Nemzeti Sport, 1931. március (23. évfolyam, 39-61. szám)
1931-03-01 / 39. szám
Ára 20 fillér flÉflf|*3^3. Csehszlovákiában Wr lap XXIII. évf. 39. SZ. Romániában 10 lei Megjelenik: Ausztriában SO Groschen TM esMSrtök és szombat kivételére: Németországban 20 pfennig ^minden nap Svájcban 20 centimé * . Franciaországban 1.50 francéÉ,Szerkesztőség és kiadóhivatal Olaszországban 1 Ura Budapest, Amerikában 6 cent VL ker’’ ?*ózsa utca m Előfizetési dijak: (Podraaniczky utca sarok; Belföldre egy negyedévre 12 P E&B SSIfWw' ■■ilJWWWf Levélcím: (egy hónapra 4.50 P) Je*.... _ A ... ji zr n Budapest 62. postafiók 24 \usztadba egy negyedévre 15 P ^ ''.sehszlovákiába és Romániába Távirati cím: 10 P Nemzeti Sport Budapest Emék kútföldre 18 P Telefon: 112-44 és 251—2* Harminc szótöbbséggel fölényesen győzött a hivatalos párt a MASz közgyűlésén A Rotter—Szállás pár megnyerte a páros műkorcsolyázó világbajnokságot Berlinbe az Orgonista—Szalay pár második A nagycsapatok ma látszólag könnyebb ellenfelekkel kerültek szembe a ligabajnoki futballmeccsek során A MASz közgyűlése nagyon könnyen végzett az ellenzékkel. Sokkal könnyebben, mint ahogy az ellenzék közgyűlés előtti harci zajából azt sejteni lehetett volna. Százszor egyszerűbben és kevesebb hűhóval, mint ahogy az ellenzék a szavazatait összegyűjtötte. Ez a könnyű harc, ez a könnyedség jelzi egyúttal azt is, mennyit ért az a nagy program, sok ígéret, csábító délibáb, amit az ellenzék vezérei elmondottak, úton-útfélen hangáztattak, az atlétikai egyesületek elé vetítettek. Nem lehet azt mondani, hogy az ellenzéki mozgalom a szervezkedés terén nem végzett volna nagy munkát. Azt sem lehet szemére vetni, hogy a kortesfogások között valami finnyás önérzettel válogatott volna. Sőt elmondhatjuk, hogy annyi igyekezettel, amennyivel a közgyűlés előtti harcba vetette magát, sok érdemes dolgot is lehetne cselekedni az atlétika körül. Annyi kortesfogással pedig, amennyit a jó választási agitátorok kieszeltek, a vezetőikkel sokkal élénkebb együttélésben élő tömegeket is meg lehetne bontani. Ez a megbontás kissé nagyobb mértékben sikerült, mert a MASz vezérkara nem követte ellenfelét a harcban azokon az utakon, amelyekre az ellenzék tévedt. Talán jobban is tartózkodott az agitációtól, a szervezkedéstől, mint amennyit elfoglalt helye ezen a téren parancsolt neki. Talán szigorúbb elveket tartott szem előtt, mint amilyeneket a mai viszonyok követelnek az uralmon levőktől. Mégis egészen magától valóan bukott meg az ellenzék s fulladt saját ígéreteinek tengerébe. Annyira természetesen és egyszerűen, hogy szinte csodálkozott rajta az ember. Ennek az oka pedig nem lehetett más, minthogy a MASz ellenzékének ígéreteiben nem bíztak, programjának nem hittek. Csak annyiban, amennyiben azok a programpontok a hivatalos MASz munkája nyomán, működése alapján is ismeretesek már régóta. Talán ez az oka, hogy az ellenzék vezérszónoka nagyon gyengén tudta alátámasztani a harcos párt törekvéseit. A gyors, meggyőződés nélkül elmondott szónoklat egyetlen mondata sem kapott elismerést, egyetlen argumentuma sem keltett meglepetést, egyetlen kiáltása sem váltott ki helyeslést. Olyan volt ez a szónoklat, hogy a befejezése utáni percben már senki sem emlékezett rá. Olyan volt, mint valami süket rakéta, amely pukkan ugyan, de tüzének játéka nem bontakozik ki. Nem lehetett benne gyönyörködni, nem lehetett vele versenyre kelni. Mert önmagát semmisítette meg. Nem is szállt senki vitába vele, amint nem kelt senki sem védelmére. Egyetlen, szíves szavakba foglalt, komoly mondatokat sorba rakó okadatolás elég volt ahhoz, hogy az egész ellenzéki harcnak, az egész ellenzéki felbuzdulásnak erejét elvegye. Nem keltett meglepetést, amikor az ellenzék elbukott, nem keltett feltűnést, hogy a közgyűlés semmibe vette ezt a hetekig tartó erőlködést, nem kelt semmiesetre sem komoly hullámzást az atlétika tengerében az a harc, amit az ellenzék harcolt. Nem volt alapja ennek a harcnak, nem volt gyökere ennek a nekibuzdulásnak, nem volt — a közgyűlésnek ez volt a legnagyobb tanulsága — igazi harcosa sem! Szomorú jellemzője ez azoknak, akik ezt a harcot így, ilyen alap nélkül hirdették! Gömbös honvédelmi miniszter: „A labdarúgás férfias és honvédelmi szempontból hasznos sport, amelyet ezért az ifjúságnál és a katonaságnál támogatni kell" — Gömbös véleménye aaji ifjúság sportjának kérdéseiről — Saját tudósítónktól — Ma, amikor az egész világ felismerése dacára idehaza még mindig rengeteg ember szorul rá a sport nemzetvédelmi jelentőségének a magyarázására, amikor a kicsi Magyarország világraszóló sportsikerei dacára még mindig a közöny és idegenkedés ellen kell küzdeni, valóságos üdülés az, ha az ember Gömbös Gyulával a sportról tud beszélni. Már az a kivételes figyelem, amelyben a honvédelmi miniszter a rangok kultuszának közepette a sportújságírót részesíti, egymagában is elárulja Gömbös Gyulának, a sportembernek és államférfiúnak a fölfogását a sport fontosságáról. De ha aztán beszél is vele az ember és az ő közvetlen, egyenes modora révén újból és újból felismeri benne az aktív és céltudatos sportsmant, akkor igazán megnyugvással távozhatok a Várból. A magyar sportnak hatalmas pártfogója és lelkes mívelője ül a miniszteri palotában. Az ifjúság sportja az egész magyar sportnak az alapja. Sok mulasztást kell itten pótolni, amelyet az állam és az iskolák évtizedekenkeresztül követtek el és amely elmaradt munkát a társadalmi sportszövetségek vidéki szervei hiányosságuknál fogva nem végezhettek el, az általános, minden falura kiterjedő országos sport alapjainak a lerakását. Az iskolák sportjánál sok a baj, mert kevés a pénz, nincs elég játszótér és sporttelep és bizony még nem elég általános a megértés sem. A leventesportról is sok mindenfélét lehetett hallani az utóbbi években. Azt mondták, hogy sportellenes vezetők akadnak, akiknek a hatása alatt a sport mindig jobban összezsugorodik ebben a mozgalomban. Majd később arról volt szó, hogy a leventést sportolása kizárólag a céltlövés gyakorlásából fog állni. Ezekről az ifjúsági sportkérdésekről kérdeztük meg elsősorban a miniszter véleményét. — Az ifjúság testnevelésének és sportolásának a kérdése — mondta a miniszter — nagyon érdekes, bár ez a kérdés a kultusztárca hatáskörébe tartozik. Mint sportember és a honvédelem ügyeinek vezetője azonban természetesen figyelemmel kísérem ezt a fontos, országos kérdést. A véleményem az, hogy nemcsak, hogy leépíteni nem szabad a sportot, hanem abba az ifjúságot minél jobban bele kell vonni. A fiataloknak eleinte játszaniok kell és a sportszerű játékokon kívül főleg az atlétikát és ahol lehet, az úszást kell kultiválniok. Később, 18 éven felül kerülhet sor azután, nézetem szerint, a specializálásra az egyes sportágakban. — Mi a véleménye, kegyelmes uram, a labdarúgás szerepéről az ifjúság játékai között? — A labdarúgásnak igen fontos szerepet tulajdonítok az ifjúság testi nevelésében. A labdarúgás férfias, nevelő erényeivel teljes mértékben tisztában vagyok. Tudom, hogy a futballista nem csak elsőrangú testi készséget, kondíciót szerez a másfélórás erős iramú játék révén, hanem mindazokat a lelki és szellemi tulajdonságokat is megszerzi, amelyekre a tökéletes férfinek, tehát a jó katonának is szüksége van. A szélső, amikor lerohan a labdával, nem csak a sprintelésben gyakorolja magát, hanem Összes bel- és külföldi márkás rádiókészülékek, hangszórók Aschier György elektrotechnikai, rádiókészülékek és anyagok nagykereskedése Készpénzért Részletre is Budapest, VI., Podmaniczky u. 21 Telefonszám : 198—46