Nemzeti Sport, 1933. április (25. évfolyam, 66-85. szám)

1933-04-02 / 66. szám

Jövő szombaton kettős ligabajnoki mérkőzés lesz az Üllői-úton Ferencváros—Attila Kispest—Budai „11" Vasárnap, Budapest meccs nélkül! — Saját tudósítónktól — Megírtuk már, hogy a Ferenc­város április 9-ről április 8-ra, szombatra hozta előre az Attila elleni bajnoki mérkőzését és pedig azért, mert 9-én Pozsonyban ját­szik a Bratislava ellen. Tegnap a szombati ligabajnoki előjátékot is kapott. A Kispest—Budai „11” bajnoki mérkőzést hozták szom­batra előre ugyancsak 9-éről s így szombat délután kettős ligabaj­noki mérkőzés lesz az Üllői­ úton. Az utóbbi mérkőzést azért hozták szombatra előre, mert április 9-ére Újvidék profi­ vegyes csapatot kért. Ezt a vegyes csapatot a szombaton játszó három csapatból állítják össze: az Attila, Kispest és Budai „11” csapatából. A szombati kettős mérkőzés na­gyon érdekesnek ígérkezik, de az a súlyos baja van, hogy a szom­bati játék miatt Budapest vasárnap, április 9-én mérkőzés nélkül marad. Hat meccs volna ezen a vasár­napon: Újpest—Szeged, III. ke­rület—Bocskai, Somogy—Hungá­ria, Ferencváros—Attila, Sorok­sár—Nemzeti és Kispest—Budai „U”. Újpesten, Kaposvárott és So­roksáron meg is tartják a baj­noki mérkőzést, de már a Ferenc­város és Kispest szombatra hozta előre meccsét, míg a III. kerület­i Bocskai mérkőzést már hetekkel ezelőtt eltolták erről a napról a Bocskai török túrája miatt. Budapesten tehát nem lesz mér­­kőzés, ellenben Belgrádban és Új­vidéken játszik egy-egy vegyes csapat, míg a Ferencváros játékát Pozsony élvezheti. Hát ez nem pályapolitika. Ez oktalanság és hozzánem értés, jövőbe nem látás és garasoskodás­. KOUMUDIN EREDMÉNYEK Nizza: Nizzai vegyes—Fioren­­tina 2:2 (2:0). A nizzaiak mind a két gólját a Budai „11” volt csatára, Lyka lőtte. A nizzai fedezetsorban játszott Somlai és Havas is. Szaloniki: Szaloniki—Pireus 2:1. Városközi mérkőzés. Bécs: BAC—VSC 2:1 (1:1). Bajnoki. Práter, 3000 néző. Bí­ró: Beck K. A WSC fáradtan játszott. Bydrowsky és Gallas lőtte a BAC góljait, Spona a WSC-ét. Egy boldog délután izgatott kapkodás után elővette a dohányszelencét és anélkül, hogy odanézett volna, reszkető kézzel csa­vart egy cigarettát. Borzasztó ide­ges volt. Már alig van hátra egy­­pár perc az első félidőből és az el­lenfél még mindig 1:0-ra vezet. Őrjítő. A csatársornak szerencsét­len napja van, nincs, aki befejezze az akciókat, minden helyzet tehe­tetlenségbe fullad. Szörnyű, hogy nem tudnak már egy gólt rúgni... na ... végre, egy rendes támadás... na most talán .... a megsodort ci­garetta a szája szegletében remeg, elfelejt rágyújtani, annyira leköti a futballpályán való támadás ... most! ... bravó ... na most... a balösszekötő külső rüszttel meg­vágja a bőrt... goal! Végre! Megkönnyebbülten felsóhajt és fáradt, boldog arccal rágyújt a ci­garettára. Az emberek körülötte ki­abálnak, tapsolnak, pedig talán egyik sem olyan boldog most, mint ő, aki nem tud hangosan izgulni, mert nála minden izgalom belül vi­harzik el a gyomrán, a beteg gyom­rán keresztül. Irigyen nézte a tom­boló egészséges örömöt és a maga hangtalan életére gondolt, a néma örömökre, szomorúságokra, elfoj­tott vágyakra, titkolt szerelmek­re... A mellette ülő leányt nézte. A bíró éppen lefújta a meccset, félidő volt, a levonuló hazai csapatot elé­gedetten tapsolta a közönség. A le­ány kifeszített derékkal, előredűlve tapsolt. Szép kis kreol arca volt. Egyszerű, de elegáns kék kosztüm volt rajta, a kabátján egy picike művirágcsokorral. Fekete fürtös fején egy tenyérnyi kis kalap ült s a haja ujjongva röpködött a szél­ben. Sohasem volt szerencséje a nők­kel. Udvarolni nem tudott s akik udvarlás nélkül is észrevették, azok mind közönségesek és önzők voltak, pénzt vagy házasságot akartak tőle s csak az életet ismertették meg vele, a szerelmet s­em. Lassan elmaradtak a nők és ő egyedül ma­radt. A leány egyedül volt s a szünet­ben sem jött hozzá senki. Mindig hosszabban pihentette rajta a sze­mét és közben az a bolond gondo­lata támadt, hogy milyen jó volna ha ez a leány nem tartozna senki­hez. Végigsimította kopott felöltő­jét és egy önkénytelen mozdulattal megigazította a nyakkendőjét. Fel­sóhajtott. Nem! Ez a nő nem úgy néz ki, mint aki egyedül marad egy ilyen gyönyörű tavaszi vasárnap délután ... pedig istenem, de szép volna az élet egy ilyen nővel... Megkezdődött a második félidő. A hazai csapat most már vissza­nyerte az önbizalmát, a támadások sorra sikerültek és megindult a gólözön. A leány is a hazai csa­patért izgult, úgy mint ő és olyan isteni lelkesedéssel tudott örülni a sikernek, hogy szinte minden újabb gólnál szebb és szebb lett az arca. A leány lelkesedése szinte átragadt rá s egy szép akciónál most már ő is félénken tapsolni kezdett. A le­ány felfedezte benne a barátot és a második gólnál már csacsogni kez­dett és a harmadiknál úgy meg­szorította a karját, mintha eddig minden meccsen együtt ültek volna. Gyönyörű félidő volt. A leány a meccs izgalmában hozzádőlt, néha csillogó szemmel ránevetett s neki a váratlan boldogságtól bolondul kalimpálni kezdett a szíve. Lázas izgalomban, hadarva magyarázni kezdte a játékot, a sarokrúgást, a lesbenállást... néha észrevette, hogy a leány nem is figyel rá, de egy-egy kedves mosoly kárpótolta őt mindenért. A meccs végén bemutatkozott. Most eltűnt az a szorongó, félszeg érzés, ami a nők társaságában erőt vett rajta. Most bátor volt s öntu­datosan, határozottan szorította meg a leány kezét. A leány csa­csogva hadarta el, hogy Olgának hívják, imádja a futballt és minden vasárnap kint van a mérkőzésen. Affektálás nélkül, kedvesen, kis­­lányos egyszerűséggel beszélt s ő erőszakolt fölénnyel az arcán, mo­hón itta minden szavát. A pálya egypár perc alatt elnép­telenedett, csak az öltöző bejárata előtt álldogált egypár ember s ők ketten sétáltak egyedül az üres sö­tét tribün előtt. Már éppen meg akarta kérdezni a leánytól, hogy merre lakik, ami­kor a leány mellett egyszerre meg­jelent egy elegáns, magas fiatal­ember. A jövevény bemutatkozott neki, karonfogta a leányt, kedvesen elbúcsúztak tőle és összesimulva, nagy fiatal léptekkel elindultak a kijárat felé. Nekitámaszkodott a tribünnek és halálos szomorúsággal nézett utánuk. A kapunál visszafordultak, integettek és odakiáltották neki. A viszontlátásra! A balösszekötő volt: Radván­yi Pál. issa Vasárnap, 1933 április 1. „Nyugat ellen az uszinei gyengébb csapattal ken kian­­k­unk, ne main­­zig ellen... Akkor már ott lesz a csapatban Szaniszló, tettre, Ball is“­­■Mi Észak kapitánya — Saját tudósítónktól — Miskolc, március 31. Április 9-én játsza Észak- Magyarország első idei válogatott mérkőzését, amelyen Nyugat vá­logatott együttese lesz az ellen­fele. A mérkőzést, amely Egerben zajlik majd le, nagy érdeklődés előzi meg. Az összeállítás való­színű kialakulása felől kérdeztük meg Czeisler Sándor alszövetségi főtitkárt, egyben kapitányt. — Soha olyan nehéz nem volt az összeállítás feladata — mondta — mint most. Az alszövetségi vá­logatott két állandó tagja, Fel­földi MVSC-hátvéd és Márkus LSE-center a tél folyamán kül­földre távozott és ezzel két olyan poszt üresedett meg, amit hirte­­lenében nem is tudom, kikkel fo­gok betölteni. A megfelelő meg­oldás, sajnos, még nem lehetséges, mert Szaniszló, Gottre és Báli, a Bahn SC volt játékosai még nem igazolt játékosai a DVTK-nak, illetve a GyAK-nak, így bizony gyengébb lesz a csapat az őszinél. És pont most kell összekerülnünk Nyugattal, amely elismerten a legjobb alszövetség. Ehhez járul még, hogy mi sokkal később kezd­tük a tavaszi szezont és a leját­szott két fordulón még nem ala­kulhatott ki a játékosok formája. Ezért szerettük volna a mérkőzést későbbre halasztani és itt kell visszautasítanom azt a vádat, hogy mi „driblizni” akar­tunk azért, hogy Szaniszlóék játszhassanak a későbbi mérkő­zésen. Ez a vád már azért sem állhat meg, mert mi már akkor kértük a mér­kőzés elhalasztását, amikor még szó sem volt a Bohn­­játékosok idejöveteléről. — Ennyi kellemetlen és hátrá­nyos momentum ellenére is biza­lommal nézek a mérkőzés elé és remélem, hogy a csapat ismert nagy lelkesedésével egyenrangú ellenfele lesz Nyugatnak. — Majd május 7-én Közép el­len, ami legközelebbi serlegmér­kőzésünk lesz, már sokkal erőseb­ben fogunk felállni. — Ami már mármost a váloga­tott összetételét illeti, sorban ha­ladva, kapusokkal vagyok legjob­ban ellátva. Goda SBTC, a Nem­zeti volt kapuvédője, Csala SSE, Hilcz MESE, Matkó PTK mind közel egyenrangú. Bármelyiküket nyugodtan állíthatom a váloga­tottba. Annál súlyosabb a helyzet hátvédek terén. Vics, Pask­ó SSE, Zagyvar MESE, Nádasdy SAC, Vajda MMTE azok, akik közül próbálom meg­találni az­ „igazit". — A fedezetsor közepén Kripkó MESE a rutin, Takács IV. SBTC a fiatalság két kitűnő képviselője. Jobboldalon Jancsi LSE és Tóth MVSC, baloldalon Molcsány DVTK a jelölt. A csatársor tagja lehet: jobbszélen Padányi DVTK, jobbösszekötőben Koisch DVTK, centerben Zsengellér SBTC, Mar­­czinaskó PTK, balösszekötőben Presovszky DVTK, Rigó SSE és legbővebb a választék balszélen: Brezovszky SAC, Dóri MVSC és a már leigazolt Bohn­ista, Kopp BTK. Ez az a keret, amelyből hét­főn vagy kedden este a végleges csapatot össze fogom állítani. ■— A mérkőzés vezetésére há­rom fővárosi bírót ajánlottunk Nyugatnak: Steint, Iváncsicsot és Majorszkyt. Ezeket mondta Czeisler Sándor és a mondottakból a jelenlegi fór­ . Vigyázat: hétfő estig postára adandó! Szavazólap Véleményem szerint a következő amatőr­­játékosokat kell bemutatni az „Akikről még hallani fogunk" című cikksorozatban: A játékos neve egyesülete 1.--------------­--------------------------------------------------------------2_____________________________________________________ A szavazó neve:-------------------------------------­címe____________________________________ mák szerint kihámozható össze­állítás körülbelül így fest: Goda— Vics, Paskó — Jan­csi, Kripkó, Molcsány — Padányi, Koisch, Zsengel­lér, Presovszky, Kopp. Tekintve a bizonytalan formá­kat, a vasárnapi teljesítmények még jelentős változásokat idéz­hetnek elő a csapatban, amelynek mindenképpen nehéz feladata lesz Nyugat csapatával szemben. T. J. Elektrovics: Újvári — Csovits, Kocsis II. — Melicharik, Steczovits, Lengyel — Csirke, Reiter, Lévai, Kolozsvári, Babrányi. VI. ker. FC: Uhrin — Czember, Michna — Krecsmayer, Lelovits, Kápolna — Kohn, Rein, Füzi, Schöll, Gazdag. MÁVAG: Szift — Szigeti, Köves — Fáczán I., Herczegh, Horváth Kürthy, Ivanics, Éber, Pintér, Antal. BSE: Szulimán — Szűcs I., Füs­tös — Pázmándi, Lengyel, Pitrick —­ Béky, Kiss, Ardai, Szűcs II., Kozma, Milyen összeállításban játszanak ma az első­­osztályú amatőrcsapatok Postás: Angyal — Jelen, v. Keré­­nyi — Hollósi, Gombos, Bokor I. — Kása, Kertész, Kalas, Bodrogi, Bo­kor II. UTE: Alföldi — Tornya, Róna I. — Balló, Gyárfás, Kolozsvári — Ungvári, Víg VI., Kállai, Róna II., Szigeti (Sándor). Törekvés: Polgár — Gergely, Regős I.— Dezső, Készéi I., Dum­­mer — Nemes, Pusztai, Készéi II., Regős II., Hárai. SVFC: Herendi — Károlyi, Wéber — Feketehegyi, Vászondi, Krammer — Mélán, Major, Szenczy, Katona, Kiss. MTK: Gyulai — Szekrényessy, Gábor — Hűvös, Bondár, Balogh — Vidor, Sass, Szagán, Kutasi, Sem­­sei II. BSzKRT: Régi — Belcsik, Léhner — Kiss, Őri, Király — Báder, Be­recz, Weisz, Gergely, Borszéki. FTC: Bolykovszky — Sternberg, Bednarik — Hoffmann, Kelchen II., Morvai — Kiss, Gervai, Pyber, Bi­­hami, Barna. BEAC: Szigeti — Mester, Szántó — Koncicky, Balogh, Bartók — Molnár, Puha, Vigh, Ghymessy, Ivány. EMTK: Csikós — Vicsár, Ham­burger —■ Zimmermann, Nagy, Ko­vács V. — Oszlánszky, Bakk, Dobos II., Terényi, Kemény. URAK: Danzinger — Jeney I., Székely — Vida II., Oberhauser, Vida III. — Varga, Martinovics, Jeney II., Vajda, Szűcs. Mi legyen a magyar— osztrák mérkőzés előtt? Lássuk a magyar és osztrák ifiket is egymás elleni — Saját tudósítónktól —• A magyar-osztrák mérkőzésre telt házat vár az MLSz vezérkara s a tömött sorokban felvonuló kö­zönség előtt sem közömbös, hogy mi is fog történni a nagy mérkőzés kezdete — előtt. Hiszen a közönség felvonulása megindul már a déli órákban,­ a nagy mérkőzés előtti „várakozási időben” tehát akár két mérkőzés is lebonyolódhatna. Akadt is jelentkező bőven, íme a névsor: 1. KI­SOK — Herendi-díj mér­kőzés. 2. Magyar-osztrák ifjúsági válo­gatott mérkőzés. 3. Magyar-osztrák férfi kézi­labda mérkőzés. 4. Budapest — Temesvár mérkő­zés (a Ferencváros — Kinizsi-ügy elintézését jelentené ez a mérkő­zés). 5. Magyar-csehszlovák ökölvívó­mérkőzés. Miután telt ház lesz, az MLSz aligha fog olyan „műsort" válasz­tani, ami pénzébe kerül. Az ököl­vívókat például a magyar-csehszlo­vák futballmérkőzés előtt lelkesen üdvözöték volna, mert akkor lett volna hely a box közönsége számá­ra is a nézőtéren. Most — a jelek szerint — a futballközönség szá­mára sem lesz elég a hely. Egyéb­ként az ökölvívók már nem is aktu­álisak, mert a magyar-csehszlovák mérkőzést előrehozzák húsvétra. Mi az öt jelölt közül a leg­nagyobb érdeklődéssel a magyar­­osztrák ifjúsági futballisták mér­kőzése elé tekintenénk. Ma a jövő, az utánpótlás kérdése a legfonto­sabb futballgondok egyike s egy ilyen mérkőzésben, kitűnő alapot találnánk a magyar és osztrák ne­velőmunka közti összehasonlításra. Mi állítólag jobban állunk, de Meisl Hugó éppen mostanában vetette rá magát az ifjúság oktatásának ügyére s bizonyos, hogy ennek a mérkőzésnek a keretében olyan ve­télkedés alakulna ki, amely méltó­­ volna a futballnak e nagy napjához. A kérdést az MLSz enöksége dönti el keddi ülésén. Nádas Ödön ügyvezető­ alelnök —­ értesülésünk szerint — a magyar-osztrák kézi­labdamérkőzést és a MILL—KI­SOK találkozást fogja ajánlani, de — talán a magyar-osztrák ifjú fut­ballmeccsnek is akad szószólója. A KTC ma a következő összeállí­tásban áll ki a Köl. AC ellen: Ju­hász — Potecz IV., Ruck II. — Schlakker, Túli I., Aranyi — So­mogyi, Potecz III., Túli II., Hul­­lár II., Molnár. A DFC ma a következő csapattal áll ki: Dróth III. — Pohádi, Raix —­ Dróth I., Dróth II., Urbán —, Jeckl, Lengyel, Fenyik, Gyömbér, Béres.

Next