Nemzeti Sport, 1939. április (31. évfolyam, 66-85. szám)
1939-04-02 / 66. szám
Vasárnap, 1939 április 12. Bergsman csónakházban Zsigmond térnél még l,' j ' néhány csónakhely és |( | Q (f 0 útjára, érdekes dolog végigfutni az előző négy EK történetén? sok tanulsággal is szolgál ez a 11 esztendő a magyar labdarúgás számára. Az olaszoké az első EK, mi csak negyedikek leszünk Az első kiírású EK küzdelmei során alakult ki, hogy mi nem bírunk az olaszokkal. Ennek az EK- nak keretében szenvedtük el 1928 tavaszán — Rómában — első vereségünket az olasz válogatottól. 1930-ban pedig az örökké emlékezetes 5:0-ás verést mérték ránk az olaszok és azóta sem sikerült egyetlen egyszer sem revánsot vennünk rajtuk. Mi leadtunk az osztrákoknak két pontot, mert idehaza ugyan 5:3-ra le tudtuk őket győzni, viszont Bécsben 5:1-re kaptunk ki. A csehszlovákoknak is leadtunk 1 pontot. A zárótáblázat így festett: 1. Olaszország 8 5 1 2 2-1:15 11 2-3. Ausztria 8 5 1 317:10 10 2 3. Csehszlovákia 8 4 2 2 17:10 10 4. Magyarország 8 4 1 3 20:23 9 5. Svájc 8 8 11:28 — Ausztria egyetlen EK-győzelme A második kiírású EK-t két év alatt — 1931-ben és 1932-ben — játszották le. Mi — javítottunk. A negyedik helyről a harmadikra jöttünk fel. Büszkén hivatkozhattunk arra is, hogy a kupanyertes Ausztria nem tudott ellenünk győzni. Egyébként azonban már akkor elvesztettük kilátásainkat a kupanyerésre,ikkor Svájctól Bernben ki sfsa Az Európa Kupa, vagy népszerűvé vált rövidített nevén egyszerűen: EK, vasárnap életének új korszakát kezdi meg. Eddig négy EK gyűjtötte maga köré Középeurópa legjobb válogatott csapatait. Három EK szabályos módon befejeződött, a negyediket Középeurópa nagy politikai átalakulása a csonkaság sorsára ítélte. 1927-ben hívták életre az EK-t az alapító országok: Magyarország, Ausztria, Olaszország, Csehszlovákia és Svájc. Ez az öt ország 11 esztendőn keresztül nagyszerűbbnél nagyszerűbb küzdelmeket vívott meg egymással az EK keretében és hatalmas mértékben népszerűsítette a labdarúgó, sportot. Most, hogy az UEK a zürichi pályán vasárnap délután elindul kaptunk 3:1 arányban és elszenvedtük az olaszoktól is Torinóban — szerencsétlen módon, Cesarininak a játékidő letelte után lőtt góljával — szinte már kötelezővé vált vereségünket. Mégsem a vereségek, hanem a sok döntetlen,— nem kevesebb, mint négy — szorított le bennünket a harmadik helyre. Újra az olaszok! De mi is nyerhettünk volna A harmadik kiírású Eb azután egészen közel hozott bennünket a győzelemhez. Milánóban az olaszok ellen álltunk ki az utolsó mérkőzésre, nekik 10 pontjuk volt, nekünk pedig 8. És a magyar csapat jó ideig 2:1-re vezetett... De az olaszok egyenlítettek. A csonka EK-t az élen fejeztük be A negyedik EK küzdelmeit nem lehetett befejezni a nagy államátalakulások következtében. Pedig itt is komoly reményeink voltak a végső győzelemre. Hét mérkőzésen csak két vereséget szenvedtünk. Torinóban az olaszoktól 2:0-ra, Prágában Csehszlovákiától 5:2-re kaptunk ki. 1938 tavaszán így állt a táblázat: 1. Magyarország 7 5— 2 25:15 10 2. Olaszország 4 3 1— 9:4 5. Svájc 8 1 1 6 16:25 3 Nekünk tehát már csak a budapesti magyar—olasz találkozás volt hátra. Ha ezen sikerült volna legyőznünk az olaszokat, akkor már 12 pontunk lett volna. Igaz, hogy az olaszoknak még három mérkőzésük lett volna hátra. Elméletben tehát megelőzhettek volna egy ponttal, ha mind a három meccsüket megnyerték volna. Viszont ha meggondoljuk, hogy ez a három meccs lett volna a két mérkőzés az osztrákokkal és a prágai csehszlovák—olasz mérkőzés, akkor joggal fel lehetett tenni, hogy ebből a három mérkőzésből nem szed össze Olaszország négynél több pontot. És akkor mienk lett volna az EK! Hiú ábrándok! A nagy politika akadályt helyezett elénk. A IV. EK táblázata csonka alakban adódott át a futball világtörténelmének. Legfeljebb az az elégtételünk lehet, hogy mi foglaljuk el ezen a csonka tabellán a vezető helyet. Ki nyeri az „ötödiket**? És most indul el útjára az V.EK. Sokáig bíztunk abban, hogy Németország átveszi az Ausztria beolvadása által megszűnt helyet. De a németek nem tudtak felmelegedni az EK irányában. Maradtunk tehát négyen: Magyarország, Olaszország,, az időközben cseh-morva protektorátussá átváltozott, de sportbeli önállóságát megtartott utódállama az egykori Csehszlovákiának és Svájc. Az új szabályok szerint három év alatt kell lejátszani az ÚEK mérkőzéseit. A rajt most lesz Zürichben. Reméljük, hogy jól indul el majd a nagy útra a magyar válogatott csapat és talán végre sikerül megszereznie az EK első védelmét is. Indul az ötödik! Kétszer is közel tünk az EK-nyeréshez, de egyszer sem sikerült Talán most? Most rajtol az Európa Kupa ötödik kiírásában — Saját tudósítónktól — A zárótáblázat képe ez volt: 1. Ausztria 8 4 3 1 19:9 11 2. Olaszország 8 3 3 2 14:11 9 3. Magyarország 8 2 4 2 17:15 8 4. Csehszlovákia 8 2 3 3 18:19 7 5. Svájc 8 2 1 5 16:30 5 A zárótabella ez volt: 1. Olaszország 8 5 1 2 18:10 11 2. Ausztria 8 3 3 2 17:15 9 3. Magyarország 8 3 3 2 17:16 9 4. Csehszlovákia 8 2 4 2 11:11 8 5. Svájc 8 11 6 13:24 3 7 3. Csehszlovákia 7 3 1 316:20 7 4. Ausztria 6 2 1 3 13:15 5 Itt a próba, az igazi nagy próba! Gondolatok a zürichi mérkőzésről A Magyarország—Svájc mérkőzésekkel kapcsolatban jóleső érzéssel szoktunk gondolni azokra a mérkőzésekre, amikor fölényes biztossággal intéztük el a svájci csapatot. A magyar szurkolótábor emlékezetében bizonyára főleg azok a mérkőzések élnek, amelyeket itthon vívtunk meg a svájciakkal és amelyeken a magyar csapat szinte mindig diadalmaskodott. Könnyen hajlandók vagyunk elfeledkezni az érem másik oldaláról. Svájcban ugyanis korántsem volt észlelhető a magyar futballnak olyan fölénye, mint az itthoni meccseken. A svájci pályákon már igen fájó vereségeket szenvedtünk s többször kaptunk ki, mint ahányszor győztünk! Zürichben például háromízben játszott a magyar csapat és mindháromszor súlyos vereséggel távozott onnan. A nemzetközi futballban sokáig nem tudott Svájc igazi tekintélyre szert tenni. Annak ellenére, hogy a párisi olimpián, 1921-ben hallatlan bravúrral a második helyre verekedte fel magát a svájci tizenegy. Csak Uruguay csapata tudta megelőzni! A svájci csapat ezen a térném nem kisebb nagyságokat hagyott maga mögött, mint Magyarország, Csehszlovákia és Olaszország! Csak 1938-ban nőtt meg nagyon a svájci válogatott tekintélye. Ebben az évben a svájciak a következő eredményeket érték el: Németország ellen (Kölnben) 1:1, Lengyelország ellen (Zürichben) 3:3, Csehszlovákia ellen (Baselban) Ifyon, Portugália ellen (Milanóban) 2:1, Lausanneban Belgiummal szemben 0:3, Zürichben Angliával szemben 2:1. Ilyen előzmények után indult el Svájc az 1938. évi futball VB-re. Az eredmény még emlékezetünkben él. Az első mérkőzésen a nagy német csapattal döntetlenül végeztek a svájciak, a megismételt mérkőzésen 4:2-re győzött Svájc, a magyar válogatottól pedig a második fordulóban — fáradtan! — csak atig-alig kapott ki 2:1-ra. A VB után még egyszer találkozott a svájci válogatott Portugália válogatottjával. Ez a mérkőzés Lausanneban volt és a svájciak 1:0-ás győzelmével végződött. Ha a fenti eredmények közül nem említünk mást, mint a csehszlovák válogatott felett aratott 4:0-ás, az angol válogatottal szemben elért 2:1-es győzelmet, továbbá a németeknek 4:2-re, a portugáloknak 2:1-re és 1:0-ra való legyőzését, akkor is azt kell mondanunk, hogy 1938-ban a svájci válogatott óriás csizmákkal lépett előre a világranglistán. Ha arra gondolunk, hogy a magyar csapat 1938 elején 2:0-ra kapott ki a portugál válogatottól, amelyet a svájci csapat két ízben is legyőzött, akkor nem vehetjük semmibe a svájci futballt és nem borulhatunk le önmagunk nagysága előtt, amikor a magyar és a svájci futballt összehasonlítjuk. A magyar futball— ezt örömmel állapítjuk meg — a javulás útján van. Két vereség után (Lillé és Rotterdam) az idén már két értékes döntetlent ért el idegenben, Parisban és Corkban. Ez azonban még csak kezdet. Még messze vagyunk attól, hogy a magyar futball nagyságáról és fölényéről áradozzunk és csalódást érezzünk, ha a magyar tizenegy nem győz Zürichben négy góllal. Igen örvendetes a két utolsó eredmény, mert a megfiatalított magyar csapat ezeken a mérkőzéseken egészséges küzdőszellemről, lelkesedésről, a korszerű futball követelményeinek megismeréséről, valamint alkalmazásáról tett tanúságot, de ott még nem tartunk, hogy elbizakodottság ébredezhetnék bennünk. Javunkra szól, hogy a mai magyar csapatból kihalt az az átkos elbizakodottság, amely annyiszor ásta meg sírunkat az utóbbi időben. Ez a magyar csapat bizonyára nem ringatja magát abban a tévhitben, hogy féllábon ugrálva /f»T«TKioTa«a1»1 1 ■ 3 A most befejezett sorsjátékban a 300.000 ► legnagyobb főnyereményt ismét TOMÉI. nyerték. ön is nyerhet hasz megyet TOROK A. és ISA BANKBA .BÁN BUDAPEST, , IV., SZERVITA!ER 2. vásárol. I. osztályú nyereményhúzás április 4-én és 5-én Sorsjegyárak Egész P 28.— Fél P 14.— Negyed P 7.— Nyolcad P 3.50 Telefon: 180—961, 182—066. is megverheti a svájci tizenegyet, amiként az a csapat ringatta magát, amely négy évvel ezelőtt 6:2-re kapott ki Zürichben svájciaktól. A mai magyar csapat játékosai már tudják, hogy a svájciaknak nem lehet fedetlen főt és vértezellen mellett odatartani, nem lehet csak azzal törődni, hogy mi sebeket osztogassunk s közben nem törődni azzal, hogy mi is sebeket kapunk. Esetleg többet , és súlyosabbakat, mint óvatosabb ellenfelünk. Hátrányunk viszont, hogy az igazi korszerű játékrendszer még nem gyökerezhetett meg bennünk. A tudatlanok azt hiszik, egyes rosszhiszeműek pedig azt hangoztatják, hogy ’a modern futball csak védekezésből áll. Holott a modern futball súlypontja a támadáson van annak hangsúlyozásával, hogy a védekezést sem szabad elhanyagolni. A korszerű futballnak a védekező részével kicsit kezdünk tisztába lenni, a támadásra vonatkozó részét azonban még szinte egyáltalán nem ismerik futballistáink. Hol vagyunk még például attól, hogy felismerjük az annyiszor kárhoztatott „merevség” óriási előnyét? Nálunk még mindig éla tetszetős jelszó: „Ráállni, de nem mereven. Nem ráállni, csak szemmel tartani!” Hol vagyunk még attól, hogy a hátvédek és a középfedezet, vagy a szélsőfedezet, a szélső, valamint az összekötő váltani tudja egymást szükség esetén. Szélsőfedezeteink is csak kapiskálják a modern szélsőfedezet támadó szerepét. Az angol szélsőfedezet például, amikor csapata támadásban van és az ellenfél két összekötője hátrahúzódik, követi összekötőjét akár az ellenfél tizenhatosán belülre is és .— gólt lő. A magyar szélsők még koránt sincsenek tisztában a kötetlen csatárjátékkal. Azt hiszik, hogy a szélsőnek csak a partvonal mellett szabad tartózkodnia. Hol vannak nekünk olyan atlétikailag tökéletesen kiképzett gyors, kemény áttörő középcsatáraink, mint az angoloknak, pedig hát a modern futball követelte hirtelen, rajtaütésszerű támadáshoz elengedhetetlen kellék a villámgyors, atlétaközépcsatár, továbbá az örökmozgó, alkalomadtán behúzódó és kapuratörő szélső. Csak igen lassan jutunk el annak felismeréséhez is, hogy a korszerű futballt sokkal nehezebb játszani, mint például a mi régi futballunkat. Többek között azért a ■ Húzás ff április 4 és 5-én m ff Ne feledje el 71 az uj sorsjátékhoz / eszi@y sorsjegy szerencseszímat V I levelezőlapon vagy telefonon |NÁLáNS MEGREZVDELNI ji Lbeühő BAKK ! m kt. töf mS. BUDAPEST, AIVDRASSY-UT 56 „fájBF )■•!.: il’vm