Nemzeti Sport, 1939. január (31. évfolyam, 1-23. szám)

1939-01-01 / 1. szám

Vasárnap mmi mmngBSBM Ára: 12 fillér Cseh-Szlovákiábadl.20KC im yk SE \­Jf Romániában . . 6 lei^ ifnljjy %E^^VTvj^3w£Xr Német­országban 15 Pi. Olaszországban . - - - - • *-1.80 Ura Franciaországban «. • e • » 1.23 K­­­tff&Sr 1^ 1 ® J * A Hfl Amerikában t«a««»a« 4 c* ItSMtfHMMEEMMl ■■ Svájcban I­I „Bármilyen hatalmas nemzeti, vagy világprobléma áll a politi­kai, vagy gazdasági élet homlokterében, a sport fontossága nemhogy csökkenne, födik és fokozódik” Ifj. Horthy Ni­ki ás újévi százaid, kívánsága, gondola­­tai Amikor a szilveszteri harang megkondul és a havas rónák, az alvó falvak, a virrasztó városok, a ködberévült hegyek fölé be­­­­köszönt az új esztendő és az em­beri történet nagy írója új lapra lapoz, tulajdonképpen semmi lát­ható jel, semmi természeti külső­ség nem mutatja, hogy új időszak kezdődik, új évbe megyünk. A szilveszteri harang kongásá­­ra bennünk ébrednek hangok. Bennünk tolulnak fel és zúgnak érzések, magunkban emelünk vá­laszfalat az ó és új esztendő kö­zött. És bárhol a földkerekén köszöntsék is az új esztendőt, mindenütt imával, a nemzet imá­jával üdvözlik. Akkor, amikor kö­szöntjük az új évet, elsősorban azt érezzük, hogy egy közösség fiai vagyunk. Magyarok vagyunk, rendületlenül fiai vagyunk ennek a szegény, üldözött hazának. Az ő és új év­fordulója számvetést késztet ránk, ha rövid, meghatott pillanatokig is, vagy rendszeres visszapillantásokban is lelkiisme­retet vizsgálunk, sorsot nézünk és igyekszünk a jövőbe is bele­nézni, meddő, fátyolos, de kutató szemmel. Mit csináltunk mi magyarok a múlt évben, mit csinálhatunk az eljövendőben? Érdemes-e, jó-e, amit tettünk? Úgy kell-e tennünk, mint eddig? Vagy keseredésünket a lendület jármába szorítsuk és beléfogjuk abba a hatalmas, csi­korgó, mérhetetlen ekébe, amely­ I * mwm k. vevőinek EdigBmmnl­am Schmidt-SzigetiSzé sportüzlete V., Személynök-sifca 16. szám Telefon- 11 44 33 nek éke az elvégzetten feladatok­nak Szilveszter éjszakáján még sötétebb, még feketébb ugarába vágódik bele. És szántsunk bele az új esztendőbe... A magyar sport Szilveszteri számvetése könnyebb, mint jövő­jében kutatni. A sport lelkiisme­­re­tvizsgál­atát megkönnyítik az eredmények. Az eredmény maga már mérés, mérlegelés munkájá­ból fakad. Csak egymás mellé kell tennünk őket és hiteles, hiánytalan a kép. A sport széles tábora számon­­tartja az esztendő minden rész­letét, sőt szigorúan számonkéri. Ezzel ne foglalkozzunk most. De szeretne belelátni a jövő évbe is. Szeretné tudni, hogy megvan-e a helye a sportnak a nap alatt, a ránkzúduló nagy nemzeti és világ­problémák nem fogják-e hátrább szorítani, nem fogják-e azt a szívós munkával megszerze­tt helyzeti energiáját elfogyasztani, jelentő­ségét lefokozni. Ezekről a kérdésekről beszélget­tünk ifj. Horthy Miklóssal, a Magyar Úszó Szövetség nagyszerű elnökével. Egyike azoknak a keve­seknek, akik elsősorban arra vigyáznak, hogy a magyar sport ne csak eredményeiben, de tekin­télyében, megszerzett pozíciójában se essék vissza. Ifj. Horthy Miklóst ma nem tekinti a magyar sport­társadalom csak a­z úszósport vezetőjének, ő az alatt az évtized alatt, amióta vezetői posztot tölt be a sportszervezetekben, több lett ennél. A magyar sport min­den sorsproblémájában hallani hatékony szavát, érezni szívós energiáját, tapasztalni áldozat­készségét. Szegény a magyar sport, hiány­zanak az áldozatos vezetők, késnek a nagy nemzeti sportlétesítmények, másfél év múlva itt az új olimpia, ezek azok a gondok, amikben osztozott velünk ifj. Horthy Miklós. És bár minden kérdések felett sok a ború, ifj. Horthy Miklós mégsem borúlátó. Bízik, rendületlenül hisz a magyar sport jövőjében és fejlődé­sében. El is magyarázza, hogy miért? — Bármilyen hatalmas nemzeti vagy világprobléma van is a politikai, vagy a gazdasági élet korizorá­ntján az új esztendő beköszön­tésekor, — kezdi ifj. Horthy Miklós, — az a meggyőződésem, hogy a sport fontossága nemhogy csökkenne, hanem erősödik és emelke­dik. Ha nem is tud nálunk ez a felfogás felszínre bontakozni, ború­látóan is megállapíthatjuk: legalább ennyire meg kell maradnia a sport elismerésének, mint amennyire megvan.­­ A világ hadi, gazdasági és politikai fegyverkezésének közös rugója és összefoglalható értelme ez: „megmutatjuk a többiek­nek, mindenkinek, hogy mi szakadatlanul dolgozunk, mi megyünk előre, feltar­tóztathatatla­­k vagyunk. Nek­ünk több jár, mint amennyit eddig kaptunk,, mi többet bírunk és többet érünk el.” — Mi magyarok sok gátló ok miatt nem tudjuk ezt a tételt az egész magyar élet minden vonalán kifejezésre juttatni. De a magyar sport eddig sikerrel tudta. És a magyar sP°vt mint a magyar életre­valóság és az életet érdemlés látható jele, komoly, világhírű eszkö­zünk volt, amelyr­ől ezután sem szabad lemondanunk. Soha sem sza­bad erről lemondanunk. Kicsik és. Szegények vagyunk s mégis mindig bizonyítanunk kell, hogy mennyi érték van nálunk, mennyivel jobb sorsot érdemelünk. — A testi kultúra jelentősége az egész világon emelkedik. Nem csak a sport öncélja miatt, nemcsak a nemzeti propagandákban­ el­foglalt előkelő helyzete miatt, hanem azért is, mert a tömegek jólé­tének emeléséb­e elengedhe­tetlen eszköz. Elképelhetetle, hogy ebben a világöro­mlatban torpanjon meg a magyar sport. Az a­­ magyar sport, amely hosszú időn keresztül nagy nemzetek sportja előtt állott. Ezek mellett az általános szempontok mellett figyelembe kell venni, hogy a magyar sport külön elbírálást érdemű a Helsink­ire való készületek miatt. Másfél év múlva tele lesz az egész ország is, várakozással: várjon hányszor szálletaoihetao hietaoih­etojihhetaoih várakozással és várakozással: várjon hányszor száll fel a helsinki stadion árbocára a magyar lobogó és hányszor hangzik el a himnusz? Berlin extázisa bizonyos mértékben véletlen is volt, a helsinki ered­ményeket gondosan meg kell alapozni, elő kell készíteni. — Örömmel állapítom meg, hogy az Országos Testnevelési Tan J nács mostanában mint tényleges sport­főhatóság, a magyar sport tes­­­­tének egy része, csúcsszerve működik. Együtt érez és együtt sír a­­ magyar sporttal. Most, amikor a magyar sport így együtt van, s együtt érez, nem szabad veszélyeztetni jövőjét olyan intézkedésekk­el amelyek nincsenek jól átgondolva. f ■— Az OTT legutóbbi ülésén a szövetségek nevében beterjesztet­tem egy indítványt, amellyel azt akartam előírni, hogy ha nem is tudjuk hirtelen megemelni a magyar sport szintjét, legalább a mostanit tudjuk biztosítani. Ehhez feltétlenül kívánatos lenne, hogy az OTT, az eddig a leventék részére biztosított testnevelési alapi jövedelmét a jövőben a társadalmi sportok fejlesztésére fordíthassa.­­ Mert meg kell állapítanunk, a berlini eredmények rendkívüli eredmények voltak és nekünk, a kiugró eredményeket, a fejlődést utol kell érnünk a keretekkel. Ebben az irányban ítom a legfonto­­sabb feldatokat. — Ehhez azonban több áldozat kell és több munka! Ez egyben az én újévi jókívánságom a magyar sport részére. Ifj. Horthy Miklósnak ezt az okos és tömör újévi kívánságát ezennel továbbítjuk a magyar sportközvéleményhez. És nem teszünk hozzá semmit. Mert ez teljes és tökéletes. H. B. U. E. K. k. vevőinek 1 DORNER SPORT tenisz- és síszaküzlet Budapest, II., Fő­ utca 37. — Telefon: 167-372 Km Fali textilkárpitjait a helyszínen gyönyörűen tisztítja UIAVIRDeák ferenc'n-16-Ilin I Lil Telefon: 38-15-99 Egyenruhát, polgári öltönyt előnyös feltételek mellett készít Nagy Kálmán IV., Kossuth • (Saját ház) Tel.: 1­836-59 Alapittatott: 1S9d- mm

Next