Nemzeti Sport, 1939. január (31. évfolyam, 1-23. szám)
1939-01-01 / 1. szám
Vasárnap mmi mmngBSBM Ára: 12 fillér Cseh-Szlovákiábadl.20KC im yk SE \Jf Romániában . . 6 lei^ ifnljjy %E^^VTvj^3w£Xr Németországban 15 Pi. Olaszországban . - - - - • *-1.80 Ura Franciaországban «. • e • » 1.23 Ktff&Sr 1^ 1 ® J * A Hfl Amerikában t«a««»a« 4 c* ItSMtfHMMEEMMl ■■ Svájcban II „Bármilyen hatalmas nemzeti, vagy világprobléma áll a politikai, vagy gazdasági élet homlokterében, a sport fontossága nemhogy csökkenne, födik és fokozódik” Ifj. Horthy Niki ás újévi százaid, kívánsága, gondolatai Amikor a szilveszteri harang megkondul és a havas rónák, az alvó falvak, a virrasztó városok, a ködberévült hegyek fölé beköszönt az új esztendő és az emberi történet nagy írója új lapra lapoz, tulajdonképpen semmi látható jel, semmi természeti külsőség nem mutatja, hogy új időszak kezdődik, új évbe megyünk. A szilveszteri harang kongására bennünk ébrednek hangok. Bennünk tolulnak fel és zúgnak érzések, magunkban emelünk válaszfalat az ó és új esztendő között. És bárhol a földkerekén köszöntsék is az új esztendőt, mindenütt imával, a nemzet imájával üdvözlik. Akkor, amikor köszöntjük az új évet, elsősorban azt érezzük, hogy egy közösség fiai vagyunk. Magyarok vagyunk, rendületlenül fiai vagyunk ennek a szegény, üldözött hazának. Az ő és új évfordulója számvetést késztet ránk, ha rövid, meghatott pillanatokig is, vagy rendszeres visszapillantásokban is lelkiismeretet vizsgálunk, sorsot nézünk és igyekszünk a jövőbe is belenézni, meddő, fátyolos, de kutató szemmel. Mit csináltunk mi magyarok a múlt évben, mit csinálhatunk az eljövendőben? Érdemes-e, jó-e, amit tettünk? Úgy kell-e tennünk, mint eddig? Vagy keseredésünket a lendület jármába szorítsuk és beléfogjuk abba a hatalmas, csikorgó, mérhetetlen ekébe, amely I * mwm k. vevőinek EdigBmmnlam Schmidt-SzigetiSzé sportüzlete V., Személynök-sifca 16. szám Telefon- 11 44 33 nek éke az elvégzetten feladatoknak Szilveszter éjszakáján még sötétebb, még feketébb ugarába vágódik bele. És szántsunk bele az új esztendőbe... A magyar sport Szilveszteri számvetése könnyebb, mint jövőjében kutatni. A sport lelkiismeretvizsgálatát megkönnyítik az eredmények. Az eredmény maga már mérés, mérlegelés munkájából fakad. Csak egymás mellé kell tennünk őket és hiteles, hiánytalan a kép. A sport széles tábora számontartja az esztendő minden részletét, sőt szigorúan számonkéri. Ezzel ne foglalkozzunk most. De szeretne belelátni a jövő évbe is. Szeretné tudni, hogy megvan-e a helye a sportnak a nap alatt, a ránkzúduló nagy nemzeti és világproblémák nem fogják-e hátrább szorítani, nem fogják-e azt a szívós munkával megszerzett helyzeti energiáját elfogyasztani, jelentőségét lefokozni. Ezekről a kérdésekről beszélgettünk ifj. Horthy Miklóssal, a Magyar Úszó Szövetség nagyszerű elnökével. Egyike azoknak a keveseknek, akik elsősorban arra vigyáznak, hogy a magyar sport ne csak eredményeiben, de tekintélyében, megszerzett pozíciójában se essék vissza. Ifj. Horthy Miklóst ma nem tekinti a magyar sporttársadalom csak az úszósport vezetőjének, ő az alatt az évtized alatt, amióta vezetői posztot tölt be a sportszervezetekben, több lett ennél. A magyar sport minden sorsproblémájában hallani hatékony szavát, érezni szívós energiáját, tapasztalni áldozatkészségét. Szegény a magyar sport, hiányzanak az áldozatos vezetők, késnek a nagy nemzeti sportlétesítmények, másfél év múlva itt az új olimpia, ezek azok a gondok, amikben osztozott velünk ifj. Horthy Miklós. És bár minden kérdések felett sok a ború, ifj. Horthy Miklós mégsem borúlátó. Bízik, rendületlenül hisz a magyar sport jövőjében és fejlődésében. El is magyarázza, hogy miért? — Bármilyen hatalmas nemzeti vagy világprobléma van is a politikai, vagy a gazdasági élet korizorántján az új esztendő beköszöntésekor, — kezdi ifj. Horthy Miklós, — az a meggyőződésem, hogy a sport fontossága nemhogy csökkenne, hanem erősödik és emelkedik. Ha nem is tud nálunk ez a felfogás felszínre bontakozni, borúlátóan is megállapíthatjuk: legalább ennyire meg kell maradnia a sport elismerésének, mint amennyire megvan. A világ hadi, gazdasági és politikai fegyverkezésének közös rugója és összefoglalható értelme ez: „megmutatjuk a többieknek, mindenkinek, hogy mi szakadatlanul dolgozunk, mi megyünk előre, feltartóztathatatlak vagyunk. Nekünk több jár, mint amennyit eddig kaptunk,, mi többet bírunk és többet érünk el.” — Mi magyarok sok gátló ok miatt nem tudjuk ezt a tételt az egész magyar élet minden vonalán kifejezésre juttatni. De a magyar sport eddig sikerrel tudta. És a magyar sP°vt mint a magyar életrevalóság és az életet érdemlés látható jele, komoly, világhírű eszközünk volt, amelyről ezután sem szabad lemondanunk. Soha sem szabad erről lemondanunk. Kicsik és. Szegények vagyunk s mégis mindig bizonyítanunk kell, hogy mennyi érték van nálunk, mennyivel jobb sorsot érdemelünk. — A testi kultúra jelentősége az egész világon emelkedik. Nem csak a sport öncélja miatt, nemcsak a nemzeti propagandákban elfoglalt előkelő helyzete miatt, hanem azért is, mert a tömegek jólétének emelésébe elengedhetetlen eszköz. Elképelhetetle, hogy ebben a világöromlatban torpanjon meg a magyar sport. Az a magyar sport, amely hosszú időn keresztül nagy nemzetek sportja előtt állott. Ezek mellett az általános szempontok mellett figyelembe kell venni, hogy a magyar sport külön elbírálást érdemű a Helsinkire való készületek miatt. Másfél év múlva tele lesz az egész ország is, várakozással: várjon hányszor szálletaoihetao hietaoihetojihhetaoih várakozással és várakozással: várjon hányszor száll fel a helsinki stadion árbocára a magyar lobogó és hányszor hangzik el a himnusz? Berlin extázisa bizonyos mértékben véletlen is volt, a helsinki eredményeket gondosan meg kell alapozni, elő kell készíteni. — Örömmel állapítom meg, hogy az Országos Testnevelési Tan J nács mostanában mint tényleges sportfőhatóság, a magyar sport testének egy része, csúcsszerve működik. Együtt érez és együtt sír a magyar sporttal. Most, amikor a magyar sport így együtt van, s együtt érez, nem szabad veszélyeztetni jövőjét olyan intézkedésekkel amelyek nincsenek jól átgondolva. f ■— Az OTT legutóbbi ülésén a szövetségek nevében beterjesztettem egy indítványt, amellyel azt akartam előírni, hogy ha nem is tudjuk hirtelen megemelni a magyar sport szintjét, legalább a mostanit tudjuk biztosítani. Ehhez feltétlenül kívánatos lenne, hogy az OTT, az eddig a leventék részére biztosított testnevelési alapi jövedelmét a jövőben a társadalmi sportok fejlesztésére fordíthassa. Mert meg kell állapítanunk, a berlini eredmények rendkívüli eredmények voltak és nekünk, a kiugró eredményeket, a fejlődést utol kell érnünk a keretekkel. Ebben az irányban ítom a legfontosabb feldatokat. — Ehhez azonban több áldozat kell és több munka! Ez egyben az én újévi jókívánságom a magyar sport részére. Ifj. Horthy Miklósnak ezt az okos és tömör újévi kívánságát ezennel továbbítjuk a magyar sportközvéleményhez. És nem teszünk hozzá semmit. Mert ez teljes és tökéletes. H. B. U. E. K. k. vevőinek 1 DORNER SPORT tenisz- és síszaküzlet Budapest, II., Fő utca 37. — Telefon: 167-372 Km Fali textilkárpitjait a helyszínen gyönyörűen tisztítja UIAVIRDeák ferenc'n-16-Ilin I Lil Telefon: 38-15-99 Egyenruhát, polgári öltönyt előnyös feltételek mellett készít Nagy Kálmán IV., Kossuth • (Saját ház) Tel.: 1836-59 Alapittatott: 1S9d- mm