Nemzeti Sport, 1937. június (29. évfolyam, 105-125. szám)

1937-06-01 / 105. szám

V : \ „ . o-------i ( P3? jHni 1 t£ ,,/7' y, ._ 'X. _______\ \ 7- Q- l H, '' 0 ' mtUr,~^-T11< iL,,_..-■ ******. ,■!■ • ^*^4L<rí»»*^ x xv ít trcufV - - X' V Kedd A Nemzeti Bajnokság állása XXIX9'3? !,0miI^1’ i MmBBfr wHBBKlffl 1. Hungária 3 XXIX. évfolyam, 105. szám flHV ^IBP IW MW BP 181 K 2. Ferencváros 25 19 2 4 95:30 40 (10)­­ _ B ^ ■nHHI 3. Újpest 25 17 2 6 100:38 36 (14)A­ras 12 fillér UHf ^ W 4.phöbus 26 17 2 754:31 36(16) *** * * 5. Nemzeti 25 14 4 7 48:40 32 (18) Csehszlovákiában 1*20 Ke. BHB H^B 6. Bocskai 25 12 3 10 55:49 27 (23) U___ HB 7. Elektromos Komániában . • o lei WMk BWB1 WWW Jneroszláviában 27* 4iil. ^B9HBHHflB jfflBHBPBfm S||iMf.| 9. Budai „ll” 25 7 7 11 43:59 21 (29) a ,nfi. ifePMl­BSHE2HBH llliM 10. Budafok 25 8 5 12 46:80 21 (29) Ausztriában . • zu ur. gBBHH HBUjHI 11. Kispest 24 8 4 12 noi 74 20 (28) ................................................... Wt8M­S|IHMI WBWHiHgi IBfli 12. Haladás 25 6 4 15 36:72 16 (34) Franciaországban ....... *— «»• B&EJiElBl$fl' JHBHBHP^ WHHHV 13. III.ker. FC 25 3 3 19 16:89 9 (41) .............................................. un. wmilly HPBHrHi Soroksár* ....................................... Megszűnt. Ma indul a 2000 pengős készpénzdíjas új KK-pályázatunk Napi gondok... Ki köteles lefeküdni Tü­zelés-e az 5:1 ? - Sok a meccs Még több a poriga - Hol van a második vonal ? ■ Leégetés — Saját tudósítónktól — Nemrég olvadtuk az egyik újság panaszos levelében, hogyaszongya: „El mégis csak hallatlan botrány, hogy mindenütt felszedik a köve­zetét, mert javítják az utakat s emiatt nem lehet közlekedni, min­denütt elakad a forgalom”... S ugyanebben a levélben tíz sorral lejjebb: „Mégiscsak hallatlan bot­rány, hogy némelyik utca közepén életveszélyes gödrök éktelenked­nek. Miért nem javítják ki ezeket a szégyen-gödröket?­”... Jellemző esete ez annak a bizo­nyos nótának, amely szerint: „így se vót jó, úgy se vót jó, dej de sehogyan se vót az jó...” Ezt csak úgy megemlítettük. Teljesen függetlenül attól, hogy például igen sokan felháborodtak a Hungária—Szeged mérkőzésen. Igen, a felháborodás szinte telje­sen egyöntetű volt. Csak előjelben tért el egymástól. Sokan ugyanis azon voltak felháborodva, hogy miért pont a Hungáriát akarta megverni a Szeged, mások viszont amiatt háborogtak, hogy hogy le­het ilyesmi miatt felháborodni. Felmerül tehát a kérdés, hogy köteles-e a Szeged lefeküdni a Hungária ellenében, vagy sem? Hallottunk ugyanis olyan véle­ményt, hogy a Szegednek jogában áll ugyan igen szépen játszani a Hungária ellen, de nincs joga a bajnokság immár kialakult sor­rendjét profán kezekkel, helyeseb­ben profán lábakkal szétdúlni. Küzdjön a Szeged — így a véle­mény — a Haladás ellen, avagy a Budai ellen teli tüdővel, vegyen el tőle pontot. De ne akarjon a ve­zető csapatok ellen virtuskodni... Pardon. De virtuskodni a Budai és a többi középcsapat ellenében nem is lehet. Virtuskodni csak a nagyok ellen lehet s a Szeged, amely ősszel egyetlen egy nagy­csapattól sem kapott ki — sőt ellenkezőleg! —, nem is olyan sze­­leburdi vágyálomból, hanem ko­moly jogalappal akarhatott virtus­kodni a Hunngária ellen. Régi do­log, hogy a gyengébbek, a kevésbé nagyok ereje, tudása, teljesítő­­képessége éppen a feladatok nagy­ságával szokott megnövekedni. Sok könnyelműen elhullajtott pont keserűségét feledteti —­­ha a ta­bellán nem is, de ott belül, a játé­kosok szívében — a virtussal ki­vívott, váratlan győzelem. S tes­sék elhinni, ez teszi széppé, iga­zán sporttá a sportot. Az életben már úgyis intra elég pofont, ka­pott a virtusos kiállás. Újabban a sportban is kapogat. (Játékveze­tői pofonokat.) De legalább ne ítéljük el ezt a virtust, ha van. Néha úgyis éppen eleget sírunk amiatt, hogy már nincs. Inkább arról beszéljünk, hogy a­ Szegedet „felpiszkálták” a Hungá­ria ellen. Direkt feltüzelték! Hahh! De ki?!... Bizonyos célzások felénk mutatnak, ízlés dolga, de bennün­ket nem tüzelne fel, ha azt írná va­laki rólunk mérkőzésünk előestéjén, hogy (idézzük szó szerint:) „...si­mán győz a Hungária. Jóslatunk 5:1 a Hungária­ javára.” Ismétel­jük, bennünket az ilyesmi nem­ tü­zelne fel, legalábbis túlságosan nem. Most utólag némi lelkiismeret­­furdalást is érzünk, hogy túlságo­san mérsékletesek, angol-írűn szó­­lid-pártiak voltunk. Ezt a lelki­­ismeretfurdalást különben már va­sárnap délelőtt kezdtük érezni, amikor az egyik nagycsapat anyagi vonatkozású fővezére felháborodot­tan mondd: „Hogy lehet ilyet írni? Sima győzelem!!! Miért nem írták mindjárt, hogy a közönség akár ki se jöjjön?!... Hol van itt sima győzelem?!”... Igaza volt, be­látjuk. Azt kellett volna írni, hogy nagy botrány lesz , hogy a Szeged fel lesz tüzelve, mert a Hungária bele fog fejelni a Szeged arcába. Tessék jönni, folyton-folyvást... Szóval cikkünk, amely egyene­sen hűtőházi hangulatot volt hi­vatva teremteni, szintén megszülte a maga külön felháborodásait. Eb­ből is látszik, hogy az emberiség­ben milyen különféle háborgási okok szunnyadóznak. Dehát háborogni kell! Úgy szép az élet, ha zajlik, ezt már megmondta... helyesebben ezt már megmondták. Többen és sokszor. Azt is megmondták, hogy a fő­­baj tulajdonképpen másutt van. Ott, hogy sok a mérkőzés. Főként a bajnoki mérkőzés és a nemzeti válogatott mérkőzés a sok. A portyamérkőzés és a HUF, HF, Profival., Budapest-vegyes, kombi­nált, bővített és egyéb ilynemű al­­válogatott tünet viszont nem sok, mert­­ az hoz a konyhára. Ne vitatkozzunk, ne próbáljuk meg­győzni egymást, inkább teszünk egy testhez szabott javaslaot. Ne legyen bajnokság, ne legyem válo­gatott mérkőzés, csak közönség le­gyen és bevétel. Jó? Vagy — alter­natív javaslatként: — csak egy­­egy portya legyen minden évben, de az január 1-től december 31-ig tartson, idehaza pedig özönvíz. Ez se rossz. De ne tréfáljunk. Komoly ez a kérdés s mindjárt sokkal simáb­ban megoldhattó volna, ha volná­nak megfelelő második vonalbeli klubjátékosaink. Tartalékok. Hogy ne kelljen annak a szegény krekk­nek minden meccset — ha sérült hétközben, ha nem, ha fáradt, ha fit, egyformán — végig gürcölnie. Úgy kellene, mint ahogy Angliá­ban van. Legalább két-három csa­patra való játékosa legyen min­den klubnak. Igen, igen, igen, ké­rem, tudjuk... Nincs rá pénz. Bár a nagycsapatok okos és ügyes (hű, de nagy szavak!) politikával pom­pásan és kifizetődő módon foglal­koztathatnák tartalékcsapataikat is. És főként ezeknek — a nagy­csapatoknak — volna tartalékokra­­szükségük. Félő azonban, hogy ha volnának is tartalékok, sokan és megfelelő képességűek, minálunk akkor sem válna be ez a rendszer. Nálunk ugyanis a „krekk” — mihelyt megfelelő tartalékja van — hét­közi gyengélkedéséből vasárnapra sürgősen felgyógyul. Hogyne! Majd hogy a tartaléké legyen a rá pénz, vagy esetleg — rossz rá­gondolni — a tartalék bentfelej­­tődjék a csapatban... Ettől az utóbbitól ugyan nem kell túlságo­san félni, mert a „haverok” úgyis úgy „leégetik” azt a derék „új­fiút”, hogy attól kódul... s a ,krekk” jöhet vissza, mert jönnie kell. Ne tessék elhinni ezt a sok rosszmájúságot, amit itt a vége­idé összeírtunk. A fele se igaz. Csak a háromszorosa. Hát így van ez valahogy... A. Gróf 400 méteren 4,47 mperces­­ rekordot úszott Casablancában, de sósvízben A rekord teljesen hiteles magyar rekord, Európarekord csak azért nem lehet, mert beállítást a liga nem vesz tudomásul Casablanca, május 31. Vasárnapi úszóversenyünk ismét teljes sikert hozott. A koronát az eredményekre Gróf Ödön Európa­­rekordja tette fel 400 méteren. Gróf teljesen frissen kezdett és ellenfél nélkül leúszott 100 métere már mutatta, hogy nagy eredmény­re van kilátás, 100-as ideje 1:03 mp. A beosztást és a tempót szépen tartja Deci és 200 méterre 2:14 mp-es egyéni rekorddal fordul. 300 méteren az ideje már jóval belül van a magyar rekordon, sőt az Európa-rekordtól sem sokkal marad el. SO0-as ideje 3:30 mp. (Magyar rekord­ 3:38 mp, euró­pai rekord 3:27.6 mp, Taris, világ­rekord 3:21.6 mp, Medica.) 1:17 mp-es negyedik száma után 4:47 mp alatt ér a célba. A szombati Casablanca­ verse­nyen egyébként már előrevetette árnyát (vagy inkább fénysugarát) Gróf közelgő rekordjavítása. A 100 méteres gyorsúszásban 1 perc 00.2 mp volt az ideje. A vízipólóban a Racing Club csa­patával mérkőztünk és 11:2 (6:1) — Távirati jelentésünk — arányú győzelmet arattunk. A gó­lokat Németh (6), Bozsi (3), Ha­­lasy és Vágó II. lőtte. Kis Zoltán.* Gróf Ödön eredményének értéke­léséhez tudni kell, hogy a Nemzet­közi úszószövetség a sós vízben elért eredményeket is teljes értékű rekordokként tartja nyilván. Pusz­tán „csillag alatt” megjegyzi, hogy „sós víz”-ben érték el. Magyar re­korddá való hitelesítésének akadá­lya nincsen, ha a francia úszószö­vetség a hiteles rekordjegyzőköny­­vet megküldi a MUSz-nak. Európa rekord szempontjából a helyzetet Donáth Leó dr., a FINA főtitkára így világítja meg: — Gróf Ödön eredménye érvé­­nyes Európa-rekord lehetne a francia úszószövetség bejelen­­tése alapján, ha Gróf a rekordot valamicskével is megjavította volna. Rekordbeállításokat nem tartunk nyilván. Az olimpiai jel­mondat értelmében is „gyorsab­ban, magasabban és erősebben” (citius, altius, fortius) ,kell a versenyzőnek végeznie, mint előa­dei. — Az azonban bizonyos, hogy Gróf eredménye minden elisme­rést megérdemel. Két és félórás küzdelemben Gábory megint legyőzte Pallost Befejeződött a nemzeti tenisz­bajnoki verseny — Saját tudósítónktól — Hétfőn délután két nemzeti tenisz­bajnoki döntőre került sor. Előbb a férfi egyesre, a Gábory—Dallos revánsra. (A Budapest-bajnokságban Gábory legyőzte Hallost.) Nemzeti bajnoki férfi egyes döntő: Gábory MAC—Dallos Gy. MAC 6:1, 4:6, 3:6, 6:3, 6:3. Dallos kezd adogatni s 40:0-ra vezet! Gábory egyenlít s egyre jobb játékkal négy gémet nyer egymás­után, 4:0. Itt Dallos javít, 4:1, aztán Gábory hihetetlenül éles, igen szép játékkal teríti le a rövidre játszó Da­llost. A második szetben Gábory 3:2-re, majd 4:3-ra vezet,­ de egy kis gyenge­­ségi periódus fogja el a bágyadtan leadja a szetet. A harmadikban Gábory 3:0-ra vezet, ekkor Dallos rövid labdákkal megzavarja, egyenlít, majd egészen elsőrangú játékkal, hosszú és kímélet­lenül erős ütésekkel­ feltarthatatlanul ráveri a szetet. 2 . 2:1 a szetarány Dallos javára! Dallos bemegy az öltözőbe frissülni, Gábory kint vár. 15 percre nyúlik a pihenő. A negyedik szetben Gábory óvatos. 2:2 után Dallos meglepetésszerűen visszaesik és Gábory három gyors gémmel elszalad 5:2-re s 5:3 után övé a szél is. Következik a­­döntő szét! Dallos megint támad s lövi Gábory térfelét. Ez mindent viszaad, olykor behúzza Dallost a­­hálóhoz s elüt mellette. 3:3 után jön a „sorsdöntő” hetedik gém s Gábory elveszti adogatását. 3:4! Dallos a következő gémben is 30:0-ra vezet, de most Gábory hihetetlen szívósággal „kipilinckázza” az egyen­lítést. 4:4. Aztán hirtelen rákapcsol, támad: 5:4! Izgalmas utolsó gém. Dallos kettőshibagyanús adogatását elnézi a vonalbíró, Gábory meg­dühödik és­­ nyer. (Az első meccs­labdát megcsinálta.) Harmadik: Ferenczy MAFC és v. Bánó BBTE. Nemzeti bajnoki vegyespáros döntő: Schréderné BLKE, Pető MAC —Paksyné BLKE, Dallos MAC 6:2, 5:7, 6:3. Remek játék! Dallos a vége felé — amikor már erősen sötétedett — alig látott valamit, meg fáradt is volt a férfiegyes döntő­ift. Pető végig merészen és kiválóan játszott. A hölgyek párostudása változatlanul nagy. Harmadik: Körmöczy—v. Bánó BBTE és Tsukné UTE—Macsuha MAFC. IV. o. férfiegyes döntő: Borovi BBTE—Fodor MTK 6:2, 6:1. Har­madik: Maday BBTE és Szöllős UTE.

Next