Nemzeti Sport, 1933. május (25. évfolyam, 86-107. szám)

1933-05-01 / 86. szám

Hétfő 30 fül. 1933 május 1 XXV. évfolyam, 86. szám Megjelenik csütörtök is szombat kivételével MINDEN NAP Szerkesztéseit és kiadóhivatalt Budapest. V­., K­ózsa­ u. 111. (Tét 11 3 2-44. 551-26.) Levélcím: Budapest 62. postafiók 21 távirati cím. Nemzetisport Budapest Csehszlovákiában 2 es Ke, Romániában 15 lej, Jugoszláviában 4.50 din. Ausztriában 50 Gr., Németországban 30 Pt., Svájcban 40 e., Franciaországban 2 franc., Olaszországban 1% líra. Amerikában 8 cent Előfizetési díj Belföldre negyedévre 12 P, egy hónapra 4.50 P Ausztriába negyedévre 15 P, Cseh­szlovákiába Romániába IP P elíver külföldre 18 P ( C(^1) A három rivális tavaszi verse­nyéb­en ered­ménye 1. Magyarország 2 1 1 — 3:1 3 2. Csehszlovákia 2 1 — 1 2:3 2 3. Ausztria 2­— 1 1 2:3 1 Az osztrák Urundermann­schaft újra összeszedte már magát, de a magyar tizenegy gyengéim napja és balszerencséje elle­nére is megakadályozta a győzelmet Ausztria-Magyarország 1:1 (1:0) Csodaszép fu­tballidőiben negyvenezer ember szorongott az i­siéi-úton A nézőtér úttartó hangulata MHOn mérkőzést vívott a Játék alatt a nagy találkozás nem hozta a várt magasszíntű játékot a magyar csapat érezhető menyt harcait ki, de csatárjátáknak nem volt elég céltudatos — Az osztrákok játszották az észszerűbb futballt — A magyar csapat fáradtnak tűnt, az osztrákban több vert az erő és kitartás — Belső csatáraink lábán vérzett el a magyar győzelem — Az osztrák védelem fényesen állta meg helyét az egész játék alatt Az eredményt a két jobbszélső gólja alakította ki — I. félidő 35­ perc: Ostermann, II. félidő 40. perc: Markos üllői-út, 40.000 néző - Bíró: Berlassina, Olaszország A negyvenezer néző nem ezt várta! Tavaszi örömet, tavaszi sikert remélt, amikor szorongásig meg­töltötte a nézőteret, hogy lelke­sedésével, türelmetlen akaratá­val kikényszerítse a magyar győ­zelmet. Azt a győzelmet, amit az előzmények után joggal várha­tott, amely a magyar futball fel­felé törő útjának igen komoly állomása lett volna. Hogy ennek a várakozásának komoly alapja volt, azt két körülmény igazolja. Az egyik az, hogy a magyar ti­zenegy játéka valóban rá is szol­gált a győzelemre. A másik pe­dig az, hogy az osztrák csapat most olyan tudással, akkora ké­pességekkel, olyan égigcsapó hírnévvel érkezett Budapestre, „FRANCK"­pótkávéval ízesített „KATHREIHER-féle Kneipp malátakávét" fogyasztásával egészségét megőrzi­ seni amilyennel egyetlen elődje sem dicsekedhetett eddig. Az ellene vívott harc tehát olyan próba­köve volt a magyar futballnak, amely minden értékét tévedés nélkül méri meg. Minden szív, amely ott dobo­gott a nézőtéren, minden szem­pár, amely ott világolt a nézőtér embersűrűjében, gyors ütemben dobogta, lángoló fénnyel ra­gyogta a magyar győzelem in­dulóját. Ennek hangja csapott fel a borús fellegekig, amikor elindult a labda a bíró füttye után, ennek ütemei voltak a lángragyújtói azoknak a viharos támadásoknak, amelyekkel a ma­gyar fiúk ellenfelükre, rohantak. A győzelem öröme azonban el­maradt. A sikert, amelynek a TÚRA-, FUTBALL-, FUTÓ-, valamint vadász-, vívó-, golf, boxoló-, birkózó-, kerékpáros-, sí-CIPŐK és mindennemű sportcikkek gyártása. Viszontelárusítót legolcsóbb bevásárlási forrása. Hungária Sportáruüzem­­II., Sip­ utca 19. Telefon: 426—64 WEB Kérjen árjegyzéket WE 9 téli, nagy túra óta német, fran­cia, portugál, majd holland és csehszlovák diadalok jelzik állo­másait, az osztrákok felett ara­tott győzelemmel nem sikerült megkoronázni. Ezért okozott bi­zonyos csalódást a tegnapi já­ték, ezért hallgatott el a nézőtér hajrázása, hunyt ki a szívek tüze már-már teljesen. Csak ak­kor kapott újra lángra, amikor a magyar gól elkergette szívünk­ből az érdemtelen vereség keserű érzését. Ez a borús, fulladtan meleg április végi délután ilyenformán nem tépte szét reményeink min­den világát. De nem is fakasz­totta ki igazi pompájukban azo­kat. Rámutatott arra, amit min­dig hirdettünk, hogy nem va­gyunk méltatlan vetélytársai az osztrákoknak, de rámutatott arra is, hogy az osztrákok felett győ­­ ze, de szép egy evezős túra, ha zavartalan. Fényezzen Krayer csónakmázzal, az tömít, konzervál. KRAYER E. és TÁRSA Budapest, V., Váci­ út 34. sz. Lakk- és festékgyár.­­ Tel.: 905 73 zelmet csak úgy arathatunk, ha tökéletes játékkal tudjuk meg­harcolni ellenük harcunkat. Most ez nem sikerült. Ezért csendesedett el a negyvenezrek hangja, ezért roskadt magába a hangulat, amely mámorossá akart dagadni a mai mérkőzés után. Több örömet, több sikert reméltünk, de ismerve a futball örök szeszélyét, meg kell eléged­nünk azzal, hogy a nagy találko­zás bebizonyította a magyar és az osztrák futball értékének egy­formaságát. Büszkék lehetünk erre, hiszen az osztrák futball elismertetése most teljes és tö­kéletes az egész világon, vele egyenrangúnak lenni tehát ko­moly dicsőség. Olyan, amit csak azzal múlhatunk felül, ha legkö­zelebb megkapjuk azt az örömet, azt a győzelmi mámort,­­amire ma áhítoztunk! Csak­ a Rapidárm ideges a magyar­ öltözőben A magyar játékosok csak lassan szállingóznak be az öltözőbe. Ná­das szövetségi kapitány már bent van, idegesen fel s alá sétál. Végre elsőnek Korányi jön be, majd utána nem sokkal Lázár, Sár­osi, Biró jön együtt, de alig teszik be az ajtót, befut a debre­ceni különítmény is: Markos, Te­leki és Eőry. — Mi az, a Hungária-játékosok még nincsenek itt? — Markos kérdi tréfásan. — De nagyok let­tek, amióta a Ferencvárost elrak­ták. A kék-fehér játékosokra sem kell sokáig várni, néhány percen belül jókedvűen ők is megérkez­nek, sőt valamennyi tartalék is je­­­­lentkezik a szövetségi kapitánynál. Készéi 11. lábfájásról panaszkodik Nádasnak, mire felmentést kap.­­ Készéi kivételével az összes tartalékok mezbe öltöznek és majd a mérkőzés alatt a magyar kapu­k mögött helyezkedjenek el. Csendben, mosolyogva öltözik a gárda. Szó van itt a téli túráról, majd a hollandiai útról, a Hungá­ria múltheti győzelméről és sok mindenről, csak éppen az osztrák­magyar mérkőzésről nem beszél senki. De talán mégis! Szabónak baja van a szvetterével: — Hogyne, majd ezt fogom fel­venni, amiben Bécsben nyolcat kaptam! Van nekem saját szvette­­rem, drága pénzen vettem Hollan­diában, azt szentelem fel, csak nem lesz benne olyan pechem, mint a másikban volt Bécsben. Nyugodtak a fiúk, a tartalékok is, csak Nádas sétál még mindig idegesen fel-alá az öltözőben. Majd kimegy, de kis idő múlva visszatér és odasugja nekünk. — Van azért ma itt nálamnál idegesebb ember, a „Majzl”, így mondja, hogy „Majzl” s jót mosolyog hozzá. — Fiúk! Válasszatok labdát, nehogy a félidőben gyertek pa­naszkodni — Nádas mondja ezt a játékosoknak. — Jó nehéz labdát gyerekek — kiált Szabó — azt meg lehet ren­desen fogni. Hagyjátok, majd én kiválasztom. Ki is választ kettőt, hogy tarta­lék is maradjon. — Fiúk! Már csak néhány pil­lanat van az előmeccsből, figyelje­tek rám — Nádas áll az öltöző kö­zepén és magához inti a csapatot. — Elsőnek Krom­ jött be az öltö­zőbe, ő tehát a kapitány. A csapat­tól azt kérem, hogy úgy küzdjön, mint a csehszlovákok ellen leg­utóbb. Az első perctől kezdve nagy lelkesedéssel belefeküdni. Ha így küzdőtök, megnyerjük a meccset! Szokatlanul korán lőt­tek ki az osztrákok a pályára. Meisl rendszerint az utolsó negyedórában szokta felvo­nultatni csapatát, ezúttal azonban már 4 órakor elindult a csapat az Astoriából és így jó félórát töltött az öltözőben. A vezetők belső izgalmát tréfák leplezik. Mikor az osztrák halfsor összeállítására terelődik a szó, Schwarz dr. a következőket mond­ja: — Mondtam a Hugónak, ha már öt halfot hozott magával, állítsa be egyszerre mind az ötöt. Akkor biztosan nyerünk. Fodor dr. belátogat az öltözőbe és így viccel: — Ha most aláírhatnánk, hogy

Next