hajto­gatták. Hát jócskán eshetett belül is, mert az egyik RAG drukker Ugyancsak bizonyitotta, hogy mo­zog a föld. — Mondjátok csak — kérdezte — mit nyertünk, most, hogy elma­radt a, m­eccs? — Nem kaptunk ki! Nem nyereség az!? — Az is valami. De nagyobb az, hogy mégegyszer eljöhetniük ide. Mer' az a­ csuda jó bor megérdem­li! De nem azért futball drukker az ember, hogy vasárnap meccset ne lásson. így gondolkodott a mi borkedvelő bian­álbuiik is, mert Kelemföldről az­ URAK pályájára ment. Nem k­éafcé, kit já­tszun­k.M­osalk tele torokkal kiabálta a korlátnak támaszkodva. „ . — Tempó RAG! Tempó RAG! Az URAK­­korlátja nem tűrhet­te ezt a tájékozatlanságot. — eltö­rött s a bősz RAC-ista végignyulit a földön a palotaiak nagy múl­a­t­­tatásaib­a. — Még is csak különb hely az a Kelem föld —• dödmögött a földöm. — I­­gyan miért — kérdezték. — Mert ott korlátolt az ita­lmé­­rce, azt* az ember nem esik el! A BEAC meccsen, miikor a TTC 16-osánál ,szabadrúgást ítélt a tó­ró, boldogan­­szólt oda együk BEAC-ista a miáistikusaik. — A Lesi rúgja­, ez biztos gól! A lövés visszapattant , a kapu­fáról. Kertész­ bevágta remekül, most v­esznenek­ a­ másik. — Most már* biztos! *. A TTC hívei félidőiben még na­gyon bíztak csapatukban. Jó kedvv­vel nyitogatták a­ sörös üvegeket, sőt egyikük nagy kedvében a büf­­fé előtt, busurló BEACsszamarát, a népszerű Bandit­­is sörrel Miatta. — Hadd igyon szegény. Kel ne­ki az erő, hogy a gólokat h­a*a Ci­lléibe* se. Meccs után a Bandi egyszercsak éktelenül ordítani kezdett. — I-á, i-á, i-á! — Nézd, még a Bandi is hogy örül a győzelemnek! — Dehogy a győzelemnek örül — magyarázta valaki- Azt a gá­lánk TTC-listát hívja, aki sört,fize­tett neki. Megesett a szive rajta s fizetni ,akar neki, hogy elbírja az öt dugót!# 1 :0-ra állt még a­ meccs, amikor felfelé, a TTC kapuja irányában haladt egy hajó és négy uszályt vontatott. —­­Még négyet kap a­ TTC, lel­kendeztek a babonás nézők a tri­bünön. És hogy úgy esett, most akár meg is esküdnének, hogy csak­ azért volt, mert a hajó négy ■uszállyal ment. Erről aztán nem tehet a B­TTC. A BEAC sem! A Cipész— Gom pád­or, meooMo az utóbbi centere nagy erővel ro­hant egy előretolt labdára. Padló­­vits, a Cipész kapusa is ki­rohant s elvetette magát. A center lába már a levegőben volt, már szinte látták a, nézőik! "a fejiberugott, fetrengő Padlovittsot- És a derék Comp.3 otor játékos — átugrotta a kapust az utolsó pil­lanatban ! Pedig szeretett volna golt l­epá­s gólja a csapatának győzelmiét szerzett volna. De még ennél is többre becsülte ellenfele testi ép­ségét ! Tamulhatna­k tőle az efecowfcáilv hir­ességei. Az olimpiai rughy Játékokra -a. neveséé mád’ lezáródotfc és m­idTL'dőaazi© TiácpaEst or­szág- Franciaor­sÉg ésűtt Románia in©verése ’ arfceaatfc­he. FeltüEsés.^ keltett Angid a távodimiacradElsa, en?mwfor «Us­­ü'ére' megtartják a tornát, ha csak Ésmi ard­em­ika és Románia ke, Tüenn morida.Ti'al: Az angol szövetség szabály-bizottságé, most már komolyan tervbe vette az elég országdwa­bály miesvá Sifostarfcát&'ájc. A múlt­ évben már próbálkoztak a módo­sítással de akikor a konzervatívok még felülmaradtafe. A sz­abályfelülvizsgáló bizottság múlt héten tartott ülést, amelyen Clegg, a FA elnöke elnökölt és jelen voltak: Lemis, Hines, Simmons és Wall, a főtitkár. Ez a bizottság­­ mondta, hogy a következő alteraaláív szabá­lymódosíu­tást fogja a szövetség plenarija elé terjeszteni: a lesben állás ne a félvonalnál kezdődhessék, hanem csak az ellenfél kapuja előtt 10 ya­rd­­nyira, vagy ha a­­szövetség továbbba is a félvonal mellett dönt, akkor ne há­rom játékosnak kelljen a támadó és a kapu között állnia, hanem csupán ket­tőnek. Külön magyarázza­tót akarnak hozzáfűzni az offszájd-ts­zabállyokhoz abból a célból is, hogy a plussau" les­­benállás lényegét" tisztázzák. Eszerint csak akkor büntetendő a lesbenálás, ha a lesbenálló játékos befolyást i­ gya­korol a játék menetére, azaz: hla *,,kö­zeledik az ellenfél, vagy a labda felé."­ A Prágá­ban lefolyt bécsi csapat­in­vázió főként abból a szempontból ér­dekelte a cseheket, hogy a Slavia, vagy a Sparta állítja-e össze a kony­hára jobban hozó programmot. Vasár­nap a Sparta vezetett, mert pályáján 13.000 fizető­ néző volt kiváncsi az Ama­­telite elleni mérkőzésre, míg a Slavia pályáján csak 10.000 fizető néző volt jelen. Kedden azonban Slavia kiegyen­lített, mert akkor az ő pályáján volt 4000 emberrel több. Gyász­szünet lesz Qprec Bense emlé­kére a magyar—Olasz válogatott mér­kőzésen is, így határozott az MLSz el­nöksége. Ha a mérkőzésen a kormány­­­zó is megjelenik, az MTK klubházsáneA terrasszán elhelyezendő díszsátorban fog helyet foglalni. Az MLSz old-boy bizottság* m* kedden este 6 órakor Darr­tda első tavaszi ülését, melyre az intézeti megjelenését kéri. Kínos vesszőfutást eslniált végig az Atk­Sz közgyűlésein a relabbezési. taács, barom lehatolta ,Ítéletét dobta, sutba a közgyűlés, érvényre emelte minden eset­ben az Héze­fbizottságna­k alla­pos meg­oi­­tolás u­tán hozott, mindem tehátacta helyt álló döntését. Jól teszi a Szövetsési Párt,­ha az idén több gondot fordít a fe­lel­­bezési tanács öasszeafi­ik­álása­, mert ha úgy végzik el ezt a mjanikát Is, mánte a je­lölést, akkor még több dolga lesz a 1896 évi közgyűlésnél. A vidék jajkiáltása slvitott fel a pécsi kerület föltitká­já­na­k, Périne­k komo­ly fel­szólalásából. A terület egyik alosztályá­­ban be kellett szemt­tni a bajnoki Macal­meket, mert az óriási vasút költségek mi­att visszalépett az utollsó klub is, amely nélkül már nem lehetett tovább folyt­atlnni a küzdelmet. Igazin itt van már a tettek ideje! A vidéki egyleteiknek és az MICS- n­ek meg kell sze­r­ezt­i a­ nemzetgyűileg­i képviselők megnyerésére irányuló akciót, és ezen az úton kell­ kiver­ekedni a keres­kedelmi mini­isszis kertől a sítartolók részére­­is a köz­tisztvii­selői kedvezmé­nyt, mert ko­moly segítségnek nem tekint­hető az, hogy gyorsvonaton is­­ félár­on utazhatnak, de esn­k..150. kilom­éter­en túl! Tollasi István a III. kar. MLE játéko­sának a napokban elhalt az apja. Az egye­sület tagja­innak nagy részvéte mellett tö­möttek el, ollózása.. Valami történt azonban | Mlingá­ft&a-Vti pálya Vasárnap d. u. Viő órakor | Magyar- ala­sz válogatott mérgöslés *» Kedd, 1924 április­­ 1

Next