Nemzeti Sport, 1925. március (17. évfolyam, 37-58. szám)

1925-03-01 / 37. szám

TRIBUN A­znar az olv­asói­ak, akik már 1919-ben­ itt tagjai ivódtak a Nem­zeti Sport, a­kkor még kicsiny ol­­vasótáborénak, bizonyára, jó isme­rősiként üdvözlijük a szót, amelyet ma soraink fölé intünk. A régi, ké­nyes, hetenként megtétező „itemizett­ Sport“ élen találkoztató már ennal a címmel olvasóink. A régit ,»Nem­­zeti Sport“ ma, a napilappá fejlő­dés idején, bizony primitigne­k is tetszik előttünk, de mégis úgy érez­zük, hogy a „Tribün“ rovat ma is jogosult az életre. A trébüinről pompás áttekintés nyitják a tribünről vágyáé» közön­ség figyelmét semmi sem kerülheti el­ő arénáiban­, a­ gyepen vagy a salakon folyó küzdelem legkisebb fázisa sem. Lenin, a küzdelem bévé­­ben nehéz a tisztán látás, a küz­dők könnyen tévedhetnek az esemé­nyek megítélésében és értékelésé­ben, a tribünön azonban az objek­tív szemlélő tisztábban ítélhet s ítélete sokkal közelebb lesz az igaz­sághoz. Úgy hisszük, hogy ma, amikor a magyar sportélet arénájában nagy és heves küzdelmek folynak, szük­ség van a „Tribün“ elfogulatlan meg­jegyzéseid. S h­a ezek a meg­jegyzések itt-ott csípni találnának, a megcsípettelő nyugodjana­k bele, a tribün és — így akarjuk — a ,,Tr­ibüin“ közibeszólásai toemtesani rátapintanak az elevenére. A ,,Triiwim"-ről ma legelőször az MLSz tájékán folyó küzdelem ötlik szemibe­­ és fülbe. Az olimpiai adóiról szóló törvény­javaslat na­gyon érzékeny részén érinthette az MLSz hamgadlóit, mert a nagy fel­­gerjedésben nem­­egyszer kiestek különben oly kiváló koncepció­­­nk­­­ból. ,,Vonuljunk passzivitásba!“ — rúgták kórusban­­ a nemzetgyűlés ellenzékének példájára s ezzel el­árulják, hogy minden skrupulös nélküli összekevernék a sportot a politikával, ha mé­g úgy szavalnak is máskon­ ez ellen a való­ban per­­borreszkálaníctő gondolat eliten. De ami nem szabad OTT Péternek, az­­— úgy látszik — szabad Emeresz Pálinak. Arra a passzírv­ási­a különben erősem, kartaocsialk­ vagyunk. Az olimpiai adó—a benyújtott javas­lat szerint is — csak a szövetség s egy-két nagyegylet bevételeitje érinti érzékenyeidben. A félisegyletes­nek a vidékieknek se ingük, se gallérok. Ha az MLSZ bemondaná a passzt­­,vitáéit — aminthogy nem fogja, — akkor jönne csak rá, hogy a futball sokkal népszerűbb, mint gondolná. Azok a tömegek ugyanis, amelyek­nek a futball passzió, Vígan rúgnák a labdát tovább, passzivitás ide passzivitás oda. És az MLSz meg­lepetve látná, hogy őnélküle is mo­zog a FCM, az. Bíró Dezső, akit az amatőrkérdés­­ben, elfogtatja teljesen korrekt ál­láspontja mezeit tegnapelőtt hirte­len a nagy területeik lelkes hívéül mutatkozott be,s kijelentette, hogy az adótörvény tönkre­­fogja tenni a m­agyar sportot. És hogy ilyen ke­gyetlen, még ő sem volt vörös dik- L MCNMAM a. MÓDI AMID extwaiapaptr A Szegedi AK súlyos vereséget szenvedett Prágában a Slaviától Gyengén sikerült az első magyar-cseh meccs sport­­beli része — Rokonszenvesen fogadta a cseti közönség a magyar csapatot — A nagy formában lévő Slaviának a SzAK nem volt méltó ellenfele — A Slavia csak­ egy félidőt dolgozott — A gólokból Capek 3-at, Vanik 2-őt­ rúgott — Kornerarány :9:2 a Slavia javára Bíró: Cesnar -- 8000 néző Slavia (Prága)—Szegedi AK 5:0 (5:0) — IE Nemzeti Sport kiküldött főm­unkatársának telefon jelentése — Prága, február 28. Vattánk be, jo­bban ás b'áteerü'Lhete'itt volna. Az első magyar—■cseib. me­ccset s mi rrem így !képzelütüte el. A szegediek bemutatkozása álta­lános csalódást keltett. Na, de erről később bővebbem. Most tér­ Stufe rá a délután eseményeire A háború utáni első magyar— cseh meccsnek gyönyörű, napsüté­ses idő kedvezett. A tíavmsszí map — a hétköznap «dacára — 8000 főnyi közönséget csalit ki a Stavila-s­porttelepre, amely erre az alka­lomra díszbe öltözött. A cseh zászló mellett ott b­emigrett a páros-fehér-zöld boiborytó á®. A pályán ott volt Vilfimit kö­vetünk is. Először a Szegedi AK lépett a pályára, a közönség tapsától, ovációjától kisérve. A pálya közepén a Slavia nevében a Pesten is­mert Laos üdvözölte a saege­­diefeet cseh nyelvű beszédben, amelyre Holzer álmok német nyelven válaszolt. Lays a Slamvia nevében egy szép kitris­­tályvázát és aranyérmet nya­jto­tt át Holzer elnöknek, aki viszonzásul átadta a Szegedi A­K piros-fekete zászlaját. Cem­ar biró s­ípjenáre a következő ös­szeál­lításban állt fel egymás m­ellen a két csapat: Slavia: S­caplife — Krétává, Sémáiért — Haimafe, Pletioha, Prodr — Tóbiás, Soltys, Várnák, Capek, Eratod­roil . Szegedi AK: Barker — Horváth L, Back NI. — Simáka, Csólky, Klomkai —­­ördösyih, Ábrahám L, Megyeri, Mak­romosi, Solti. A Slamvia ikezd és azonnal kitűnik, hogy a szegediek borzasztóan elfogó­dot­­ta­­. Már vas első percben frontiban van a Slavia, Soltys lő is, de Bartzer könnyen teszi ártalmatlanná a lövést. A Stadia az ötödik percben éri el az első komért. A 8. perciben támad a SizAK első gól­helyzete, Abrahaim jó helyzetéből kapu méltó lő. A 16. percben szalbaidringáéhoz jut a Sl­avija, amelyből megszületik az elő gól. Várnák nagy erővel lövi a labdát a sa­rokba s bár Klonkai ott áll, nincs elég ideje a közbelépésre (1:0). A heves cseh osteont jelei kezdenek mutatkozni. Teljesen visszaesik a szegedi halfsor. Különösen Csáky. Ez def­r­imálja az egész csapatot, úgy, hogy játékok he­lyenként szánal­miassá válfife. A 28. percben Soltys lövését Bar­­tzer elvetéssel csak kiütni tudja, fogni nem , a résen levő Capek a földön fekvő szegedi kapus fö­lött berúgja a második gólt (2:0) A Slavia sem mást sem csökkent m­á­nál) . A szegedi védelem ismételten , hogy­­ a 36. és 37. percben egymásután kétszer is megakad a labda a szegedi hálóban. Előbb Vanik, majd szép kombinációból kapek lő gólt, mindkétszer alig 30—12 méternyi távolságból­. A közönség biz­tatásától kísérve­­tovább támad­ó Slavia s a 43. percben a mérkőzés leg­szebb góljával zárják le a kiadós gólsorozatot. Háromszor adja egymásnak­­a labdát Vanise éis, Caiptek, míg végire Capek meg­felelőnek tarkulja helyzetét s hihetetlen erős lövéssel csodaszép gólt lő a hat fel­ső sarokba (0:0).. A félidőben a SzAK változásokat eszközöl a csapatán. A nagyon gyengén f­nfceromóilő Csákyt (A 4. oldalon folytatódik.) ­átor ikjonában­. Imert ő nem­ vett el soha szövetségitől egy ök­lért sem. _ Hono, direktor elvtársi Ennyi­re feledék­enyek­ azért mégsem va­­gyunk! A pályáskait bizony hant ami méltóz­tatott „annak“ idején. Nem egeszten egyf­ormán, szó sincs róla­, mert pl. az MTK pályának — mint a proletárok otthonának — a hiala sztása sem görbült meg. A földbi pálya, azonban ímingér­ezte a direk­­­rium álldásos műkö­dését. ■ Legifá­­jképpen a MAC. Iga­z, nem vett el semmit tőlük Bita­ó, sőt: hozzáadott, T. i, adott a MAC pályának — va­­dégeikiesé. Ahány durva bukkancsú, vörös katonája volt a fővárosnak. zez mfiud a Margittezsiget -^alaikjan (pukkadj burzsuj !)^ trenározott. A MAC európai bá­ró atlétái pedig kény­telenek v­oltak elmenni — a Széna teure... Hát ne _ bolygassuk ihklább­aaA a múltait Direktor Ur! És a magyar sportot, se féltse a­ pusztulást­. So­­k­at ikibír az­ ércé a g­yökerre- El­­képzelheti: iktilöm­ben, ha még a vö­rös direktóriumot is túlélte... 1923. március 1 ©ifi« 37« S£. Kedd é* póutuk kwótatówel Kiimten nap .s-^erkosatoBé« es kiadó hrva áll: tad­apítót, Vi­ toer^Rtos«­­utca ut szám. (Podtaa­­nicaky-utca sarok.) Livóiián: Budapest 641, postafiák 24. ISsdran­ oá*: Neuaeti Sport Bodapest. Teldoat 118—29, m—30,' Ara 2000 korona Ausztriában 2000 oszt. korona JagoedávtftmD­efinér Németországban IS­traus1 pl* Franciaországtian 1­tone, Olahországban Tttea, Amerikában 5 cent fttöfizető áárak­ Egy negyedévre bekőidtre: 110000 korona (egy hónapra: 40000 koronát Aus­­­riába,: JÖVOOO o. kor. Jugoszlá­­viába: 160 dinár. Németorxur­j­­ba: 8 arany márka. Praneiaor száffba : 40 íra- Oktssarssáoba 50 líra. Amerikába: 2 dollár. A . Tastaesatói­ Tanára, a Magyar Olimpiai Bizottság, a Magyar Athletikai Szövetség, a Magyar Birkózók és Boxolók Országos Szövetsége, a Magyar Kerékpárt« Sawetcég, a Magyar Ore^os^W^^^a Országos Lawn-Tennis Szöv., a Magyar Országos Testedző Egyletek Szöv., a Magyar Úszó Szöv., a Magyar Vívó Szöv. és a MOVE kertes. W«®*®*«® lapja Rokken Imre 1903-1925 hoexM tegjp,ap a iámig,*. Míg Mr $Mm a faönreg áSandó óásmvébe figyelte a messae 'saaifca.dfc magyar finftibe Miss­­in rávódéssaöi a sz&m&a 'kórral, amíg áj oéeboura­­ibsaov LegraaaióbaE mávdk imádja pró­báiba 'bám Majxhxrá felé a .Idézt felhetet­­­len halált, a tegrói dbietersfeni beteg­séggel folytatott feötetefem, te az ifjú vas erek­cea a tét. Rajoken Imare a forró, nyugtaiaai véró játes cosgörca egySÉ Légtehet­­séges abib tággá, tegrööp, febmár 28~án dietott táz ótvnkar havss®ú szenvedés zttián eMmxtyi Lormanó­­bann. Élete? —­ Istenem,­­össaesacciul át szíveink. műkor­a. Sal és m. tettre, hapera, ikamietepere késa és naoikpa, edzett shifet ember • sportuätjaira, kiéli besasái moinaiuík. Irewai fooróáa másnak még csak jövője' rosan, éter rue, sokat ígérő jövője — de mö­götte marj becsapte. I kimyithatallai­ súlyos kapufáit a biatál. _ 1903-bao­ született és a IV-.u­b­ reá­­lista Rohkon Irmne­r éves korában játszott előszötf az OTE ff pisám IL csa­patáfixm* Minden­­posztom: merer volt itt. maiklí egy ével később, mimt ^ balszélsö ime.gfceizjdifce pály^p. futását az ifjúsági I.-bem, hogy afa is végigsvámdprótofli' mindem, .pálá­­kos helyén, ő volt az lauterouaisd fér nomém, az OTIE-ten és kávótetes tu­dása már 16 esztendős korában OÁ (áse csazpaiba pMatja, ELöez&p bal­­balfoife játszik, majd centerhalf jjessi mnakior oentercentai-asa .van sauík­­iság© klubjámalk. őt veszik be. Ebben a­ mirroségban 5 lövi a gólok 60 százalékát és a­­bölösségiaere, meg az ik­erekosereniek m­ár előzőleg is ráirányuló figyeknél mégjobban magára vonja. A SL oszkdpú váló*­patait cmmtwek álrmdó tagja lesz és lasisanifeénjt ikfinő JIT. osztályú egyeeületének arólayalkSL Tágabro teret keres éry myfösinSeisénieSc és 3023 no­vember óta Jean játezik m, OTE-ben. az JPTObe gim'vafcäl]. . Az egy évi, pihenőt neheat». vúus ja ki. 1924 mymb­b vámMoemd éb hofMsa Bwkmester m Legnsanóba utazik, hogy asz offen! orász össze­­sületben i ^SáZJöriQpiresa. Asz ETO agi­litása r­övijd ad&56 vSessKusaeírzS.' a magyar sprateak, és ekkor ám a legnagyob­­­b Meadaeitéö­: 1924 fsam.­iember 14-én Bécsben Awssívaa és emi héttel később Budapesten Né­­metországj éden kérwiseli a ma&M&ü szmeket. Mródkéé adikal ommail * a jobbháli helyen a k­mt&­kák esaik szerep­lásér­ől. Ezután issasáit jyBa^izaiaitaaott W nanofba, am^^aak­ itóíródiséige szem szívébe zárta ars feefe#. ' l&sftát. Betegsége feigiitos lefólyássá' volt. GsapatoSnstfe a HÄ® effecit' mérkőzésén 1 & estote aseppfotyé© taidhen meaktöf drjiarittest 'ka­pott és Ojaewarwirág legfelh­enőbb speciátwISS­. mm­ródhik ?ra­w.ru í, rH

Next