Nemzeti Sport, 1929. december (21. évfolyam, 234-255. szám)

1929-12-01 / 234. szám

Ára 20 fillér MfK^ 18Yvasárnap fS" mmp PjHjjP 'xXL e^L 234*si! Set­eior&itcbao 20 pf­oulg­yf* ’í:.íjjl uttörtek cs ? lombot klTéte'.éw kulfUdrt IS­P **'**^* ygr Telefon: 112—44 és 251-28 “Bárány ma indul “Pár 50 méteres gyorsússzást van A mai utolsó ész­ teljes bajnoki nap előtt tizenkét drukkervezér elmondja véleményét csapatáról, felfedi a hibá­kat és tippel a mai mérkőzésre . Saját tudósítónktól . Ma nem mi mondjuk el a mérkő­zések beharangozóját, ma átadjuk a szót a drukkereknek, a legnagyobb drukkereknek. Ma azok beszélnek. — Félek.... — úton SALAMON BÉLA színigazgató (Színházi öltözőben vagyunk. Fe­lülről lehallatszik az öltözködő színé­szek beszéde. . Dörömbölés: a díszle­tező munkások tologatják a díszlete­ket. Csengetés: most kezdődik az előadás. Kopognak, valaki potya­jegyet kér. Nem szabad adni. Az asz­talon púder és festék van előkészítve. — Meg van elégedve a csapata sze­replésével?­ — Hogy lehet ilyent kérdezni — méltatlankodik — amikor a harmadik helyért kell küzdeni. Kalmár sebesü­lése előtt szebb szezont vártam. A sebesülés után azonban meg vagyok elégedve ezzel is. Mert kérem, ha va­laki a Vígszínházban játszik, az még nem jelenti azt, hogy az illető mű­vész vagy jó színész. Pedig a Víg­színház mindenképp érték. Éppen így vagyunk a Hungáriával is!­­— Tudjuk. Önnek az álmatlan éjszakáit Skvarek okozza.) — No, kérem, Skvarekot hagyjuk most. Az utóbbi időkben Skvarek na­gyon blamál engem. Jól játszik. — Hol a baj? Hol van hát a kutya elásva?­ — A csapatba bele kellene oltani a régi MTK-stílust s szeretném, ha ezt én olthatnám bele. Mit a tréner? Az nem hibás. A humort nem lehet tani­akik ott remegnek, félnek, lelkesíte­nek, drukkolnak és néha örülnek, büszkélkednek is, ha a kedvenc csa­patukat látják játszani, tani, legfeljebb csak praktikusabban felhasználni. A futballt sem lehet taní­tani. Nem igaz, hogy az Orthot vagy a Braun Csibit tanították. Velük született a tehetségük. Ész és érzék kell a futballhoz. Lássa kérem, leg­jobb példa erre a Bocskay. A Ferenc­város után a debreceniek játszák a legszebb futballt. Micsoda egység! Micsoda szép já­ték! És nincs is trénerjük! Nálunk meg .. . Láttam vasárnap azt a kis balösszekötőt, akit a Nemzetitől vet­tünk ..., hogy is hívják? A ... Bi­­hámi. Hát kérem odaadja neki a Híres a labdát... (Salamon feláll és szemléltetően magyaráz. Mintha csak labda lenne nála.) — ... és miért adta oda a Híres ? Mert rajta voltak. Erre kérem az a kis Bihámi kapja a labdát s rögtön visz­­szaadja annak a Híresnek, akit még mindig szorongat az ellenfél. Hát ez nem jó! Amikor én ifjúsági intéző voltam az MTK-ban, akkor másként ment. Akkor, ha a balszárny támadott, nem állt meg a jobbszárny. Mert miért nagy játékos a kis Takács? Mert követi akkor is a játékot, ha a balszárny támad s ha az ellenfél vé­delme véletlenül hibáz, a kis Takács ott terem s már bent is a gól, így kellene nálunk is. (— Mit szól a Ferencvároshoz?) — Nem bánom, hogy kikaptak. Tanulják meg ők is, hogy az élet nem lakodalom, hogy az pont gömbölyű és hamar elgurul. (— A tippje vasárnapra?) — Hjú ...én nem merem kimon­dani, az a Bocskay egész szépen ját­szik ... félek ... hát azért nagyon szeretném, ha megnyernénk a meccset. (És Salamon ma délután ott áll majd a sajtópáholy előtt, szívja majd a szivarjai, ha rosszid áll a meccs, akkor rágja és kritizálja a bírót, ha azonban gólt lő a Hungária, akkor ontja a vicceket, hogy a körülötte állók gurulnak a nevetéstől.) THIESZEN GÉZA nagyiparos (Bocskay-drukker, fővezér, debreceni nagyiparos, festő-nagyvállalkozó. Min­den Bocskay-m­érkőzésen kint van, nemcsak Debrecenben. Bárhová elkí­séri csapatát. Legutóbb az Újpest és III. kerület elleni meccsen Budapesten volt s vasárnap elment Miskolcra, az Eddigi eredmények (Újpest—Bás­tya): 1926/27: 3:0, 1:0 1927/28: 1:1, 4:0 1928/29, 2:2, 1:0 oroszlánbarlangba is. A mérkőzéseken nem­ csendes. Szentori hangja messzire elhallatszik: buzdítja a Bocskayt és évődik az ellendrukkerekkel.­ — Ha kidrukkoltam a Ferencváros ellen a döntetlent — mondja —, akkor most kidrukkolok egy győzel­met. Tippem az, hogy a Bocskay győz 2:1 arányban. Félidő: 1:0. A Bocskay góljait Vince és Teleki rúgja. (Ez különben Debrecen hangulata is.) — Hogy miért győz a Bocskay? Mert jobb lesz és kabalából is. A Hun­gária a Bocskay ellen nem tud úgy játszani, ahogy akar. Tavaly is há­rom pontot vettünk el tőle. Csak Bu­dainak és Molnárnak legyen jó napja. A többieket nem féltem. A csatárok ne lőjenek kapufát!! Ha így lesz, baj nem lesz. — A többi mérkőzésekre a tippem: Ferencváros—Nemzeti 3:1,­­ Pécs- Baranya—Somogy 2:1, Újpest— Bástya 4:1, III. ker.—Harihárom 2:2,­­ Kispest—Attila 2:0. (Ma itt lesz Budapesten. Aki akarja látni, az a hangja után megkeresheti a pályán.) A papírforma jóslata: Háromgólos Újpest-győzelem. Tippünk: 6:1 az Új­pest javára. — Félek,... — mondja a bajnokcsapat nagy drukkerja Eddigi eredmények (Hungária—­ A papírforma jóslata: A Hungária Bocskay): 1927/28, 4:1, 5:2­ kétgólos győzelme. 1928/29, 0:2, 3:3| Tippünk: 2:1 a Hungária javára. — Sólyom centerünknél csak egy lehet jobb : C­seh *. m mm mm& M n | a . . egyszeri impregnálással cipőjét mindenkorra wf M ■ ■ YfZ**aHanná fessl. Sportcipők részére kérje a || E || HUCSRTUS­AXftT ||| EBK­eM Jbs| Kapható sportTM és szakü­zletekben. Gyár: 1­­­7. Ifi SZÖVETSÉG-UTCA 36/B DIAMANT OSZKÁR bútornagykereskedő (Hasonlít Bíró Sándorra, csak nem annyira molett, azután fiatalabb is. No és­­ nem bíráskodik Sportember, vízipólózott, minden Újpest-meccsen kint van): — A Bástya ellen mindig jól ját­szott a csapat, most is jó játékot vá­rok. Legalább négygólos győzelmet. A szegediek velünk szemben eddig csak az otthonukban voltak nagy le­gények, amikor is két alkalommal dön­tetlent értek el. (— Meg van elégedve a csapatá­val?) — Most igen. Most jó a csapat. Hogy a fedezetsor egy kissé megin­gott? Ebben én természetes dolgot látok, mert hiszen minden csapatnak és minden csapatrésznek vannak jobb és rosszabb napjai. Kicserélésről sze­rintem emiatt a halvány formahanyat­­lás miatt már csak azért sem lehet szó, mert a gyengébb formát mindig a jobb követi. Erre sok példa van. Ma a csatársorunk a legjobb. Két gyors szélső mellett két nagyszerű össze­kötőnk van, Sólyomnál pedig ma csak egy jobb center fut. Csodálkozni fog­nak: Cseh II. (— Miért nem szerzik meg ?) — Nem lehet. BSE-ista! Védel­münk megingathatatlan, egyszóval nem kapunk gólt s mivel négygólos győzelmet tippelek, az eredmény 4:0 lesz. (Nincs nagy baj, nincs panasz. Gyorsan ment az interjú, olyan gyor­san, mint amikor a gólt úgy lövik be, ahogy az a nagykönyvben van meg­írva.) — (A szegedi fődrukker gondolkodik egy keveset, aztán belekezd mondóká­jába s olyan szépen előadja, mint va­lami szerepet a színpadon.) — A Bástya kétségkívül jó együt­tes. Ilyennek ismeri Szeged futball­­közönsége, az a közönség, amely ebben a szezonban még csak győzni látta a kedvenceit. Ezzel ellentétben áll az, hogy a Bástya a szegedi körtöltésen kívül még nem tudott győzni. Azért még nem lehet törvénybe iktatni azt, hogy nem is győzhet. Természetesen meg leszünk elégedve a döntetlennel is és úgy érzem, hogy az eredmény 2:2 lesz. HERCZEG VILMOS a szegedi Városi Színház örökös tagja MODIAHU

Next