Nemzeti Sport, 1932. március (24. évfolyam, 43-63. szám)

1932-03-01 / 43. szám

Kedd, 1932 március 1. ig. Hatalmas pályázatunk kiírása pénteki számunkban — A fene egye meg! Alig kez­dődik meg a szezon és ennyit kell gürcölni! Mi lesz itt később? Az influenzajárvány szűnőben van, a futballáz emelkedőben. Megkezdődött a szezon. Csak így egyszerűen le kell szegezni a puszta tényt s ebben már benne van a szurkolótól kezdve minden a bíróig. Holmi téli pótmérkőzések, egyéb sportok, túraeredmények nem elégíthetik ki a bajnoki meccsekre áhítozó szurkolót. A szurkolónak bajnoki meccs kell. A szurkoló, ha náthásan is, de boldogan, topogva bár, de lelke­sen, vacogva bár, de örömmel állt vagy ült a nézőtéren és élte újra az igazi szurkolóéletet. És elször­­nyedve gondolt a múltra: — Nagy Isten! És én nemrég még páros műkorcsolyázóknak szurkoltam... P. Szabó nincs még edzésben A Vasas tudvalevőleg igen so­káig izgatta az újpesti kedélyeket azzal, hogy a papírforma teljes megcsúfolásával és eléggé el nem ítélhető tiszteletlenséggel vezetni merészelt. Ekkor történt, hogy éppen a kedvelt P. Szabó rohant a labdával, de a Vasas-bekkek el­vették tőle. A bíró éppen félre­nézett, mire több újpesti felhör­dült: — Rettenetes. Pont most nem esik el a Plészabó, mikor a bíró biztosan tizenegyest adott volna! Az újpestiek általában szomo­rúak voltak, mert ráemlékeztek a kitűnő balszélső annyi hasztalan műesésére. Volt, aki védelmébe vette: — Nem tehet róla. Nincs még edzésben! Majd egy optimista (?) hozzá­tette: — Úgyse lett volna semmi be­lőle. Prészabó trükkjeihez már a bírók is hozzá vannak edzve... Király Tibi mint balszélső Király Tibi ezen a poszton is feltalálta magát. Egyszer különö­sen imponált a népnek. Koszta átvágott egy labdát a balszélre, Király Tibi kapta és kapásból úgy megszúrta, hogy centiméte­rekkel süvített el a kapu felső sarka fölött. Király Tibi a fejéhez kapott. — Nézzétek a Tibit! — je­gyezte meg egy szurkoló. — Hát­védkorában a kapu körül kerget­ték, ha nem lőtt a balszélről ka­pásból sarkos gólt! Egy másik Király-eset Király Tibi egy gólhelyzetben nem tudott mit kezdeni a labdá­val. Háromszor is fejelt egymás­után, míg végre elvették tőle. Megcsóválta a fejét egy Vasas­szurkoló: — Jó idegei vannak ennek a Tibinek! Gólhelyzetben háromszor tud fejelni! Centerek versengése A Vasas vezetőgólját nagy új­pesti szívfájdalomra éppen Pos­­sák lőtte, aki nemrég még a lila mezben harcolt. Majd ezt a meg­jegyzést hallottuk: — Hát az egyik újpesti center már belőtte a magáét! Most lás­suk a Jakubét! A kézilabda emléke Juhász Attila egynémely ítéle­tével a közönség nem mindig ér­tett egyet. Különösen a lesállások terén sok kivetnivalót találtak ítélkezéseiben. Mindjárt fölfedez­ték, hogy úgy látszik Juhász túl sok kézilabdameccset vezetett s a futballt elfelejtette. Majd így kezdtek el neki kiabálni: Bíró! Fault! Tizenhármast! Vetélkedés polgár­­i mesterekben A kispesti polgármester sokat tartózkodott a játékosok közelé­ben. Félidőben lent volt az öltö­zőben is. Egy kispesti szurkoló büszkén mondta a miskolcinak: — Figyeli a mi polgármeste­rünket? Az sportszerető polgár­­mester! A miskolci se hagyta magát: — Van nekünk is! — Ha van, akkor miért hagyták otthon ? — Nem ért rá. De átadott a vezetőségnek egy csomó táviratot, mindegyikre rá van írva, hogy mikor kell felbontani. Ha nyerés­re áll a meccs, ha vesztésre, satöbbi. Mindenfajta lelkesítő távirat! Az ám! A kispesti frappírozva nézett. Elhitte! Elő a tavalyi viccekkel! Szezonkezdetkor minden újjá­éled. A szurkolók, a játékosok, a pályák, a vitatkozások. Úgy lát­szik a viccek is. Néhány kispesti ugyanis erősebb kispesti támadás­nál mindig ezt kiabálta: — Fölbillen a pálya! Fölbillen a pálya! Tévedni emberi dolog Humoros eset játszódott le Új­pesten. A tribünön magános fiatalember állt. Vagy két sorral lejebb két barátja. Mikor észre­vette őket, integetni kezdett ne­kik, majd a zsebéből kis stanicli­­ban cukrot vett elő. — Dobj le egyet! — kiáltott egyik barátja. A fiatalember dobott. — Nekem is! —­ mondta a má­sik barátja. A fiatalember annak is dobott. De erre már többen felfigyeltek. És azt hitték, hogy ez valami cukorreklám, így népszerűsítik. Tehát elkezdtek kiabálni: — Ide is! Ide is! Dobjon ide is! A fiatalember szabadkozni pró­bált, de leszidták: — Micsoda disznóság! Azért küldték ide magát? Csak dobja azt a cukrot! A fiatalember egyet gondolt, dobálni kezdett a cukorral. Persze a stanicli hamar kiürült és még igen soknak nem jutott. Erre is nagy méltatlankodás támadt: — Ilyen keveset hoz! Biztosan elosztogatta a barátainak! Amatőrhumor Az MTK—33FC meccsen az utolsó percekben a budai csapat nagyon szorongatta a kék-fehére­ket. A kiegyenlítés a levegőben lógott. Egyszer azonban az MTK centerhallja, Iványi jó labdához jutott. — Okosan! — kiáltott a szur­kolók hada. Mire Iványi hatalmas rúgással a tribünre küldte a labdát. A szurkoló, akinek nekiment a labda, méltatlankodott: — Miért nekem rúgtad? Nem is állok tisztán! Bátorság Haraszti, a kitűnő Hungária­­játékos általában nem tartozik a vérszomjas játékosok közé. Mikor már éppen harmadszor riadt vissza egy kis összecsapástól, va­lamelyik szurkoló így igyekezett lelket önteni belé: — Móric, ne félj! Mindnyájan itt vagyunk! Mari néni panaszkodik A Nemzeti kissé megdolgoztatta a Ferencvárost. Mari néni a fél­időben méltatlankodott. A Bocskai kanári-meze Szép új mezben játszott a Bocs­kai. Tisztasárga ujjas és kék nad­rág. Szép kanári-jelmez. A zic­cert mindjárt fel is használták: — Az első félidőben szépen énekelt a debreceni kanári, de aztán berekedt a hidegben! A debreceni lecke A debreceniek az első félidőben igen büszkék voltak, az egyik debreceni pláne így beszélt: — Nahát eljöttünk Debrecen­ből egy kis leckét adni a Hungá­riának! A második félidőben már kissé letört a nagy önérzet. Egy Hun­­gária-szurkoló érdeklődött: — Na, mi van a leckével? — Hagyja csak! — mondta maradék humorával a debreceni. — Most felel a Hungária a lecké­ből. Sárvári a régi Sárvári hamar megsérült és le­ment a pályáról. — Nahát! — hangzott a cso­dálkozás. — Hiszen a Nemzeti Sport azt írta, hogy Sárvári újra a régi! — Igaza is volt! — mondta egy másik. — Játszott tíz percet, aztán már be is fejezte a tavaszi szezont! Illetőnek végül is nem lett iga­za, mert Sárvári megjelent a má­sodik félidőben. Első gól A Ferencváros—Nemzeti mér­kőzés volt a tavaszi idény való­ságos megnyitója, mert mint első mérkőzés fél 2 órakor kez­dődött. A fényképészek minden áron a szezon első gólját sze­rették volna megörökíteni és ezért a Gallina kapuja mögé helyezkedtek, mert még nem fe­lejtették el a Ferencváros őszi gólarányát. Közben a 2. percben Bihámy játszva gólt lőhetett volna Angyal kapujába. A fe­rencvárosi szurkolókban meghűlt egy pillantra a vér, de mikor Bihámy eltévesztette a célt, rög­tön megjött a tréfálkozó kedvük. Egyikük így szólt: — A mi bekkjeink vicces gye­rekek. Meg akarták ijeszteni­­ a fényképészeket. A csattanó A Fradi híveinek táborában nagy megrökönyödést váltott ki, hogy Sárosi nem játszott. Az egyik szurkoló így fölényeske­dett: — Nem tudják, hogy a kaba­réban is csak a műsor vége felé vonulnak fel a bomba­számok?! HoW |S VT eSAK> Osti! ooMmap asm tíuUíuik- etmandaat. Erdély válogatottja a Csikók ellen. A román szövetség múltkori értekez­letén felvetődött az Erdély váloga­tottjai és a Csikók közötti mérkőzés terve. A terv a vezetők általános tet­szésével találkozott. Erdély csapatát Arad, Temesvár, Nagyvárad és Ko­lozsvár legjobbjaiból állítanák össze. Ez az együttes szinte a megerősített országos válogatott lenne, mert hi­szen a Ripensia legjobbjai is szere­pelnének ebben a csapatban. A ter­vet felvették a letárgyalandó pontok közé, amelyet aradi és temesvári kez­deményezésre a négy város egyesüle­tei vezetőinek megbeszélésére fognak rövidesen összehívni. Ezen a megbe­szélésen sok fontos pont kerül meg­vitatásra. A Pilavin-fürdőtől vidám és friss lesz, azért 40 fillérért tengeri só és fenyőkivonatból álló Pilavint tegyen fürdőjébe. Elmaradt a tegnapra tervezett hun­­gáriati sorozás, miután vasárnap ren­geteg felszerelést használtak fel a kék-fehér csapatok s így nem jutott volna elegendő a jelentkezőknek. A legközelebbi sorozást egyébként Len­­key Imre edző jövő hétfőn délután tartja meg. 3 Három különvonat szállítja március 20-án Bécsbe az olasz szurkolókat Az osztrák futball nagyban készül a tavaszi válogatott mérkőzé­sekre — Többé nem fognak külföldre kiadni válogatott játékosokat az osztrákok BÉCSI LEVÉL — Saját tudósítónktól — Bécs, február 28. Míg a pályákon a­ hideg és a hó rendezkedett be a legkevésbé óhajtott vendég gyanánt és kellemetlenkedik a bajnokságnak, ami egyébként igen ér­dekesen alakul — lásd Rapid és Ad­­mira veresége —, addig a bécsi futballsport jeges kulisszái mögött már nagyban folynak az előkészü­letek a tavaszi idény két nagy nemzetközi találkozására, az oszt­rák válogatottnak az olaszok és a magyarok elleni játékára. Négy héten belül az azúrkékek már ki­lépnek a bécsi Stadion gyepére, hogy megvívják azt a mérkőzést, amely alkalmasint eldönti a máso­dik Európa Kupa sorsát. Az érdek­lődés már óriási a mérkőzés iránt. De nemcsak Bécsben, hanem Olasz­országban is, ahonnan eddig már három különvonat indítását jelez­ték. Trieszt, Milánó és Róma a ki­induló pontja ennek a három vo­natnak, ami körülbelül 2000 olasz vendéget hoz március 20-án az osztrák fő­városba. Úgy látszik, hogy a fut­ball még a devizanehézségeket is le tudja küzdeni. A futball nem is­mer határokat! A Középeurópai Kupa bizottsá­gának trieszti közgyűlése alkalmá­val az osztrák kiküldöttek termé­szetesen behatóan érdeklődtek az olasz futballsport mai helyzete iránt és érdekes híreket hoztak magukkal, amik Magyarországon is érdeklődésre tarthatnak számot, hiszen május 8-án Budapest ven­dége lesz az olasz válogatott csa­pat. Zanetti és Mauro egyformán pa­naszkodott az osztrák szövetségi kapitány előtt, hogy az olasz válogatott csapat­nak nincsen teljes értékű csatársora. A Svájc ellen kipróbált Sallustro teljesen csődöt mondott. Orsi na­gyon igyekezett, de — mint Za­netti mondta — utóbbi időben na­gyon ingadozó formát mutat. Me­sés játék váltakozik nála kiábrán­dító teljesítményekkel. Egyedül Fedullo volt az a csatár, aki meg­felelt a várakozásnak — ő rúgta mind a három gólt a svájciak ellen — és ő az egyetlen csatár, aki ha itt marad, biztos tagja az osztrá­kok és a magyarok ellen kiálló tá­madó kvintettnek. Az olasz viszonyokra jellemző fényt vet Cesarininek visszaván­­dorlása. Közel ezerpengős havi fi­zetése volt Cesarininek Torinóban és legutóbb már ezerötszázat kért. Ezt nem tudta egylete megfizetni, de egyetlen olasz egylet sincs abban a helyzetben, hogy akár egy délamerikai csillagnak is megad­hassa ezt a fizetést. Erre Cesa­­rini fogta magát és visszavitorlá­zott Argentínába és ahogyan ma áll a helyzet, nem. Cesarini lesz az egyetlen, aki hátat fordít a citro­mok honának. Ami egyébként a bécsi olasz— osztrák mérkőzést illeti, az olasz hatóságok mindent megtesznek a mérkőzés propagálására. Az olasz vasutak 80 százalékos kedvezményt adnak a határig a bécsi mérkőzésre utazóknak. De továbbra is a legnagyobb megértést tanúsítja az állam Olasz­országban a sport támogatása és fejlesztése iránt. Legutóbb Trieszt kapott 25.000 nézőt befogadó, pom­pás stadiont. Ez jelentős momentum, mert Trieszt most már abban a helyzet­ben lesz, hogy gyakrabban láthas­son vendégül magyar és osztrák csapatokat, annál is inkább, mert most Révész ott az edző. Az olasz-osztrák válogatott mér­kőzés előjátéka gyanánt Bécs és Pozsony ifjúsági válogatottja fog küzdeni egymás ellen. A nagy meccset előreláthatólag a svájci Ruoff fogja vezetni, bár ebben a kérdésben még nem zárultak le a tárgyalások. Az osztrák csapat összeállítása még erősen bizonyta­lan, bár a váza nyilván a Párisban és Brüsszelben győzelmes együttes lesz. Meglepetések azonban nincse­nek kizárva. Makacsul tartja ma­gát a hír, hogy Smistik, a Rapta válogatott középfedezete kivándo­rolni készül Svájcba, vagy esetleg Csehszlovákiába. Ezzel kapcso­latban tudomásom van az osztrák szövetség elnökségének érdekes — bizalmas — határozatáról, amely­nek értelmében az ÖFB nem fog többé olyan játékosokat külföldnek ki­adni, akik az elmúlt eszten­dőben a válogatott csapat­ban szerepeltek. Ezt a határozatot egyébként a na­pokban telefonon közölték a cseh­szlovák szövetség egyik tagjával, aki a Sunisfire-ügyről információ­kat kért Bécsből. Az értesítés nyil­ván lehűtötte a csehszlovák érdek­lődést Smistik irányában. De van Bécsben is egylet, amelyik szívesen látná soraiban Smistiket. A WAC ez, de persze Hütteldorfból a Prá­terig hosszú az út... Ugyancsak az olasz—osztrák mérkőzés napján a második oszt­rák garnitúra Olaszországba uta­zik, hogy Milánóban összemérje erejét az olasz kadettokkal. Az osztrák B­ csapat egyébként sze­rephez jut a magyar—osztrák mérkőzés napján is, április 24-én, amikor Drezdában Középnémet­­ország legjobbjai ellen fog kiállni. Az MLSz meghívása nyomán az osztrák amatőrválogatott csapat a tavasz során Győr­ben fog vendégszerepelni. Sopronba a B­L csapatot szeretnék egyszer elküldeni az osztrákok. A győri találkozás revánsa ősszel lesz Bécsben. Lesz tehát válogatott mérkőzés bőven. Hiába! A kerek bőrlabda még a gazdasági válság fölött is diadalmaskodik­ Honorka Ottó. Kocsisnak használt hogy vasárnap nem játszott a Bocskai ellen. A So­mogy ellen őt is sorompóba állítják a kék-fehérek.

Next