Nemzeti Sport, 1939. október (31. évfolyam, 194-216. szám)

1939-10-01 / 194. szám

Vasárnap, 1959 októberi Bíró I.­­­élkül utazott el a válogatott csapatunk Az éjféli vonat viszi Bécsbe a lemaradt hátvédet Távbeszélőfülke áll a Keleti pálya-­­udvar váróterme előtt a folyosón s a fülkében Pákozdy beszélget­ valaki­vel. Biztosan valami kellemes ügy­ről beszélhet, mert barátságosan mosolyog a távbeszélőkagylóba. (Hölgyek is utaznak!) Közben a Bécsbe utazó válogatot­tak egymásután jönnek. Délutáni fél egyet mutat az óra és egy órakor indul a vonat. Zsengellér a meny­asszonyával a karján érkezik. Dudás így szól a jövendőbeli Zsengelléré­­hoz: — Ugye, szeretne velünk jönni Bécsbe ? •—• Én is utazok. — Nem­ hiszem! Van útlevele? — Mindenem van, — szól a fiatal leány — egyébként tanítónő — s átadja a kételkedő Dudásnak az út­levelét. Vitéz Ginzely Dénes szövetségi kapitány a feleségével együtt érke­­­zik s gyorsan kiderül, hogy Zsen­­­gellér menyasszonya az úton nem egyedül képviseli a női néniét. Gin­­zelyné is elkíséri a csapatot. Valaki megjegyzi: — Hölgyszurkolók rég nem, kísér­tek, bennünket! Most majd meglát­juk, hogy mit érnek a hölgyek! (Aki nem fázik.) Kincses úgy érkezik, mintha a szomszéd házból leszaladt volna az utcára újságot venni. Nincs cso­magja, sőt még felöltője sincs. Csodálkozásunkra a kötött mellényé­re mutat: — Többet ér ez, mint két felöltő. És csak ide megyünk a szomszédba... Bécsbe... Olyan ez a fiatal válogatott, mint­ha már legalább huszonötödször utazna Bécsbe­, (Izgalom—) Sárosi Bélát arra figyelmeztetik, hogy legutóbb, tavasszal csinos kis kalandja volt Bécsben a Húsvéti Tornával kapcsolatban. A Béla gye­rek nevetve csak ennnyit mond: —* Azóta sokat, fejlődött a gyor­saságom. Rajtolni is tudok már. Sárosi György amiatt izgul, hogy nincs még itt a Ferencváros szer­tára. Már éppen bennünket akar megkérni, hogy intézkedjünk, ami­kor öt perccel az indulás előtt befut a szertáros.­­— Mindig a Ferencváros szertá­rával van baj — halljuk, de hirtelen *— Ha Biró nélkül kell játszanunk •— mondják — akkor a tartaléknak kell beugrania a helyére! Mást nem küldhetünk utánuk, mert csak 13 játékosnak van kiutazási engedélye. Ebben az esetben tehát Pázmándy­­nak kellene hátvédet játszania s Szalay I. lenne a jobbfedezet. Még egy perc... Ez is eltelik. Fel­hangzik a légvédelmi sziréna idő­jelzése s ugyanebben a pillanatban a vonat is indulni kezd. Biró I. nél­kül... Még egy darabig nézünk a vonat után, majd az indócsarnokban tovább keressük Biró I.-e­t, de hiába. (B. M. B.­* Mivel Biró Kelenföldön sem szállt fel a vonatra, fogtuk magunkat és kimentünk Csillaghegyre, Biró szű­­kebb hazájába. Sanyi barátunk otthonába lépve, rögtön megpillantjuk őt. A kereve­­ten fekszik és — angyali nyugalom­mal szundikál. Néhány pillanat múl­va már nagy mentegetődzve ma­gyarázza késését: —» Nagyon kellemetlenül érint, hogy lekéstem a vonatról. A dolog úgy történt, hogy munkahelyemről, Óbudáról hivatalos ügyben Pestre kellett mennem. Mire visszajöttem, már tizenegy óra elmúlt. Ekkor ló­halálában hazajöttem, átöltöztem, ettem valamit és indultam a pálya­udvarra. A leg­sajnálatosabb az volt, hogy nem tudtán a vonat pontos induási idejét, így történt, hogy S—3 perc­et késtem, de ez elég volt ahhoz, hogy lemaradjak. Ha tudom, hogy pontosan egy órakor indulunk, egyenesen Kelenföldre mentem volna. — Kis hogyan akart utánuk men­ni? — kérdjük. — Telefonáltattam, Tatabányára, hogy adják le a menetjegyemet és az útlevelemet.• Erre azonban már nem volt szük­ség. Velünk együtt érkezett Biróék­­hoz a miniszteri biztos megbízottja is. Ő előhúzta zsebéből Biró útleve­lét és útiköltségét, öltözködés köz­ben még arról tárgyalunk,­­ hogy milyen alkalmatosság indul előbb, autóbusz-e, vagy vonat. Rövid bú­csút veszünk a lemaradt válogatott hátvéd nem kevésbé izguló feleségé­től s máris indulunk Pestre... . .. Végre eldőlt az ügye. ” A déli vonatról lekésett váloga­tott hátvéd az éjjel 12 órakor in­duló vonattal, hálókocsin utazik Bécsbe a csapat után. 1?Ezer FÉRFIAKNAK -PATIKÁBAN kiderül, hogy sokkal nagyobb baj is van. — Hol van Bíró Sándor ? — kérdi a szövetségi kapitány. •—Bíró egy perccel az indulás előtt szokott érkezni — hallani több oldalról — és most még öt perc van hátra. Kínosan telik az öt perc... Takács Béla közben Rendelkezik, hogy a Hungária egyik szurkolója utazzék a csapattal Kelenföldig. Ha Bíró Kelenföldön sem száll be, akkor a szurkoló Kelenföldön vegye át Bíró útlevelét és keresse fel Bírót. A szövetségi kapitánnyal beszé­lünk még. A kapitány kissé mérges az egyik lap szombat reggeli szá­mában megjelent nyilatkozatának néhány mondata miatt. — Én azt nem mondtam, hogy S:0-ra győzünk Bécsben... — Pedig jó lenne, ha S:0-ra győz­nénk — szólnak közbe, a kapitány azonban folytatja: — Ilyesmit én nem is mondhat­tam, mert hiszen nem vehetem előre biztosnak a győzelmünket. Az sem igaz, hogy Tóth István edző állította össze a csapatot Most együtt kezdjük keresni Biró Sándort. FUTBALL cipő, dressz nagy választékban. Saját készítményt! mwccslaMa Kéglerhiján sportéra Bpest, VIII., J J.t-lírt II. o . % 143—151. Kirí* tSTtsrlM _­ sssm Megérkeztek Bécsbe a válogatottaink A szövetségi kapitány csak vasárnap dél­előtt dönt a vonatról lekésett és éjjel a csapat után utazó Biró játékáról - Zischek helyett Ostermann játszik Bécs csapatában Bécsben olyan nagy az érdeklődés, mint volt a régi osztrák—magyar iránt Bécs, szeptember 30. Bíró késése miatt nagy izgalom­ban indultunk el Budapestről. Ke­lenföldön is hiába vártuk Birót. He­lyette Pluhár István szállt be. Gidó­­falvy Pál ex. miniszteri biztos nyomban megjegyezte: —­­ö lesz a balhátvédünk. Ginzely rávágta: — Igen, ha nyelvvel lehetne ját­szani. Arról beszélgetünk a szövetségi kapitánnyal, hogy miként alakul most a magyar csapat öszeállítása. Vitéz Ginzely ezt mondja:­­— Ha Biró nem érkezik meg, ak­kor Pázmándy a jobb­hátvéd és Pá­kozdy a balhátvéd. Ebben az esetb­­ben Szalay I. a jobb fedezetünk. Ha Biró vasárnap reggelig Bécsbe ér­kezik, akkor játékáról vasárnap dél­előtt döntök. Megkérdem tőle, hogy vállalja-e a játékot, nem érzi-e ma­gát fáradtnak. Ha látom, hogy az éjjeli utazás nem ártott meg neki, akkor őt ellítom a csapatba. Pázmándy a hátvéd Pázmándyval esetleges hátvéd­játékáról beszélgetünk. Ezt mondja: *— Már többször játszottam hát­védet. Komoly mérkőzésen egy év­vel ezelőtt, amikor a magyar ama­­tőrválogatottal az észt-litván por­tyán voltam. Szalay I. már nagyon örül an­nak, hogy ő játszik, Komáromban azonban­ megkapjuk Biró üzenetét . Szalay I. hangulata kissé megválto­zik. Bíróra büntetés vár Velünk utazik Vághy Kálmán is, aki ezt mondja: — Emlékszem, Biró pénteken azt mondta, hogy a vonat 1 óra 15 perc­kor indul. Mi figyelmeztettük, hogy a vonat 1 órakor indul. Biró erre azt válaszolta, hogy ő jobban tudja. Az esetnek még folytatása lesz. » Minden zavar nélkül utaztunk és a menetrendszerinti időben érkez­tünk meg Bécsbe. A pályaudvaron Janisch kapitány, a bécsi kerület vezetője, Hierath, a Rapid vezetője, idegi titkár, Howorka Ottó, a Nem­zeti Sport bécsi munkatársa, to­vábbá Bagoly Sándor követségi fő­­tisztviselő várt a csapatra, válogatott mérkőzések előtt volt. 35­—10 ezer embert várunk. — „Szent Péter embereite mit mondanak ? — öt perccel ezelőtt hívtuk fel a meteorológiai intézetet s azt a je­lentést kaptuk, hogy holnap napsü­téses, pompás idő lesz. Most már a szállodában vagyunk, s társalgásunkba bekapcsolódik vitéz Ginzery Dénes is. Janisch kapitány ezt mondja a magyar szövetségi ka­pitánynak: — Nagyon meg fogtok verni ben­nünket. — Még nem játszottuk le a mér­kőzést, — felelt Ginzery. A bécsi taktika A szálló bejáratában hirtelen egy bécsi ismerősünk tűnik fel. Sok ér­tékes hírt kaptunk már tőle. Most ezt mondja: — Megtudtam a bécsi csapat tak­tikáját. A régi, középeurópai, oszt­rák taktikával fog játszani a bécsi csapat. A bécsiek nagyon jól tud­ják, hogy a bécsi iskola már nem ragyog úgy, mint valamikor. De azt akarják, hamarosan ismét úgy ra­gyogjon. Éppen ezért az ifjúságot a régi szellemben nevelik, kitarta­nak a régi osztrák taktika és bécsi iskola mellett, mert úgy vélekednek, hogy azzal újra az élre verekedhe­­tik magukat. Megsúghatom azon­ban azt, hogy kissé gyenge a bécsi védelem. Különösen Thaler játékától félünk. Esti műsor Tóth István edző fél 7 és fél 8 között nagy sétát rendezett a já­tékosokkal. A séta előtt Tóth így szólt: — Étvágygerjesztő séta lesz. — Nekünk nem kell séta, mi már séta nélkül is éhesek vagyunk — szólt Sziklas és Csikós, a csapat két legnagyobb étkü játékosa. Természetesen nekik is sétálniok kellett. Utána vacsorára ezt ették a fiúk. Töltött paradicsom, vagy le­ves, sovány sertésszelet és rizsfel­­fújt. A társaság éppen most megy aludni. Mamuslik Mihály dr­ ..süss­k.. Változás az osztrák csapatban Janisch kapitánnyal együtt me­gyünk a szállodába. Beszélgetünk. — Nincs változás a bécsi csapat­ban? — kérdjük. — Zischek térde rossz a fiút kór­házba kellett vinni. Helyette Oster­mann, a Rapid volt szélsője, aki jelenleg a FIAT csapatában szere­pel, játszik a válogatottban — mondja Janisch. — Kis Binder? — Binder bokája felett egy kis zúzódás van, helyesebben volt. Ő már egészséges, vállalja a játékot. — Milyen az érdeklődés a mér­kőzés iránt? — Nagy. Az elővétel olyan kitűnő,­­ osztrákratdeai­ Homok­zsákok­ Raldl Scapu­átan Avagy mitől fél Zsengellér Bécsi vegyes­­elvágott — Telef­onjelentésünk — Bécs, szept. 30. Nem csak a szelleme, hanem a hangulata is jó a válogatott csapa­tunknak. Erről tanúskodnak az alábbi apróbb részletek válogatott­jaink utazásáról, valamint a bécsi tartózkodásáról. A KÁRTYA ÖL ÉS BUTIT... Vághy Kálmán is velünk utazott, de csak Győrig. Onnan tovább uta­zott Szombathelyre, ahol Szent Ko­rona Kupa mérkőzést néz meg. Részt vett ő is az elutazás után kezdődő ebéden az étkező kocsiban. Ebéd után a fiúk siettek vissza a kocsiba, — persze kártyázni. Vághy utánuk szólt: — Nehogy nagy tétbe játsszatok! Ezzel kapcsolatban Vághy elme­sélt egy régi esetet az osztrák vá­logatott egyik budapesti útjáról. Seemann, a csapat egyik vezetője megleste Sestát, amint a kitűnő hát­véd a mérkőzés előtti éjjel két óra­kor még kártyázott a szobájában egyik játékostársával. Seeman hara­gosan rivált Sestára: — Szavadat adtad, hogy nem fogsz kártyázni. Sesta vállat vont: — És igaz, de azt nem ígértem, hogy be is tartom a szavamat! Ilyen önérzetes fiú volt Sesta ba­­rátnoMi SZEGÉNY MINISZTERI BIZTOS A kártyaszenvedély nem kímélte meg a miniszteri biztost sem. Nagy és előkelő közönsége volt a Gidó­­falvy — Szalay — Sárosi — Szik­lai partinak. Eredmény: válogatottjaink 20 fil­léresekben ki nem fejezett fölénnyel győztek. A MODERN KAPITÁNY Vitéz Ginzely Dénes, a szövet­ségi kapitány feltűnően nyugtala­nul viselkedett. Nem találta a he­lyét állandóan ide-oda ment. Ha a játékosaink is ennyit mozognak majd a pályán, meg lehetünk velük elégedve. Kiderült aztán, hogy Gin­­zeryt a vonaton való utazás idege­síti, így sóhajtott fel: — Mennyivel nyugodtabban utaz­tam Varsóba repülőgépen. Örvendetes dolog, hogy a kapi­tány legalább közlekedési eszközök tekintetében modern felfogású, ha már taktikai tekintetben inkább a postakocsi felé hajlik. ZSENGELLÉR SZÖKÉSE Két hölgytagja is van a társaság­nak. Ginzely kapitány felesége, to­vábbá Zsengellér menyaszonya. Va­laki megkérdezi Zsengellértől: — Mikor less az esküvőtök? — Előbb két évre bevonulok ka­­tómnak, —­­válaszolja asengereit . n jÉ£Üjj§L Majdnem mindenki ven ma már egy osztálysorsjegyet miáltal megszerzi a reménységet. S amely buzdít, serkent egy jobb jövő és boldogulás felé.­­ Mindenkinek és minden egyes sorsjegynek­­ egyenlő a nyerési esélye. Ki Bízzák a jövőben, a azé- t­rencse forgandóságában r­­s vegyen egy osztálysors- fi jegyet! Mindenkit érhet szerencse! A sorsjegyek árai osztályonként: Egész Fél Negyed Nyolcad 28 14 7 3% pengő pengő pengő pengő fi húzások október 14-én kezdődnek Taki legyint: — A vőlegény elsőszámú szökési kísérlete. EMLÉKEZŐTEHETSÉG Beszélgetés Ginzery és Pluhár között. Pluhár: Emlékszél-e, amikor egy BEAC—MAC meccsen húsz évvel ezelőtt huszonöt méterről rúgtam neked egy nagy gólt ! Ginzery: Nem emlékszem. Je­gyezd meg magadnak Pista, hogy öreg kapusok csak kivédett tizen­egyesekre emlékeznek. HOMOKZSÁK Bécsen alig lehet észrevenni a háborús viszonyokat. Mindössze az utcai lámpákon átható a fekete pa­pír, s a középületek kapujában ve­szünk észre homokzsákokat. Zsen­­gellér megjegyzi: •­ Remélem, Raftl kapuját nem torlaszolják el homokzsákokkal. • Más újság? Potya még mindig köhög, hírlése még tart. Megemlít­hetem azt is, hogy Ginzelyné hosszú lejáratú kapitányságot kíván a fér­jének, hogy legyen alkalma mint több szövetségi jelvényt gyűjteni , a karkötőjére. A Wiener Neueste Nach­richten egy torzrajzot közöl, ame­lyen két játékos látható: 4 bécsi játékoson balettszoknya, a magyar játékoson pedig magyaros mellényke akar lenni. Aláírás: Bécsi valcer­é a csárdás ellen. Jó vicc... De a magyar csapatnak jobbnak kell lennie!TM: Mumuszty Mihály úr. — Szettet ifyta, de­­ott at ut'M­ tatáit.. . — Kire gondol, egyetlen Terefe­­rénk? — A válogatott kapusokra mon­dott ilyesmit a kapitány... Sokat töprengett, hogy melyik kapust vi­gye Bécsbe. Végül is nem hajthatta végre a határozatát, mert beleszólt a­­ felettes hatóság. A legjobb nem kapott útlevelet — Egyebet nem tud a játékosok­ról? — Dehogy nem! A németek ellen számításba vett kerekded jobb fede­zet nemcsak a csapatból esett ki, hanem a kapitányi kegyből is. Pedig nagyban mondogatta, hogy az a bi­zonyos gyenge csapatról szóló kije­lentés nem egészen tőle származik. Hiába, ilyet nehéz helyrehozni. •— Egyéb újság nincs a csapat körül ? — Ma kifogyhatatlan vagyok. A „bécsiek“ sokat beszéltek arról, hogy ki rúgja az esetleges tizen­egyest. A csatárok nem mutattak nagy hajlandóságot, különösen a középcsatár nem. Rossz emlékei vannak, Hungária—Újpest mérkő­zés és miegymás. Végül is a belső­­hármas egyik tagjának öccse muta­tott némi hajlandóságot. De még­sem biztos, hogy ő rúgja. Ezt a vo­naton, de talán csak a mérkőzés előtt közli a­­ kapitány. Mint hal­lottam, ő már hívja, hogy ki rúgja a tizenegyest. Az egyik, aki nem akarta vállalniMég egy újság­ van.~ M — Elég, elég!­­ S­C­. MOVE ma, vasárnap, Tatabá' játszik. BE Az MPSC ma, vasárnap Vácott játszita a Váci Reménnyel barátságos mérkő­zést. Az TZRAK ma vidéken játszik. A múlt héten itt járt pálfalvaiaknak adják vissza ■a látogatássokat..... .........

Next