Nemzeti Sport, 1934. május (26. évfolyam, 85-105. szám)
1934-05-01 / 85. szám
Kedd, cs.4 k.Sius T. Salgó Imre, a bt alelitöke elsőnek jön haza Prágánál. Mit mondott Konrad csami Sárosi játókal láttin „Egy pillanatig sem vett szó arról, hogy a magyar csapat vesztesként hagyja el a pályát" „Csak Reményt kellene kicserélni" Mattea bíró túl feltűnően figyelmeztette kétszer is Toldit . Saját tudósítónktól — Válogatott csapatunk csak éjfél előtt érkezett haza, de a meccs egyik szemtanúja, Salgó Imre, a BT alelnöke már tegnap reggel megjött Prágából. Ő ugyanis rögtön a meccs után vonatra ült s egész éjjel utazva elsőnek érkezett haza. Nyomban a hivatalába sietett, de délután készséggel állt rendelkezésünkre . (— Melyik csapat nyerhette volna meg inkább a mérkőzést, melyik állt közelebb a győzelemhez — ez az első kérdésünk.) — Mind a két félidőben nekünk állt a meccs. Az egész mérkőzés alatt egy pillanatig sem lehetett ■Min MIMIIIIIBI'IliiIlin.... I IHIIIHI mi mi Sportemberek csat sportembernél vásároljanak KdUftCS Butorcsarnok hálók, ebédlők, úriszobák, kombinált bútorok, SBIBl'jfölti legi°bb konyha- ESÜ I tyiZS minőségben, igen kedvező fizetési feltételek a legolcsóbb árak mellett Ü£liiíi **! A Mária-u. sarok .Gyárté Jen : UlOlklflss VII. Anga -utca 23. szám TELEFON: Üzlet 44—6—63,üzemte.cp 96--1—84 Aláírási év 1892. Sportbarátaimnak küön engedményt nyújtok. Szeider Sándor a cég vezetője szó arról, hogy a magyar csapat vesztesként hagyja el a pályát. Az első félidő elején egészen váratlanul kaptuk a gólt. Ezt a gólt például a második félidőben Sternberg—Bíró pár nem vette volna be. Az első tizenöt percben a két hátvédünk és Palotás ugyanis erősen ingadozott. És megvallom, különösen Palotástól féltem, de később annyira belejött, hogy védelemben és támadásban is megállta a helyét. (— És a hátvédek? Folyton a hátvédek miatt panaszkodunk mostanában ...) — A második félidőben Sternberg és Biró ellen nem lehetett kifogást találni. Mondhatom, ha így játszanak majd a világbajnokságon is, akkor nem lesz baj velük. Szerény véleményem szerint Sternberg a játék elején például azért mozgott rosszul, mert szokatlan lehetett neki a jobboldal. Újpest a magyar futball érdekében megtehetné azt, hogy Sternberget a hátralevő mérkőzéseken jobboldalt játszassa. A Futónak ugyanis mindegy, hogy melyik oldalon játszik, hiszen ő például még a baloldalon volt már válogatott. (— A látottak alapján a világbajnokságra kit kellene kicserélni?) — Csak Kemény volt az, aki kevésbé tetszett. Szomorú dolog ez. Három évvel ezelőtt azon vitatkoztunk, hogy Titkos vagy Kohut, vagy P. Szabó ... Most mind a három elkelne. Azt hiszem P. Szabót komolyan kombinációba kell venni. Mit mondjak még? A Nemzeti Sport tudósítása annyira jó volt, hogy a meccsről sok mondanivaló már nincs. Hádáról még nem beszéltem. Egészen jó volt. Az utolsó percekben pedig egyenesen remekelt.— Hogyan viselkedett a közönség?) — Objektív volt. Sárosiéknak sokat tapsolt, örültek a döntetlennek. Csak a Slavia-pártiak hangoztatták, hogy ha a teljes Slavia játszik, akkor más az eredmény. Ilyen elfogultságot azonban néha nálunk is észlelhetni. (— Ha ez a meccs Budapesten lett volna ...) — ... akkor biztosan megnyerjük. (— Halljunk valamit a bíráskodásról. Egy jó szakvéleményt.) — Az obligát hibák most is megvoltak. Néhány lesállást elnézett Mattea, néhányat túlhamar megítélt... Az előnyszabályt Mattea néha nem alkalmazta, de az igaz, hogy ezzel mind a két csapatot egyformán sújtotta. Csinált azonban nagyobb hibákat is. Az első félidőben Toldit egyik faultjánál feltűnő módon figyelmeztette. A túlsó oldalról szaladt át gesztikulálva. A közönségnél ez olaj a tűzre. Toldi pár percre el is vesztette a kedvét. Majd a II. félidőben, amikor Kemény szabályos lefutását les címén megakasztotta s Toldi efelett csodálkozásának adott kifejezést, akkor Mattea bíró odahívatta Sternberget s szólt neki, hogy Toldi ne bírálja ilyen modorban az ő bíráskodását. Ez sem volt helyes. (— Mit végzett Prágában, mint a BT alelnöke? — Kenyeres Árpád és Fodor dr. ajánló soraival mentem fel. Rendkívül kedvesen fogadtak. Mind Petru főtitkár, mind Glücklich dr. a Sparta és Valausek a Slavia részéről. Minden irányban rendelkezésemre álltak. Vasárnap reggel az ottani BT szokásos havi konferenciáját tartotta s utána Krist bíró elmondta nekem, hogy az ő bírótest ihletük mindenkép segítségünkre lesz, hogy a magyar bírók a jövőben jobban szóhoz jussanak. A Középeurópa Kupa-mérkőzéseken már nagyobb szerepet kapnak majd a bíráink. Egyébként jól vannak informálva. Petru nagyon dicsérte egyik-másik bírónkat s ismeri az újakat is, mert emlegette Kertzka és Gombos nevét. Szerdán egyébként az utamról beszámolok a BT-ben s azután az MLSz segítségét kérjük már s nem lesz többé már panasz amiatt, hogy a magyar bírók nem jutnak megfelelően szóhoz külföldön is. Termesztésen más irányban is folytatunk majd ilyen barátságos beszélgetéseket. (— Találkozott ismerősökkel Prágában?) — Hogyne. Ott ült a közelünkben Konrád Csámi a feleségével, aztán Szedlacsikkal is beszéltem. (•— Mit mondott Konrád Sárosiról?) — Nagyon tetszett neki Sárosi a unlogimimus ki kell menni s aki ennek az ellenkezőjét állítja, azt joggal érheti az oktalan pesszimizmus vádja. Elsősorban a prágai játék az, melyből következtetéseket lehet és kell levonnunk arranézve, hogy állunk a játéknívóval. Minden mástól függetlenül meg kell állapítani, hogy a csehszlovák csapattal döntetlent elérni Prágában olyan teljesítmény, mely bizakodó reményt ébreszthet fel mindenkiben. Prágában a magyar csapat még csak egyszer verte meg a csehszlovák válogatottat. S ha ennek a mostani prágai döntetlennek akísérő körülményeit nézzük, látjuk, hogy a magyar csapat végig fölényben volt. Olyan döntetlen volt ez, melynek végeredményben a csehszlovákok örülhetnek s ez annál örvendettebb ránk nézve A meccs folyamán számtalanszor csak a szerencse őrizte meg a prágai kaput a góltól. Jele annak, hogy a magyar csapat vasárnap hadilábon állt a szerencsével. Nem „jött ki” minden. De a mérkőzés képe megnyugtató bizonyságot nyújt arra, hogy tudunk s azok a lehetőségek, melyek vitán felül benne vannak a magyar csapatban, a kibontakozáshoz állnak közel. Ha egy Prágában elért döntetlennél balszerencséről kell beszélni, az szerfölött biztató jel. Ha a szakértő ridegségével nézve a játékosok teljesítményét, nem dicsérhetjük őket feltétel nélkül. De a feltétlenül biztató jelenségeket észre kell venni. Az meg aztán a legvétkesebb sötétenlátás lenne, ha valaki a bolgárok ellen kiálló, „egyenlő erejű” válogatottnak becézett, de valójában pillanatnyilag második garnitúrának számító csapat játékából vonja le azt a következtetést, hogy nem szabad kimenni a világbajnokságra. Le kell szögezni, hogy a világbajnokságnak nincs favoritja és egyik ország sem mehet biztosra. Sok egyforma esélyű nemzet találkozik majd ott s Magyarország feltétlenül közte van az egyforma esélyűeknek. Nem jelenti ez, azt, hogy a lehető legrózsásabbak a világbajnoki kilátásaink, de további gondos, lelkiismeretes előkészítő munka, csiszolás után feltétlenül meg lesznek a jó szereplés előfeltételei. Biztosra nem lehet menni, mert ha a futball nem lenne „dicsőségesen bizonytalan”, akkor a futball nem lenne az a változatos, izgalmas játék, aminek most legnagyobb népszerűségét köszönheti. matnittrtgs játéka. Kifejtette, hogy nagy véleménnyel van róla, de megjegyezte azt, hogy ha Sárosi egy gondolattal gyorsabb lenne ... (—... szóval ugyanazt a hibát látta, amely hiba nála, a nagy Csaminál sokszorozva volt meg.) — Így van. (— Hát az öreg Planicska?) — Még mindig tud. Neki sokkal több dolga volt, mint Hádának, mert — mondhatom — amíg a csehszlovák kapu ellen 18—20 komoly támadást vezetett a magyar csapat, addig Háda kapuja ellen csak 5—6 ilyen komoly támadás jutott. (— Mi volt Sternberg és Pécs között?)— Meccs után Sternberg éppen az én fürdőszobámban fürdött és mutatta a nyomokat. Ő mondta, hogy Pócs beugrása szándékos volt s hozzátette, hogy ő nem az a játékos, aki ilyesmit nem ad vissza. „Visszaadtam■ az első alkalommal”, mondta. Ezzel az ügy elintézést is nyert.* Búcsúzunk. Salgó Imre még hozzáteszi: — Ha az első félidő végén nem kapjuk az a szerencsétlen gólt s ha így l:l-el fordulunk, akkor szünet után egészen más lett volna az eredmény. Sokkal jobb ... B. M. B. Május elsejét csak két csapatunk használja ki Újpest Pozsonyban, a Nemzeti Karlsbadban játszik ma — Saját tudósítónktól — Május elsejét külföldön több országban érdekes mérkőzések tarkítják, így például Bécsben bajnoki meccseket is játszanak. A mi részünkről csak két magyar csapat áll ki, mindkettő túrameccset vív. Újpestnél már szokásba ment át az, hogy a csapat május elsején Pozsonyban a Bratislava ellen játszik, így lesz ez ma is. Ugyanakkor a Nemzeti kladnói szép sikere után tovább utazva ma Karlsbadban játszik. Lett volna még egy harmadik mérkőzés is, ezt a Budai „11” akarta játszani, de mint ismeretes, az OTT ezt nem engedélyezte. MA REGGEL UTAZIK AZ ÚJPEST A DÉLUTÁNI MÉRKŐZÉSRE Vasárnap a késő esti órákban informálódtak az Újpest vezetői a válogatott játékosok állapotáról. Számítanak a Prágában megsérült Sternbergre is, de az sem baj, ha ma nem vállalja a játékot, mert jó formában levő tartalék, Kiss Gábor áll rendelkezésre. A túracsapatot összeállították. . Egyetlen újság benne, hogy az utolsó bajnoki mérkőzésen és a bolgárok ellen játszott Tamássy helyére Pusztai kerül. Azaz: Hóri — Futó: Sternberg (Kis) — Seres, Szűcs, Szalay — Pusztai, Jávor, Avar, Kocsis, P. Szabó. A tizenkét játékos közül Sternberg, Hóri és Futó már tegnap délután megérkezett Pozsonyba — Prágából, a többiek ma reggel 7 órakor indulnak a Nyugatiról Langfelder és Tóth vezetésével. !" ———a/ Tekintve, hogy bolgárok voltak az ellenfelek, a nézőtér kertészviccektől hemzsegett. Ilyeneket hallottunk: — Hajrá, kelkáposzta! — Ne figyelmeztesse, bíró! Falra hányt borsó! És ehhez hasonlók. Aki többre kíváncsi, az írjon ki egy pályázatot. Cseh önző Egy hölgynek magyarázta a lovagja a futballt. A hölgy nem nagyon értett a dologhoz! A lovag éppen Cseh Matyit szidta: — Hogy ez milyen önző! Az nem szó! A hölgy érdeklődött: — És miért önző? Mit csinál, amikor önző? — Kérlek szépen, nem adja oda senkinek sem a labdát, ő maga akar mindent csinálni. — Hogyan? Ő maga akar mindent csinálni? Akkor talán nagyon önzetlen... — Jaj, ide figyelj, éppen fordítva... Nem sikerült megmagyaráznia... Fábián A kapitányra sokan kiabáltak egy alkalommal, amikor a taccsvonalra szaladt vadonatúj kalapjában, hogy Cseh Matyit összjátékra intse. — Mit szólsz ehhez a Fábiánhoz? — kérdezte a barátját egy néző. — Kissé mintha meghízott volna. Jobb eset Az első félidőben sehogyan sem ment a csapatnak. A biztos pontok is úgy inogtak, mint a fák a viharban, hogy költőiek legyünk. (A vihar nem nagyon stimmel, mert a bolgárokra ezt igazán nem lehet mondani.) Szalay, aki Nádastól megkapta a megbízhatóság szobra jelzőt (igaz, hogy akkor, amikor éppen nem volt megbízható...), úgy kihagyott, hogy bolgár szemszögből öröm lehetett nézni. Egy szurkoló kétségbeesetten nézte Szalayt és ezt mondta: — Rettenetes! Miért kell nekem ilyesmit látni! Egy másik rászólt: — Addig jó, amíg látjuk. Talán jobb lenne, ha Prágában csinálná ugyanezt ? Különbség Mándi játékát: szerető jóindulattal nézte a közönség. Néha egészen hosszúra sikerült fölszabadító rúgásait hatalmas tapssal honorálták. S nemkülönben megtapsolták ravasz közbelépéseit, nagyszerű helyezkedéseit. — Barátom! — lelkesedett valaki. — Ez még mindig a legnagyobb bekker:■ közé tartozik., Valaki megkockáztatta ezt a megjegyzést: — Hát azért Sestához nem had fordítható! Az előbbi harciasan feléje fordult : — Szeretném tudni, miért nem?. — Mert őt nem pofozta meg Gabrovszki. így is lehet érteni Fuchs Géza, a kitiltott szurkolóvezér nyugodtan sétált nemcsak a nézőtéren, hanem a salakpályán is. Róla hangzott el ez a beszélgetés: — Nézd a Fuchs Gézát. Ott sétál a pálya szélén! — Na ja, a pályáról ki van tiltva... Huj! Huj, Hajrá! Sehogyse tudott a közönség a bolgár-magyaron felmelegedni. Egyáltalán nem lehetett hallani azt a hangorkánt, ami máskor annyira jellemzi az ilyen nemzetközi összecsapásokat. Egy izben azonban egy úr mégiscsak elordította magát: — Hajrá magyarok! A szomszédja azonban leintette:' — Hagyja! Úgysem hallatszik el — Prágáig.* (Mikor levonultak a csapatok* Mándit tapsolták a barátai: — Jól van, Gyula. Most direkt elmegyek a Sugár és Barnához, veszek egy kalapot és megemelem előtted...) Nagyon megy a békési csapatoknál.. A BTE az I. osztályban még veretlen tavasszal, a II. osztályú BISE pedig szintén jól áll. A BTE ősszel 12. volt, most meg már a 1 5. helyen áll, pedig egy mérkőzéssel kevesebbet játszott, mint az előtte levők. Már bajnoki reményeket kezdenek táplálni a BTE-isták. — A BISE, fia így halad, feltétlenül felkerül az I. osztályba. (K. B.) Sikerrel kecsegtet a szegedi REAC-nak a Kecskeméti AC elleni óvása. Romhányi volt JTE miatt óvnak a szegediek és azt állítják, hogy az átigazolási ideje alatt játszott egy meccset a JTE csapatában. A mérkőzést vezető bíró ezt tényleg igazolta. Most már az dönt, hogy nyilvános volt-e a meccs, vagy sem. * 3