Nemzeti Sport, 1933. november (25. évfolyam, 217-237. szám)

1933-11-02 / 217. szám

2 Turaynak vízötvlenye van a jobb térdében, de azért vasárnap a Fradi meccset nem szeretné kihagyni — Saját tudósítónktól — Kedden este a nyolcas villamoson Suttyó mellé kerültünk. Rossz szín­ben volt. Kérdésünkre azonban meg­nyugtat: — Hála Istennek az egészségem­mel nincs hiba. A súlyom most már egy esztendeje tartom egy nívón. Csak a lábammal van baj. — Csak nem komoly? — Most jövök Molnár dr. főorvos úrtól, aki megállapította, hogy a jobb térdemben vízömleny van. Ezért nem is játszom a Phöbus ellen. Azt mond­ta a főorvos úr — b­áj, milyen egy kedves ember —, hogy borogatni kell és vasárnap talán játszhatom már. — Nem akarod kihagyni a Fradi ellen, ugye? — Hát nem szeretném — mondja és leszegzi a fejét a villamos padló­jára. Nagy változások­­küszöbén a Hungária­ ­ Az elkeseredést dacos hit váltja fel, ha a kék-fehérek a vasárnapi derbire gondolnak — Saját tudósítónktól — • Elkeseredett, nagyon elkeseredett volt a hangulat tegnap a Phöbus­­vereség után az MTK-Hungária­­kaszinóban. A hívők szenvedélyes hangon vitatták meg a délután látot­takat s bizony egyikük-másikuk éles hangon adott kifejezést véleményé­nek.— Lehetetlen állapot, hogy a csa­pat öt-hat tagja olyan rossz kondí­cióban van, hogy alig áll a lábán! — Hát szabad a Kalmárt csapatba tenni, amíg ilyen gyenge!? Hát nem látták már Debrecenben, hogy a me­zőny legrosszabb embere volt!? — Maguk nem értik, hogy mi van a csapattal? Hát én majd megmon­dom: addig, amíg az első liga két legrosszabb hátvédje és jobbszélsője játszik, nem érhetünk el jobb ered­ményt! — Maga csak ezt a három játékost mondja? Én tudok még hármat ezeken kívül! Csak úgy röpködnek a fentiekhez hasonló megjegyzések .Mindenki tud valami hibát, mindenkinek fáj vala­mi. Milyen más volt a hangulat va­sárnap a Bocskai-gy­őzelem után! Mennyi bizakodás, mennyi új remény kelt életre. S most tessék: egy újabb vereség s megint oda minden remény, minden bizakodás. Lassan, lassan azért megnyugod­nak a kedélyek. Szóba kerül a derbi is. Csodálatos, amikor erről beszél­nek, mennyire megváltoznak. Vala­hogyan megnőnek, kifeszítik mellü­ket s úgy mondják: — Meg kell mutatni a Ferenc­városnak! „Csak­azértis!” S meg is fogjuk mutatni! Ebben egyek valamennyien. Hogy és milyen csapattal, az őket még most nem érdekli. Ez a vezetőség gondja és baja... S a vezetőség nem is tétlen. Csak­nem mindenki itt van, Lenkey Icát várják s amikor ő is megérkezik, azonnal visszavonulnak az elnöki szo­bába megtárgyalni a lehetőségeket. Hosszú, nagyon hosszú ideig tárgyal­nak. S amikor befejezik a tárgyalást s újra elvegyülnek a hívők között, mindenki kiváncsian érdeklődik. — Mi lesz a Ferencváros ellen? A válasz egyforma: — Nagy változások fognak bekövetkezni. A külföldi pályázók figyelmébe . Lapunk külföldi olvasói is ugyan­úgy résztvehetnek heti tippályáza­­tunkban, mint magyarországi ol­vasóink. Ha van 10 filléres felhasz­nálatlan magyar bélyegük, úgy mellékelhetik azt a tipszelvényhez, h­a azonban nincs, akkor országuk­­beli felhasználatlan bélyeget kell mellékelniük. Mégpedig olyan ér­tékűt, amennyiért az egyszerű na­pokon (nem ünnep után) szokták a Nemzeti Sportot venni, illetve amennyibe ezeken a napokon lapunk kerül. Azaz Csehszlovákiában 1 ké­t, Romániában 5 lett, Jugoszláviában 2 dinár 30 parát. Ausztriában 20 gro­­schent és így tovább­­ kell bé­lyegben mellékelni! Palotás Böske és Nyéky Pista ott álltak a nagy étte­rem előtt. Pista azt hitte, hogy Bandi nagy kocsiján men­nek be a városba, a lány azonban emlékezett Tóni bácsi felszólítására és kedvetlenül intett a fiúnak. — Nincs kedve egy darabig gyalog menni a Duna­­parton? — kérdezte. — Azután majd bejövünk az ország­útra és megállítjuk az autóbuszt, vagy hajóra ülünk. A fiú nagyon felderült erre a szóra. — Hogyne, szí­vesen megy gyalog egy darabig, hiszen olyan szép, tiszta az este. El is indultak a Duna partján, évszázados fák homályában. Egy darabig csendesen nézték a sűrű erdővel borított szigetet és a Duna tükrét, amelyre hosszú ezüst csíkot vetített a látóhatár szélén féltányárral felkelő hold. — Hatalmas szál legények ezek az ausztráliaiak, — mondotta Böske, nyilván csak azért, hogy mondjon vala­mit. Pista túlzott iparkodással helyeselt. — Úgy van. Nagyszerű gyerekek. — A vasárnapi verseny után jövő tavaszig pihenni akarok. Komoly tréningre legalább nem vállalkozom. — Jól teszi. — helyeselt megint a fiú. — Elég volt most már második esztendeje. — Igen, és a jövő hónapban talán kiveszem a szabad­ságomat. Szeretnék elmenni egy kicsit. — Hová? — Először Pakisba, vagy két hétig semmit sem csi­pálm, azután volna egy növénytani kísérletem, amelyet Madagaszkárban kéne lefolytatni, azzal is eltölthetnék vagy két hetet. Hát úgy gondolom ... Hirtelen elhallgatott. Egyszerre úgy érezte, hogy furcsa ez a tervezgetés így egészen külön számlára, ami­kor tulajdonképen a jegyesével beszél. Idegesen, majdnem ingerülten fordult a fiú ellen. — Képzelje, azt mondják, hogy rosszul bánok magá­val. Maga is azt hiszi? Laci jóindulatúan mosolygott. — Nem hiszem. Semmi kifogásom sincs maga ellen. A lányt csodálatosképen az engedékenysége is bosz­szantotta. — De mikor ez nem igaz! —­ kiáltotta mérgesen. — Igenis rosszul bánok magával. Túlságosan türelmetlen, in­gerlékeny vagyok, nem is tudom, miért. Néha kezdem azt hinni, hogy... hogy nem is szeretem magát. A fiú nagyon szomorúan nézett Böskére és csendesen felelt: — Szeret, Bözsike, talán éppen ez a baj. önmagára haragszik a szerelméért, mert nem tart érdemesnek reá. A lányt meglepte, hogy a fiú ilyen világosan kifejezi az ő zavaros érzéseit és elkeseredetten kiáltott: — Nos, hát nincs igazam? Mondja meg maga, de őszintén!­­— Nem tudom, Bözsike — felelte a­ fiú, változatlanul szelíd hangon. — A maga szavára ezt magának kell el­döntenie. Az én véleményem nem jelent semmit. — Azt akarom, hogy akit­ szeretek, az legyen valaki, •— kesergett a lány, — maga pedig nem tud azzá lenni. Valahogyan és­­valamiért mindenki előbb áll a sorba, mint maga, mindenkinek a hangját többet hallani. — Lehetséges, — adta meg magát a fiú. — Az áruházban más lesz csoportfőnök, nem maga. Világbajnokjelölt, atléta létére, még a sportban sincs igazi tekintélye, sokszor ott is háttérbe szorítják. Hogy szeres­sek ilyen embert? — Kérem, Böske, — kezdte a fiú, a lány azonban el­hallgattatta. — A földrengéstani rögeszméivel árt magának leg­többet. Ezekkel a japáni elméletekkel teszi magát nevet­ségessé. Én ... én nem bírom a dilettánsokat. — Remélem, hogy ebben teljesen igaza lesz, — felelte a fiú, váratlanul, rekedt, furcsa hangon. — Miért?! — Mert ha nekem volna igazam, az nagyon szomorú lenne. A leány türelmetlenül vállat vonz. — Nem lehet magával vitatkozni. Makacsul állít va­lamit a szakma legnagyobb, világhírű tekintélyeivel szem­ben, tehát nem lehet igaza. Ez a tudományos realitás. A fiú nem felelt. — Szeretném, ha valami mással foglalkozna, — foly­tatta a leány. — Higgye el, a tudomány ott válik igazán érdekessé, ahol magáról az életről és annak folyamatairól van szó. Nézzen szét nálunk és nézzen szét más élettani intézetekben, meglátja, mennyire lekötik az embert ezek a problémák. Meglátja, milyen szép és nagyszerű minden, amit ezen a téren produkáltunk alig ezer év alatt. Vagy a csillagászat­ az obszervatóriumban egész fantáziáját kiél­hetné. Csak a földrengéstannal ne foglalkozzék tovább. A fiú meglehetős idegesen vállat vonz. — Nem hiszem, hogy rossz úton járok, még magának sem hiszem el. Ne vitatkozzunk tovább. Most már csak azt nem tudom, mi volt a célja ezzel a beszélgetéssel. — Én sem tudom. — idegeskedett a lány. — Tiszta helyzetet akarok teremteni. Mondja, ragaszkodik az el­jegyzésünkhöz? — Távolról sem, — felelte Laci majdnem megbot­­ránkozott hangon. — Csak arra figyelmeztetem, hogy maga szeret engem. A lány nagyot csuklótt, ezzel kifejezésre juttatta, hogy cseppet sem örül ennek a körülménynek. — Azután én is szeretem magát, — folytatta a fiú szárazon, — a helyzet tehát nem egészen egyszerű. Aján­lanék egy megoldást: ne bontsuk fel, de függesszük fel az eljegyzésünket, teszem azt, három hónapra. — Ezalatt nem vagyunk jegyesek? — Nem tudom. Nem beszélünk róla — És három hónap múlva újból határozunk? — Igen, addig pedig nem bántjuk egymást. — Elfogadom. A leány kezét nyújtotta a fiúnak, keményen, erőtel­jesen kezet szorítottak. Hirtelen annyi jóindulattal és ba­rátsággal néztek egymásra, mint már régen nem. — Azt hiszem, kettőnk közül maga viselkedett oko­sabban, — mondta a lány és elpirult. — Nem baj, ez a helyes. Most egyelőre ne bánjuk, mit hoz a jövő. Jó hangulatban értek az első dunai kikötőhöz, amely­be hamarosan befutott egy motoroshajó. Felszálltak és negyed óra múlva már partra léphettek benn a városban, a személyszállító hajók kikötőjében. (Folytatjuk.) ShocI I ■ II I I IMMIII ■!!■■■■■ Az „örök derbi" vezeti be eheti tipversenyünk szelvényét Eheti tipversenyünk szelvényén az „örök derbi” nyitja meg a mér­kőzések sorát. A két további I. li­gamérkőzés, a II. ligából a Sorok­sár—Szürketaxi, a BLASz I. osz­tályából a III. ker. TVE—BEAC és a Kelenföldi FC—Csepeli MOVE találkozás, vidékről pedig a három Szent Korona-Kupa mérkő­zés szerepel még a szelvényen. Bm­infimirák­ sP°rt­ és dísztárgyak DIUimiyUldR, részpolyárban résztétre is BMUR műöntőnél, VIII, Romanelli u. 32 ki. A verseny egyéb feltételei a már közöltek. amelyen a külföldi műsort az an­gol ligabeli Derby County—Leices­ter City mérkőzés képviseli, ami Derbyben kerül­­ eldöntésre. Ezen a héten újra hét díjat osz­tunk ki a győztesek között, össze­sen 55 pengő értékben, a következő elosztás szerint:­­I. díj: 20 pengő. II. díj: 10 pen­gő. III—VII. díj: egyenkint 5 pen­gő. A díjakat készpénzben adjuk Tizenkét figyelmeztetés a tipesők részére­ ­. A tipverseny minden héten újra kezdődik. Tipszelvényünk mindig csütörtöki számunkban jelenik meg. 2. Minden tipszelvényhez 10 fil­léres, felhasználatlan bélyeget kell mellékelni. Ez a nevezési d­íj. Enél­­kül érvénytelen a pályázat. 3. Mindenki annyi szelvénnyel pályázhat, ahánnyal módjában áll, de a szelvényekhez mellékelni kell annyiszor 10 fillér értékű felhasz­nálatlan bélyeget, ahány szelvény van. 4. Minden szelvényt önállóan bírálunk el és minden tipelőnek a legjobb szelvénye vesz részt a versenyben. 5­. A szelvények a bélyeggel együtt csak borítékban küldhetők be. A borítékra feltűnően rá kell írni: „Tippályázat". A borítékokat postán a következő címre kell kül­deni: „Nemzeti Sport“. Budapest 02. Postafiók 24. 7. A borítékokat szerkesztősé­günk pályázatgyű­jtő ládájába is be lehet dobni, Rózsa-ucca 111. 8. A pályázatoknak mindenkor szombat délig kell beérkezniük a szerkesztőségbe. Az elkésett pályá­zatokat nem fogadjuk el. 9. A tipelésnél a félidők beírása felesleges. 10. A tipverseny eredményét mindig a keddi számunkban hir­detjük ki. 11. Azonos számú találattal bíró szelvények között az elsőséget a következő módon állapítjuk meg: a) Több telitalálat. — b) Hiba­arány szám. (Ha A) csapat győ­zelmét tipelte a pályázó és B) csapat győzött, ez teljes hiba; ha döntetlent tipelt és az egyik csapat győzött, vagy fordítva, ez félhiba.) — c) A tíz mérkőzés ösz­­szesített gólarányának pontosabb megközelítése. — Előre nem látott esetekre szerkesztőségünk fenn­tartja a döntés jogát. 12.­­ A pályázók a szelvény be­küldésével alávetik magukat a pályázati feltételeknek. Újpest nehezen mele­gedett be a wekerletelepiek ellen Újpest—WSC 7:3 (3:2). Megyeri­ út,. Barátságos. Bíró: Tóth. Újpest: Sziklai — Sátori, Kővágó — Szalai, Szücs, Seres — Tamássy, Pusztai, Avar, Jávor, P. Szabó. WSC: Tarczafalvy — Horváth, Csesznák — Babocsay, ősz, Kántor — Szathmáry, Szőke, Tóth, Czumpft, Csapó. A wekerletelepiek meglepő jól kezdenek: a 6. percben Babocsay szép lövéssel megszerzi a vezetést a WSC-nek, 0:1. P. Szabó azonban egyéni játék után egyenlít. 1:1 A WSC erősen ostromol és Csapó révén az amatőrök másodszor is megszer­zik a vezetést. 1:2. Újpest ismét egyenlít: I­. Szabó—Jávor összjáték után az utóbbi eredményes. 2:2. A félidő végén Avar végre* 1 vezetéshez juttatja az újpestieket. 3:2. Fordulás után a profik így állanak fel: Sziklai — Kővágó, Dudás — Borsányi, Szekeres, Sáros — Pusztai, Avar, Jávor, Kiss G., Déri. A WSC- nél Szőkét Rajna váltja fel, a kapu­ba pedig az újpesti Hóri kerül. A félidő elején a WSC még tartja ma­gát, sőt Rajna egyenlít is. 3:3. Ez után azonban már csak ritkán lehet látni az amatőröktől szép akciókat. A 14. percben Kiss egyedül beviszi a hálóba a labdát. 4:3. A 15. percben Szekeres helyére próbajátékos áll be, de rövid öt percnyi játék után le is küldik. A 25. percben Jávor, a 30. percben Avar rúg gólt. Az utolsó dugót a 37. percben Jávor szerzi. Fényképkirakatunkba (Teréz-körút és Pochwaniczky­ utca sarok, posta­épület) a tegnapi napon 3 drb új fel­vételt állítottunk ki. 1. A Ferencvá­ros—Somogy bajnoki mérkőzésről. A második gól. 2. U. o. Takács táma­dást indít. 3. A Phöbus—Hungária bajnoki mérkőzésről. Szabó elfogja a labdát Sólyom elől. A Soroksár pénteken nem tart tré­ninget. Ehelyett az összes játékosok fürdőibe mennek. A csapatban válto­zás nem lesz, tehát az utóbbi időben győzelmesen szereplő tizenegy lép a pályára. A csapat a következő: Pécsi — Vadász, Schmidt — Elblinger, Szolár, Horczer — Kelemen, Zimonyi, Horváth, Mátéffy, Szeder. Molnár SzFC sérült, vasárnapi já­téka bizonytalan. Helyére Sárközi a kiszemelt, míg Muráth a csatársorba megy. A jobbhall Riesz lesz. Csütörtök, 1933 november 2. A Nemzeti Sport t­pversenye 1933 november 2. Ferencv.—Hungária i t , • . Ilii kér.—Bocskai Újpest—Budai 11 # . « « a . Soroksár—Sztaxi «,•••. III. TVE—BEAC s a s . • . KFC—Cs. MOVE ..„is. Közép—Nyugat . i i , ■ . . Kelet—Dnyugat Észak—Dél . . . ; a • ■ . Derby C.—Leicester C. t » , . Név: Cím: ... i ..... . Csak szombat délig a szer­kesztőségbe beérkező és hasz­nálatlan 10 filléres posta­bélyeggel ellátott szelvénye­ket veszünk figyelembe. A MAFC-SzFC mérkőzés botránya a szö­vetség előtt — Saját tudósítónktól — Kedden a késő éjjeli órákig tár­gyalta a BLASz II. számú intéző­­bizottsága a MAFC—SzFC mérkőzés ismeretes incidensét. Megjelent az 521. számú rendőr­­őrmester is, aki kijelentette, hogy Óbert el akart szaladni előle. Ezt egyébként kint a folyosón is szemébe mondta a játékosnak: — Maga el akart futni előlem. Nagy pálfordulást csinált Gébert, bíró is: lényegesen módosított a je­lentésében foglaltakat. Az ügy egyébként — mivel BLASz­­tanácstag is szerepel benne — az el­nökség elé kerül. Óbert (Hevesi?) igazolásának az ügyével egyébként hétfőn fog foglal­kozni az országos IB. Károlyit fegyelmi ok­ok miatt nem szerepelteti a Bak TK, helyette Hoff­­maann marad bent a csapatban. Bu­­datétény ellen így fest a csapat: Enyedi — Sárkány, Hoffmann — Jerabek, Lusztig, Kolontár — Knya­­zovitzky, Bursi, Udvaros, Kuti II., Satek.

Next