Nemzeti Sport, 1924. október (16. évfolyam, 185-206. szám)

1924-10-22 / 200. szám

K ^va/t/T PypAr- 1***-aa T+~ziS ! WlX%1 -^miTE V -* A ra 2000 fel ~W »» - Szerda Korona flr r* x'vVéVtoo^i. Ausztriában •Jugoszláviában dinár m Megjelenik: Kedu Csehszlovákiában­­­ca. k. és péntek kivételéve­­llomuusában 7 lei minden nap Elé­zetesi árán egy negyed JStoSuhB Szerkesztőség és kiadóéivá évre belsülitre 110000 korona légy hónapra JO.l’OO korona) (Podmaniczky-utca sarok) Ausztriába 120.1100 o. kor B wN jm W ■ r?Sö'­~1 51 Levélcím: Jugoszláviába. ISO dinár : g@F U sfe? Budapest 041, postanék Si Csehszlovák­iába: *£§9Távirati cib: Romániába: 800 lel Nemzet. Sport Budapest Amerikába: 2 dollár 113—29, 118—30, 11­-31. Az Orsz. Testnevelési Tanács, a Magyar Olimpiai Bizottság, a Magyar Athletikai Szövetség, a Magyar Birkózók és Porolók Orsz. Szövetsége, a Magyar Kerékpáros Szövetség, a Magyar Orsz. Céllövő Szöv., a Magyar Országos Lawn-Termis Szöv., a Magyar Országos Testedző Egyletek Szöv., a Magyar Úszó Szöv., a Magyar Vívó Szöv. és a MOVE Sportcs. hivatalos lapja Gróf Klebelsberg kultuszminiszter nyilatkozata a Nemzeti Sport számára a Stadionról és a futballtilalom ügyéről A miniszter bejárta a Stadion számára alkalmas helyeket Miért aktuális a Nemzeti Stadion ügye ? — A Nemzeti Spor­t tudósítójától — Gróf Klebelsberg Kunó kultusz­miniszter — mint már közöltük — végérvényesen napirendre tűzte a Nemzeti Stadion ügyét és a kel­ső tájékozód­tatás céljából tegnap dél­előtt megtekintette a számításba jöhető területeket. A minisztert ezen a bejáráson bizottság kísérte el, amelyben Karafiáth Jenőnek, az OTT elnökének vezetése alatt meghívás folytán résztvett Ker­tész K. Róbert h. államtitkár és Felicides Román testnevelési fő­nök a kultuszminisztérium, Ko­itek Emil társelnök és Zuber Fe­renc főtitkár az OTT részéről, Múzsa Gyula, a MOB társelnöke, Molnár Dezső, a BTC elnöke, Zi­lahi Kiss Jenő alpolgármester, Hajós Alfréd és Matt­nek Aladár mű­építészek, dr. Vadas Gyula, valamint a székesfőváros és a közmunkatanács képviselői. * *■'‘m­nisztériu­mban gyülekezett, ahonnan autókon ki­mentek előbb a BTC-nek a Fehér­­úton, az új lóversenytér mögött épülő­­pályára, ahol a földi munká­latok nagy része már el van végez­ve. Innen a Margitszigetre kocsiz­tak ki, amelynek szóbajöhető nyu­gati, feltöltött részén Wad József nemzetgy.-képviselő, a Margit­szigeti Gyógyfürdő R. T. elnöke adta meg a szükséges felvilágosí­tásokat. A következő állomás az u. n. Drasche-féle telektömb, a Ró­zsadomb és a fogaskerekű alsó állomása közti terület volt, ame­lyet főleg a főváros képviselői ajánlottak a miniszter figyelmébe. Majd végül a Vérmezőre hajta­tott ki gróf Klebelsberg és kísé­rete, amelynek előnyeit a Stadion szempontjából Múzsa Gyula fej­tette ki. Végleges kiválasztásról termé­szetesen nem volt szó, a miniszter és a bizottság csupán tájékozó­dott, minden helyen minden kö­rülményt ad nótám vett. Megálla­pítást nyert, hogy a választás nem könnyű, mert mindegyik megoldásnak meg­vannak az előnyei és a hátrá­nyai. A BTC-pálya mellett az szól, hogy a földmunkák nagy része már el van végezve, a Margitszigetet szépsége és közeli fekvése,­ vala­mint az a tény, hozza előtérbe, hogy itt a futball, atlétika, a vízi sportok és a céllövés egy helyen volna lebonyolítható. A Drasehe­­telkek mellett a jó levegő és prak­tikus alapja szól (hegyoldalon fek­szik), a Vérmező pedig a legrégibb aspiránsa a Stadionnak központi fekvésénél fogva. A vélemények is megoszlottak: a BTC-pálya mellett Mohsár De­zső érvelt, m­íg az OTT képviselői leginkább a Margitsziget felé haj­lottak. Ezt a megoldást viszont vehemensen ellenezték a főváros képviselői, akik a Drasche-telket ajánlották. A Vérmezőt a MOB társelnöke pártfogolta a legjob­ban. A bejárás után megkérdeztük gróf Klebelsberg Kunó minisztert, hogy tájékoz­tassa a Nemzeti Sport közön­ségét a Stadion ügyéről.­­ Hogy a Nemzeti Stadiont — mondta gróf Klebelsberg — a ma megtekintett helyek közül hol fog­juk felépíteni, azt természetesen még nem tudom megmondani. A megoldás nem fog egyhamar men­ni, mert amint látja, a vélemények igen eltérők és egyik hely sem áll kimagaslóan a többi felett. A kérdést most már­­minden­­esetre difflőre akarom vinni, össze fog­om állíttatni valamennyi megoldásnak a részleteit, az elő­nyöket szembeállítva a hátrányok­kal és megvilágítva mindegyik­nek az anyagi részét is. Ezt az összeállítást azután nyilvános­ságra fogom hozni, mert az a cé­lom, hogy úgy a hivatalos és s­portfórumok, mint pedig a sport­­közvélemény foglalkozzék evvel a fontos kérdéssel. Amikor azután úgy a szakkörök, mint a nyilvá­nosság és a sajtó minden oldalról megvilágította a dolgot, akkor „le­zárom a vitát" és következni fog a döntés. Érdeke a sportnak, hogy ez mielőbb megtörténjék, mert a hosszúra nyúló vita csak fölösle­ges ellentéteket támaszt. Megkérdeztük a min­isztert, hogy miért lett most aktuális a Stadion felépítésének az ügye, hiszen az ország anyagi helyzete még nem teszi azzá? — Minél előbb akarok dönteni, hogy ez a régi kérdés végre elin­tézést nyerjen és megkezdhessük az építkezést. Nálunk Magyar­­országon ilyen nagy építkezésnél úgy szokott lenni, hogy a meg­valósításra rendesen többféle terv merül fel, mindenki a magáét tartja a legjobbnak és a végén, csakhogy ne kelljen az egyik terv megvalósításával a többit elejteni, inkább elhagyjuk aludni az egész megoldást. így volt ez a Nemzeti Színháznál, meg a városházánál is. Én nem akarom a Stadiont a Nemzeti Színház sorsára jut­tatni és ezért siettetem a döntést. A ki­vitelt több esztendőre tervezem, mert hiszen egy ilyen monumen­tális épületre nincs elég pénzünk. A Nemzeti Stadiont pedig szép­nek, impozánsnak képzelem el. Éppen ezért a műszaki megoldáso­k­nak olyannak kell lennie, hogy az első években csak a legszüksége­sebb részek épüljenek fel úgy, hogy azokat folytatólagosan ki lehessen építeni. A Testnevelési Alapból évente bizonyos összeget fogunk erre a célra fordítani, de nem a pénz tezaurálása útján, han­em úgy, hogy azt azonnal be­építjük. Ezért kell, hogy minél előbb tudjuk, melyik a Nemzeti Stadion helye. A szíves felvilágosítást meg­köszönve, a ma legaktuálisabb kérdésre fordítottuk a szót A nyári futballtilalom kérdé­séről gróf Klebelsberg minisz­ter a következőket mondotta: •­ Ismerem az ügyet és elvileg magam is azon az állásponton va­gyok, hogy minden sportágnak meg kell adni a módot a szabad fejlődésre. Egy sportágnak a túl­­tengése nem hasznos az egyetemes sport szempontjából.­­ Hogy ennek az OTT javasla­tában kifejezésre jutó elvnek­­ adott esetben miképpen szerezzek érvényt, efelől még nem­ döntöt­tem. Meg fogom fontolni a dolgot és mindenesetre olyan megoldást választok, amely minden szem­pontot a legjobban kielégít. A beszélgetés után a miniszter elbúcsúzott, a bizottság tagjaitól és Karafiáth Jenő kíséretében visszatért a minisztériumba. ­­ OVO MALII NE a sportolók reggelije és uzsonnái.. MODIjiNO + MÓDBAN® I ,­­zivarkapapir azivarkahüvely Sportélet a Mecsek alján Pécs és a futballsport — Gyenge pályák — A szerb megszállás és az emigráció hatása a sportélet fejlődé­sére — A PAC-pálya építési tervei Ahol elvérzettek II. osztályunk válogatottjai — A Nemzeti Sport tudósítójától.— Debrecent a kálvinista Rómának, Egert a harango­k városának tartják. A magyar Róm­a megjelöléssel, ha a templomok száma után mennénk, csak Pécs városát illethetnénk. A város egyebekben kétségtelenül legintelligen­sebb helye csonka országun­kinak, ép­pen azért fel is tehetjük, hogy nagy­szerű, változatos sportéletet találha­tunk itten. Sajnos, valóság és feltevés messze esnek egymástól. Előrebocsájtjuk, amikor­­sportéletről beszélünk, elsősorban a szabadtéri sportokra (futball, atlétika) gondolunk. A tenni­sz, vívás, hokká, sajnos, töme­geket nem mozgat meg, éppen azért kénytelenek vagyunk ezeket az exklu­zívabb sportágaik közé sorozni. Ahogyan mi a pécsi sportéletet át­tekinthettük, tetben van Pécsett, mint Budapesten a MAC. Némileg ugyan magára is vet­het ezért, mert­ elmulasztotta kihiasa­­nálunn­ azt a sportbelii konjunktúrát, amely a többi egyesületet a szerb meg­szállás alatt erőssé tette. Budapesti­ől kaptak akkoriban csapatok játékoso­kat, Zágráb és a megszállt terültet leg­jobb csapataival mérték össze az ere­jüket s igy lassan bár, de biztosan ha­ladt játékerejük a béke mű­vója felé. A szerbek kivonulása erősen megtépázta a csapatok játékos­­állományát. Sokan emigráltak. Ennek azonban neo­ politikai, hanem kizárólag gazdasági okai volta­k. A PAC csak a megszállás megszűné­se utá­n újította fel a tevékenységét. A régi tagok szerte széledtek. Egészen újjá kellett szervezni az egyesületet. Ennek a munkának a sport­eredmé­nyekben egyelőre sok látszata nincs. Azt hisszük, nem csalódunk, ha ezt a PAC régi konzervatív amatőr felfogá­sának tudjuk be. Mindjárt hozzátehet­jük azonban, hogy profiságról a többi egyesüle­teknél sem lehet szó, mert azt, ha a játékosokat jó állás­ba helyezik el, még nem tekintjük pro­fesszionizmusnak. A pá­l­yatula­jdonos PSC és PIRTE erősödött meg legin­kább. Ez má­­, úgy látszik, a pá­lya­­tulajdonosságg­al együtt jár. A PSC a sportkedvelő kereskedőket és az iparo­sok egy részét számítja a hívei közé. A pályájuk azonban nagyon gyenge. Bokáig süpped az ember a salakipor­­ban, a labda alig ugrik rajta s a já­tékosok lába nyomán egész porfelhő száll a labda körül a levegőben. Az egészségre feltétlen ártalmas az a talaj. A Bőrgyár pályája ebből a te­kintetből nem kifogásolható, ez viszont nincs körülkerítve. Fedett tribün egyik pályán sínes. A csapatok játéka olyan, mintha a skiltusok most volna kitartóban. Egye­lőre országos viszonylatban gyenge já­ nem számolhatunk be mozgal­masabb sportmű­ködésről, még vasárnapi győzelmük ellenére sem. Nem célunk it­t most Pécset a magyar sport részére felfedezni. Háború előtt már jól ismert volt az egész országban a város sportja, sajnos, azonban azóta erős visszafejlődést látunk. Hiszen igaz, a város nem tartozik a gazdagab­bak közé, nem is vehető rossz néven, ha az áldozatkészségének bizonyítékát nem­ láthatjuk. Hiszen a szerb meg­szállás okozta károk teljesen lekötik és hosszú időre kimerítik a város pénzügyi erejét. Sportszempontból egyenesen vigasz­talhatatlan a város egyesületeinek hely­zete. Távol Budapesttől, Bécstől, kizá­rólag a közeli horvát városokkal tart­hatnak fen (anyagi szempontból) sport­­érint­k­ezést és hogy ennek az érintke­zésnek nem lehet fejlesztő hatása Pécs sportéletére, az természetes, hiszen ezeknek a városoknak a sportja neon ér fel Pécs sportéletének a nívójáig. Talán legmeglepőbb, hogy a békeidők legkiválóbb egyesü­lete, a PAC, nem képes magá­hoz térni és azt lehet mondani, egyelőre legalább a futballban nem versenyképes. Egyéb­ként minden tekintetben olya® hely­

Next