Nemzeti Sport, 1928. november (20. évfolyam, 215-235. szám)
1928-11-02 / 215. szám
Ára 30 fillér Ausztriában 50 Groschen Jugoszláviában 5 dinár Csehomagban 20/ cek. Romániában 15 lej Németországban 30 pfennig Svájcban 40 centimé Franciaországban 2 franc Olaszországban 10* líra Amerikában 8 cent Előfizetési díjak: Belföldre egy negyedévre 10 B (egy hónapra 4 P) Ausztriában egynegyedévre 12 P Egyéb külföldre 15 P Péntek 1928 NOV. 2., XX. XVf. 215. SZ. Megjelenik: csütörtök és szombat kivételével minden nap Szerkesztőség és kiadóhivatal Budapest, VI. ker., Rózsa utca 111. (Podmaniczky-utca sarok) Levélcím: Budapest 62, postafiók 24. Távirati cím: Nemzeti Sport Budapest Telefon: 112—44 és 251—26 A „Gritt Zeppelin“csütörtökön reggel 7 óra 5 perckor, 71 órás repülés után óriási tömeg lelkes fogadtatása közepette szállott le (Részletes tudósítás a 13. oldalon) 3:1-re győztünk Svájc ellen, de sokkal több góllal kellett volna nyerni Óriási fölényét nem tudta értékesíteni a magyar csapat s a kialakult egyenetlen játékban a nívó is elveszett Csak a második félidő első negyedórájában ment a játék a magyar csapatnak Egyetlen csapatrész sem volt kifogástalan — A gólokat Turey (36. perc), Hirzer (4. perc), Ströck (8. perc) és Weiter II. 11-esből (35 perc) lőtte Üllői út, 20.000 néző, bíró Carraro (Olaszország) Magyarország—Svájc V.. Az a húszezer ember, mely tegnap délután a novembert köszöntő „kánikulában” fekete gyűrűként övezte körül az üllői úti sporttelepet, megsemmisítő fölényű győzelmet várt a reprezentáns magyar tizenegytől. Revánsot a bécsi Szedán nem hegedő sebeiért, a vasárnapi káprázatos Ferencváros—Rapid találkozás folytatását, lelkendező reményeket az Európai Kupa jövőjét illetőleg: gólzáport, ami a magyar futball hírnevét ismét fellendítené a kontinentális megbecsülés ormaira. Ezt várta a közönség a szezon utolsó válogatott mérkőzésén. Nincs kétség, valóban győztünk. De valahogy nem elégített ki maradék nélkül ez a győzelem. Több gólra áhítozott a publikum és különösen az okozott bosszúságot, hogy újra a balszerencse szegődött fiaink nyomába. Láttuk, mint mentek füstbe legbiztosabb reményeink. Amikor már egyedül állt a magyar csatár a közel és majdnem üresen tátongó svájci kapuval szemben, mindig odagurult egy gonosz göröngy, vagy megugrott a rosszindulatú labda és a diadalkiáltás helyett a bosszúság kitörése robbant ki a nézők ezreiből. Nem volt hibátlan a magyar csapat, az kétségtelen. De azért ennek a csapatnak is több gólt kellett volna rúgnia. Ezúttal azonban a magyar közönség is láthatta, hogy mit jelent az, amikor hiába jobb a csapat, mint az ellenfél és mégsem megy neki a játék. Amikor mintha minden összeesküdött volna ellenünk, hogy ne legyen maradék nélkül való az örömünk. De talán jól van ez így. A magyar természet könnyen szárnyal és könynyen veti magát az önelégültség rózsaszínű fellegein. Hogy nem tudtunk annyi góllal győzni, mint amennyivel jobbak vagyunk a svájciaknál, jó mementó arra, hogy dolgozni, hogy tudásban növekedni kell, hogy érteni kell hozzá, hogyan juttassuk érvényre a magyar játékosanyagban rejlő kincset. . Ha ezeket a gyümölcsöket megtérüli ez a csütörtöki mérkőzés, akkor szívesen megbocsátjuk és elfelejtjük az elmaradt gólokat. 7. Fél három előtt néhány perccel felfigyelnek a tribünök. Az alagút kijárata felé tódul a korzótribün töredéke. Kiüget a svájci csapat: piros trikós albalmellen fehér kereszt, fekete lábszárvédsők, rajtuk piros-fehér csíkok. Langyos taps. A közönség egy részemég megszállva tartja a taccsvonalat. Az özönlés egyre tart. Az FTC klubházának terraszán most megjelenik Karafiáth Jenő, az OTT elnöke, Korniss Gyula államtitkár, tanügyi csoportvezető, Felicides Román miniszteri tanácsos és Szukováthy Imre dr., az OTT főtitkára kíséretében. Ebben a pillanatban lesz pályára a magyar csapat is. Fehér ing leszült rajtuk, mellükön körkörösen a nemzeti színekkel, zöld lábszárvédők, ugyancsak piros-fehér-zöld sávozással. Dörgő taps: — Tempó Fradi — zúg végig a tribünsorokon (az embersűrűben még a vasárnap szuggesztiója él) és a játékosok már egy kapura lőnek. Jön a bíró: Carraro. Olasz ember, mint egy diák, nyurga,kék ruhában. A taccsvonal kitisztul. A határbírák lengő zászlókkal rohamoznak. Fényképezés. A tömeg még egyre özönlik. Nők, gyönyörűek, elegánsak. És kevésbé gyönyörűek és kevésbé elegánsak. És ekkor. Pontosan háromnegyed hármat mutat az óramutató, mikor . * Az első negyvenöt perc: Egy gól, négy korner, tizenegy orszáj, s valami, ami negyven percen keresztül hiányzik A két kapitány és a bíró randevút ad egymásnak a középen. Carraro feldobja az ezüst pénzt, a szerencse Weilernek kedvez. Fogl III. átdirigálja csapatát a város felőli kapuhoz. Mikor a jóképű, feketeruhás, fekete hajú bírósípját a szájához emeli, a napsütésben fürdő pálya pillanatfelvétele a következő képet adja: A Springer szobor felőli oldalon a svájciak állnak harci rendben. A kapuban a talpig fekete dresszes Séchehaye. Csak az övén tarkálik a piros-fehér csík. A jobb bekk Wernli kissé előrehúzódik, partnere, Weiler I. a 16-os táján vár a bíró sípjelére. A három half: Vögeli, Weiler II., Gallér, a félvonaltól tisztes távolban áll fel. A jobbszélen: Glasson, jobbösszekötőben Fluhbacher, sátán Abbeglen 111., Füssler, végül a bekötött fejű Heinrich a balszélen. Furcsa csapat. Hat embere nem játszik a rendes helyén. Weiler I. half, Weiler II. inkábbbekk, Fluhbacher balszélső, Abbeglen jobbösszekötő, Fiissler half, Heinrich half szokott lenni. A magyar csapat csatársora végig sorakozik a félvonalon. Jobbszélen Ströck, belül, a középen Takács II., Turay és Hirzer fogja közre a labdát, túl, a másik szélen: Kohut. A halfsor egészen a csatárok nyomában: Fuhrmann, Bukovi, Berkessy s a két bekk is jól elől: Nagy és Fogl III. A kapuban sportsapkával a fején Dénes. Az egyik határbíró Majorszky, a másik — svájci kívánságra nem a kijelölt Schussler, hanem — az egyik svájci tartalék: Waldis. a kezdést jelentő sípjel elhangzik Turay Takácshoz, Takács a Bukovihhoz pöccinti a labdát. A svájci támadósor azonban már rajta van a centerhalfon, aki csak Berkessyhez tud passzolni. A nyurga halira Gallér rohan rá s az első magyar akció máris elakadt. Gallér balra vágja a labdát, mely Fasslertől a vöröshajú Abbeglenhez kerül, aki megnyitja melléklövéseinek hosszú sorozatát. A kirúgás Takácsé, puszta Hirzeré. Az összekötő Kohutot ugratja ki, hogy a svájci védelemnek alkalma nyíljék szerelni. Az előrevágott labdával Abbeglen Heinrichet szöktetné, de a szélső lassabb, mint a labda, mely túlgurul a vonalon. 2. perc : Dénes már másodszor rúgja a labdát a mezőnybe. Hirzer kiadásával Kohut indul el. Turay — a Rapid ellen jól bevált recipe szerint — baloldalt előrerohan, Kohut hozzá irányít. Pompás helyzet lenne, ha nem volna 5 méteres offszájd. A szabadrúgást Wernic Séchehayehoz passzolja, s a svájci kapus bemutathatja hatalmas tértölelő kirúgását. Füssler veszélyes belépése miatt Nagy rúg szabadrúgást, amit három taccs követ. Kibontakozás, forma, akció egyiket sem követi, csak Abbeglen vérszegényen félreguruló lövése. Az első magyar lövést Takáts II. finom átkígyózása után Turay ereszti meg a 16-osról, ám a kapus vetődve véd. 6. perc: A svájci csatársor orszájbon akad el. A magyar szabadrúgást azonnal svájci követi, melyből Weiler II.