Nemzeti Sport, 1933. március (25. évfolyam, 44-65. szám)
1933-03-01 / 44. szám
Szerda, 1038 március 1. Issisz Társadalmi Óbudán a III. ker. FC és elsőrangú egyletté való kifejlesztésére A Fellner-dinasztia adna elnököt Óbuda reprezentáns sportegyletének — Saját tudósítónktól — Akik figyelemmel kísérik Budapestnek,mint sportvárosnak a fejlődését mindig érthetetlenül álltak az előtt a tény előtt, hogy a budai oldal északi részének általános sportélete nem tart lépést más városrészek eredményességével, iramával. Pedig több klub is működik Óbudán, amelyek igazán értékes munkálkodást fejtenek ki a sport népszerűsítése terén, jelentős sikereket is értek el időnként, nagy és átfogó erejű sportélet mégsem tudott kialakulni munkásságuk nyomán. A sport fejlődésének története igazolja azt a tapasztalati tényt, hogy sportegyletek működése, eredményessége nagyban függ attól, hogy meg tudnak-e nyerni az egyesület élére olyan személyt, akinek társadalmi pozíciója, ügyszeretete és vagyoni függetlensége megfelelő súlyt, helyzeti energiát kölcsönöz a klubnak. A III. ker. TVE és a III. ker. FC sorsának intézői most azon fáradoznak, hogy ilyen személyt állítsanak az óbudai reprezentáns sportegylet élére. A Fellner-család egyik tagját óhajtják megnyerni az óbudai klub elnökének. A Fellnercsalád tagjai tudvalevőleg a Leipziger szeszgyár tulajdonosai. Ők a gyárat alapító Leipziger Vilmos unokái. Fellner Pál, az egyik fivér országgyűlési képviselő. Öccse, Fellner Vilmos dr., vegyészmérnök, maga is szorgalmas sportoló, teniszező és úszó, azonkívül a téli sportok nagy híve. Őt szeretné az óbudai sport társadalma felkérni arra, hogy vállalja el a kék-fehérek elnöki tisztségét. Nagyon sokat várnak ettől az akciótól Óbuda sportjának vezérei. És joggal remélik, hogy ha Fellner Vilmos dr. áll az óbudai sport élére, akkor ennek a hatalmas városrésznek patríciusai, társadalmának vezető márkái is bekapcsolódnak abba a misszióba, aminek célja izmos és nagy eredményekre hivatott sportélet megteremtése. Óbuda sportjának fellendítése. Ha ez az akció sikerrel jár — és mi az általános sport érdekében bízunk benne, hogy sikerrel fog járni —, akkor rövidesen kialakulhatnak egy olyan egylet körvonalai, amelyik teljes joggal állhat oda a mostani három vezető futballegylet mellé, mint egyenrangú nagyegylet. A cél felé vezető út adva van: az amatőrök és a profik teljes összefogása kell csak és utána az óbudai társadalom krémjének és tömegeinek a bevonása, beszervezése a főváros északi jobbpartjának reprezentatív egyesületébe. Ezzel lefektethetik az alapját olyan hatalmas sportegyletnek, amely pályát, uszodát, megfelelő felszereléseket adhat egy egész városrész sportoló társadalmának. Ennek a sportból a társadalmi, sőt gazdasági térre is átcsapó megmozdulásnak az élére kívánja Óbuda sporttársadalma megnyerni a Fellner-dinasztiát. Ami, ha sikerül, a főváros sportja új színnel lesz gazdagabb és hatalmas mértékben erősebb, egyik ismert tagját. Kézlegyintve, ajkbiggyesztve szólt: — Uram, az nem komoly dolog! — Hogy lehet ilyet mondani?! Zászlót avattak, sőt két zászlójuk is van. Akkor pedig bizonyára van zászlótartójuk is! — Az a két zászló nem ér annyit, amennyit az a sok vihart látott, sok dicsőséget megkoronázott Fradizászló ér. Az a két kék nem tesz ki egy negyed zöldet sem! —• Nagyon el vannak önök bizakodva. Pedig az a „B” közép sem volt valami hangos eddig a tavaszi mérkőzéseken. — Eddig nem is volt rá szükség. És a Fradi „B” otthon az igazi. Mikor az Üllői úton játszik a csapat. Ha pedig majd otthon játszunk a Hungáriával, akkor a kék zászlók lealkonyodnak. Bár a Radványi kissé hűtlen lett a „13”-hez. Mintha neki már derogálna a zászlót tartani ... De az sem számít. Nem hittük, hogy ez a vélemény általános a ferencvárosi táborban. Mást is megkérdeztünk, de legnagyobb meglepetésünkre ismét igen nagy fölénnyel, elbizakodottsággal találkoztunk. — Jó vicc, Kék közép! Hát kérem, abból hamarosan nem Kék közép lesz! Három, mérkőzésig tart az élete. Amíg a Hungária az első ruhát kapja. — Lassan az agarakkal! A Hungária egyre javul. Új emberek tűnnek fel benne. — Nem irigyeljük. Az mégsem csapat. A mi szemünkben legalább nem. Megkapja a szabályos ruhát tőlünk is, az Újpesttől is. Különben most jut eszembe, volt már Újpesten is közép. Az is csak három meccset élt. Míg a csapat az ötöt meg nem kapta tőlünk ... Azután hírmondó sem akadt belőle, megsemmisült. Amint látszik, a Fradiban nem veszik komolyan az új ellenfelet. A régi, viharedzett „B” közép annyi önbizalommal van tele, hogy azt a hírek nem tudják lehűteni. Ezzel a gondolattal tartottunk a szerkesztőség felé, mikor a körúti főpostán Cseh Matyival találkoztunk össze. Csekklapot tartott a kezében. — Mi az Matyi, csak nem pénzt küldesz ? — De bizony azt. Csak nem az enyémet. — Hát kiés hova küldöd?. — Az egyik MTK-ista adta ide, hogy küldjem el ezt a tízest a Kék középnek. — Micsoda?? Már csekkszámlája is van a Kéknek? — Igen, azt mondták a Kék középnek megy a pénz. Ezt még nem közölhettük a nagy fölénnyel beszélő fradistákkal. Tehát ezennel közöljük. S azt hiszszük, ez igen komoly érv a Kék jövője mellett...Igaz, mi sem a csekk számát, sem a számla címét, amelyre Cseh a pénzt befizette, nem néztük meg. Csehnek azonban azt mondották, hogy a Kék közép javára megy a tizes. Hogy ki küldte? Nem mernénk megesküdni rá, de mintha a Gutwillig neve lett volna odaírva feladónak ... Jó lesz hangpróbát tartani ott a „B”-ben, mert jön a — bélista! — Nem értek hozzá. Nem szólok semmit. Én csak a pletykákhoz értek. — Ez őszinte beszéd. — Sokkal őszintébb, mint egykori válogatóké, akik most kritizálnak. — Valahol azt olvastuk, hogy a háttérben Nagy Lajos keze volt. — Á, ez csak kitalálás. Őt nagyon elkedvetlenítette a PLASz elhidegedése. Egyelőre nem akar tudni a válogatásról. — Szóval más volt a háttérben? — Természetes, hogy Nádasnak is voltak informálói, hiszen nem tudott végignézni öt különböző pályán lejátszott mérkőzést. — És kik informálták a kapitányt ? — Az ismert vezér, aki a túrák terén nagy fúró-faragó, azután az ismert edző, aki egyben sportújságíró is, végül a sportújságíró, aki nem edző és nem faragó, de szintén nagy fúró és nagy cikkei kék papíron szoktak megjelenni. — Hogy maga mindent kiszimatol, Terefere úr! — Pedig engem meg sem hívtak. Aminthogy Arányi jobbkezét sem hívják meg többé a lila-fehér pályára, pedig hej, de nagy híve az újpestieknek. — Ok? — Beleártotta magát az én foglalkozásomba. — Pedig magának nehéz konkurenciát csinálni, Terefere úr. De mi van a totalizatőrrel és a profifutballal? — Az I. liga nagyon erélyesen kimondta, hogy a toto ellen van. Saját találmánya lelki szeizmográfom jelentése szerint azonban csak a zöld-fehér elnöknél fakad ez az állásfoglalás benső és őszinte meggyőződésből. A többiek egy cseppet sem ellenkeznének, ha valaki azt mondaná — mondjuk — az I. ligának: „Nesztek! Itt a koncesszió! Csináljátok meg a totalizatort a profifutballban. A haszon a profifutball lesz!” Akkor látná Szerkesztő úr, hogy milyen hirtelen megváltozna az I. liga állásfoglalása. Na, de azt, hogy a profifutballból mások vigyenek el pénzt, azt már nem nézhetik ölhetett kézzel. — Így már érthető a ligahatározat. Hát annyira rosszid állnak a profik? Bécsből más híreket kapunk. — Kedves Szerkesztő úr, higgye el, hogy Bécsben meg vannak ugyanezek a bajok. A Rapid még keresett az angol-skót túráján. De hogy miként állnak a többiek, arról elmondom ezt a kis bécsi históriát. Első kézből kaptam. Abszolút megbízható. A Vienna — mint tetszik tudni — nyomon követte a Rapidot Angliában. Meisl az osztrák szövetség elnökségének bizalmas ülésén kézzel-lábbal tiltakozott a Vienna túrája ellen. Féltette az osztrák futball nehezen megszerzett szigetországi tekintélyét a sérült Gschweidl nélkül elutazó Viennától. Végül azonban be kellett adni a derekát, mert a Vienna vezetői bebizonyították neki papíron, hogy ha a Vienna nem hoz haza egy kis pénzt, akkor már nem tud elindulni a tavaszi idényben... 10.000 silling a kék-sárga klub tartozása. És hogy odahaza milyen rosszak a kereseti viszonyok, arra jellemző, hogy a csapat 11,2.000 sitlinget keresett az elmúlt évben külföldi mérkőzésein és ebből élt egyáltalán. És most még azt is megsúghatom, hogy a Vienna az angol túráján is csak egészen kicsiny összeget keresett, 6000 sillinget. De ennek is a nagyobb részét a hazafelé vezető úton Franciaországban, Lilleben lejátszott mérkőzésért kapott összeg tette ki. — Hát bizony ez nem nagyon megnyugtató. — Hanem kedves Szerkesztő uram, mi lesz velünk, ha a játékosoknak lakatot tesz a szájára a PLASz? Tessék elképzelni! Tegnap délben a körúton találkoztam az egyik csatárral. Kérdezem tőle: „No, mi van a térdével, Jenő?” Mire ő kérdéssel válaszolt: „Hol a PLASz írásbeli engedélye? Mert csak annak alapján adhatom meg a választ.” — Azt hiszem, hogy ez a nyilatkozási tilalom jobblétre szenderel, mielőtt megszületnék. De mi van a játékosátadásokkal? — Most már lassan elül a hullám. Itt különben új divatról számolhatok be. Eddig a kölcsönadási szerződésekben azt kötötte ki az átadó klub, hogy a játékos ellene nem szerepelhet. Ha jól láttam azonban, legutóbb egy csatár átadási szerződésében ki volt kötve, hogy az átvevő klub köteles őt játszatni az átadó klub ellen. — No, nem nagy véleménnyel lehetnek akkor az átadók a csatár képességeiről. De hogy még a nyilatkozótilalomra visszatérjek, ennek a mozgalomnak előszele már vasárnap érezhető volt az egyik budai pályán, ahol a vendéglátó klub elnöke igen szigorúan rászólt a vendégklub igazgatójára, hogy ha nyilatkozni akar a sajtónak, akkor menjen ki az utcára. Csak ott teheti ezt meg. — Hagyja már a futballt! — A vívószövetség közgyűlésén harc lesz, hiába kongatják a békeharangokat és hiába röpdösnek a békegalambok mindenünnen. Az ellenzék már megcsinálta a maga külön listáját. Az elnöki tisztség ezen a listán is üresen marad, ügyvezető elnöknek ellenben Hoffmann tábornokot jelölik, a két alelnöki tisztségre pedig Szelényi Géza és Szilaveczky Lajos a jelölt. Főtitkárt még kértnek. — Egyebütt mi az újság? — Az egyik budapesti gimnáziumban, amely mindig híres volt sportpártolásáról, a válogatott jéghokkikapust nagy szeretettel fogadták. Az egyik tanár meg is kérdezte tőle az órán, hogy hát miként is volt azzal a svájci góllal? A testedző órán pedig formális előadást kellett tartani a fiúnak a Prágában történtekről. — És a jégről mi hír van? — .A jég már elolvadt, de azért jelenthetem, hogy egy kis kavarodás még észlelhető. A Pollack- Pannegg-vándordíj küzdelmeire tudvalevőleg nem küldtek magyar csapatot. Nagy meglepetésre olvasták azután a korcsolyázószövetség vezetői a bécsi Sporttagblattban, hogy a távolmaradás indoka a következő volt: „Minek menjünk el, úgyis csak nagyon kikapunk.” Mikor pedig megjött a hír a bécsi verseny időeredményeiről, egyszerre csak az látszott, hogy nem is kaptunk volna ki. — No és mi van ebben? — A pikantéria, az, hogy állítólag Budapestről kapta a bécsi lap az információját. Most nagyon nyomoznak az informátor személye után. — Magában detektivtehetség lakozik, Terefere úr. Nem menne el segíteni a nyomzóknak? — Rohanok. - Hitt szót a vágatás-Víz, út? A ,,B" közép nem jósol nagyobb jövőt a nec, mint amekkora az újpesti ,,B" múltja — Saját tudósítónktól —• A Kék közép megalakult, a Kék közép zászlót avat, a Kék közép Miskolcon jár ... Szóval a Kék közép él és működik. Senki sem számolta még meg, mennyi a tagja, senki sem tudja még Budapesten, mekkora a hangja. Mert a szakértők azt tartják, hogy ettől függ minden. Olyan igazi hangpróba pedig még nem volt, hiszen erre csak akkor kerülhet sor, amikor majd a Ferencváros és a Hungária egymás ellen vagy legalább is egymás előtt, egy pályán játszik. Ezt a kérdést hagyjuk a szakértőkre. S bízzuk az elkövetkezendőkre. A lényeg az, hogy a Kék közép van, él és állandóan újabb, meg újabb életjelt ad magáról. Nem lehet tehát semmibe venni. Ki akartuk tapogatni, hogy a híres ferencvárosi „B” közép milyen véleménnyel van legújabb vetélytársáról. Megkérdeztük a „B” Ma két nagy premier Fejős Pál filmje: Hans Albers filmje: ü©1 asszonya Balaton szöktető Írta: Mihály István Írta: ludwig Wolff Főszereplők: Főszereplők: Csortos Gyula Hans Albers Medgyessy Mária Betty Amann Páger Antal Camilla Horn Elekes Ernő Gustav Diessl fórum ROYAL APOLLÓ 3 Szomódi István, a Vasasok volt elnöke annak közlésére kért fel bennünket, hogy az ő panasza nem egyesülete ellen irányult, hanem éppen az egyesület érdekében történt. Abban a kérdésben pedig, hogy a vádak valóban megdőltek-e, Szomódy István a polgármesteri határozat indokolására hivatkozik, amit érdeklődőknek szívesen bocsát rendelkezésére. Végül bejelenti, hogy az ügy fellebbezés folytán felsőbb fórum elé kerül és így annak végleges eldőktéről még korai beszélni. * Állást nyerhet szövőgyárban azonnal igazolható két elsőklasszisú fiatal csatár. Szövők előnyben. Cím: Hajdúböszörmény, Torna Egylet. Krecsmayer, a VI. ker. FC fedezete betegsége folytán nem vehetett részt a 33 FC elleni mérkőzésen. Füzi hivatali elfoglaltsága miatt maradt távol.