Nemzeti Sport, 1928. május (20. évfolyam, 85-105. szám)
1928-05-01 / 85. szám
\s // '\V:* T< j £■'? / / ...Í92£ iW.A j. t V ^ Ara 18 fillér >gfiS^ m1É?f¥á t i928- május *• Acnirdr lUy ^f^ni M. ~ WwBr xx'£>«TM'r *’ Franciaországban 1.30 Iram 'w|j&^P|jSh ||^^jjlj||l|EE|b, •% ’|f' gflllll«f| Budapest, Olaszországban 1 líra ll|pl|||r' VI. ker., Kanac rjica ill. Előfizetést (illat. hu),*Pest m».. .p-:,/$$&e$00Mm/^'V' i i - -‘jj* 1 M a Prágában Hungária—Sparta Msz OTT leessen áll a magasai*!* célkitűzések megvalósításárde közül egyetlen egy is pár pillanat alatt kimerítené aT ------—a—imi Sem szabad mindent az 071-tól várni, csak „hozzájárulási összegeket” Mit remél a testnevelési Tanács a költségvetéstől? A Nemzeti Stadion, a feedett sportuszoda, a motorsport szövetségi eszméje és a köszponti sportház problémája irta: Sta Hafiáth Jenő de., a képviselőház háznagya, az OTT elnöke A Nemzeti Sport vasárnapi száma vezércikkében igénytelen személyemmel is foglalkozik. Indíttatva érzem magamat elsősorban arra, hogy az ügy iránt érzett nemes lelkesedésért és támogatásért köszönetemet fejezzem ki és — bekapcsolódva a Nemzeti Sport vezércikkírójának gondolatfűzésébe — néhány megjegyzést tegyek. A vezetőcikk egy mondata körülbelül azt foglalja magában, hogy a jelen évben a testnevelési célokra a megtakarításokból fordítandó öszszegekre esedékes ígéretet megnyugvással fogadná a közvélemény akkor, hogyha az elmúlt esztendőben egyszer már elhangzott hasonló tartalmú ígéret nem maradt volna — írott malaszt! Itt, habár teljesen egyek vagyunk a tekintetben, hogy az e célra nyert összeg a múlt esztendőben sem mutatkozott a hiányok pótlására elegendőnek, mégis konstatálnom kell, hogy téved a cikkíró a tekintetben, mint hogyha a kultuszminiszternek nem sikerült volna a megtakarításokból már a tavalyi költségvetési évben bizonyos összeget e célra rezerválni. Mert ha céljainkat nem is fedezte kellően, de mégis , az Alap jövedelmén felül nem kevesebb mint 580.000 pengőt juttatott a miniszter ily módon testnevelési célokra. Ha addig, amíg a következő évi költségvetés majd nagyobb vonalú támogatásban tudja részesíteni a testnevelés ügyét, sikerülni fog ezt a tavalyi összeget meghatványozva céljaink javába biztosítani, a magam részéről — tekintettel a kultusztárca egyéb terein mutatkozó és felfokozott mértékben jelentkező igényekre —, helyesebbnek tartanám bizalommal megvárni a jövő esztendei költségvetést. A miniszterelnök a sportért" Maga a Miniszterelnök Úr is, amikor az OTT küldöttségét fogadta, egyenesen felhívta a Tanácsot arra, hogy már a következő évi költségvetési munkálatok kezdőpontjában juttassuk el a kormányhoz igényeink felsorakoztatását magába foglaló memorandumot, és ez meg is fog történni. Ami engem illet, mér a Nemzeti Tjságban közölt interjú megjelenése előtt mintegy két hónappal kértem fel az OTT elnöki tanácsülésében a szakbizottságok elnökeit arra, hogy az egyes szakbizottságokban foglalkozzanak a fent említet memorandumban lefektetendő kívánságok megtárgyalásával. E tekintetben tehlát a kezdeményezés már megtörtént, és nincs semmi ok arra, hogy a késedelem miat aggodalomba kellene esnünk. A kultuszminiszter úrnak a Testnevelés”-ről írott cikkében pedig már határozott felhívás foglaltatik arra nézve, hogy minél szélesebb körben szóljanak hozzá érdemlegesen a felvetett kérdéshez. Szolgáljon tehát mindenkinek megnyugtatására, hogy e téren semiféle terminus mulasztás nem történik! Az országgyűlés a sportért Köszönettel fogadom a Nemzeti Sportnak azt a megállapítását, mely megérti azt az őszinte okfejtésemet, amellyel egyre szélesebb körű szerephez kívánom juttatni azokat a képviselőtársaimat, akik a testnevelés ügye iránt érzett régi szimpátiájuknak eleddig nem adtak még a plénumban kifejezést. Most is azt vallom, hogy az ügynek különös javát szolgálja az, ha a politikai arénában az ország színe előtt ily módon nyer beigazolást, hogy a testnevelés ügyének nemzeti fontosságához mért alimentálása, országos követelmény. Ez az álláspontom azonban nem zárja ki azt, hogy ebben a szaklapban, amely a legnagyobb publicitással rendelkezik, ne mondhassam el gondolataimat és érzéseimet, amelyeknek ezúttal is mint mindenkor a legnagyobb készséggel teszek eleget. Sőt egyenesen szükségesnek tartom, hogy előbb a szakközönség elbírálásának retortáján keresztül és a különböző szakvélemények elhangzása után kerüljenek egyes házilag meg nem valósítható ideák, az ország színe elé. Talán mindennél sürgősebb törekvésünk érvényt szerezni annak az alapelvnek, amelynek a nyilvánosság areoplánja előtt, az Országos Testnevelési Tanács ciklusmegnyitó teljes ülésében, a Kultuszminiszter Úr személyes jelenlétében nyomatékosan kifejezést adtam. A városok is teljesítsék kötelességüket Váljék végre köztudottá, hogy a Testnevelési Alap csupán kisegítő jellegű. Ebből következően tehát az állandóan viszatérő és kizáróan a kultuszminiszteri tárcát illető kiadások viselésével nem terhelhető meg, így volt ez a békében die- hol sem lehet indokoltabb, mintéppen ezen a téren, visszatérni a békebeli állapotokra! A másik alapelvet a Testnevelési Törvény 5-ik szakasza juttatja expressis verbis kifejezésre. Ésez az, hogy a községek és városok kötelesek a testnevelést legalább oly mértékben előmozdítani, mint ahogy azt a törvény 7-ik szakasza az 1000 munkaerőt alkalmazó üzemeknek vagy vállalatoknak előírja. Nem terhelhető meg tehát az Országos Testnevelési Alap olyan kiadásokkal sem, mely kiadások ama feladatok megoldásával kapcsolatosak, amelyeket a törvény kifejezetten a városokra és községekre hárít. Váljék tehát végre köztudottá az is, hogy minden városnak és községnek törvényben előírt kötelessége a testnevelést előmozdítani, a helyi szükségleteknek megfelelő sportteret, játszóteret, fürdőket, uszodákat létesíteni és fenntartani. Ha erre a törvényben előírt kötelezettségre nem kellene az ETT-nak unos-untalan felhívni az illetékesek figyelmét és ha nemes versengés indulna meg a városok és községek között abban a tekintetben, hogy saját erejéből melyik tud a hazának nagyobb áldozatot hozni, akkor a kisegítő jellegű és a kultuszminiszteri tárcát terhelő kiadásoktól már mentesített Testnevelési Alap magasabb célkitűzéseinek sokkal könnyebben és eredményesebben felelhetne meg! A levente ott&ono. 1c lsérdése Ez a nemes versengés teszi nagygyá Németországot, Olaszországot! Ott aligha merül ki abban a hazafias tevékenység, hogy amikor — bár kétségtelenül— nemes, de a helyi viszonyokhoz szinte túlságos méretű ideák vézetnek fel, már megvalósításuk kezdő stádiumában oly igények mutatkoznak, amelyeke1 közül egy is untig elegendő ahhoz. "1. A május 1-i munkaszünet következtében lapunk szerdán, csak a délelőtti órákban jelenik meg, rendkívüli kiadásban hogy a központi alap teljesen kimerüljön. A központban rendelkezésre álló alapot pár pillanat alatt kimerítené az a különben szavakkal eléggé fel sem értékelhető törekvése is, mely a leventék számára országszerte levente-otthonokat kíván létesíteni! E levente-otthonok központi támogatására nézetem szerint csak akkor kerülhet a sor, amikor már a kétségtelenül még ennél is elsőbbrendű szükségletek kielégítése, sport terek létesítése már megtörtént! De már e tekintetben is bizonyos sorrendre van szükség! Előbb minden városban és községben legyen egy sporttelep! Csak azután kerülhet a sor arra, hogy ugyanabban a városban két sporttelep létesíttessék állami támogatás mellett! A levente-otthonokat tehát mindenütt, ahol már megfelelő sporttér létesült, saját erőből kell emelni és épp úgy a helybeliek áldozatkészségével kell oda törekedni, hogy a leventecsapatoknak propaganda nézőpontból szinte felbecsülhetetlen eszköze, saját leventezenekara legyen. A céltudatos és nyugodt központi munkához végül elkerülhetetlenül szükséges még az is, hogy az Országos Testnevelési Alap terhére eszközlendő állami kiutalásoknál, melyek, mint fentebb említettem, csak „hozzájárulási összegek“ lehetnek, váljék végre köztudottá, hogy a segélyek kiutalásánál egyáltalán nem lehet, irányadó valamely egyesület vezetőségének élelmessége, jól instruált pártfogóinak fellépése, a kérvénynek felesleges költségekbe kerülő küldöttség útján történő céltalan átadása, mert e tekintetben különben is teljes tájékozottsággal bíró intézőköröket kizáróan csak a szaknézőpontok irányítják! Minden kérvényről, amely a központba beérkezik, a törvény kötelezi az OTT-ot arra, hogy véleményt nyilvánítson és javaslatot tegyen. Az OTI pedig, amikor a törvényben megjelölt feladatnak eleget tesz, sohasem lehet tekintettel a mellékkörülményekre, mert akkor teljesen illuzóriussá válnék a törvénynek az a rendekezése, mely az Országos Testnevelési Tanácsot a közönséget megnyugtató 4