Nemzeti Sport, 1938. július (30. évfolyam, 127-148. szám)

1938-07-01 / 127. szám

4 ________________________________________________________ „Nem kérünk lehe­tetlent !“ Tekintetes Szerkesztőség! Tisztelettel felkérem, hogy so­raimat nb. lapjukban közölni szí­veskedjenek: Ferencvárosi Fiúk! A megindult EK-mérkőzések elsején színeiteket vereség érte. Jól tudjuk, hogy nem lehet min­dig győzni. Ezt az ellenfelet azon­­ban a ti megszokott játékotokkal le kell győznötök. Játszatok tehát vasárnap okosan és nyugodtan. A VB-sek felejtsék el 90 percre a fáradtságukat... Ferencvárosi Fiúk! Nem kérünk lehetetlent, csak azt, hogy amit eddig verej­ték­es harcokkal megszereztetek — a KK.t! — tartsátok is meg! Küzdeni, az utolsó percig. Haj­­rá Fradi! Mindent bele! Régi hívetek Bauer Nándor Bpest, IX., Drégely,u. 7. II. 22. Törlesszen a Hungária! Tisztelt Szerkesző Úr! Mint Fradi-szurkoló szeretnék néhán­yt szót szólni a Hungáriá­nak a II. félidőben mutatott fe­lejthetetlenül szép játékával kap­­csolatban. A Hungária nehéz, de nem met­a oid hátion probléma elé ke­rült. Csak arra kell gondolnia, hogy hogyan lett a 0:3-ból 3:3 s akkor nem lehet baj Torinóban! (Olvasónk most részletes taktikai utasítást ad a kék-fehéreknek. De is bízzuk ezt­ inkább Schifferra... A szerk.) ...Játszon a Hungária mindent egyből, gyorsan! Ha ezt megteszi, ez meghozza az „olaszos lendületet”, ami pedig a győzelem­ kulcsa! Soha annyira nem örültem még győzelemnek, mint amennyire most örülnék, ha a Hungária tör­leszteni tudna lőni—Ro­vaék ellen 1­­ben a mi VB-adósságunkból! Hornstein Károly állatorvostan halig. Hajdúnánás, Kölcsey­ u. 3. Magyar csapaté az idei KK! Tekintetes Szerkesztőség! Most, hogy labdarugósportunk fénykorát éli s a VB-t csak nagy balszerencsével vesztettük el, nem szabad elcsüggednünk, hanem igenis meg kell mutatnunk, hogy tud a magyar küzdeni, ha arra szükség van. Az idei KK.­ ma­gyar csapat fogja megnyerni, mert az Újpestben és a Ferencváros­ban olyan képességű csapatokat látunk, hogy ilyen kettő egész Európában sincs több. De talán a Kispest is megállja idehaza a he­lyét! Abban is bíznunk kell, hogy a Hungária is feltámadt s ő is dicsőséget szerez a magyar név­nek. Adja Isten, hogy így legyen. Kiváló tisztelettel Molnár József Ság­vár, Somogy-m. Éljen Kardos! L. Z. (Bpest, VIII., Aggteleki­ u. I.) kéri, hogy a nevét ne írjuk ki. Azt írja, hogy Kardos teljesítme­ nye különb méltatást érdemelt volna annál az egyszerű megállapí­tásnál, hogy „Kardos a mérkőzés hőse volt”. Köszöni a Fradi-közön­­ségnek, hogy hívebben kitartott a Hungária mellett, mint a Hungá­ria saját közönsége. Végül így ír: „Fiúk küzdjetek és mutassátok meg, hogy a Hungária is tud ját­szani. S ha küzdőtök, akkor biztos, hogy Torinóban is győztök és meghálálhatjátok a Fradi-közön­­ségnek a szép bíztatást! Hajrá fiúk, huj-huj-hajrá!” * Buder Zsigmond (Bpest, VII., Csányi­ u. II. II. 16.) is Kardos nagy középcsatár-játékát dicséri, amely szerinte az utóbbi idők leg­nagyobb csatárjátéka volt. Azt írja, hogy a Hungária Torinóban is győzhet, s győzni is fog, ha Cseh Matyit is rá tudják venni, hogy elejétől végig komolyan ját­­szék­. Ha így lesz, akkor a Ju­­ventus az idén nem lesz EK-győz­­tes! Levele végén mind a négy magyar csapatnak sok szerencsét kíván a további KK-mérkőzésekre. A közönség érdeklődésében már versenyt fut a KK a VB-vel. Nem kétséges, hogy a KK fog győzni, hiszen a KK él, a VB pedig — akár­mekkora vihart is vert fel — meghalt. A hozzánk beküldött leveleket két csoportba oszthatjuk. Lássuk előbb azokat, amelyek már a jelennek élnek s aztán ejtsünk sort a visszapillantókra is. KK VB — Fogjunk össze! írja egy prágai hölgy A Nemzeti Sport tek. Szer­kesztőségének BUDAPEST Engedjék meg, hogy az általam nagyon kedvesnek talált „Önöké a szó” c. rovatukban én is hozzá­szólhassak az ú. n. Dietz-ügyhöz. Prágai születésű cseh asszony vagyok, de szlovenszkói magyar férjem van. Tíz évi házasságunk alatt én megtanultam magyarul, a férjem pedig csehül. Örülök, hogy most már magyar könyveket is olvashatok, de főképpen olvas­hatom a Nemzeti Sportot, ezt a remekül szerkesztett sportszakla­pot ... Amilyen őszintén örültem 1934- ben a csehszlovák válogatott olasz­­országi VB-sikerének (Csehszlová­kia Olaszország mögött második lett. A szerk.), épp úgy örültem a magyar fiúk nagyszerű párisi eredményének. Nem értem azon­ban, hogy miért támadják odaát szegény Dietz dr. szövetségi kapi­tányt. 1934-ben 10.000 főnyi lel­kes fut­ball-rajongó mesébe illő fogadást rendezett a mi fiaink­nak a Wilson-pályaudvaron, s ak­kor Planicska, Csambal, Pucs, Burger, stb. neve többet jelentett nekünk, mint ezer aktív diplo­mata. Hálásak voltunk és vagyunk ezért a fiúknak. Nem értem, hogy miért nem járhatott ki most ugyanez az ünneplés a magyar csapatnak és vezetőinek. Elvégre nem lehet okvetlenül világbajnok­ságot nyerni! Egy kicsit azért én is haragud­tam magukra, mert az utóbbi években párszor alaposan helyben­hagytak bennünket, még Prágá­ban is. De az olaszokkal maguk sem bírnák! Azt javaslom, ahe­lyett, hogy egymás közt veszeked­nének, fogjunk össze, tanácskoz­zuk meg, miként lehetne jó hosszú időre megverni Pozzo büszke fiait. Maradtam Szerkesztő Úrnak kiváló tisztelettét Marié Malá Praha, XII., Fec­ova 130. .ír­t. Itt az igazi ok! Tekintetes Szerkesztőség! Olvastam az „Önöké a szó”-ban sok „dr.” és felső osztálybeli em­berek­­ kritizálását. Én csak hat elemit végeztem, de mosolyogtam a leveleken. A magyar csapat csak kizárólagosan két ok miatt vesz­tett: Első: Felsőbb nyomás hatá­sának engedve nem zavartuk meg a magyar—olasz barátságot. Te­hát levélíró urak: nem az önöké az igaz szó! Másodszor: Nem szá­mít Toldi vagy Vincze, Korányi vagy Polgár, az olasz csapat a rá­dióban is jelzett játék alapján tényleg jobb volt és megérdemel­ten győzött. A kapitány a pályán igazán nem befolyásolhatja a já­tékos képességeit. És így levélíró urak, megint nem önöké az igazi szó. Tehát mit kritizálnak és hi­báztatnak valakit! Erre válaszol­jon valaki, ha kedve van ... Nos rajta. .. Előtre köszönöm a t. Szer­kesztőségnek a közlést. Tisztelettel Mayer Sándor , Miskolc, Tetemvár 180. sz. ország között dől el. Viszont Hertzkával nincs megelégedve, mert kiállított két brazil játékost a Csehszlovákia elleni meccsen. U. i. A mai (június 17-iki) új­ságból tudtam meg, hogy Magyar­­ország döntőbe került. Az „El Tiempo” mint két európai futball­­kolosszus összecsapásáról ír a va­sárnapi magyar—olasz döntőről. Gratulálok! Rákos György Bogotá (Colombia, Délamerika).­­Úgy látszik, hogy­ a nagy tet­tek megítéléséhez történelmi táv­lat, vagy térbeli távolság kell. A Föld másik oldalán élő magyar eről nem takarják el a fák az er­dőt, ő a­ világbajnokság második helyének örül és nem az elhibá­zott, vagy kényszerűségből eredő csapatösszeállításon bosszankodik. Szerk.) Tanulmány! Lübke Lóránt oki. mérnök (Bu­dapest I., Győri­ út ib.) 12 oldalas tanulmányt küldött be Szerkesztő­ségünknek a modern játék alapté­teleiről. Az érdekes és értékes ta­nulmánnyal alkalom adódásával foglalkozni fogunk. Fel a fejjel, Kapitány úr! Dömötör Ambrus B-közép szur­koló (Bpest, Vili., Alföldi­ u. 10. II. be.) azt írja, hogy a VB-csa­­pat és vezetői 100%-ban megtet­ték kötelességüket. Indokolatlan volt a Keleti pályaudvari tüntetés, amit különben nem a B-közép csi­nált. Kiküldötteink nem ezt, ha­nem lelkes huj-huj-hajrát érde­meltek volna! „Fel a fejjel, Kapi­tány úr — írja Olvasónk. — Ne törődjön a, sok hozzá nem értő közbeszólásaival! Fel a fejjel, Fiúk! Ti is jól végeztétek a köte­lességeket!” Őszintén gratulál a csapatnak is, a vezetőknek is. Lázár — oh! Waisbecker Ede dr. (Bpest, .., Bürök­ u. 23.) véleménye szerint a VB-baj gyökere nem ott van, ahol keresik. Lázáron csúszott el a ka­pitány! Levélírónk szerint annak, hogy az egységes modern védő­­taktika nem tud kialakulni, de még csak m­egindulni sem tud.., — Lázár az oka! Ő a kerékkötés a rossz példa. Lázár nem kegyeske­dik ráállni a szélsőjére. S mivel erre nem hajlandó, a kapitánynak kell megváltoztatni­ a taktikát s belemennie a halva született ön­gyilkos­ taktikába, hogy t. i. a hátvédek fogják a szélsőket. Olva­sónk tudja, hogy valakire ráállni nem jelent élvezetet. A többiek látják, hogy Lázárnak szabad „nem­ ráállni’, tehát­­ ők sem állnak rá senkire. Waisbecker dr. a legnagyobb szigorúsággal tör pálcát Lázár játéka felett. Kije­lenti, hogy mindaddig ki kellene hagyni a válogatott csapatból, amíg meg nem tartja a kapott utasításokat. Mindegy, hogy mi­lyen nagy labdaművész! Miatta nem lehet az egész csapat takti­káját tönkretenni, vissza­fejlesz­teni s beállításával nem lehet rossz példára csábítani a többie­ket. A ráállásra azért is szükség van, mert ha fedezeteink megta­nulják a ráállós-játékot, akkor a csatáraink is megtanulhatják majd, hogy hogyan kell az ilyen ráállás fedezeteket magukról le­­rázniok. Mégegyszer — Dietz ellen! Ferzsák László (Komárom, Klapka­ u. 12.) — nyilván még a kapitányi és egyéb felvilágosítá­sok előtt írván meg levelét — Dietz dr-t hibáztatja a VB-döntő elvesztése miatt, mert kihagyta Turayt, Toldit és Korányit. A ka­pitány két balkezét emlegeti s reméli, hogy a jövőben már új ka­pitány állítja össze VB-csapatun­­kat. Nem mindenütt keveslik a második hegyet! ... Nagyon örülök és büszke vagyok, hogy a magyar csapat milyen jól szerepel a világbajnok­ságokon. Az eredményeket a pesti rádióból és az itteni újságokból tudom. A bogotai „El Tiempo”, a legnagyobb colombiai napilap azt írta ma, hogy a világbajnokság Olaszország. • Brazília és Magyar­Miről beszéltek legtöbbet a Fe­rencváros bajnoki lakomáján? Er­ről : — Tovább jutunk-e vasárnap? Sokan azt hiszik, hogy már ha­gyomány: a Ferencváros játszva hoz be 2—3 gólos hátrányt. Ezek a bizakodók fölényesen legyintet­tek: — Hogy tovább jutunk-e? Nem is vitás! Erre Schlosser József kapásból rávágta: — Ne felejtsük el! Nem min­dig papsajt. Mi is kifoghatunk itthon rossz napot s akkor vége a továbbjutásnak. Érdekes, hogy sokan beletörőd­nének ebbe is. Ezek így beszéltek: — A mi fiainknak is kellene egy kis pihenő. Nem tudom, hogy már hányadik éve folytatják ezt a „nagyüzemet” szinte megszakítás nélkül. Ha most kiesnének, akkor legalább alaposan kipihenhetnék magukat őszre. Ki lehetne venni Sárosi III. manduláját, meg lehet­ne gyógyítani Korányi lábát és így tovább... (Korányi lába egy ki­csit dagadt, röntgenfelvételt is ké­szítettek a sérülésről, de Korányi olyan fából van faragva, hogy ez­zel a sérüléssel is játszik vasár­nap ...) Erről a szünet nélküli játékról szólt Sárosi dr. is a beszédében, amikor elnézést kért azért, hogy néha a Ferencváros is gyengén játszik. Mint mondotta: — Nálunk a Veni Sancte és a Te Deum mindig egybe esik ... « Csak kevesen képviselték a va­csorán a különböző „közepeket”. Beszéltünk a budai közép egyik tagjával. Ezt mondotta: — Szétszéledtünk már! Sokan elmentek szabadságra... — Ez baj! Vasárnap nagy szük­ség lesz a buzdításra ... — Vasárnapra mindenki haza­jön, mindenki itt lesz a helyén. Részünkről nem lehet hiba. Úgy látszik, nem is lesz, mert amikor Sárosi dr. beszédében arra kérte a szurkolókat, hogy vasár­nap álljanak melléjük, buzdítsák őket, még akkor is, ha esetleg kez­detben gyengén megy a játék, — egyhangúan rúgták: — Meglesz!• Azt hallottuk, hogy a leghan­gosabb hölgyszurkoló Tóth Lajos dr. felesége lesz vasárnap. Tóth­­né nem szokta csendben bíztatni a Fradit, vasárnap azonban Brünnben járt s ott nem szurkol­hatta ki a szokott formáját. Mint mondotta: — Most vasárnap azt is kipó­tolom, amit Brünnben nem tehet­­tem meg. Feltűnt, hogy a­­ Ferencváros- közép (ez az igazi Fradi-közép) nem képviseltette magát a vacso­rán. Tagjai közül csak azok jöttek el, akik az FTC tagjai is. Miért? Beszéltünk az egyik taggal, aki így sírta el a panaszát: — Mi már régen rendet akarunk csinálni az állóhelyen. Először azt kértük a Ferencvárostól, hogy csi. ■náljon nekünk egy kis kerítést a helyünkön s oda ne jöhessen be más, csak az, aki tényleg a mi tagunk. Azután meg azt kértük, hogy állít­sanak az állóhely közepére rendőrt s mi azokat az embereket, akik sportemberhez nem méltó szavakat kiabálnak be a pályára, átadjuk a rendőrnek ... Hiába! Pedig mi mindenáron rendet akarunk csi­nálni! Most egy kicsit nehezte­lünk a Ferencváros vezetőségére, de ezt a csapattal nem éreztetjük. Sőt, ők kétszeres buzdítást kap­nak majd tőlünk vasárnap. * A Ferencváros összeállítása kö­rül egyébként nin­cs újabb újság. Az összeállítás változatlanul így fest: Holda — Tátrai, Korányi — Magda, Polgár, Lázár — Táncos, Kiss, Sárosi dr., Toldi, Kemény. — Ott kell folytatniuk a játé­kot — mondotta Melly Béla dr. —, ahol vasárnap abbahagytuk. Kiss ezt mondta: — Ha még tíz percig játszunk, akkor kiegyesültünk­. Erre rávágták: — Hát egyenlítselek ki most az első tíz percben s utána már nem lesz nagy gond a továbbjutás. A szurkolókon ment múlik a Fradi továbbjutása Zöld-fehér KK-hangok — Saját tudósítónktól — Péntek, 1938 július 1. Franciaországi vándoraink bőven szerepelnek a különböző listákon. íme a névsor: Szabad: Pyber Ede és Kohut Rezső. Átadók: Vágó József (volt Bocs­kai), Lágler Pál, Szabó II., Mester István (Nimes), Belkó Árpád (Sochaux), Szegő Ferenc (Troyes), Berecz István, Grosz István és Zavadszky István (Montpeilier), Odry Ferenc (St. Étienne), Heim Gyula (Bordeaux), Kovács László (O. Aksien), Sas Vilmos (O. Alesien), Schubert Ede és Herczeg Béla (mindkettő francia állam­polgár már), továbbá Nagy Béla (Roubaix) és Vastag Gyula (Char­­leville). APRÓ FRADI-HÍREK A Ferencváros tok­aji borral töl­tött magyaros majolikakulaccsal ajándékozza meg a Zsidenk­ét. * A vasárnapi mérkőzés előtt a han­gosan beszélőn keresztül eljátszák a két nemzet himnuszát. * A Ferencváros játékosai a Kis­pest—Ambrosiana mérkőzés alatt együtt ülnek s Hlavay György edző a játékot majd magyarázatokkal fűszerezi.­ Az FTC irodájában nagy a for­galom. A szombati és a vasárnapi mérkőzésre is egyaránt buzgón vá­sárolják a jegyeket. • A Zsidenkce érkezéséről a Ferenc­város nem kapott értesítést. A zöld­fehérek azt gyanítják, hogy a brün­­niek­ csütörtökön éjfélkor futnak be az üdülőhelyükre. — I­II mii, -fr-------­A MAFC ÉS A PERECES I TK jutott be az országos ifjúsági bajnokság döntőjébe.

Next