Nemzeti Sport, 1930. szeptember (22. évfolyam, 170-191. szám)
1930-09-01 / 170. szám
Hétfő, 1930 szeptember 1. a körülmény váltotta ki azután a közönség hangulatát, mely teljesen Újpest mellett nyilatkozott meg. A magyar bajnok technikai trükkökkel, kifinomult akciókkal díszített játéka ellen az olasz bajnok az egyszerűbb, olasz játékot vonultatta fel, mely gyors lefutásokban, hosszan adott labdákban merül ki. Nem lehet mondani, hogy ez a módszer nem volt hasznos, nem volt veszélyes. Ahogy az Újpest kiforrott támadásai, éppen úgy az Ambrosiana gyors rohamai is sok gólhelyzetet teremtettek, melyek egyaránt kihasználatlanok maradtak. Mégis, ha a játék igazi képét idézzük emlékezetünkbe, feltűnik előttünk Újpest nagy fölénye, amely a második félidőben hamarosan kialakult s végig a játék jellemzője lett. Ebben a periódusban egymásután születtek a nagy helyzetek, amelyeknek a mérkőzést el kellett volna Újpest javára dönteniük. Sőt megszületett P. Szabó teljesen szabályos körülmények között elért gólja is, ami tulajdonképpen Újpest győzelmét jelenti. A helyzeteknél a csatárok gólképtelensége és az olaszok eszeveszett kissé el-elhanyagolta. Víg szokott, erélyes, kemény, határozott játékát játszotta. Inkább rombolt, mintépített. Hosszú labdákkal játszott, amiben hasonlított az olaszokhoz. A csatársorról nem lehet annyi jót mondani, mint a másik két csapatrészről. Ennek a sornak a játéka nagyon széteső volt. A két szélső jól végezte dolgát. Egyre-másra futott el Török is, P. Szabó is, a beadások is elég jól szállottak középre, de a belsők nem tudták ezeket kihasználni. Spitz nagyon félénk volt s szívesebben tartózkodott hátul, mint a kapu közelében. Avar nem fit. A gyomrával van baja s ez akadályozta meg abban, hogy szokott, energikus és gólratörő játékát lássuk. Sólyom fejeseivel elismerést váltott ki, de ő sem igazi lövő csatár, a kapu előtt szívesebben bízza a gólszerzést társaira. Ezek a körülmények voltak azok, amelyek a nagy újpesti fölényt eredménytelenné, meddővé tették. Az Armosiana a vértékezésben jobban offbon van, mint a támadásbast Az olasz bajnok védelme és halfsora nem érte el a magyar bajnok klasszisát, mégis a legjobb embereket ezekben a sorokban találjuk. Elől csak Meazza volt igazi csatár, aki ma is nagyon veszélyes tudott lenni. A két szélső is gyors, különösen Centi értékes, de egyik sem olyan klasszis, mint a magyar szélsők voltak ezen a mérkőzésen. A két összekötő a játék nagyobb részében a védelmet segítette s így igazi tudását nem árulta el. A halfsorból a hosszú Viahi emelkedett, ki tudás dolgában is. A másik kettő csak jó segítőtárs volt. Ezek mellett a mi szélsőink el-elfutottak. Támadásra ennek a sornak is kevés ereje maradt, de a védekezésben hatalmas munkát végeztek mindannyian. Itt tömörült az olaszok minden energiája s ezen az energián jobb, belső csatárjátékkal is nehéz lett volna átvergődni. Különösen, mert Degani isjól, szerencsésen végezte dolgát, sőt még a helyét elfoglaló Visentin is bravúros védést tudott mutatni. Allemandi biztosan látta el feladatát, mellette pedig a tartalék Bolzoni egészen megbízhatónak bizonyult. Ilóoff bíró jól kezdett és sokáig nem adott okot arra, hogy ítéletei elleni kifogást emeljünk. Később azonban elvesztette az idegeit, sőt a játék után úgy viselkedett, mint aki valósággal transzba esett Sötét volt már előbb is, mint amikor a játékot lefújta, mégis tovább vezette a mérkőzést. Amikor azonban P. Szabó gólját nem adta meg, egészen beleveszett idegességébe. Szerinte még nyolc perc lejátszatlan, míg a magánmérők valamennyien 11 percről beszélnek. ^4TflP Készítőnél: VIHARKABÁT “f1 EJ k •Fi’VSS: Károly-korút rlATl£,9MIV 3/c. Tel.: 1. 321-02 I Magyar SiatiadevciLs Fgesllet hivatalos Mishldjs védekezése, a gólnál pedig a bíró hibája fosztotta meg a lilákat a megérdemelt végső sikertől! Újpest védelme és hatsora felülmúlta az ellenfelét Ha a csapat részeit és játékosait akarjuk méltatni, akkor először a halfsornál kell megállanunk. Ebben a sorban találjuk a csapat legjobb emberét Borsányi személyében. A szőke half ma is a szívével játszott. Amikor az olasz rohamok az első félidő első negyedórájában félelmetes erővel zúgtak végig a pályán, ő volt az, aki megfékezte ezeket. Bámulatos energiával feküdt a játékba s képes volt egymaga a játék megfordítására. De később is végig a csapat legjobb embere maradt. Mögötte feltétlenül Aknait kell említenünk. Ritka szép bravúrokat mutatott be a berni közönségnek, amely hálás is volt érte, tapsolta, ünnepelte. Stílusa megnyerte a közönséget, klasszisa el tudta hárítani azokat a veszélyes labdákat, amelyeket az ellenfél kapujára küldött. A két bekk is dicséretesen működött. Dudás volt a jobb, a kiforrottabb. Szép, tiszta rúgásai imponáltak. Ő volt az első, aki tapsot kapott az idegen közönségtől. De jól harcolt mellette a gyors Kővágó is, aki nem válogatós ugyan abban, hogy labdája hova megy, de az ellenfelet meg tudja akasztani előretörésében. Körülbelül a bekkek nívóján mozgott a másik két half is. Volentik nagyon szépen játszott s elég jól vigyázott Meazzára, bár neki a támadás a kenyere s így a védelmet Langfelder Ferenc, Újpest igazgatója, bá sem lehetett ismerni a csapatra. Egészen más volt itt ma, mint otthon a múltkori mérkőzésen. Jól, szépen és okosan játszott. Arról azonban nem tehetnek a fiúk, hogy a bíró, amikor tőle két lépésre vágták fel egymásután őket szabálytalanul, az ilyen eseteket nem torolta meg. Az idő előtti lefújás az olasz csapatot a vereségtől mentette meg, ahogy a meg nem adott góllal is elütött a bíró bennünket a győzelemtől. Ha a magyar futballista olyasmit tenne, mint Degani, akkor bizonyos, hogy többé nem léphetne pályára. A mérkőzésnek különben is érdekes körülményei voltak, amelyekről még sok szó esik majd. Eicher, a svájci szövetség elnöke: A magyar csapat szebben futballozik, mint az olasz. Gólhelyzete azonban az olasz együttesnek is volt annyi, mint ellenfelének. Meisl Hugó, a Középeurópa Kupa főtitkára: Nincs véleményem. Egyelőre semmit sem tudok! Ruoff, a mérkőzés bírája: A magyar csapat jobban játszott s határozott technikai fölényben volt. Az Ambrosiana is veszélyes tudott azonban lenni. Deganit azért állítottam ki, mert boxolta Spitzet. A labda kifutott a vonalon s ezért tizenegyest nem adhattam az esetnél. A gólnál, melyet P. Szabó rúgott, offszájdot láttam, tehát nem adhattam meg. (A mérkőzés lefúvásáról kérdezzük meg, mire a következőket jelenti ki.) — A sötétség már olyan nagyfokú volt, hogy a mérkőzés reális vezetéséről szó sem lehetett többé. 8 perc maradt még lejátszatlan a meghosszabbításból. Bányai Lajos, Újpest trénere: Nagyon örülök, hogy a csapaton hatalmas javulást észlelhettem. Ha Avar egészen ftt, akkor feltétlenül megnyerjük a mérkőzést. Weisz Árpád, az Ambrosiana trénere, Degani kiállítása jogos volt. Az eredmény reális. Újpest szebben, az Ambrosiana veszélyesebben játszott s ez erősíti meg állításomat. Somló, az Újpest egyik kísérője: A csapat nagyot javult s ha a három belső gólképes, akkor biztosan nyertjük a mérkőzést, így is csak a bíró vette el tőlünk a kivívott győzelmet. A mérkőzés végén az újságíró-páholyban a kollégák is megtárgyalták a dolgot. A svájci újságírók véleményét a következőkbe sűríthetem össze: — Újpest megérdemelte volna a győzelmet, mert feltétlenül jobb volt ellenfelénél. Degani viselkedése— egyhangúlag— felháborító! A játékosok a nagy csatáról (A kagylót egymásnak adják a mérkőzés harcosai, amikor Tamássy László bevégzi tudósítását s a következőkben mondják el véleményüket:) Volentik: Ruoff kitolt velünk! P. Szabó gólja teljesen szabályos volt, de azonkívül sem adott meg egészen jól sveifolt tizenegyeseket! Jobbak voltunk! Vig: Hát kérem! Olyat játszottunk ma, hogy pláne!... Legalább két góllal jobbak voltunk. Hogy mért nem ment be a két gól ? A csatárok, a Ricsi . . . Sólyom: Kit ott? Pluhár? — Igen! Sólyom: Hát Pista, emlékszel arra a kanáriszigeti meccsünkre, amikor a BEAC-cal voltunk lent? Amikor revolverrel lődöztek a tizenegyes miatt? Hát olyanfése volt ez az eset is. De két, három nagy fault is esett a kapu előtt. Mindamellett pechünk is volt, mert a bíró dacára is megnyerhettük volna! Török: Újpest jobban játszott — hadarja Alb. —, kár, hogy a Ricsi hasunké,a fájt. Mert fájós hassal nem lehet gólt rúgni. Mondja ő! Node most már mindegy. A bíró is szép figura volt. A 11-esre mutatott először, de aztán meggondolta és gólkicket adott. Jó vicc, mi? ... Mi lesz tovább?! A harmadik mérkőzés tehát, amit a két csapat a továbbjutásért játszott, befejezetlen maradt. A szabályok azt mondják, hogy a harmadik mérkőzés után kétszer tizenöt perc hosszabbítás következik döntetlen esetén s ha ez a hosszabbítás sem hoz döntést, akkor sorsolással döntenek. Arra az esetre nem rendelkezik a szabály, hogy a sötétség miatt félbeszakadt harmadik mérkőzés esetén mi a teendő. Általában azt vallják az érdekeltek, hogy újabb mérkőzés lejátszása válik szükségessé. Meisl Hugótól erre vonatkozólag akartam véleményt kérni, de ő kitért a válasz elől. Újpestnek és az Amrosianának azonban — e percben úgy látszik — az a véleménye, hogy új mérkőzést kell vívni. Erre vall legalábbis az, hogy az Ambrosiana már fel is ajánlotta Újpestnek" az újabb mérkőzést. Vasárnapra, Milánóba invitálja nagy ellenfelét, hogy ott folytassák ezt a végnélkülinek ígérkező viaskodást. Langfelder Ferenc nem fogadta el az olaszok ajánlatát, sőt tárgyalásokba sem bocsátkozott velük. Azt tartja, hogy a berni mérkőzés körül még elintéznivalók vannak. Különben is először az otthoni igazgatósággal akarja megtárgyalni a dolgot. Éppen ezért a csapattal együtt vonatra ül s kedden délután érkezik meg velük együtt Budapestre. Tamássy László. Újpestiek, svájcijaik, érdekeltek és érdektelenek vélemény© IV., Kossaik Lajos-utca . Egyenruhák és polgári öltönyök. Tartalékos fisaitok, és önkéntesek szabályszerűen felszerepelnek. Nagy Kálmán Hagy vátesszék angol szövetekben! S SorT Heti program Szombat: Hungária-út: Budai „11”—Bástya első bajnoki mérkőzés. Vasárnap: (Az I. és II. profi ligában bajnoki start!) Budapest: III. ker. PC—Sabaria. Megyeri-út: Újpest—Vasas. Sárkány-utca: Kispest—Hungária. Pécs: Pécs-Baranya—Nemzeti. Debrecen: Bocskay—Ferencváros. Nyitra: Tatabányai SC—NyAC. Rimaszombat: „33” FC—RPO. A II. ligában: Miskolc: Attila— Turul. Kaposvár: Somogy—Bak TK. Soroksár: Soroksár—Vác FC. Pesterzsébet: Kossuth—Maglód. Népsziget: Megyer—Terézváros. Budapest: Józsefváros—Rákospalota. Az amatőröknél: BSzKRT—URAK, BTC—MTK, NMSE—Törekvés, Postás —BSE, UTE—FTC, Fer. Vasutas—III. ker. TVE. Hétfő: Nyitra: Tatabányai SC—NyAC. Komárom: Sabaria—KFC. 3 A fényesen renovált isLlISS! kávéházban Mft.MKA S muzsikál