Nemzeti Sport, 1935. június (27. évfolyam, 108-127. szám)

1935-06-02 / 108. szám

4 Hiába játszottak a csehszlovákok jobb futballt, Drezdában mégis a rendszerük­höz ragaszkodó németek győztek Semleges ítélet a drezdai válogatott meccsről - Német stílus­értekezés a W-rendszerről — Saját tudósítónktól — Az elmúlt vasárnap legnagyobb nemzetközi eseménye a drezdai német-csehszlovák válogatott mér­kőzés volt. Különös érdekességet kölcsönzött ennek a találkozásnak az a körülmény, hogy míg a né­met csapat a modern angol stílus makacs hívévé szegődött, addig a csehszlovákok a régi középeurópai iskola repertoárját vonultatták fel játékukban. A drezdai mérkőzésnek szem­tanúja volt Kleiner Erwin, a züri­chi Sport szerkesztője és így mó­dunkban áll egy kiváló semleges szakértő tudósításából hozni az alábbi érdekes részleteket: — A csehszlovák csapat egyálta­lán nem maradt alul, gyakran a csehszlovákok játszották a finomabb, ügyesebb kombi­nációkat, amilyeneket a né­metek nem tudtak bemutatni. "A csehszlovákok ezúttal egészen nagy futballistáknak bizonyultak, de a németek jobbak voltak, ők voltak a keményebb harcosok, akik a határozatlan technikásokat egy­­szerűen félrelökték vagy átmentek rajtuk. Ezúttal újra legyőzte a fighter a boxert. Újra a falhoz nyomta a lelkesebb és odaadóbb fél az időnkint félve habozót. 1£s még azt sem lehet mondani, hogy a németek nem ma­radtak a szabályadta keretek kö­zött. Egyedül Pécs felvágása a II. félidőben viselt magán „világbaj­noki” jelleget. Ez az akció ki is ütötte a küzdők sorából Pucsot és véletlennek igazán nem nevezhető, Pjanicska és Nejedly kiválása miatt viszont senki sem okolható.­­ Annak ellenére, hogy a néme­tek erősen hangsúlyozták a játék küzdelmi momentumát, teljes órán keresztül valóban nagy játék szem­tanúi voltunk, ami semmi kívánnivalót sem ha­gyott hátra. Persze voltak hibák, rossz passzok, félrement rúgások így is mind a két oldalon, de mind a két csapat mégis remek futballt játszott. Olyan válogatott mérkőzés volt ez, amilyenhez évek során is csak ritkán jutunk hozzá. És az eredmény a 89. percben sem volt még biztos.­­ Meg kell adni, hogy a csehszlovákoknak jó adag balszerencsével kellett meg­­küzdeniök. A németek első gólja lefútásból eredt. Az akció olyan villámgyors volt, a labda annyira hirtelen ke­rült Lehnertől Lenzhez, hogy a bíró a lesállást nem tudta megálla­pítani. A határbíró a gól érvényes­sége mellett nyilatkozott. (Mind a két határbírót a középnémet kerü­let adta.) A második német gól is szépséghibában szenvedett, mert amikor Fath elpöckölte a kifutó Planicska elöl a labdát, a kapuba visszasiető kapus összeütközött hátvédjével. Csak így nyílt meg a biztos gólszerzési lehetőség újra Lenz előtt. Azt már inkább köny­­nyelműségnek kell nevezni, mint balszerencsének, hogy Sobotka la­posan gurította oda a 11-est Jákob lábához. Ezzel egyenlíthetett is volna Csehszlovákia.­­ Vérbeli gól tehát egyetlen­egy volt ezen a mérkőzésen, a csehszlovákok első gólja, ami tervszerűen kidolgozott, támadás mintaszerű megkoronázása volt. A német győzelmet mégis rendben levőnek kell tekinteni, mert a né­met csapat határozottabban, lendü­letesebben rohamozta az ellenfél kapuját, mint ez a fényesen kidol­gozott támadásokkal operáló cseh­szlovákoknak sikerült. " Az elmondottakból is látszik, hogy ezen a mérkőzésen két külön­böző stílusú csapat ütközött meg egymással és hogy a két csapatot egyenrangúnak kell ítélnünk. Dön­tetlen eredmény tehát talán jobban felelt volna meg és nem jelentette volna a német klasszis lefokozását, de a csehszlovák csapat értékemel­kedését sem. A csehszlovák győze­lem pedig, bár nem tartozott a le­hetetlenségek közé, kevésbé felelt volna meg a mérkőzés eseményei­nek. Ezen a meccsen megütköző két stílusról részletesebben számol be a Nürnbergben megjelenő Kicker M. S. jelzésű tudósítója: — Az egyik oldalon a W-rend­­szer, a másikon az öt­ csatár rend­szere — izgató és aktuális ellentét. Magától értetődően Németország kitartott a jól átgondolt schéma mellett: centerhalf az ellenfél cen­terét fogja, négy csatár van csak, hogy az ötödik pótolhassa a har­madik bekk gyanánt funkcionáló centerhalfot. A csehszlovákok is az előre bejelentett rendszer sze­rint operáltak. Mind az öt csatá­ruk támadó szellemben működött és inkább a támadásra fektette a fősúlyt a centerhalf is. A hátvédek a német összekötőkre ügyeltek, a szélső halfok pedig a német szélső csatárokra, önkéntelenül is felto­lul a kérdés, vajjon melyik rend­szer a jobbik? Az eredmény alap­ján azt lehetne mondani, hogy a német fa németek 2:1-re győztek). Ilyen egyszerűen azonban nem le­het feleletet adni erre a kérdésre. Mindig az lesz az első szempont, hogy a csapatnak játékosai egyéni­ségénél, képességeinél fogva milyen rendszer felel meg jobban. És itt csak annyit mondhatunk, hogy a német csapatnak nagyszerűen fek­szik a W-rendszer. A német fut­ball tehát hosszú időre eldöntött­­nek tekintheti a problémát, hogy W-rendszer-e vagy más ... A drezdai válogatott mérkőzés ezek szerint újabb bizonyítékot szolgáltatott annak az általunk már unos-untig ismételt tételnek, a taktika kérdése ma már nem ha­nyagolható el. Lám, a csehszlová­kok elismerten jól játszották a középeurópai iskola ötletesen fel­épített kombinációit, mégis alul­maradt a csapat, mert a német rendszer nemcsak a gólszerzésben tudta megakadályozni a csehszlo­vákokat, de eggyel több gólt is si­került bevinnie a csehszlovák háló­ba. Ezen a ponton domborodik ki újra a taktika fontossága. De van még egy tanulsága a drezdai meccsnek. Kleiner Erwin tudósításából világosan kiderül, hogy a futballban ma már csak azok a csapatok érvényesülhetnek, amelyekben benne van a küzdő szellem. Tanuljunk a drezdai német— csehszlovák mérkőzésből! SSStf Vasárnap, 1935 június 2. Készül a Fradi a Középeurópa Kupára és a Nem­zeti Bajnokságra Csikócsapat a láthatáron — Saját tudósítónktól —• A Ferencváros edzésén beszél­gettünk a Ferencváros egyik veze­tőségi tagjával. (— Frissít­e a Ferencvárost) — Igen. A csapatot fel kell fris­síteni. Itt van Korányi III. Ügyes játékosnak látszik, termetre ugyan a legkisebb a Korányi-családban, de viszont a legtechnikásabb. Most következnek a Középeurópa Kupa­­mérkőzések és a küzdelmekre na­gyobb játékosgárda kell. Különösen akkor, ha nem akarunk rögtön kiesni. És számolni kell azzal is, hogy a játékosok megsérülhetnek a nehéz küzdelemben. (— Igaz, hogy a Ferencváros csikócsapatot akar szervezni?) — Szó van róla, hiszen én vol­tam mindig egyike azoknak, akik hangoztatták, hogy megfelelő tar­talékgárdával kell rendelkeznünk. A csikócsapat mellé azonban kell egy ember is. És a legfontosabb az, hogy a szövetség támogasson ben­nünket. Nem klub- ,hanem egyete­mes érdek, hogy a tartalékgárda is komoly mérkőzéseket játszék. Re­mélem, végre most már a szövetség is belátja ezt és valamilyen formá­ban módot fog nyújtani a tartalé­kok komoly foglalkoztatására. (— Mi igaz abból, hogy a Fe­rencváros nemcsak szerződtet, ha­nem szerződést bont is egyik-másik játékosával? Sőt külföldre való tá­vozásról is beszélnek?) — Semmi... Lehet, hogy majd annak idején lesz szó szerződésbon­tásról, de augusztus 15 még messze van.. Addig még sok minden tör­ténhet s a Középeurópa Kupa-mér­kőzések előtt nem szerződésbontás­ról, hanem ellenkezőleg, éppen új szerződtetésről beszélünk! Mtegyen* t**ác a­z uj szwitstyi kapitány.! — Terefere úr, ne beszéljen őrültségeket. Miféle új kapitányról beszél, amikor van szövetségi kapi­tány. — Várjon, Szerkesztő úr, ne vágjon a szavamba. Megvan az új kapitány­ jelölt! — Az lehet. Halljuk hát a szen­eit. — Állítólag már az elnök bele­egyezését is megkapta a jelölt. Te­hát nem is önjelölt, hanem komoly esélyes! — Nevet kérünk végre! Nevetni fog, Szerkesztő úr! Nevet nem mondhatok, de elárulom, hogy az amtőr keretek között eddig is kapitány volt az illető. Azt mondják, hogy legutóbb a gráciák elleni csapat összeállításával sokat ... árt­ott szakértői hírnevének. Kz. olasz szövetség udvarias levélben hozta az MLSZ tudomására, hogy a Kö­­zépeurópa Kupa IV.-es számú olasz részt­vevője az AS Roma. Sgész Morzsányinál g£ A 33 FC és a PTRSC tovább viszi a szent­lőrinci Molnár ügyét — Saját tudósítónktól. — Megírtuk, hogy Nagy egyesbíró elutasította az SzFC ellen beadott négy óvást, amelyet Molnár szere­peltetése miatt emelt a PTRSC és a „33” FC. A két egyesület azon­ban nem nyugszik bele az ítéletbe. — Nem hagyjuk annyiba a dol­got — mondotta a „33” FC egyik vezetője. — Elvégre nem lehet úgy döntést hozni, hogy az egyik fél által bemutatott írást elfogad­ják, a másikat pedig semmibe sem veszik. De ettől függetlenül, az ügy nem is tartozik az egyesbíró elé. Az amatőrzsűrinek kell az egészet kivizsgálni. Ott majd nem fog ilyen könnyen szabadulni az SzFC! Ma, vasárnap reggel indul el a BLASz váloga­tott csapat Érsekújvárra, ahol a CsAF-MLSz déli kerületé­nek válogatott együttesével mérkő­zik. A BLASz-csapat összeállítása a következő lesz: Régi — Barna, Császár — Nagy, Lengyel, Péch — Savanyó, Jakab, Szendrődy II., Kolozsvári, Vermes. Itt említjük meg, hogy a csapa­tot az elnökség részéről a lemon­dott Berta Sándor helyett fóvárosi Fischer Gyula kíséri el. MÁNDI JÁTSZIK MA kis helyen hátvédet, miután a jeles fiatal Hungária-bekk még mindig nem heverte ki a Phöbus-­meccsen szerzett súlyosabb természetű sérülé­sét. Egyébként legerősebb összeállí­tásukban állnak ki a kék-fehérek ma a miskolciak ellen. Barátságos mérkőzések Phöbus B)—BVPSC 3:# (1:#), Berlini­­utya. Bíró: Glozik. Phöbus B): Herendi — Vavró, Saaboul — Szádovszky, Fab­­riczy, Komáromi — Csere, Takács, Tö­rök, Makhuli, Tárnok. A Phöbus pompás örökből álló tartalékcsapata fölös, jó vé­delme fő hallsora révén győzte le a ki­tűnő futballt játszó gyári csapatát. Gól­lövő: Csere, Mekhult és Török. ­­r Statárium a Hungáriában! Az első elítéltek: Cseh, Sebes és Müller — Saját tudósítónktól — Az elmúlt napokban a kék-fehé­reknek egykori játékosa és a Hun­gáriának még ma is lelkes híve, az egyesület néhány játékosának sportszerűtlen életmódjára hívta fel a vezetőség figyelmét. Az illető úr elmondotta a vezetőségnek, hogy a múlt hét szerdáján a hajnali órákban az egyik körúti kávéház­ban hangosan és igen „jókedvűen" mulató társaságban a legnagyobb meglepetésre a Hungária csapatá­nak három kiváló játékosát, Cseh Lászlót, Sebes Gusztávot és Mic­hért látta „szórakozni”. A vezetőség tagjai körében nagy megdöbbenést keltett a bejelentés, s azonnal a legszigorúbb vizsgála­tot indították meg. A vizsgálat igazolta a bejelentőt, a három já­tékos bevallotta, hogy résztvettek a mulatozásban, mire a vezetőség meghozta ítéletét: mindhárom já­tékost egyformán két-két heti fél­fizetésre ítélte. Ezzel kapcsolatban elhatározta a vezetőség, hogy a jövőben fokozot­tabb mértékben ügyeltetni fog já­tékosainak sportszerű életmódjára, s a legkisebb kilengést is súlyos, a fentinél sokkal súlyosabb pénzbír­sággal fogja sújtani. Ströck Albi egyhamar még nem futbal­lozhat. Az országos amatőrzsüri ugyanis nem hagyta jóvá a BLASz amatőrzsüri­­nek a határozatát, így Ströck továbbra is a profistátusban marad. Budafok csapata ma utolsó bajnoki meccsére így áll fel: Budavári — Király, Szebehelyi — Nick, Kapta, Palotás — Mészáros, Hegyes, Ig­­ódy, Vig V., Hajós. Az URAK és az MPSC pihenéssel ké­szül az UTE pünkösdi amatőr tornájára. A fárasztó évad után jól esik a játéko­soknak a szabad vasárnap. Egyébként a HAC lemondása folytán megüresedett ne­gyedik hely kérdéséről hétfőn este dön­tenek. A BVSC és a TTE jön számí­tásba. Pünkösdre a következő portyamérkőzé­­seket jelentették be: a BSE Léván, a Budafok Beregszászon, a Salfró­tar­jáni SE Zólyomban játszik mindkét ünnepnapon. — H­éd volt oly­an a fellebbezési bizottság összehívása a vasárnapi meccsek kezdése ügyé­ben? — Hát azért, kedves Terefere, mert a fellebbezés joga illuzórius lett volna, ha csak a meccsek le­játszása után dönt a fellebbezési bizottság. — No de most a fellebbezési is úgy döntött, hogy egyformán fél 0-kor kell kezdeni a Hungária—• Attila és a III. ker.—Phöbus mécs­esét is. — Tudjuk, tudjuk. •— De azt tudja-e, Szerkesztő úr, hogy mi volt ennek a kalamajká­nak a háta mögött? Megsúgom, ahogyan a szövetségben hallottam, ha háromnegyed 6-kor jött volna a jelentés Újpestről, hogy az Attila kikapott a Hungáriától, akkor a Nemzeti nyugodtan átvehette volna, a Kerülettől Fenyvesit és még egy pár jobb erőt, hogy az osztál­­yozóban nagyobb súllyal léphessen fel az Attila ellen. — És a Kerület akkor mit csi­nált volna? — Egyszerűen tartalékokkal állt volna ki az akkor már amúgy sem fontos Phöbus-meccsre. — És ez igaz? — A Kerület a leghatározottab­ban megcáfolta ezt a driklit. — Akkor el is kell hinni, mert a Kerület vezetői sportszerűtlen­ségekre nem kaphatók. — Ebben maradunk. Pályázati üzenetek FIGYELMEZTETÉS: Ezen a héten is­mét több olyan szelvényt kaptunk, amely­re a pályázó nem írta rá a nevét. Ezút­tal azonban van ismertetőjelük a szelvé­­nyeknek, öt darabot élénkpiros ceruzá­val töltött ki a pályázó, míg háromhoz másolópapírt mellékelt. Amennyiben a pályázók jelentkeznek, úgy a szelvények­re ráírjuk nevüket. Biró Viktória: Van esélye, sőt nem 305, hanem 308 pontja van. — Fruchter Tibor: 1­­23-szor volt válogatott , 28 éves. 2. Javaslatára esetleg más formában sor ke­rül. — Szlovéniák Lajos: Két bélyeggel kevesebbet küldött, két szelvénye ér­vénytelen, ha nem­ pótolja idejében a bé­lyeget. — Bacsay Aladár: Egy 10 fillé­res bélyeggel többet küldött, javára ír­tuk.­­ Kohl János: Veszprém. Üdvözöl-j­ük. — Grósz Vilmos: Üdvözlet. — Bélán­ános: Most már helyes. — Farkas Pál: Számításai egyeznek. — F. J. Ha úgy alakulna a helyzet, hogy ön nemcsak a pontversenyben, hanem a megbízhatósági versenyben is a nyertesek közé kerül és a megbízhatósági versenyben nyerne ér­tékesebb díjat, akkor természetes az, hogy a megbízhatósági verseny díját vá­laszthatja. — Balogh László: Azt a négy eredményt, amelyet ön ír, a múlt héten körülbelül 75—80 pályázó találta el ugyan­úgy , ezért nem jött számításba. Üd­vözlet. — Goldstein Rezső: 30 volt. — Friedmann Béla: A XIII.-ban 15 pont. Nincs esélye­, mert nem küldött állandóan szelvényt. — Flöthmann Károly: 331 p. Hibapontja nincs, esélye van. — Krémer Irénke: 294 pontja van, hibapontja nincs,­­ így a megbízhatósági versenyben van esélye. — Viszmegh Károly: Szelvényei rendesen beérkeznek. Hibapontja nincs. 300 pontja van. A megbízhatósági ver­senyben van esélye. Ez ötletes indítvá­nyait szívesen vesszük. — Tapay István: 321 pontja van. Hibapontja nincs. A fő­­versenyben még nyerhet. — Simon Jó­zsef: Pontszámítása így most már jó. A XIV. fordulóban szerzett 15 pontjával együtt 273 pontja van. Hibapontja nincs. —­ Weisz Ferenc (Sobiesky J.-u.): 331 pontja van. Minden versenyben van esé­lye. —­ Vass Gyula: Módosított pontszá­mítása már helyes, a XIV- fordulóban szerzett 20 ponttal együtt 318 pontja van* — Schreier Kálmán: Pontszámítása he­­lyes. A XIV. fordulóval egy­ütt 315 pont­ja, a havi versenyben 103 pontja vám —— Uo­berto Vargha: A XI. fordulóban kap­tunk öntől először szelvényt. A négy fordulóban 20, 29, 14 és 19 pontot szerzett. Összesen tehát 82 pontja van. — Schaffer Márton (Műegyetem): Levélben válaszol­­ünk. — Pogány Lajos: Van hibapontja.

Next