Nemzeti Sport, 1939. április (31. évfolyam, 66-85. szám)

1939-04-02 / 66. szám

Vasárnap, 1939 április 12. Bergsman csónakházban Zsigmond­ térnél még l,' j ' néhány csónakhely és |( | Q (f 0 útjára, érdekes dolog végigfutni az előző négy EK történetén? sok tanulsággal is szolgál ez a 11 esz­tendő a magyar labdarúgás szá­mára. Az olaszoké az első EK, mi csak negyedikek leszünk Az­ első kiírású EK küzdelmei során alakult ki, hogy mi nem bí­runk az olaszokkal. Ennek az EK- nak keretében szenvedtük el 1928 tavaszán — Rómában — első ve­reségünket az olasz válogatottól. 1930-ban pedig az örökké emléke­zetes 5:0-ás verést mérték ránk az olaszok és azóta sem sikerült egyetlen egyszer sem revánsot vennünk rajtuk. Mi leadtunk az osztrákoknak két pontot, mert idehaza ugyan 5:3-ra le tudtuk őket győzni, vi­szont Bécsben 5:1-re kaptunk ki. A csehszlovákoknak is leadtunk 1 pontot. A zárótáblázat így festett: 1. Olaszország 8 5 1 2 2-1:15 11 2-3. Ausztria 8 5 1 317:10 10 2­ 3. Csehszlovákia 8 4 2 2 17:10 10 4. Magyarország 8 4 1 3 20:23 9 5. Svájc 8 8 11:28 — Ausztria egyetlen EK-győzelme A második kiírású EK-t két év alatt — 1931-ben és 1932-ben — játszották le. Mi — javítottunk. A negyedik helyről a harmadikra jöttünk fel. Büszkén hivatkozhattunk arra is, hogy a kupanyertes Ausztria nem tudott ellenünk győzni. Egyéb­ként azonban már akkor elvesztet­tük kilátásainkat a kupanyerésre,­­ik­kor Svájctól Bernben ki­ sfsa Az Európa Kupa, vagy népsze­rűvé vált rövidített nevén egysze­rűen: EK, vasárnap életének új korszakát kezdi meg. Eddig négy EK gyűjtötte maga köré Közép­­európa legjobb válogatott csapa­tait. Három EK szabályos módon befejeződött, a negyediket Közép­­európa nagy politikai átalakulása a csonkaság sorsára ítélte. 1927-ben hívták életre az EK-t az alapító országok: Magyaror­szág, Ausztria, Olaszország, Cseh­szlovákia és Svájc. Ez az öt or­szág 11 esztendőn keresztül nagy­­szerűbbnél­ nagyszerűbb küzdelme­ket vívott meg egymással az EK keretében és hatalmas mértékben népszerűsítette a labdarúgó, spor­tot. Most, hogy az U­­EK a zürichi pályán vasárnap délután elindul kaptunk 3:1 arányban és el­szenvedtük az olaszoktól is Tori­­nóban­ — szerencsétlen módon, Cesarininak a játékidő letelte után lőtt góljával — szinte már köte­lezővé vált vereségünket. Mégsem a vereségek, hanem a sok döntet­len,­­— nem kevesebb, mint négy — szorított le bennünket a har­madik helyre. Újra az olaszok! De mi is nyerhettünk volna A harmadik kiírású Eb azután egészen közel hozott bennünket a győzelemhez. Milánóban az olaszok ellen álltunk ki az utolsó mérkő­zésre, nekik 10 pontjuk volt, ne­künk pedig 8. És a magyar csa­pat jó ideig 2:1-re vezetett... De az olaszok egyenlítettek. A csonka EK-t az élen fejeztük be A negyedik EK küzdelmeit nem lehetett befejezni a nagy államát­­alakulások­ következtében. Pedig itt is komoly reményeink voltak a végső győzelemre. Hét mérkő­zésen csak két vereséget szenved­tünk. Torinóban az olaszoktól 2:0-ra, Prágában Csehszlovákiá­tól 5:2-re kaptunk ki. 1938 tava­szán így állt a táblázat: 1. Magyarország 7 5— 2 25:15 10 2. Olaszország 4 3 1— 9:4 5. Svájc 8 1 1 6 16:25 3 Nekünk tehát már csak a buda­pesti magyar—olasz találkozás volt hátra. Ha ezen sikerült volna le­győznünk az olaszokat, akkor már 12 pontunk lett volna. Igaz, hogy az olaszoknak még három mérkő­zésük lett volna hátra. Elméletben tehát megelőzhettek volna egy ponttal, ha mind a három meccsü­ket megnyerték volna. Viszont ha meggondoljuk, hogy ez a három meccs lett volna a két mérkőzés az osztrákokkal és a prágai cseh­szlovák—olasz mérkőzés, akkor joggal fel lehetett tenni, hogy ebből a három mérkőzésből nem szed össze Olaszország négynél több pontot. És akkor mienk lett volna az EK! Hiú ábrándok! A nagy politika akadályt helyezett elénk. A IV. EK táblázata csonka alakban adó­dott át a futball világtörténelmé­nek. Legfeljebb az az elégtételünk lehet, hogy mi foglaljuk el ezen a csonka tabellán a vezető helyet. Ki nyeri az „ötödiket**? És most indul el útjára az V.­EK. Sokáig bíztunk abban, hogy Németország átveszi az Ausztria beolvadása által megszűnt helyet. De a németek nem tudtak felme­legedni az EK irányában. Ma­radtunk tehát négyen: Magyar­ország, Olaszország,, az időközben cseh-morva protektorátussá átvál­tozott, de sportbeli önállóságát megtartott utódállama az egykori Csehszlovákiának és Svájc. Az új szabályok szerint három év alatt kell lejátszani az Ú­­EK mérkőzéseit. A rajt most lesz Zü­richben. Reméljük, hogy jól indul el majd a nagy útra a magyar vá­logatott csapat és talán végre si­kerül megszereznie az EK első vé­delmét is. Indul az ötödik! Kétszer is közel tünk az EK-nyeréshez, de egyszer sem sikerült Talán most? Most rajtol az Európa Kupa ötödik kiírásában — Saját tudósítónktól — A zárótáblázat képe ez volt: 1. Ausztria 8 4 3 1 19:9 11 2. Olaszország 8 3 3 2 14:11 9 3. Magyarország 8 2 4 2 17:15 8 4. Csehszlovákia 8 2 3 3 18:19 7 5. Svájc 8 2 1 5 16:30 5 A zárótabella ez volt: 1. Olaszország 8 5 1 2 18:10 11 2. Ausztria 8 3 3 2 17:15 9 3. Magyarország 8 3 3 2 17:16 9 4. Csehszlovákia 8 2 4 2 11:11 8 5. Svájc 8 11 6 13:24 3 7 3. Csehszlovákia 7 3 1 316:20 7 4. Ausztria 6 2 1 3 13:15 5 Itt a próba, az igazi nagy próba! Gondolatok a zürichi mérkőzésről A Magyarország—Svájc mérkő­zésekkel kapcsolatban jóleső érzés­sel szoktunk gondolni azokra a mérkőzésekre, amikor fölényes biz­tossággal intéztük el a svájci csa­patot. A magyar szurkolótábor emlékezetében bizonyára főleg azok a mérkőzések élnek, amelyeket itt­hon vívtunk meg a svájciakkal és amelyeken a magyar csapat szinte mindig diadalmaskodott. Könnyen hajlandók vagyunk elfeledkezni az érem másik oldaláról. Svájcban ugyanis korántsem volt észlelhető a magyar futballnak olyan fölénye, mint az itthoni meccseken. A svájci pályákon már igen fájó ve­reségeket szenvedtünk s többször kaptunk ki, mint ahányszor győz­tünk! Zürichben például három­ízben játszott a magyar csapat és mindháromszor súlyos vereséggel távozott onnan. A nemzetközi futballban sokáig nem tudott Svájc igazi tekintélyre szert tenni. Annak ellenére, hogy a párisi olimpián, 1921-ben hallatlan bravúrral a második helyre vere­­kedte fel magát a svájci tizenegy. Csak Uruguay csapata tudta meg­előzni! A svájci csapat ezen a tér­ném nem kisebb nagyságokat ha­gyott maga mögött, mint Magyar­­ország, Csehszlovákia és Olaszor­szág! Csak 1938-ban nőtt meg nagyon a svájci válogatott tekin­télye. Ebben az évben a svájciak a következő eredményeket érték el: Németország ellen (Kölnben) 1:1, Lengyelország ellen (Zürichben) 3:3, Csehszlovákia ellen (Basel­ban) Ifyon, Portugália ellen (Mi­lanóban­) 2:1, Lausanneban Bel­giummal szemben 0:3, Zürichben Angliával szemben 2:1. Ilyen előzmények után indult el Svájc az 1938. évi futball VB-re. Az eredmény még emlékezetünk­ben él. Az első mérkőzésen a nagy német csapattal döntetlenül végez­tek a svájciak, a megismételt mérkőzés­en 4:2-re győzött Svájc, a magyar válogatottól pedig a második fordulóban — fáradtan! — csak atig-alig ka­pott ki 2:1­-ra. A VB után még egyszer találkozott a svájci válogatott Portugália válogatottjával. Ez a mérkő­zés Lausanneban volt és a svájciak 1:0-ás győzelmével végződött. Ha a fenti eredmények közül nem említünk mást, mint a cseh­szlovák válogatott felett aratott 4:0-ás, az angol válogatottal szem­ben elért 2:1-es győzelmet, továbbá a németeknek 4:2-re, a portugálok­nak 2:1-re és 1:0-ra való legyőzé­sét, akkor is azt kell mondanunk, hogy 1938-ban a svájci válogatott óriás csizmákkal lépett előre a világranglistán. Ha arra gondolunk, hogy a magyar csapat 1938 elején 2:0-ra kapott ki a portugál válo­gatottól, amelyet a svájci csapat két ízben is legyőzött, akkor nem­ vehetjük semmibe a svájci futballt és nem borulhatunk le önmagunk nagysága előtt, amikor a magyar és a svájci futballt összehasonlít­juk. A magyar futball­­— ezt öröm­mel állapítjuk meg — a javulás útján van. Két vereség után (Lillé és Rotterdam) az idén már két értékes döntetlent ért el idegenben, Parisban és Corkban. Ez azonban még csak kezdet. Még messze vagyunk attól, hogy a magyar futball nagyságáról és fölényéről áradozzunk és csalódást érezzünk, ha a magyar tizenegy nem győz Zürichben négy góllal. Igen örvendetes a két utolsó ered­mény, mert a megfiatalított magyar csapat ezeken a mérkőzése­ken egészséges küzdőszellemről, lelkesedésről, a korszerű futball követelményeinek megismeréséről, valamint alkalmazásáról tett tanú­ságot, de ott még nem tartunk, hogy elbizakodottság ébredezhetnék bennünk. Javunkra szól, hogy a mai magyar csapatból kihalt az az átkos elbizakodottság, amely annyi­­szor ásta meg sírunkat az utóbbi időben. Ez a magyar csapat bizo­nyára nem ringatja magát abban a tévhitben, hogy féllábon ugrálva /f»T«TKioTa«a1»1 1 ■ 3 A most befejezett sorsjátékban a 300.000 ► legnagyobb főnyereményt ismét TOMÉI. nyerték. ön is nyerhet ha­sz megyet TOROK A. és ISA BANKBA .BÁN BUDAP­EST, , IV., SZERVITA!­ER 2. vásárol. I. osztályú nyereményhúzás április 4-én és 5-én Sorsjegyárak Egész P 28.— Fél P 14.— Negyed P 7.— Nyolcad P 3.50 Telefon: 180—961, 182—066. is megverheti a svájci tizenegyet, amiként az a csapat ringatta magát, amely négy évvel ezelőtt 6:2-re kapott ki Zürichben svájciaktól. A mai magyar csapat játékosai már tudják, hogy a svájciaknak nem lehet fedetlen főt és vértezellen mellett odatar­tani, nem lehet csak azzal törődni, hogy mi sebeket osztogassunk s közben nem törődni azzal, hogy mi is sebeket kapunk. Esetleg többet , és súlyosabbakat, mint óvatosabb ellenfelünk. Hátrányunk viszont, hogy az igazi korszerű játékrendszer még nem gyökerezhetett meg bennünk. A tudatlanok azt hiszik, egyes rosszhiszeműek pedig azt hangoz­tatják, hogy­ ’a modern futball csak védekezésből áll. Holott a modern futball súlypontja a tá­madáson van annak hangsúlyozá­sával, hogy a védekezést sem sza­bad elhanyagolni. A korszerű futballnak a véde­kező részével kicsit kezdünk tisz­tába lenni, a támadásra vonatkozó részét azonban még szinte egyál­talán nem ismerik futballistáink. Hol vagyunk még például attól, hogy felismerjük az annyiszor kárhoztatott „merevség” óriási előnyét? Nálunk még mindig él­­a tetszetős jelszó: „Ráállni, de nem mereven. Nem ráállni, csak szem­mel tartani!” Hol vagyunk még attól, hogy a hátvédek és a közép­fedezet, vagy a szélsőfedezet, a szélső, valamint az összekötő vál­tani tudja egymást szükség ese­tén. Szélsőfedezeteink is csak ka­­piskálják a modern szélsőfedezet támadó szerepét. Az angol szélső­­fedezet­ például, amikor csapata tá­madásban van és az ellenfél két összekötője hátrahúzódik, követi összekötőjét akár az ellenfél ti­zenhatosán belülre is és .— gólt lő. A magyar szélsők még koránt sincsenek tisztában a kötetlen csa­tárjátékkal. Azt hiszik, hogy a szélsőnek csak a partvonal mellett szabad tartózkodnia. Hol vannak nekünk olyan atlétikailag­ tökéle­tesen kiképzett gyors, kemény áttörő középcsatáraink, mint az angoloknak, pedig hát a modern futball követelte hirtelen, rajta­ütésszerű támadáshoz elengedhe­tetlen kellék a villámgyors, atléta­­középcsatár, továbbá­ az örök­mozgó, alkalomadtán behúzódó és kapuratörő szélső. Csak igen lassan jutunk el an­nak felismeréséhez is, hogy a kor­szerű futballt sokkal nehezebb játszani, mint például a mi régi futballunkat. Többek között azért a ■ Húzás ff április 4 és 5-én m ff Ne feledje el 71 az uj sorsjátékhoz / eszi@y sorsjegy szerencseszímat V I levelezőlapon vagy telefonon |NÁLáNS MEGREZVD­ELNI ji Lbeühő BAKK ! m k­t. töf mS. BUDAPEST, AIVDRASSY-UT 56 „fájBF )■•!.: il’vm

Next