Nemzeti Sport, 1930. augusztus (22. évfolyam, 148-169. szám)

1930-08-01 / 148. szám

■ Péntek, 1930 augusztus 1. „Kilóban még többet szedett össze a túrázó úszó és pólócsapat, mint érdemekben" — állapítja meg Bárány István dr. Stockholmi rejtelmek tíz és kilenc gól között „abálkodás", hajókirándulás, szállodai vesze­delmek és igen-igen nagy honvágy között — Saját tudósítónktól — A berlini Anhalter Bahnhofen nemzetiszínű mosollyal üdvözöljük a Budapestre induló vasúti kocsikat és mélabús mosollyal állapítjuk meg, hogy szívesebben ülnénk a fapadra, mint a plüs ülésekre, ha egyenesen mehetnénk rajta Budapestre. A hangulat valahogy olyan, hogy már talán elég is lenne a dicsőségből, azaz a világ­járásból. Mindenkinek, aki tavaly a pólócsapat győzelmei ellen szólt, torkára fojtotta a „pólóstársa­ság” a szót, az úszók is győztek ott, ahol számítottunk rája s ha rájuk nézve nem is mutatott teljes győzelmi sorozatot a túra, igen nagy nyereség­gel zárult, mert egyszer végre vala­­hára magyar válogatott úszócsapat is csinált egy túrát az ország határain kívül. Talán az a reménység, hogy a jövőben sikerül majd­ többször csa­patban, vagy egyenként külföldön is szerepelni, serkenteni fogja a mai válogatottakat, hogy elsőségüket meg­őrizzék és kecsegtetni fogja az után­pótlást, hogy igenis érdemes dol­gozni. Az a kutya derót már haza röpítette mindazt, ami szigorúan a sportkedve­lőket érdekli. Nemcsak az eredményt, a körülményeket is ismerik már ott­hon s így szegény boldogtalan regős­nek nem marad más hátra, mint a lehetőséghez híven beszámolni arról, ami az utolsó négy nap alatt a tizen­ötfejű családban történt. Legnagyobb gyönyörűséggel gondo­lunk a­ szombati napra,a­mikor Ahl­­ström, elnök vendégei voltunk Lina­­ndsben. Kétórás hajókázás után olyas­féle nomád életben volt részünk, mint Zoro és Huninak farkasvadász ka­landjaik közepette. Meleg, lágy vizű tenger, aranyosan tűző nap, kopár, gömbölyű sziklák, üde, zöld fenyő­erdők és — last bat net least — csi­nos, karcsú svéd lányok társaságában Rousseau „vissza a­ természethez” című jelszavának engedelmeskedve hagytuk Stockholmban a bajnoki cí­met, vedlettünk át vakációzó vidám diákokká. Talán ezen a délután volt a leg­mozgalmasabb napja az OBÁL törté­netének. Az OBÁL, mely valami fan­tasztikus alakulat, állandóan meg­alakul, ha külföldön tartózkodunk. Alapítója, Tarródy-Szigritz mester minden túrán kiássa az oltál-eszmét, mint a mohikánok a tomahawkot és körülhordozza, mint ősmagyarok a véres kardot, hogy egész úton legyen téma a mókára, vidámságra. Tarródy a világért el nem mulasztaná csendes ,pihenő délutánokon összetrombitálni a nemes gyülekezetet, — jóllehet ez Ivádynak, a harsonának lenne köteles­sége — hogy Sanyi díszelnök vezetése mellett obálkodjanak egy kicsit. A hajón, hasonlóképpen nagy obál­kodás folyt. Ez alatt események — újak és rég letűntek — felújítását kell érteni, melyet hol az átélő, hol a békés szemlélő ad elő zamatos magyarság­gal. Keserű Maki, alias Síiké Pubi ke­rül először nyelvhegyre. A csípős obál­­i nyelvek szerint Pubi fél éjszakákon át elmerengve néz, mint Vörösmarty merengője és keres kétes távolban kétségtelen igazságokat. Pubi azonban nem talál, mert mire akcióba kezdene, az utolsó mohikán is megtér az örök vadászmezőkre. Halassy Öli, alias Sírásó is alibit igazol nevére. Ő volt a pólóban táma­dások előkészítője, ő ásta meg az el­lenfél dicsőségének sírját. Hogy erre föl Jamest nem kapta meg a bakó, vagy hóhér, vagy tudom is én micsoda nevet, tántoríthatatlan szókimondásá­nak köszönhető, mert ha a szótlan center megszólal, irgalom minden bű­nös léleknek. Szép Dezső doktor sem kerüli el a sorsát. A svéd lányoknak mint orvos mutatkozik be, mire Szike Pubi sírké­ben kijelenti a szép nemnek ékes francia nyelven, brabanti tájszólás­ban, hogy Szeged szőke szépsége csak lódoktor. Mikor Rezsőnek tudomásá­ra jut a dolog, szemrehányja Pubi­­nak: nem is gyógyítalak többé! Mit tehet szegény Maki, gyorsan Rebeká­nak kereszteli Rezsőt, aki ezt az ékes ■nevet tovább is őrzi. Rebeka különben roppant reprezentálta a társaságot a vasárnap esti banketten, annál is in­kább, mivel rajta feszült egyedül szmoking. A pincérek özöne erre öt önti le, tőle követel borravalót, őt méltóságozza le, neki zárják be a fel­öltőjét a ruhatárba és éjjel felöltő nélkül kénytelen árva fejét a fürdő­kádban álomra hajtani. Hogy miért fürdőkádban, arról a portás tehet, aki úgy osztotta be a szobákat, hogy Re­beka ágyában nem­­lelhet nyugodal­mat, mert irigy emberek állandóan bemásznak hozzá nyitott ablakán ke­resztül és szendergésében nem hagy­ják nyugodni. Öccse, András csendben virított, mint az ibolya. Szombattól kezdve hangját sem lehet hallani Andrisnak, csak karjaival integet, mint egy sze­mafor. Hogy kinek, vájjon ki tudná megmondani? Legfeljebb az, aki a magasból a szíveket és veséket vizs­gálja. Bródy Gyuri, az oltál főtitkára egyesületi aranyéremmel van kitün­tetve szombat esti táncai miatt. Mint a színházi hősszerelmes, aki szerelmi vallomása után virslit eszik a színfa­lak mögött, oly nonebalance-val tán­col a főtitkár. Mellette Sárkány, mint a vihar forgatja a nőket és igyekszik leadni fölösleges kilóit. Bródyt állító­lag szerződéssel, is kínálták meg a Linanási bárban előtáncosi minőség­ben, azonban Gyuri barátunk a tarta­­lékkapus hiányára való tekintettel el­utasította a meghívást. Mint utóbb kisült, nem neki volt igaza, nyugodtan hagyhatta volna árván a magyar ka­put a vasárnapi meccsen. Cipő . . . cipő . . . Ettől a kiáltás­tól voltak hangosak vasárnap éjfél tájban az Atlantic-szálló folyosói. A csatársor legszebb bajszú tagja csa­pott fel késő éjjeli órákban cipőama­tőrnek, mikor is Ghánáinak öltözve járta sorra a szobákat és korholta gondatlan lakóit, mert cipőiket nem tették ki az ajtó elé. Végre midőn az összes cipők ölébe gyűltek, passziánsz­­ba kezdett és kirakta, mikor lesz már nyár. Állítólag csak reggelre jött ki neki. Ezalatt Sanyi és Bródy Gyuri Ro­­meo-Juliát játszott. Roppant gáláns fiúk voltak, mert Pubit virágokkal ajándékozták meg, igaz, hogy a virá­gok cserepestül hullottak szobájába. Mint utólag kitűnt, ,a házszámnál té­vedés történt és a folyosó végén meg­húzódó kis fülkét díszítették fel egy holdas nyári éjszakán muskátli vi­rággal. A nagy tömeg Borg vendégszerető hajlékában töltötte el a bankett utáni órákat. A hangulatnak megfelelően Borg—Homonnay—Anderson kihívá­­sos birkózómérkőzés dőlt el Borg sző­nyegein, melynek egyetlen szenvedő alanya Sonny volt, Borg agara, aki fecskévé változva repült a három óriás rapid mozdulatai folytán egyik falról a másikra. A döntőbíró tisztét a volt Elsie Lindbergh, ma Borgné töltötte be Bródy Gyurka segédleté­vel. Vége jó, minden jó. A fürdőkádak reggelre szorgalmasan mosakodó em­berekkel voltak tele. A verseny me­dencéje ugyanis mindennek volt mondható, csak éppen tisztálkodási alkalmatosságnak nem, úgy hogy a svéd előrelátás előtt igazán kalapot kell emelnünk, mert bizony alaposan ránk fért a fürdés egy-egy verseny­nap után. Húsz perc múlva dél. Ez áll a stockholmi pályaudvar óráján. Egy pompás, tágas szalonkocsiban Dela­­hay-Vad, akit különben OBÁL dísztag­nak választottunk meg, terpeszkedünk el, hogy harminckétórás rohanás után újabb túraállomásunkon kössünk ki. A pályaudvar úgy néz ki, mint egy fordított debreceni állomás, amelyre mikor befutott a gyorsvonat, szaladt a vonat elé tizenhárom kislány. Itt, ha nem is tizenhárom, de vagy nyolc jött ki fehérbe — mikor kiszaladt, a vonat — és pont­, pont, pont a Bródy Gyurié öltözött feketébe. Ahlström, Ljungquist, Borg, Borg­né, Persson, Anderson és Bartha kö­­vetségi irodaigazgató vezetésével lel­kes hurrákat kapunk a társaságtól, amit mi hasonló erejű diadalüvölté­sekkel viszonzunk. Újabb fejezet zárult az úszó-póló­­csapat történetében, melyet nem mu­laszthatok el azzal lezárni, hogy ne emeljem meg az elismerés zászlaját a menazsálás előtt. Kilóra mérve a tár­saság még nagyobb, mint érdemekre. A rekordot Tarródi mester viszi, aki nyolc kilót szedett fel a pompás svéd konyha folytán. Még a legmakacsabb fogyókúrás Ivády is csak Stockhol­mig tudott leadni pár kilót súlyából, itt „vissza az egész!’ felkiáltással min­dent újra fölvett. Magam csak évem alapján tudok ítéletet mondani gya­rapodásomról, amely két­­ lyukat tesz ki. Drezda felé robog a vontat. Min­denki szíve-lelke tele van a legszebb emlékekkel svéd barátaink iránt, akik még nekünk, magyaroknak is pompás leckét adtak igazi, szíves, baráti ven­déglátásukról. Augusztus huszadikán, az első magyar király ünnepén adják vissza látogatásunkat a svédek: iga­zán mindnyájunknak össze kell fog­nunk, hogy meghálálhassuk nekik azt az öt napot, amit náluk oly pompá­san töltöttünk el. Bárány István dr. Vizipólóbajnokság III oszt. REAC—ÚTE 12:0 (6:0). Bíró: Keserű II. NSC-pálya. A gólokat lőtte Füredi (6), Thaler és Litvay­­(2-2), Bognár és Hegedűs. Ifjúsági bajnokság: ÚTE—III. ker. TVE 8:2 (2:1). Bíró: Szilágyi. UTE-pálya. A gól­dobók: Tihanyi (3), Kardos és Ke­­­mény (2-2), Reich UTE, továbbá­­Székely (3) III. ker. 3 Karikatúrák a vezérkarról Speisegger Ernő, a MUSz alelnöke. mmÉMM&ál A keleti első osztály őszi sorsolása — Saját tudósítónktól — A Keleti LASz intézőbizottsága leg­utóbb tartott ülésen kisorsolta az I. osz­tály őszi mérkőzéseit. A sorsolás ered­ménye az alábbi: Augusztus 24: NyTVE—DMTE, DVSC—NyÖTSE, MISE—DTE, DKASE —NyMTK, P. MÁV—NSE, KSE—Zer­kovitz. Augusztus 31: DMTE—NyÖTSE, NyKISE—NyTVE, DVSC—DTE, MTSE —DKASE, KSE—NSE, P. MÁV— NyMTK. Szeptember 7: DMTE—DTE, NyTVE —NyÖTSE, P. MÁV—MTSE, KSE— NyMTK, Zerkovitz—NyKISE. Szeptember 14: DMTE—DKASE, NyTVE—DTE, NyKISE—NyÖTSE, DVSC—P. MÁV, KSE—MTSE, Zerko­vitz—NSE. Szeptember 21: P. MÁV—DMTE, NyTVE—DKASE, NyÖTSE—DTE, KSE —DVSC, Zerkovitz—NyMTK, NSE— NyKISE. Szeptember 28: DMTE—KSE, NyTVE —P. MÁV, NyÖTSE—DKASE, NyKISE —DTE, DEAC—DVSC, Zerkovitz— MTSE, NSE—NyMTK. Október 5: DMTE—DEAC, NyTVE— KSE, NyÖTSE—P. MÁV, DTE— DKASE, Zerkovitz—DVSC, NSE— MTSE, NyMTK—NyKISE. Október 12: DMTE—Zerkovitz, NyTVE—DEAC, NyÖTSE—KSE, DTE —P. MÁV, NyKISE—DKASE, NSE— DVSC, NyMTK—MTSE. Október 19: NSE—DMTE, Zerkovitz —NyTVE, NyÖTSE—DEAC, DTE— KSE, DKASE—P. MÁV, NyMTK— DVSC, MTSE—NyKISE. Október 26: NyMTK—DMTE, NSE— NyTVE, NyÖTSE—Zerkovitz, DTE— DEAC, DKASE—KSE, NyKISE—P. MÁV, MTSE—DVSC. November 2: MTSE—DMTE, NyMTK —NyTVE, NSE—NyÖTSE, DTE—Zer­kovitz, DKASE—DEAC, P. MÁV— KSE, DVSC—NyKISE. November 9.: DMTE—DVSC, MTSE —NyTVE, NyMTK—NyÖTSE, DTE— NSE, DKASE—Zerkovitz, P. MÁV— DEAC, KSE—NyKISE. November 16: NyKISE—DMTE, DKASE—NSE, P. MÁV—Zerkovitz, DVSC—NyTVE, KSE—DEAC, MTSE— NyÖTSE, DTE—NyMTK. November 23: DEAC—NyKISE, DVSC—DKASE. November 30: DEAC­—Zerkovitz. December 7: DEAC—NSE. December 14: DEAC—NyMTK. December 21: DEAC—MTSE.

Next