Nemzeti Sport, 1937. július (29. évfolyam, 126-147. szám)

1937-07-01 / 126. szám, Második kiadás

r Cs StartSk, 1987 júl­us 1.sssm Orvosság­i Sináelar-lux ellen Képek az Austria ellen készülődő Újpest szerdai edzéséről — Saját tudósítónktól — Nyugalom a köbön...­­ Ha igaz az, hogy nagy esemé­­­nyek előtt izgatott az ember, ak­kor az újpestiek kivételek a sza­bály alól. Mikor szerdán délután fél négy tájban benyitunk a lilák­­öltözőjébe, az egyik padon egy „édesen” horkoló játékost talá­lunk: Pusztait. Futó, a másik játékos viszont újságot olvas. Pusztai nyugalma még érthető, hiszen aligha játszik­ Bécsiben, Futóé már kissé érthetetlenebb. Meg is kérdezzük tőle: — Nem fél? Mindjárt érti, hogy az Aust­riéra gondolunk és magyarázza: — Valahogyan nagyon nyugodt nagyok. Az Austria ellen, a ta­valyi EK-t kivéve, rendesen megy nekünk a játék. Sindelar valaho­gyan nem szeret ellenünk játsza­ni. És ha nincs Sindelar, akkor nincs Austria! Majd így folytatja kis idő­snyiva: — Jó volna, ha úgy menne ne­künk most Bécsben, mint k­ét év­vel ezelőtt, amikor 2:1-re győz­­­tünk. Egymásután szállingóznak most már a fiúk." Szűcs érkezik és hátulról ba­rátságosan nyakánk gyinti Ko­csist. — Mi azt köszöntél? — kérdi Kocsis és támadó mozdulatot vé­gez Szűcs irányában. Aztán leül s mondja: — Nem akarlak bántani, ne­­hogy naggyá tegyem. Sindelart. A belépő Zsengellért azzal ijesztgetik, hogy Sesta lenyír egy kicsit az­­orrából. Kocsis panasz­kodik: — Miért nincs nekünk is olyan szerencsénk, mint az Admirának. Bárcsak mi is olyan gyenge ellen­felet kapnánk, mint a Sparta volt! Futó később odasúgja nekünk: — Azért nem mindenki olyan nyugodt, mint én vagyok. A fiatal srácok bizony kicsit szurkolnak az­­Austriától. De ez nem is baj. Leg­alább jobban bele fognak szállni. Zöldfehér mezben játszik az Újpest az Üllői-utón ! Kocsis kiált most fel: — Láttátok már az új mezün­ket? Beszalad a szertárba és egy hosszúcsíkos zöld-fehér mezt hoz ki.­­— Látjátok, ebben fogunk ját­­­szani a második meccsen az Üllői­ úton. A játékosoknak tetszik a mez. Jó ötletnek tartják, hogy az Üllői­­úton a ferencvárosi B-közép előtt olyan rokonszenves színű mezben fognak játszani. (A második meccsen ugyanis az Ujj­pest nem játszhat lila-fehérben, mert az Austria színe is lila­­fehér ) Újból bujócska! Jánossy Béla érkezik és beje­lenti, hogy csütörtök reggel ismét elbújik a társaság ismeretlen hely­re. Nagy öröm fogadja a bejelen­tést. Ez az öröm csak akkor lan­kad kissé, amikor Jánossy azt mondja, hogy teniszlabdákat és ütőket nem szabad magukkal vin­niük. Az ismeretlen helyen szombat délig tartózkodik az újpesti gárda , onnan egyenesen a Keleti pálya­udvarra tart. Indulás Bécsibe egy lóra tájban. Ábrándok a harmadik fordulóra ! — Micsoda zrí lenne — kiált fel Kocsis —, ha a Ferencváros is és az Újpest is továbbmenne és a har­­agtadpc fordulóban összekerülnénk egymással! Azt se bánnám, ha a két első mérkőzés döntetlenül vég­ződne, sőt még a harmadikra is ki­egyeznék döntetlennel, ha a sorso­lással az Újpest menne tovább. Ez persze csak ábránd, Jánossy hamar szét is foszlatja. — Egyelőre csak gondoljatok ti az Austriára. A harmadik fordu­­lón gondolkodni még nagyon rá­érünk. Havas eltévedt Négy órakor már együtt van az egész gárda, csak Havas hiányzik. Negyedórás késéssel érkezik, Goda segédedző kíséretében. Havas azt hitte, hogy szerdán is a füves Phöbus-pályán lesz az edzés, mint kedden volt. Ott is lett volna, ha nem esett volna az eső és Jánossy nem félt volna, hogy a csúszós füvön egyik­másik játékos netalán rándulást szerez. Az Austria a fekete­táblán A lila-fehér legények már indul­nának kifelé a pályára, de Jánosy „állj”-t­ vezényel. Előveszi a fe­ketetáblát, futballpályát rajzol rá és magyarázni kezdi a fiúknak, mit látott a bécsi Austria—Bo­logna mérkőzésen. Az igen érde­kes előadást a „legfelsőbb edzői engedéllyel” mi is végighallgattuk. Az Austria bizonyára nagyon örül­ ,fia MA az ANGOL PARKBAK .UPIHSKflja Rajnai Alice, Kökény Hona, Tolnai Edit, Béken­y László, Fekete Pál, ifj. Latabár Árpád Utána és minden este a tüneményes sikerű ,, CSODOREVU 1937 ne, ha elárulnánk neki a hallotta­kat. Dehát ugyebár ezt a szíves­séget nem tehetjük meg a derék bécsi lila-fehéreknek. Márcsak azért sem, mert testi épségünket kockáztatnék meg, ha írnánk róla... Annyit azonban elárulhatunk, hogy Jánosy többek közt ezt is mondta: — A Bologna-védők Sindelar­­lázban szenvedtek. Nos én ennek a láznak ismerem az orvosságát. (Rettegj Sindelar. Az ellenmér­get Szűcs Gyuri, Futó és Joós is ismeri.) Az edzés Mintegy má­sfél­ óráig tart a tulajdonképpeni edzés. A rendes bemelegítő mozgások után külön­böző speciális Austria­ elleni gya­korlatok következnek. Különösen a jobbszárnyat oktatja Jánosy, hogy hogyan kell játszani az Andritz—Sesta kettős ellen. Arra az esetre is begyakorolnak né­hány receptet, ha nem Andritz, hanem Nausch lenne a balfede­zet. Később kinevezi Zsengellért Sindelarnak (az orra hasonlít Sindhére), labdákat ad neki mesz­­sziről és Szűcs Gyurinak az a feladata, hogy megakadályozza Sindelar l­abdaátvétellét. Zsengel­­lérnek nem nagyon szük a zsan­­dár. Remélhetőleg Sindelarnak sem fog izleni. Az ed­zés végén nagy lövöldözés kezdődik. Néhány remekbe sza­bott bomba száll a hálóba. Lang­­felder meg is jegyzi: — Három-négy ilyen lövés va­sárnap s akkor már a tovább­jutás is el van intézve. Jöhet az Újpest—Fenencváros mérkőzés Zürichi jelentés a Ferencváros vasárnapi ellenfeléről: A VIENNA belső hármasától félni kell Az öreg Gschweidl még mindig elég fiatal — Saját tudósítónktól — Zürich, június 29. Öt óra helyett negyed ötkor kezdték kedden a Vienna—Young Fellows mérkőzést. Azért koráb­ban, mert a rendezők szerint köz­vetlenül a munkák befejezése után (4 óra) több nézőre lehet számí­tani. . A számításokat keresztül húzta az eső: csak 3000 néző jött ki. (Nálunk is esett egy keveset kedden délután s nálunk az Ad­­miral Sparta meccsen mégis jóval többen voltak. 4700 fizető néző mellett körülbelül ezren váltottak igazolványra jegyet s így Budapes­ten kétszer annyian voltak, pedig nálunk mindkét csapat semleges volt. Szerk.) Scorzoni sípjelére így álltak fel a csapatok: Vienna: Havlicsek — Rainer, Kaller — Patzka, Hoffmann, Machu — Molzer, Gschweidl, Fi­­scher, Pollak, Érdi. Young Fellows: Fáh — Kuhn, Nyfeller — Koss, Vonthron, Mül­­ler — Diebold, Páli, Frigerio, Ci­­seri I., Lienhard. Mindkét egyesület több helyen változtatott tehát. . A Vienna megérdemelten nyerte a mérkőzést 2:0 arányban. A bé­csiek az eddigi két mérkőzésükön nem mutattak semmi különösebbet, de most ugyancsak kitettek ma­gukért. Jó játékot nyújtottak s még a zürichiek is elismerték, hogy a Vienna megérdemelten ju­tott tovább. A Ferencváros híveit bizonyára érdekli, hogy kiknek köszönheti a Vienna a továbbjutását? Elsősor­ban a belső hármasának. Gschweidl pompásan ismeri társai hibáit s ezért mindig arra tört, hogy minél tovább tarthassa ma­gánál a labdát s így magára húzza az ellenfél védőit. Amikor már azo­­kat magára húzta, akkor hirtelen átadta a legjobb helyzetben levő társának a labdát. Fischer a belső hármas másik tagja nagy átütőerejét használta ki pompásan. Folyton mozgott, állandóan zavar­ta a hátvédeket s ő is sok helyzetet készített elő. Pollak nyugodtan játszott, nem igen tűnt fel, de na­gyon hasznos volt. Annál kevésbé tetszettek a szél­sők. A Ferencváros számára nagy baj lenne, ha ezek a szélsők éppen Budapestre jönnének formába, mert a csatársorból éppen elég veszélyes a belső hármas is. A csapat többi részéből Hoff­­mannt kell kiemelni. Talán ő volt a csapat legjobbja. Már az I. fél­időben pompásan játszott, de a II. félidőben egészen kü­lönlegesnek bizonyult. Nem lehetett bírni vele s majd­nem minden támadás tőle indult ki. A szélsőfedezetek hasznosak. Hátul a két hátvéd nagyon nyu­­godtnak és körültekintőnek bizo­nyult. Havlicsek az elején néhány nagy hibát vétett, de azután bele­jött. A mérkőzés egyébként nagyon érdekesen zajlott le. Szünetig 0:0 volt az eredmény, annak ellenére, hogy az I. félidőben a játékvezető 11-est ítélt a Vienna javára. Machu azonban a büntetőt nagyon rosszul rúgta, éppent a kapusba. A II. fél­idő 5. percében Fischer labdát kapott Gschwenntől, pompásan tört kapura és a kifutó Fáhit is kicselezte (1:0). A II. gól a 38. percben esett. Ekkor szöglet után Gschweidl bombalövéssel küldte hálóba a labdát (2:0). A Vienna vezetői szerint na­gyon ügyes húzás volt az, hogy Gschweidl, Fischer, Pollak belső hármassal álltak ki s Budapestre is ezt a belső hármast küldik. Egyébként ők maguk is meg vannak elégedve a játékukkal s azt­ mondják, hogy most már mér­kőzésről mérkőzésre javulni fog a csapat. A gyenge időszakukon már túlvannak. Még valamit hazánkfiáról, Pá­liról. Páli pompásan játszott a Young Fellows csapatában. Minden támadás tőle indult ki, játszott a középcsatár helyén is, de hiába volt jó, társai nem tud­ták megérteni. B. S. Utótanulságok az Admira— Sparta mérkőzésről — Saját tudósítónktól — Néhány Szerény megfigyelés: 1. Pesten megalakult az Ad­­mira-közép. Mi van a semleges­ségi egyezménnyel?..., 2. Nem mind magyar csatár,­ aki fölé lő. Öröm volt nézni az osztrák és csehszlovák csatárod­­at, amint körömről körömre szállt a labda s olyan tologatás folyt, hogy a legszebb magyar pilinckaidők jutottak az ember eszébe. 3. Színtelenek voltak a játék­vezetők. Mindegyik feketében volt. A közönségnek már hiány­zik az a sokszínű divatkiállítás, amelyet játékvezetők és partjel­zők szoktak produkálni. 4. Barlassina ettől eltekintve néhány finoman mérlegelt köröm­ítéletet hozott. 5. Dietz kapitány kijelentette, hogy a mérkőzés alapján szívesen beválogatná a Burger—Mariech­­ka hátvédpárt és Kolskyt. 6. Az osztrákok szeretnek fölé lőni. Miért szidják mindig sze­gény Müllert? Neki is a vérében van! 7. Nem volt kint nagy közönség. Az osztrák Schwarz dr. így ke­sergett: „Semleges pályán ugyan, de nem zárt ajtók között kellett volna megrendezni ezt a mérkő­zést." 8. Barlassina finom mozdula­tokkal „torolta” meg az elköve­tett szabálytalanságokat. Egy pá­holyból így kiáltottak feléje: „Húzzon frakkot és cilindert!” 9. „Azért jöttem ki, hogy végre lássak egy olyan mérkőzést, ame­lyen nem kell szurkolnom!" — mondta a szurkoló. Öt perc múlva már torkaszakadtából biztatta az Admirát... Klugot kicserélik, vagy felcserélik .— Saját tudósítónktól — Vasárnap Lodzban ,lengyel—ro­mán válogatott mérkőzés lesz. Er­re a mérkőzésre Klug Frigyest hívták meg játékvezetőnek. Ugyan­akkor Klugot kiküldték az Admira —Genova mérkőzésre is, amely vasárnap Bécsben kerül sorra. Kenyeres Árpád szerint most két eset lehetséges: 1. Más játékveze­tőt jelölnek ki a bécsi mérkőzésre. 2. Klugot felcserélik az Admira— Genova reválismérkőzésének játék­vezetőjével, a svájci Wunderlinnal, azaz Bécsben Wunderlin, Genová­ban Klug vezeti majd az Admira —Genova mérkőzést. FISCHER MÓR SZERINT EGYELŐRE SZÓ SINCS ANGLIA—KONTINENS MÉRKŐZÉSRŐL! — Szó sincs egyelőre Anglia—Konti­nens mérkőzésről — mondta Fischer Mór, a nemzetközi ügyek elnöke. — A jövő évben annál kevésbé lehetne ezt meg­valósítani, mert a világbajnokság kitölt minden határnapot. József—Távírda 3:2 (2:2). Lóver­senytér. Vezette: Szőke. Végig erős küzdelem. A József a kapu előtti na­gyobb határozottságának köszönheti győzelmét. Góllövő: Csopaki, horgos (11-esből) és Aranka, illetve Elekes és Schneider. Menkót, illetve Kovács I-t a játékvezető kiállította. A 25 éves Jubileuma előtt álló RAEC már a III osztályban szeretné megün­nepelni ezt a szép évfordulót. Ez a sze­rény kívánság nem is olyan kilátásta­lan , ha vasárnap legyőzik a Postás 11.-t, már feljebb is került. 3 ­ Törlik a pénztárt a Ferenc­városban — Saját tudósítónktól — Az FTC-pál­lya nagytribünje alatt nagy az élet az irodában. Most ugyan nem kánikula ker­geti be az embereket a tribün alá, hanem az ősziesen hűvös szél és eső. Mester Gyuri bácsi arca azonban jóval vidámabb, mint a múlt héten. A Ferencváros bent van a KK második fordulójában... Elővesszük a zöld-fehérek kincstárnokát (a vasárnapi bevé­tel után ezt már a szó legszoro­sabb értelmében kell venni!), hogy két ponton tévedett előzetes jóslatában. A Sparta és a Pros­­tejov is azok között a jelöltjei között szerepelt, akiket a máso­dik fordulóiba várt. Gyuri bácsi legyint: — Az semmi! Nyolc közül csak kettőt nem találtam el. Bár ló­versenyen tudnék így tippelni. — Mi lesz vasárnap? — Legalább négy góllal kell győznünk a Vienna ellen, hogy nyugodtan mehessünk fel Bécsbe. Titokban már szervezem is a kü­­lönvonatot. — A Vienna ellen? — Á, dehogy! Az Austria ellen. Mester Gyuri változatlanul az Austria továbbjutását tippeli az Újpest ellen. Most feláll Gyuri bácsi, oda­megy a pén­zszeekrényhez s meg­­törülgeti a felső rekeszt. (Ebben van az elmúlt vasárnap bevétele.) Majd áhítattal így szól: — Hej, de sokáig volt ez po­ros. Hozzá sem nyúltam. Ma már harmadszor törlöm meg. A Ferencváros pénztárának sem fog ártani a jó szereplés a 1. KKiban.

Next