Nemzeti Sport, 1933. április (25. évfolyam, 66-85. szám)

1933-04-04 / 68. szám

2 Sárosi Soroksárt a második félidőben Bal csuklójára, rúgást kapott. A rúgás elég erős volt és Sárosi ettől a perctől kezd­ve testéhez szorítva tartotta sé­rült kezét. Mikor vége volt a mér­kőzésnek, eléggé meg volt már dagadva a megrúgott csukló s a kitűnő centerhalfot úgy vetkőztet­­ték le, mert nem tudta használni a balkezét. A fejét hajtogatva mon­dotta: s­z Ejnye, de kellemetlen, ha ilyen tehetetlen az ember. Singer Bálint dr., a Ferencvá­ros orvosa vizsgálta meg Sárosi csuklóját s megállapította, hogy komoly bajról szó sem lehet. A rúgás következtében elzsibbadt ugyan a kéz, de hát ez természe­tes. A horzsolást meg, kellő lemo­sás után, leragasztotta. Sárosit, biztonság kedvéért, teg­nap mégis megröntgenezték, de a röntgen is megállapította, hogy komoly sérülésről szó sincs. A rú­gás helye még dagadt, de hama­rosan teljesen meggyógyul s így semmi akadálya sem lesz annak, hogy Sárosi legközelebb már is­mét pályára lépjen. Pécsett már nem vigalom a futball A város megszüntette a labdarúgó mérkőzések vigalmi adóját Pécs város Balázs Győző dr.­­nak, a DNyLASz elnökének, Pécs város törvényhatósági bizottsági tagjának javaslatára eltörölte a futballmérkőzések vigalmi­ adóját. Sőt tovább is ment. Balázs dr. in­dítványára felírnak a kereske­delemügyi miniszterhez az utazási kedvezmény tár­gyában. örömmel halljuk a hírt s elis­meréssel kell adóznunk Balázs dr. munkájának, ő a siker főrészese. A pécsiek most még tovább men­nek. Akciót kezdenek, hogy az egész országban töröljék el a lab­darúgómérkőzések vigalmi adóját. Elmarad a vasárnapra tervezett újvidéki mérkőzés ■«— Saját tudósítónktól. — Úgy volt, hogy vasárnap a Bu­dai „11”, Kispest és Attila,já­tékosaiból vegyescsapat utazik Újvidékre, hogy ott Újvidék válo­gatottjai ellen játszik. Tegnap ér­tesítés jött az újvidékiektől s ebben kérik a mérkőzés későbbre való halasztását. A vasárnapi új­vidéki kirándulás tehát elmarad, illetve későbbre halasztódott. Pickelmayer újra amatőr lett és a Fóti Testvériség SE-be lé­pett. a vasárnap Pozsonyban járt Nemzeti játékosai, hogy olyan esetnek még soha nem voltak tanúi, amilyen a Bratislava el­leni mérkőzésen, nem sokkal a játék megkezdése után előfor­dult. Az történt ugyanis, hogy a játékvezető, az egyik lövés után, mikor a labda a kapufáról pat­tant vissza, teljesen érthetetle­nül büntetőt ítélt. Ez is meglepő ugyan, de ennél sokkal megle­pőbb volt a folytatás. Az történt ugyanis, hogy Bulla, a Brati­slava kitűnő csatára nem értett egyet a bíróval s nem akarta ki­használni a szabálytalanul nyert előnyt. Odaállt tehát a labdához s feltűnő módon Vermes kezébe emelte. Nem lőtt tehát kapura, hanem mintegy kifejezést adott annak a véleményének, hogy a bíró tévedésével nem ért egyet s azt lebecsüli. Nem az első ilyenféle eset ez. Előfordult már, hogy a csapat, melynek javára a tizenegyest ad­ták, nem ismerte el annak sza­bályszerűségét s a tizenegyest rúgó szándékosan kapu mellé lőtte a labdát. Ilyenkor azonban nem tudni, hogy a dolog szándé­kos volt-e, vagy véletlen. Bulla hangsúlyozottan fejezte ki, hogy nem ért egyet a bíróval, a játék­vezető ítéletét semmibe veszi. Tehát sportszerűtlen volt. Hi­szen benne van a szabályokban, hogy sem szóval, sem tettel nem juttathatja kifejezésre a játékos azt, hogy a játékvezető ítéletével nem ért egyet. A teljesen egyedülálló és ed­dig nem tapasztalt része most következett a dolognak. A játék­vezető jól látta Bulla sportsze­rűtlenségét s erre, a játékosok nagy meglepetésére, szabadrú­gást adott a Bratislava ellen. Itt hibázott újra a bíró, ha elfogad­juk azt a feltevést, hogy már a tizenegyes megadásával is hibát követett el. Mert ennek az íté­letnek semmi alapja sem volt, a szabályok értelmében az esetet így elintézni nem lehet. A sza­bály nem beszél ugyan arról, mi történik akkor, ha a játékos nem akarja kihasználni a 11-es elő­nyét, de beszél arról, mit kell tenni, ha a játékos sportszerűt­lenséget követ el. A fentiek sze­rint pedig vitathatatlan, hogy Bulla sportszerűtlenül viselke­dett a bíróval szemben. Több he­lyen hívja fel a szabály a bírák figyelmét arra, hogy sportszerűt­lenség esetén figyelmeztetni kell a játékost s ha megismétli sport­szerűtlenségét,­ ki kell állítani. Bullát figyelmeztetés illette volna meg, de a szabadrúgásnak semmi oka nem volt. Bulla ugyanis végrehajtotta a büntető rúgást. Hiszen a szabály azt mondja, hogy a büntető végre van hajtva, ha —­ más hibákat, eseteket és körülményeket most figyelmen kívül hagyunk — a labdát az elrúgó előrefelé rúgja el s a labda legalább a kerületé­nek megfelelő távolságot meg­teszi. Ha egyszer a labda Ver­meshez jutott, akkor a rúgás megtörtént, a büntető végre volt hajtva. A bírónak meg kellett volna tehát várni, amíg Vermes kirúgja s utána megállíthatta volna a játékot, hogy Bullát megintse. Mivel pedig a labda a füttyes játékon kívül került, a bíró ott dobta volna fel, ahol az Vermes rúgása után a földet érte. Ez lett volna az eset helyes, szabályos elintézése. De szabad­rúgásról szó sem lehetett. A büntető végrehajtása körül az előnyt élvező csapat ellen két esetben lehet szabadrúgást adni. Akkor, ha a játékos nem előre, hanem hátrafelé passzol a tizen­egyes pontról s akkor, ha előre passzol ugyan, de a tizenhatoson kívül álló társa, aki a labdát kapja, lesben áll. A pozsonyi esetnél nem a rúgás végrehaj­tása volt hibás, hanem Bulla vi­selkedése volt sportszerűtlen, te­hát őt kellett volna meginteni. 19001 Bécs=3o­ooo Debrecen=6000 Soroksár - 3ooo Győr=25oo Postás pálya=12oo Üllő­i­ út-0—Hungária-út-0 néző A fenti számok hangosan hir­detik annak a tervszerűtlen és teljesen elhibázott rendszernek a következményeit, amely a ma­gyar hivatásos futball tavaszi érdekességét tönkretette. A baj­nokság halad a teljes lebonyolí­tás felé s hétről-hétre az a hely­zet, hogy az ország legnagyobb, legnépesebb városa, Budapest, amely valósággal a keblén me­lengette s nevelte fel ezt a ha­talmassá fejlődött sportágat, ko­moly, érdekes mérkőzés, a buda­pesti futballszeretetét kielégítő futballműsor nélkül marad. Nem csupán azért, mert a mérkőzések jelentős része vidéken kerül sorra, hanem egyrészt azért, mert a sorsolás szeszélyére bíz­zák az illetékesek a bajnoki rend kialakulását, másrészt pedig azért, mert a lejátszásra kerülő mérkőzéseket is hétköznapokra, meg olyan pályákra viszik, ame­lyek nem elégíthetik ki a sport­szerető közönséget. Hogy ennek mi az eredménye, jól látjuk. A közönséget valósággal el­szoktatják a futballtól s így ép­pen a futball maga okozza ön­magának a legnagyobb kárt. Mert nem kell bizonyítani, hogy a közönség érdeklődése most is teljes. Bebizonyították ezt a kö­­zelm­últ komoly mérkőzései. Elsősorban a válogatott mérkő­zés, amelyben pedig a magyar csapat csak barátságos mérkő­zést vívott csehszlovák ellenfelé­vel. Az osztrák—magyar iránt országszerte hihetetlen érdeklő­dés nyilvánul meg s ennek az ér­deklődésnek a melege ott van a lelkekben akkor is, ha kisebb je­lentőségű, de mégis érdekes és érdemes mérkőzések megfelelő csoportosításban és körülmények között kerülnek lejátszásra. Ha nem is vetjük össze a buda­pesti helyzetet a bécsivel, akkor is igen szomorú képet kapunk. Hi­szen még a magyar városok sorá­ban is egészen jelentéktelen sze­repet kezd már játszani Buda­pest. Debrecenben a valamirevaló mérkőzésre hatezer ember volt — Saját tudósítónktól — '' kíváncsi vasárnap, pedig nemcsak azt tudjuk, hogy Debrecen tízszer kevesebb lakossal rendelkezik, de azt is tudjuk, hogy egészen más jellegű az ottani lakosság. Győr és sok más vidéki város hétről­­hétre ezreket mozgat meg a fut­ballmérkőzésekkel s alaposan meg­növekszik a nézők száma, ha va­lami különösebb mérkőzésről van szó. Bécsben meg hétről-hétre harmincezrek nézik a mérkőzése­ket, amelyeket a kitűnő osztrák csapatok játszanak közönségük előtt. Az osztrákok nem feledkez­nek meg arról, hogy mit köszön­hetnek a bécsi közönségnek s nem tévesztik szem elől a futball nagy céljait. Hálás is a bécsi közönség, minden jó programra bőségesen akad néző. Akadna Budapesten is. Csak a rövidlátás mondhat olyat, hogy Bécsben más, jobb a helyzet. Jól tudjuk, hogy Bécsben még sokkal súlyosabb az élet, a tavasz folya­mán igen kellemetlen események rázzák állandóan az ottani lakos­ságot, mely nem élvez akkora nyu­galmat, mint a budapesti. De Bécsben nem állítják a feje tete­­jére a dolgokat. Nem történhetik meg olyasmi, hogy a két, esedékes bajnoki mérkőzés mindegyikét olyan pályán játszák, amely nem alkalmas a közönség érdeklődésé­nek kielégítésére, a harmadikat pedig szombaton játszák le. Min­den józanul gondolkozó hozzáértő megmondta a múlt héten, hogy a Ferencváros—Soroksár és a Hun­gária—III. ker. FC egypályán való megrendezése legalább 12— 15 ezer embert vonzott volna ki a­ nézőtérre, így pedig a két mér­kőzésen együtt 7—8 ezer ember volt csak. Tagadhatja-e valaki, hogy a futball valósággal ellensége önmagának­ ? Mondhatná valaki, hogy a tizen­ötezer néző még mindig nem har­mincezer, mint amennyi Bécsben jár a mérkőzésekre. Való igaz, hogy Bécs nagyobb is, mint Bu­dapest, de az is igaz, hogy Bécs­ben is, Németországban s min­denütt másutt is jobb, okosabb, a célnak jobban megfelelő jegyár­politikával biztosítják a nagyobb nézőszámot. Minden baj legfőbb oka és igazi kútforrása az, hogy a ma­gyar futball vezetői, egyesületi csapataink irányítói ferde utakon járnak. Az egyesületek, illetve pályatulajdonosok és a pályanél­küliek kicsinyes okok miatt fel­rúgták a régi, jól bevált, hosszú éveken és évtizedeken megszokott rendet. Apró anyagi kérdések tel­jesen szétválasztották őket, önálló, külön utakra térítette valameny­­nyit s egyik sem gondolt arra, hogy ezzel az egész hivatásos fut­ball sírját ássák meg. A másik, még nagyobb baj az, hogy csapa­taink elfeledkeznek valamiről. Ar­ról, hogy nekik kell a közönséghez alkalmazkodniok. Azzal, hogy jó játékot, élvezetes mérkőzéseket visznek a közönség elé a közön­ségnek alkalmas időben. Azt akar­ják, hogy a közönség alkalmazkod­jék a csapatok túraterveihez. Men­jen ki mérkőzést nézni szerdán, csütörtökön vagy szombaton, hogy az egyik vagy a másik csapat va­sárnap valamely külföldi városban mutathassa be­ tudását. Nem azért, hogy ott a magyar futball hírét­­nevét öregbítse, hanem igen sok­szor — bátran lehet mondani — legtöbbször azért, hogy valamely túraszervező jutalékhoz juthasson. A túraszervezők jutaléka az, amiért a csapatok megfeledkez­nek hagyományaikról, a magyar közönséggel szemben fennálló kö­telezettségükről, amiért — ezért az egy tál lencséért — feláldozzák jövő életük jussát. Senki sem tö­rődik a jövővel, mindenki a jelen pillanatnyi egyéni sikereit haj­szolja, pedig tudni kell, hogy ak­kor kell legkitartóbban küzdeni a jövőért, amikor legkeservesebb a jelen. A magyar profifutballból azonban minden hagyománytiszte­let, minden józan számítás iránti érzék kiveszett már s így nem is lehet más a sorsa, mint az elbukás. Az egyetlen vigasztaló jelenség ebben a sivárságban az, hogy az amtőrök tábora nőttön Kedd, 1933 április 4. 1 nő. A közönség odatér, ahol meg­becsülik, kiszolgálják és törődnek vele. Nemcsak a Postás-pálya va­sárnapi közönsége bizonyítja ezt, mert minden héten találunk erre bizonyítékot az­ egyik vagy a má­sik pályán. Vidéki bajnokságok­­ állása DÉLNYUGATI ALSZÖVETSÉG Bajai alosztály 1.KAC 15 131 1 39:14 27 2. Bácska 1510 *16 2 30:14 23 3. BTSE 157 5 3 38:19 19 4. BSC 168 3 5 27:22 19 5. BSE 156 3 6 25:27 15 6. JTE 156 2 7 33:30 14 7.KFC 146 2 6 23:24 14 8. KPTE 145 1 8 23:34 11 9. BTC 133 2 8 10:28 8 10. KNSK 143 2 9 8:43 8 11.BMTE* 203 2 15 12:13 3 * Visszalépett. NYUGATI ALSZÖVETSÉG I. osztály 1. Sz. MÁV 161 12 3 56:17 24 2. DAC 168 4 3 40:23 21 3. TSC * 168 4 2 57:29 20 4. P. Kinizsi 157 5 3 30:18 19 5. SVSE 157 4 4 23:20 18 6. Szív. MÁV 167 3 6 38:31 17 7. GEAC 156 3 6 25:37 15 8. ETO 166 2 8 27:39 14 9. SFAC 164 5 7 37:43 13 10. VTC 165 60 8 23:38 13 11. II. ker. SC 154 3 8 26:42 11 12. V. MOVE 161 114 13:58 3 Megalakult a HAC-közép. A ber­minamezei klub a napokban meg­alakította a „HAC-középet", amely szép, díszes lila-fehér zászló alatt vasárnap a ZSE ellen már nagy sikerrel buzdította kedvenceit a si­kerre. A mérkőzés előtt egyébként 1t ,"­AC-k­özép" tagjai a játékosok iránt érzett szeretetük jeléül egy pompás labdával ajándékozták meg a csapatot. A játékosok válaszkép háromszoros éljent kiáltottak a lila­­fehér középnek. A román legfelsőbb sportfórum szombat éjjeli ülésén, amely a magyar bojkottot végleg felol­dotta, elfogadták a NAC felleb­bezését s ezzel a NAC 2:1-es győzelme, amit az Universitatea felett aratott, érvényessé vált. A futballisták szanatóriumába több sérült játékost vittek be va­sárnap a mérkőzések után. Hem­­mer János, a Nyomdász TE játé­kosa a jobblábán törést szenve­dett. Fejős Istvánnak, a SzAC játékosának az állkapocscsontja törött el. Gombos Gyulának, a Postás játékosának bevarrták a szemhéját. A játékost hazaenged­ték. Úgyszintén hazamehetett Szöllősi Sándor, az Egyetértés játékosa, aki kisebb agyrázkó­dást szenvedett. Sok kisebb sé­rültnek nyújtottak még első­se­gélyt tegnap a szanatóriumban. A Csabai AK vezetősége körében, mozgalom indult meg, hogy a klub segélyt kapjon az OTT-től új tribün felépítésére. A régi tribün ugyanis olyan rossz­ állapotban van, hogy­­ félő annak összedülése. A segélyt kérő mozgalom élén Jánossi Gyula polgármester áll. Jelentkezett egy régi (baj­nok!) egyesület. A pécsi Bőr­gyári TC felvételét kéri az MLSz-től. Budainak, a III. ker. FC kapu­sának tokszalagszakadása van. Ezt állapította meg tegnap az or­vosi vizsgálat. A sérülés tíz nap alatt gyógyulhat. Budai Titkos rúgása következtében sérült meg. A Nyíregyházi KISE megóvta a DVSC-vel szemben 1:2 arányban el­vesztett mérkőzését. A nyíregyhá­ziak szerint Sípos (volt Bocskai) igazolása nincs rendben. Nem engedélyezték a Hungá­ria egyik tervezett mérkőzését. A kék-fehérek április 30-án, a magyar—osztrák mérkőzés nap­ján Pilsenben akartak játszani a Gau Pilsen elle­n. A csehszlovák szövetség most a Hungária mécs­esét az ugyanaznap sorra kerülő Viktória Pilsen—Slavia mérkő­zés miatt nem engedélyezte. Megerősödik az NSC. Márkus és Szabó, a Tabán két kitűnő já­tékosa a nemzetiekhez kérte át­igazolását. . A TSC erősen készül a kiesési derbire. Az NyTE ellen újra sorom­póba áll Vitek Elek I., Magyar, Sza­­kács­ és Hajtsák. Az angyalföldiek remélik, hogy teljes csapatukkal si­kert érnek el majd a Nyomdászok ellen. .­­ . .

Next