Nemzeti Sport, 1936. június (28. évfolyam, 107-127. szám)
1936-06-02 / 107. szám
froll Kedd, 1936 június2. Általános bírálat Vagdosott mindenki, építő munkás nem akadt a magyar csapatban, ezért nem tudtunk mit kezdeni 90°/0-ás fölényünkkel Fájdalmas volt ez a vereség mindenképpen, de főként két sorozat miatt. Az egyik sorozat, amelyik szomorú volt, folyamatban maradt, a másik, amelyikre büszkék voltunk, megszakadt. Nem tudtuk megtörni azt a sorozatot, amely tíz esztendeje egyetlen magyar győzelmet sem tudott felmutatni az olaszok ellen, viszont egy év óta tartó veretlenségünk sorozata dicső tésén véget ért. Tavaly május 19-én kaptunk ki utoljára Párisban a franciáktól, azóta legyőztük Csehszlovákiát, a legutolsó világbajnokság második helyezettjét, Svájcot, Németországot, Ausztriát, döntetlenül játszottunk Ausztriával, Olaszországgal (Milánóban!), Írországgal. Most ennek a büszke sorozatnak vége. Ha a vereség okait keressük, először szembe kell szállnunk azzal — a mérkőzés után sűrűn hallott — véleménnyel, amely kényelmesen és egyszerűen a balszerencse, majd a gyenge bíró rovására írná legszívesebben ezt a vereséget. Súlyos hiba volna megbékélni ezzel a megállapítással! Az a körülmény, hogy a játékidő háromnegyed részében ott tanyáztunk az olasz kapu előtt, a mai futballban erényként már alig jegyezhető fel. Ha az igazi, meggyőző gólhelyzeteket tekintjük, akkor azt kell látnunk, hogy az olaszok sokkal, de sokkal kevesebb támadásukból majdnem ugyanannyi gólhelyzetet dolgoztak ki. Hogy abból a kapura leadott sok lövésünkből néhány a kapufának ment, az a valószínűség számtani szabályaiból adódik. Ne merüljünk el tehát a balszerencsére és a rossz bíróra való hivatkozás kellemes kábulatába, hanem hideg fővel keressük meg a hibákat: mik voltak a vereség okai? 1. a csatársor teljesen hibás elgondolású felépítése. Annál inkább fel kell rónunk a szövetségi kapitánynak a csatársor elhibázott szerkezetét, mert hiszen a bécsi diadal elsősorban abból a körülményből fakadt, hogy kevésbé lehet okolni azért, hogy ebben a nem természetes felállításban meddők maradtak. A gyorsan tömörülő olasz védelmet csak gyorsan továbbadott, lapos és meredeken előreirányított labdákkal lehetett volna meglepni. Ezzel szemben mi csupa vagdosott, magas és találomra bekent labdával dolgoztunk. Szűcs ugyan dicséretes módon majdnem mindent elfejelt, de magas labdáit a tank össze fölényben újra megfeledkezett a minimális biztonságról, amire pedig hátul éppen akkor kell legjobban ügyelni, amikor a csapat hosszú ideig tartó fölényes periódusokba jut. A II. félidő kritikus pillanataiban Meazza mindig fedezetlen volt. Látszik, hogy még mindig nincs beidegezve játékosainkba, hogy betartsák a kapott utasításokat. 5 A két csapat „főtáblája" Néhány évvel ezelőtt általunk kezdeményezett gól-vázlatrajz, valamint a mérkőzés-grafikon bevezetése után (amely utóbbi újításunk az idők során már a világ sajtójának egy részét is meghódította), most újabb rendszerű rajzzal igyekszünk a lefolyt mérkőzés tudósítását olvasóink előtt még szemlélte Amint látjuk, az olasz kapura, illetve föléje és mellé összesen 30 lövés ment, amelyből pontosan a A magyar kapu főtáblájából rögtön szembetűnik, hogy mennyivel kevesebb lövés ment feléje, mint az olasz kapura. Sőt, mint igen felzőbbé tenni. Ez a legújabb kreációnk a „lőtábla”, amely a céllövésnél használt lőtáblához hasonlóan azt mutatja be, hogy a mérkőzés folyamán az egyes kapukra, illetve azok mellé és fölé (két méternyi távolságra) hány és milyen erősségű lövést adtak le. A fekete pontok a teljes erejű lemző adatot erre a mérkőzésre, megemlítjük, hogy az első félidőben mindössze két labda szállt a kapunk felé. Az egyik, az üres kalövseket, a vonalazott körök a félgyengén, az üres karikák pedig az egészen gyengén rúgott labdákat jelzik. A számmal jelzett fekete pontok a gólokat jelzik időrendi sorrendben. Ez a legújabb rajz kreációnk már a bemutatóján igen érdekes adatokat produkál. inkával jelzett könnyű labda volt, a másik pedig (tehát az egyetlen lövés ebben a félidőben) gól lett, fele esik egy-egy félidőre. A lövési labda. A labdák tekintélyes részesek között van két kapufa és több azonban — sajnos — nem volt vereszélyes, de pompásan kivédett eszélyes. ■ ZtiM&i f tietticL) tudod, hogy hosszú évtizedek tapasztalatai, temérdek kísérlet, a legjobb anyag és szakavatott munka teremtették meg a mai tökéletes EMERGÉ kerékpárgumit Nyugodtan rábízhatod A magyar kapu Az olasz kapu magad, a kétfajta EMERGE , akármelyikét választod. Vigyázz! egyformán jól jársz vele Bécsben az összekötők helyén építő csatárok játszottak, az előretolt helyeken pedig gyors végrehajtók, kitörők. Adva volt tehát a siker receptje és ekkor a kapitány éppen a fordítottját csinálta meg: összekötőbe tette a „tank”-okat (Toldi, Turay), míg az építőket vagy az exponált harcos helyekre tette (Sárosi, Cseh), vagy kihagyta (Vincze). De ha már elkövette ezt az összeállítási hibát, legalább a szünetben — amikor már egészen nyilvánvaló volt a melléfogás — legalább akkor megcsinálhatta volna az átcsoportosítást, amely a látottak alapján tökéletesen adva volt. Turay, Sárosi, Toldi, Cseh, Titkos csatársorral * kellett volna igyekezni menteni azt, ami még menthető. De a kapitány makacsul kitartott hibás elgondolása mellett. A játékosokat tehát légkörök már nem tudták ilyen labdákká átváltoztatni. A szélsőfedezetek vezetett labdáira pedig ráhelyezkedett a nagyon gyors olasz védelmi blokk, így adódott azután, hogy a magyar támadások rendesen hat olasz védőbe ütköztek a 16-oson belül, de néha az összekötőkkelnyolcra emelkedett a védők létszáma. 2. A magyar védelem a nagy EMERGÉ védjegy!EMERGÉ minőség! Sportérmek versenydíjak új képes árjegyzékét szívesen megküldjük ARKONZAS IV. VÁCI UTCA 20 GYÁRTJA A MAGYAR RUGGYANTAARÚGYÁR ARIS!ppol. minap a huszadik század csodája és a nagy nemzetközi műsor a FŐVÁROSI NAGYCIRKUSZ (volt Beketow) ma és minden esti díszelőadásán! Jegyelővétel 183—35 Előadás kezdete 1/19 órakor