Nemzeti Sport, 1934. március (26. évfolyam, 42-63. szám)

1934-03-01 / 42. szám

4 Csambol és Rada párharca a fiatal­ság győzelmével végződött Prága legfőbb csatára a belga Braine A Slavia és Sparta párharca most is a csehszlovák bajnokság — Saját tudósítónktól — Prága, február 26. A harmadik ta­vaszi forduló csak egy meglepetést ho­zott. A II. ligából felkerült Csehie Kar­im­ Pilsenben, tehát otthonában megver­te 5:3-ra azt a Vik­tóriát, amely tavaly még komolyan ve­szélyeztette a Sparta és Slavia évtizedes vezető helyét, most pedig kiesési gondokkal küzd. Érdekes összehasonlításra nyúj­tott alkalmat a Slavia—Zsidenice mérkőzés. A brünni csapatban ját­szott Kada, minden idők legna­gyobb csehszlovák középfedezete, aki öreg napjaira a fiatal Zside­nice színeiben játszik. Vele szem­ben Csambal volt a centerhall, Kada utóda a csehszlovák váloga­tott csapat tengelyében. A fiatal­ság győzött­ Csambal, az elegáns labdaművész mindenben felülmúlta ellenlábasát. Igaz, hogy abban a környezetben — Pjanicska, Zseni­­sek, Krcsil, Sobotky, Kopecky, Pucs, Swoboda — könnyebb volt csillogni, mint a vidéki együttes­ben. A Spartának a Náchod fölött aratott 5:0-ás győzelme Braine­­nek, a kiváló belga centernek egyéni teljesítménye volt. Négy gólt rúgott egymaga. Kitűnő se­gítőtársa volt Nejedly és Kalo­­csay. Svec, az új kapus, nem ka­pott ugyan gólt, de komolyabb csatársorokkal szemben aligha fogja megismételni ezt az ered­ményt. Kladno, a vidéki bányaváros csapata , erősen tartja a harmadik helyét. Míg a Viktória Zsiskov az utolsó előtti helyen kuksol. Pedig ennek a klubnak vezetősége vitte ki Prágában, hogy négy csapat játszik a Középeurópai Kupáért. De hol van most a csapat a negye­dik helytől?! A tabella állása a következő: slavia 12 9 1 2 39:18 19 Sparta 12 7 3 2 41:19 17 Kladno 12 6 2 4 28:22 14 TFK 12 4 4 4 20:19 12 Bohemians 12 4 4 4 25:35 12 Csehie K. 12 4 3 5 22:40 11 Viktória P. 12 5 0 7 23:24 10 Náchod 12 4 2 6 23:31 10 Viktória Zs. 12 4 1 7 23 :27 9 Zsidenice 12 3 1 4 22:31 7 Moldvay. Hármas holtverseny Délnyugaton Három pécsi egylet vívja harcát az elsőségért — Saját tudósítónktól — Pécs futballja nagy­szerű tavaszi forduló elé tekint. Már az ősz folyamán is idegekre menő ádáz küzdelem folyt a három pécsi vezetőegyesület, a PVSK, a PEAC és a DVAC között, a most vasár­nap lezajlott derbi, a PVSK— DVAC után pedig úgy látszik ta­vaszra még élesebb lesz a harc. Délnyugaton hosszú évek óta a PVSK volt a legjobb csapat és a bajnoki cím minden évben a pécsi vasutasok tarsolyába vándo­rolt. Hiába szorongatták évközben riválisai, év végén mindig a vas­­sutasszínek maradtak az élen. Az ősz folyamán azonban úgy lát­szott, mintha a PVSK dicsőségé­nek egy időre végeszakadna. A vasutasok három vereséget is el­szenvedtek és végül is a harmadik helyen kötöttek ki, az élre pedig a pécsújhelyi csapat, a DVAC került, amely egy ponttal előzte meg az egyetemistákat, a PEAC-ot. A tél folyamán a PEAC egy óvás következtében újabb pontot vesztett és így a DVAC előnye kettőre szaporodott. Ilyen előzmények után érthe­tően nagy érdeklődés várta a PVSK—DVAC találkozót, amely­hez mind a két csapatnak nagy érdekei fűződtek. A DVAC tudta, hogy ha győz, akkor végleg lerázza nyakáról egyik legveszélyesebb ellenfelét, a vasutasok pedig tisz­tában voltak azzal, hogy ha itt vesztenek, akkor kiesnek az első­ségért folyó harcból. Nem csoda tehát, hogy a mérkőzésnek február 25. és a nyirkos idő ellenére is két­ezer nézője volt. És a meccs a vasutasoknak ho­zott sikert, ami azt jelenti, hogy az élen hármas holtverseny alakult ki és a sorrendet csak a gólazá­ Minden gól fontos tehát az el­következő mérkőzéseken ! Mind a három csapat körében erősen bizakodó a hangulat. Külö­nösen az egyetemistáknál, akik biztosra veszik, hogy az MLSz fellebbviteli bizottsága visszaál­lítja a PETC elleni mérkőzésük 2:0-ás eredményét, ami egy pont előnyt jelentene részükre. Ez a kiélezett rivalizálás talán feléleszti ismét a pécsi közönség nagy futballszeretetét és remélhe­tőleg hosszú évek után ismét meg­telnek a pécsi sporttelepek és Pécs bebizonyítja, hogy ha a profifutball meg is halt, a város sportja azért él, sőt virágzik! nyok határozzák meg. A bajnoki táblázat ugyanis a pécsi csoportban most így fest: 1. DVAC 12 8 2 2 41:12 18 2. PEAC 12 8 2 2 32:11 18 3. PVSK 12 9 2 3 37:17 18 4. PAC 12 6 3 3 31:23 15 5. TSE 12 6 3 3 24:19 15 6. NSE 12 5 3 4 20:21 13 7. DPAC 12 4 4 4 18:23 12 8. PETC 12 3 4 5 22:27 10 9. KSE 12 2 4 6 19:34 8 10. PSC 12 3 2 7 17:33 8 11. LSE 12 1 4 7 15:30 6 12. MTE 12­­ 3 9 8:34 3 sebes tegnap este magas lázzal ágynak dőlt. Nem valószínű, hogy vasár­napig rendbejöjjön. A Hungária máris készenlétbe helyezte Ger­gelyt és Magyart a Nemzeti elleni játékra. Gergely és Ma­gyar közül Sebes helyettesítésére Gergelynek van nagyobb esélye. SZEGED FC SZOMBATON REGGEL AUTÓBUSZON utazik Miskolcra a vasárnapi Atti­la mérkőzésire. A szegedi csapat Lillafüreden fog megszállni és onnan is jön be a mérkőzésre. Az autóbuszra 10 pengőért még né­hány civilt is felvesz a Szeged FC. m*em*K*t m 188M Csütörtök, 1934 március 1- Edifimérkőzés és hely­­árleszállítás Miskolcon: Attila -DVTK 4:2 (2:2) — Telefonjelentésünk — Miskolc, február 28. A népkerti pályán ma délután a DVTK csapatát látta vendégül az Attila. Az eredmény 4:2 (2:2) s meg kell jegyeznünk, hogy a DVTK a profik egyenrangú el­lenfele volt, így álltak fel a csa­patok: Attila, Hidasi — Bán, Szemző — Miskolci, Buzássy, Virág — Bohus, Bakk, Seper, Mester, Or­mos. DVTK: Raskó — Gottre, Du­dás — Krajnyák, Mikula, Rácz II. — Po­nyi, Koisch, Szaniszló, Kádár, Rácz I. A gólok sorát Seper nyitotta meg, Szaniszló egyenlít, majd ugyanez megismétlődik. A máso­dik félidőben Mester 11-esből juttatja vezetéshez az Attilát, majd Bohus gólja a végered­ményt jelenti. A két kapus szere­pelt a legjobban, különösen a DVTK új kapusa, Raskó aratott sikert. Az Attilának nagyon fel kell javulnia vasárnapig, ha győzni akar Szeged ellen­­... Valószínűleg a fenti Attila­­együttes áll ki vasárnap, termé­szetesen Szemző helyén az edzés­re szabadságot kapott Sziklaival. Ha Magyar valami feltűnően gyors formaváltozáson megy át, esetleg ő is helyet kap a csapat­ban. Az Attila leszállította a helyárakat, vasárnap az ülőhely 1,70, az állóhely pedig 90 fillér.­ ­. Belgrád telefonon csapatot kért vasárnapra a­ profiszövetségtől, az este. A BRSK szeretne magyar csapattal játszani. — Sajnos, vasárnap mindenki bajnokit játszik —­ szólt a válasz. Akkor nem lehetne azt meg­csinálni, hogy Szófiából hazafelé jövet a magyar válogatott játszók Belgrádban? — Ezzel a kéréssel forduljanak Nádas kapitányhoz — hangzott az újabb válasz. van már dolga a len­t iminens... — Saját tudósítónktól — A profiszövetség fegyelmi bi­zottsága tegnap este hosszú ülést tartott. ítéletek: Szilágyi, a Ph­öbus—Kispest mérkőzésen kiállított Phöbus­­hátvéd ellen beszüntették az el­járást. A Vác—Nagytétény mérkőzésen kiállított Breuert (Vác) 5 pengőre büntették. Frohlik (Nagytétény) ellen beszüntették az eljárást. A meccs után támadt ,a nronstrem­­verekedés ügyében jövő héten lesz ítélet. (A rossz nyelvek szerint az ügyet szívesen áttennék az atlé­tikai szövetséghez, tekintve, hogy a botrány a salakpályán zajlott le.) Pollák Vasas-játékost 10 pen­gőre büntették. A Szeged kontra Klug bíró ügy nem került sorra. Barátságosan intézték el. Somogyi, a Szeged játékosa jövő héten kerül sorra a debreceni őszi csinos kis kiszólás miatt. Belső bajok a Bak TK-ban. Ezt mutatja az a körülmény, hogy a csa­pat vasárnap csak kilenc emberre­ tudott kiállni. — Valóban fennállnak a bajok­­ — mondotta Gaszter intéző —, de ismerve a vezetőség áldozat­­készségét, reméljük, hogy ismét helyreáll a rend. A vasárnapi meccs­ről távol maradó Gedait, Hajdút, Aratót és Udvarost házi fegyelmi elé állítjuk. Könnyű magyarosítás. Miskolcon magyar nevet kerestek az új szerze­ménynek, Bakknak, így lett belőle — Bak. Elutasították a Budai „ti”-nek a Phöbus elleni óvását (Polgárnak ak­ció közben való visszajövetele...) Leegyszerűsített, nyu­godt, gyors, modern és észszerű, új és tökéletes Telekit ismerhe­ssink meg! — mondja Faragó Lóra, aki szerint már megvan a világbajno­oki csapat jobbszárnya és centere Ami nem sikerült Orthnak és amit Jánossy keresztülvitt — Saját tudósítónktól — Futballkörökben mostanában minden beszélgetés, minden kriti­ka vége a világbajnokságokra, az arra való előkészületekre lyukad ki. A sportasztalnál, a klubokban, a pályákon mind élénkebb viták kerekednek. Hogy lesz, hogyan kell csinálni? Faragó Lóráról mindenki tudja és róla mindenki elismeri, hogy ért a futballhoz. Nem csak elméleti, de egészségesen gyakor­lati ember is. Vasárnap nagy ve­reséget szenvedett csapata a Bocs­kaitól, de mégis sugárzó arccal je­lent meg mindenütt. Nem szontyo­­lodott el a hét gól miatt, hanem szinte örült a debreceni vasárnap délutánnak. Miért? ő maga mond­ja: — Olyan dzsungel volt itt még nemrég, olyan kavarodás a prob­léma körül, hogy ki is hát a leg­igazibb, legmegfelelőbb magyar center. Ez a köd, ez a homály azt hiszem eloszlott. Olyat láttam Debrecenben, olyat tapasztaltam a saját csapa­tom bőrén, hogy ujjongtam. Mert amikor Teleki játékát néztem és élveztem, dörzsöltem a kezem és örvendtem. Elfelejtettem, hogy én vagyok a csapatommal a szenvedő fél. Leegyszerűsödött a játéka Telekinek, hosszú labdákat vág azonnal a szélre és keményen belemegy min­den akcióba. Íme, mondom magam­ban, itt a magyar válogatott csa­pat centere. Egy gonddal kevesebb a világbajnokságra. — De hozzánött Telekihez Vin­­cze is — folytatja Faragó.. — Bombalövésekkel és óriási munka­bírással tűnt fel. Markos! Nem ismertem rá. Minden szélességét levetette, nagyszerű beadásai vannak, ők is első számú jelöltjei a világbajnoki együttesnek. Hát azért örültem én Debrecenben, illetve csak egyik szememmel, mert a másikk­al sír­tam bizony. De most mindennél fontosabb a világbajnokság és az arra való felkészülés. — Szóval, a válogatottnak há­rom tagja? — Teleki, Vincze, Markos! — vágja rá Lója. — Nem is kell nekik azt a vasárnapi formát ki­játszani. Ha csak a hetvenöt százalé­kát tudják nyújtani, már elég. Gondolják meg! Mély, sáros ta­lajon játszottunk, ami nem is volt ezelőtt kenyere a Bocskainak. — Mit gondol tehát Lója a leg­fontosabbnak a világbajnoki elő­készületekre? Faragó szétrántja karjait és így folytatja: — Hát ezt, amit a Bocskainál tapasztaltam. Az edzők vegyék munkába a játékosokat és úgy ké­szítsék elő őket, hogy azok a leg­jobb tudásuk magaslatára érjenek fel. Nézze csak — hajol felém bi­zalmasan — ami nem sikerült Orth Gyurinak hatalmi szóval a Bocskainál, azt Jánossy „haver”­­alapon megcsinálta. Szép szóval. Teleki ma a legtökéletsebb modern centerjátékot csi­nálja. — A világbajnoki csapatot ho­gyan képzeli? — Erről még nem lehet ma be­szélni. Hol vagyunk mé­g attól?! Egyelőre minden számbajövő já­tékosunkat egészségessé kell ten­nünk. Azután vigyázni, hogy a formák fokozatosan fejlődjenek a nagy dátumig. Mindez az edzők dolga. Hagyják őket dolgozni legjobb tudásuk szerint. Akkor nem lesz hiba. De semmi heti vagy kétheti összeszoktató edzés! Erre semmi szükség sincsen. Majd a bajnokság befejeztével erre is rendelkezésre áll a gárda két hé­ten keresztül. Á. 3. A REAC-ot üldözi a balszerencse. Újabban Benedek István, országos válogatott kapusa balkezének gyű­rűs ujját törte, úgy hogy hosszabb ideig nélkülözni kénytelenek őt a szegedi egyetemisták. „Nemzeti Sporttal ébredek.” Budapest. Levelének hangját kö­­szönjük, a benne foglalt észrevéte­lekért pedig külön is hálásak va­gyunk Önnek. A hétfői számból leg­utóbb csak technikai akadályok miatt maradt ki néhány futball­­tabella, de az elmaradottakat keddi számunkban már pótoltuk is. Igaza vall abban, hogy a táblázatok átte­kinthetőbb, jellemzőbb képét adják az egyes osztályok, csoportok küz­delmeinek, mintha bármi más for­mában — de tabella nélkül — akar­nánk írni róluk. Kérjük, hogy la­punk tartalmát illető észrevételeit a jövőben is juttassa el hozzánk, mert olvasóink kritikáját mindig köszö­nettel fogadjuk, még ha­­ rosszat is írnak rólunk. Mi a közönségnek írunk s így csak természetes, ha ér­dekel bennünket, hogyan vélekednek lapunkról maguk az olvasók. Üdvöz­let, Tii­ versenyző. Téved. Breuer Béla, multheti t­p verseny link győztese, egyet sem talált telibe a szokatlan eredmé­nyek (7:1­, 7:1, 6:3) közül, Breuer na­gyon érdekesen tipel­t. Abból indult ki, hogy a győzelmek leggyakoribb aránya a 3:1, a döntetleneké pedig az 1:1. Min­den tipjét így alakította tehát. És minthogy a vasárnapi forduló véletle­nül a 3:1-es eredmények napja volt, itt telitalálata sikerült. Egyébként Breuer szelvénye így festett: Ferencváros— Attila 3:1. Hungária—Somogy 3:1. Ú­j­­pest—Szeged 3:1. Phöbus—Kispest 1:1. Bocskai—Budai „11“ 3:1. III.­­tér.— Nemzeti 1:1. Budafok—Erzsébet 1:3. Tö­­rekvés—MÁVAG 3:1. HTVK-SzAK 1:3. Libertás—Rapid 1:3. — Persze nem min­den fordulón győz az ilyen „falmell­éki“ szelvény. „Hálás leszek.” A Ferencvárosi Pálya Rt. részvénye ügyében fordul­jon Mester Györgyhöz, az üllői úti pálya irodavezetőjéhez, akitől részle­tes és pontos felvilágosítást fog kapni. Sólyom. Megnyerte a 10 pengőt, mert Hevese nem indult még marathoni ver­senyben. G. B. Budapest. A MAC-tól a követ­kező felvilágosítást kaptuk: A MAC-jelvény védett jelvény ugyan, de nem lehet megakadályozni, hogy kereskedők ne árulják, s így bárki meg ne szerez­hesse. A megvásárolt jelvény esetleg jogtalan viselőjével szemben pedig szankció alkalmazására nincs mód. A MAC 05. koszorús (jubiláns) jelvényét azonban csak a klub irodája útján lehet beszerezni, a jelvények számozottak, s így ilyen koszorús jelvény kiadását a klub szigorúan ellenőrizheti , s ellen­őrzi is. ,,Érdeklődő.“ Hoffmann a Ferencvá­rosban professzionista játékos. A múlt év­ októberében szerződtették.

Next