Nemzeti Sport, 1924. október (16. évfolyam, 185-206. szám)
1924-10-22 / 200. szám
K ^va/t/T PypAr- 1***-aa T+~ziS ! WlX%1 -^miTE V -* A ra 2000 fel ~W »» - Szerda Korona flr r* x'vVéVtoo^i. Ausztriában •Jugoszláviában dinár m Megjelenik: Kedu Csehszlovákiábanca. k. és péntek kivételévellomuusában 7 lei minden nap Elézetesi árán egy negyed JStoSuhB Szerkesztőség és kiadóéivá évre belsülitre 110000 korona légy hónapra JO.l’OO korona) (Podmaniczky-utca sarok) Ausztriába 120.1100 o. kor B wN jm W ■ r?Sö'~1 51 Levélcím: Jugoszláviába. ISO dinár : g@F U sfe? Budapest 041, postanék Si Csehszlovákiába: *£§9Távirati cib: Romániába: 800 lel Nemzet. Sport Budapest Amerikába: 2 dollár 113—29, 118—30, 11-31. Az Orsz. Testnevelési Tanács, a Magyar Olimpiai Bizottság, a Magyar Athletikai Szövetség, a Magyar Birkózók és Porolók Orsz. Szövetsége, a Magyar Kerékpáros Szövetség, a Magyar Orsz. Céllövő Szöv., a Magyar Országos Lawn-Termis Szöv., a Magyar Országos Testedző Egyletek Szöv., a Magyar Úszó Szöv., a Magyar Vívó Szöv. és a MOVE Sportcs. hivatalos lapja Gróf Klebelsberg kultuszminiszter nyilatkozata a Nemzeti Sport számára a Stadionról és a futballtilalom ügyéről A miniszter bejárta a Stadion számára alkalmas helyeket Miért aktuális a Nemzeti Stadion ügye ? — A Nemzeti Sport tudósítójától — Gróf Klebelsberg Kunó kultuszminiszter — mint már közöltük — végérvényesen napirendre tűzte a Nemzeti Stadion ügyét és a kelső tájékozódtatás céljából tegnap délelőtt megtekintette a számításba jöhető területeket. A minisztert ezen a bejáráson bizottság kísérte el, amelyben Karafiáth Jenőnek, az OTT elnökének vezetése alatt meghívás folytán résztvett Kertész K. Róbert h. államtitkár és Felicides Román testnevelési főnök a kultuszminisztérium, Koitek Emil társelnök és Zuber Ferenc főtitkár az OTT részéről, Múzsa Gyula, a MOB társelnöke, Molnár Dezső, a BTC elnöke, Zilahi Kiss Jenő alpolgármester, Hajós Alfréd és Mattnek Aladár műépítészek, dr. Vadas Gyula, valamint a székesfőváros és a közmunkatanács képviselői. * *■'‘mnisztériumban gyülekezett, ahonnan autókon kimentek előbb a BTC-nek a Fehérúton, az új lóversenytér mögött épülőpályára, ahol a földi munkálatok nagy része már el van végezve. Innen a Margitszigetre kocsiztak ki, amelynek szóbajöhető nyugati, feltöltött részén Wad József nemzetgy.-képviselő, a Margitszigeti Gyógyfürdő R. T. elnöke adta meg a szükséges felvilágosításokat. A következő állomás az u. n. Drasche-féle telektömb, a Rózsadomb és a fogaskerekű alsó állomása közti terület volt, amelyet főleg a főváros képviselői ajánlottak a miniszter figyelmébe. Majd végül a Vérmezőre hajtatott ki gróf Klebelsberg és kísérete, amelynek előnyeit a Stadion szempontjából Múzsa Gyula fejtette ki. Végleges kiválasztásról természetesen nem volt szó, a miniszter és a bizottság csupán tájékozódott, minden helyen minden körülményt ad nótám vett. Megállapítást nyert, hogy a választás nem könnyű, mert mindegyik megoldásnak megvannak az előnyei és a hátrányai. A BTC-pálya mellett az szól, hogy a földmunkák nagy része már el van végezve, a Margitszigetet szépsége és közeli fekvése, valamint az a tény, hozza előtérbe, hogy itt a futball, atlétika, a vízi sportok és a céllövés egy helyen volna lebonyolítható. A Drasehetelkek mellett a jó levegő és praktikus alapja szól (hegyoldalon fekszik), a Vérmező pedig a legrégibb aspiránsa a Stadionnak központi fekvésénél fogva. A vélemények is megoszlottak: a BTC-pálya mellett Mohsár Dezső érvelt, míg az OTT képviselői leginkább a Margitsziget felé hajlottak. Ezt a megoldást viszont vehemensen ellenezték a főváros képviselői, akik a Drasche-telket ajánlották. A Vérmezőt a MOB társelnöke pártfogolta a legjobban. A bejárás után megkérdeztük gróf Klebelsberg Kunó minisztert, hogy tájékoztassa a Nemzeti Sport közönségét a Stadion ügyéről. Hogy a Nemzeti Stadiont — mondta gróf Klebelsberg — a ma megtekintett helyek közül hol fogjuk felépíteni, azt természetesen még nem tudom megmondani. A megoldás nem fog egyhamar menni, mert amint látja, a vélemények igen eltérők és egyik hely sem áll kimagaslóan a többi felett. A kérdést most mármindenesetre difflőre akarom vinni, össze fogom állíttatni valamennyi megoldásnak a részleteit, az előnyöket szembeállítva a hátrányokkal és megvilágítva mindegyiknek az anyagi részét is. Ezt az összeállítást azután nyilvánosságra fogom hozni, mert az a célom, hogy úgy a hivatalos és sportfórumok, mint pedig a sportközvélemény foglalkozzék evvel a fontos kérdéssel. Amikor azután úgy a szakkörök, mint a nyilvánosság és a sajtó minden oldalról megvilágította a dolgot, akkor „lezárom a vitát" és következni fog a döntés. Érdeke a sportnak, hogy ez mielőbb megtörténjék, mert a hosszúra nyúló vita csak fölösleges ellentéteket támaszt. Megkérdeztük a minisztert, hogy miért lett most aktuális a Stadion felépítésének az ügye, hiszen az ország anyagi helyzete még nem teszi azzá? — Minél előbb akarok dönteni, hogy ez a régi kérdés végre elintézést nyerjen és megkezdhessük az építkezést. Nálunk Magyarországon ilyen nagy építkezésnél úgy szokott lenni, hogy a megvalósításra rendesen többféle terv merül fel, mindenki a magáét tartja a legjobbnak és a végén, csakhogy ne kelljen az egyik terv megvalósításával a többit elejteni, inkább elhagyjuk aludni az egész megoldást. így volt ez a Nemzeti Színháznál, meg a városházánál is. Én nem akarom a Stadiont a Nemzeti Színház sorsára juttatni és ezért siettetem a döntést. A kivitelt több esztendőre tervezem, mert hiszen egy ilyen monumentális épületre nincs elég pénzünk. A Nemzeti Stadiont pedig szépnek, impozánsnak képzelem el. Éppen ezért a műszaki megoldásoknak olyannak kell lennie, hogy az első években csak a legszükségesebb részek épüljenek fel úgy, hogy azokat folytatólagosan ki lehessen építeni. A Testnevelési Alapból évente bizonyos összeget fogunk erre a célra fordítani, de nem a pénz tezaurálása útján, hanem úgy, hogy azt azonnal beépítjük. Ezért kell, hogy minél előbb tudjuk, melyik a Nemzeti Stadion helye. A szíves felvilágosítást megköszönve, a ma legaktuálisabb kérdésre fordítottuk a szót A nyári futballtilalom kérdéséről gróf Klebelsberg miniszter a következőket mondotta: • Ismerem az ügyet és elvileg magam is azon az állásponton vagyok, hogy minden sportágnak meg kell adni a módot a szabad fejlődésre. Egy sportágnak a túltengése nem hasznos az egyetemes sport szempontjából. Hogy ennek az OTT javaslatában kifejezésre jutó elvnek adott esetben miképpen szerezzek érvényt, efelől még nem döntöttem. Meg fogom fontolni a dolgot és mindenesetre olyan megoldást választok, amely minden szempontot a legjobban kielégít. A beszélgetés után a miniszter elbúcsúzott, a bizottság tagjaitól és Karafiáth Jenő kíséretében visszatért a minisztériumba. OVO MALII NE a sportolók reggelije és uzsonnái.. MODIjiNO + MÓDBAN® I ,zivarkapapir azivarkahüvely Sportélet a Mecsek alján Pécs és a futballsport — Gyenge pályák — A szerb megszállás és az emigráció hatása a sportélet fejlődésére — A PAC-pálya építési tervei Ahol elvérzettek II. osztályunk válogatottjai — A Nemzeti Sport tudósítójától.— Debrecent a kálvinista Rómának, Egert a harangok városának tartják. A magyar Róma megjelöléssel, ha a templomok száma után mennénk, csak Pécs városát illethetnénk. A város egyebekben kétségtelenül legintelligensebb helye csonka országunkinak, éppen azért fel is tehetjük, hogy nagyszerű, változatos sportéletet találhatunk itten. Sajnos, valóság és feltevés messze esnek egymástól. Előrebocsájtjuk, amikorsportéletről beszélünk, elsősorban a szabadtéri sportokra (futball, atlétika) gondolunk. A tennisz, vívás, hokká, sajnos, tömegeket nem mozgat meg, éppen azért kénytelenek vagyunk ezeket az exkluzívabb sportágaik közé sorozni. Ahogyan mi a pécsi sportéletet áttekinthettük, tetben van Pécsett, mint Budapesten a MAC. Némileg ugyan magára is vethet ezért, mert elmulasztotta kihiasanálunn azt a sportbelii konjunktúrát, amely a többi egyesületet a szerb megszállás alatt erőssé tette. Budapestiől kaptak akkoriban csapatok játékosokat, Zágráb és a megszállt terültet legjobb csapataival mérték össze az erejüket s igy lassan bár, de biztosan haladt játékerejük a béke művója felé. A szerbek kivonulása erősen megtépázta a csapatok játékosállományát. Sokan emigráltak. Ennek azonban neo politikai, hanem kizárólag gazdasági okai voltak. A PAC csak a megszállás megszűnése után újította fel a tevékenységét. A régi tagok szerte széledtek. Egészen újjá kellett szervezni az egyesületet. Ennek a munkának a sporteredményekben egyelőre sok látszata nincs. Azt hisszük, nem csalódunk, ha ezt a PAC régi konzervatív amatőr felfogásának tudjuk be. Mindjárt hozzátehetjük azonban, hogy profiságról a többi egyesületeknél sem lehet szó, mert azt, ha a játékosokat jó állásba helyezik el, még nem tekintjük professzionizmusnak. A pályatulajdonos PSC és PIRTE erősödött meg leginkább. Ez má, úgy látszik, a pályatulajdonossággal együtt jár. A PSC a sportkedvelő kereskedőket és az iparosok egy részét számítja a hívei közé. A pályájuk azonban nagyon gyenge. Bokáig süpped az ember a salakiporban, a labda alig ugrik rajta s a játékosok lába nyomán egész porfelhő száll a labda körül a levegőben. Az egészségre feltétlen ártalmas az a talaj. A Bőrgyár pályája ebből a tekintetből nem kifogásolható, ez viszont nincs körülkerítve. Fedett tribün egyik pályán sínes. A csapatok játéka olyan, mintha a skiltusok most volna kitartóban. Egyelőre országos viszonylatban gyenge já nem számolhatunk be mozgalmasabb sportműködésről, még vasárnapi győzelmük ellenére sem. Nem célunk itt most Pécset a magyar sport részére felfedezni. Háború előtt már jól ismert volt az egész országban a város sportja, sajnos, azonban azóta erős visszafejlődést látunk. Hiszen igaz, a város nem tartozik a gazdagabbak közé, nem is vehető rossz néven, ha az áldozatkészségének bizonyítékát nem láthatjuk. Hiszen a szerb megszállás okozta károk teljesen lekötik és hosszú időre kimerítik a város pénzügyi erejét. Sportszempontból egyenesen vigasztalhatatlan a város egyesületeinek helyzete. Távol Budapesttől, Bécstől, kizárólag a közeli horvát városokkal tarthatnak fen (anyagi szempontból) sportérintkezést és hogy ennek az érintkezésnek nem lehet fejlesztő hatása Pécs sportéletére, az természetes, hiszen ezeknek a városoknak a sportja neon ér fel Pécs sportéletének a nívójáig. Talán legmeglepőbb, hogy a békeidők legkiválóbb egyesülete, a PAC, nem képes magához térni és azt lehet mondani, egyelőre legalább a futballban nem versenyképes. Egyébként minden tekintetben olya® hely