Nemzeti Sport, 1941. június (33. évfolyam, 105-125. szám)

1941-06-01 / 105. szám

­Vasárnap 1941 június 1 XXXII. évfolyam 105. mám Áras 12 fillér Szlovákiában . . . 1.20* Romániában • • • 6 lei Németországban . 15 Pf. Olaszországban Franciaországban Svájcban •• •• 4 m m •• »t 1*­ Bm m m m m UtO fr« w M M M 15 a. w •• m n á o* * mai napot a 40 éves multiét Ün* neplő MLSz a magyar Jövő Ünne*­pévé avatja Gazdag műsorral kedveskedik pünkösd ünnepe a labdarúgás, a­ torna, az atlétika, az úszás, a főiskolai sportok híveinek A magyar sport megújhodásáért .*.­­.-[in ».t mimiummm|M0 Unalmas ismétlés lenne és nyitott kapuk döngetése, ha újra meg újra megállapítanék azt, hogy a magyar sport­­ igazi nagysága attól függ, hogy sikerül-e végre bekapcsolni a nagy tömegeket a sport vérkeringé­sébe. Sikerül-e elérni, hogy a leg­kisebb faluban is alkalma legyen mindenkinek a sportolásra, hogy le­gyenek megfelelő sporteszközök, képzett és lelkes irányítók, akik jó irányba indítják el a fiatalokat és tovább tudják képezni az idősebbe­ket. Megemlékeztünk már azokról a hatalmas tervekről, amelyeket a Vkf megfelelő ügyosztálya kidolgo­zott és amelyek megvalósulásuk ese­tén néhány év alatt teljesen új­­ala­pokra fektetik majd a magyar sportot is. Ezek a tervek eddig még csak gyönyörű délibábokat csillog­tattak előttünk. Most már tényekről is beszámolhatunk. A honvédelmi minisztérium,­­az érdekelt szaklapokban hirdetményt tett közzé, amelyben versenytárgya­lást hirdetett az alábbi sportszerek szállítására: 1800 futballabda, 300 ké­silabda, 6300 másfélkilós és 6300 kétkilós hajszolólabda (gyógylabda néven ismerik), 300 darab 8 méter­­ kötél kötélhúzáshoz, 2300 nehezebb és 3000 darab könnyebb súlygolyó, 4200 pár ökölvívó-kesztyű, 3000 darab lengőkötél, 5000 darab svéd gerenda, 3000 magasugrómérce, 5000 mászó­­kötél, 300 diszkosz, 600 gerely, 1200 gerely-nyél, 900 darab versenyóra, 30.000 tornacipő, 7000 pár sí­bottal, 1000 pár sí élezve, 2000 pár sícipő, stb., stb. . Számok, amelyekhez nem kell hozzáfűzni semmit. Nem kell latol­gatnunk, hogy az 1800 futballabda hány új magyar labdarúgó-tehetsé­get vethet felszínre, hogy a 3000 magasugrómérce gyér ugrógárdánk milyen megerősödését jelentheti. Csak őszinte örömmel üdvözöljük eze­ket a letagadhatatlan tetteket a ma­gyar népi sport felé vezető úton. Hisszük, hogy valamennyi sportszer olyan helyre jut, ahol a nagy cél ér­dekében a leggyümölcsözőbben, a leghasznosabban tudják felhasz­nálni. Mozgalmas élet a csepeli sátor­táborban (Az országos „tornásznap" legfrissebb hírei) Az országos tornászbajnokság vidéki résztvevői már péntek óta érkeznek a csepeli táborba. Az ifjúságiak részére létesített sátortáborban szombaton­ már mozgalmas élet uralkodott. A 70 nagy sátor szombat délután már csaknem tel­jesen megtelt. Az egyéb tömegszállások is nagyszámú vidéki résztvevőt fogad­tak be.• Ha netán szakadna az eső pünkösd­vasárnap, a versenyek torn­aszámait Buda­pesten bonyolítják le a következő beosz­tás szerint: a férfiak számait a TF tornatermében (I­II. o.) és az NTE- csarnokban (III. o.), a női számokat a BTC-tornateremben (I. o.) és a BBTE- csarn­okban (II. és III. o.) tartják meg. Mindkét helyen 9 órakor kezdődne a verseny. A többi számot Csepelen rende­zik meg. Rossz időjárás esetében a XVI. országos tornaünn­epély teremben meg­tartható számait az NTE tornacsarnoká­ban mutatják be délután 5 órától. A tornaszövetségben magától értetődően m­ár napok óta hatalmas munka folyik. Boly Miklós ügyvezető alelnökkel az élén egész sereg önkéntes rendező igyekszik elintézni a hatalmas arányú verseny ezer­nyi ügyét. A rendezőség szinte éjjel­nappal talpon volt, hogy semmi fenn­akadás ne legyen. Vasárnapi például reggel fél 6-tól is ügyeletes szolgálatot tart­ a MOTESz az akotmány utcai hiva­talos helyiségben. Rossz idő esetén tele­fonon adnak felvilágosítást a versenyre vonatkozólag.• Az I. és II. osztályú bajnoki versenyen minden gyakorlat után nyilvánosan hir­detik az eredményt: a pontozók feltart­ják tábláikat. A III. osztályú bajnokság­ban élőszóval hirdetik ki a pontszámot. Villámtorna. Az Országos Központi Katholikus Legényegylet pünkösdhétfőn délután 2 órai kezdettel az erzsébet utcai JCSOK-pályán villámtornát rendez négy csapat részvételével ■ Mi van a Sportcsarnok , építkezésével ? A kiscsarnok csak őszre lesz készen - A főépület megépítése fölött a döntés a miniszter kezében van Prém Lóránt • dr nyilatkozata Közel egy évtizedes huza­vona után 1939 őszén végre befejeződtek a Nemzeti Sportcsarnok építkezésé­re vonatkozó előkészületek. Határo­zatba ment, hogy mintegy 4500 né­­zős sportcsarnokot fogunk építeni kerékpár­pályával, atlétikai pályával és jégpályával. Kis helyet elfoglaló sportágak (ökölvívás, stb.) verse­nyein a középső részen is nézők lesz­nek elhelyezhetők és így ezeknél a sportágaknál a Sportcsarnok mint­egy 8000 nézőt fog tudni befogadni. Az elgondolás az volt, hogy elő­ször a Sportcsarnok kis mellékcsar­­nokának az építkezését kezdik meg, majd annak befejezte után, előrelát­hatólag az idei­ tavaszon elkezdik a főépület építését is. A melléképület építkezését tavaly kora tavasszal meg is kezdték. Az építkezés a rendkívüli viszonyok folytán a vártnél lassúbb áramban folyt, úgy annyira, hogy azt az idei tavaszra nem is tudták befejezni. Ezzel kapcsolatban olyan hírek kel­tek szárnyra, mintha az anyagárak és a munkabérek emelkedése folytán most már nagyobb zavarok álltak volna elő az egész elgondolásban. A legutóbbi hetekben pedig az érdekelt sportágak vezetői körében már arról suttogtak kétségbeesetten, hogy az áremelkedés folytán a nagycsarnokot vagyis a főépületet fel sem fogják építeni. Sőt ezek szerint a hírek sze­rint az építkezés körül felmerült ár­túllépések még a mellékcsarnok építkezését is bizonytalanná tették. Hogy ebben az egész magyar sport számára rendkívül fontos kér­désben megtudjuk a tiszta igazsá­got, felkerestük Prém Lóránt dr-t, az OTT ügyvezető alelnökét, aki ké­résünkre a következőkben volt szí­ves az építkezés jelenlegi állását is­mertetni: " A ,C­orthy Miklós Nemzeti Sportcsarnok" építésére kiküldött bizottság 1939 június hó 12-én írás­ban jelentette be a ma­tár, vallás- és közoktatásügyi miniszter úrnak, hogy a nagycsarnokot, a kiscsarno­­kot és a gyakorlótermeket magába­­foglaló elfogadott tervek megvalósí­tása kereken 4.300.000 pengőbe fog kerülni.­­ Ennek a bejelentésnek az alap­ján indult meg egyrészt az egész építkezésre a további részletes ter­vezés, másrészt a táscsarnoknak az építkezése. A német birodalom há­borújának kitörésével vette kezdetét a közismert drágulás, úgyhogy már 1939 november 27-én az építési bi­zottság olyirányú előterjesztést tett szintén a m. tdir. vallás és közokta­tásügyi miniszter úrnak, hogy 80%-os drágulással kell számolni, vagyis a 4.300.000 pengő helyett az építési költségek 5­/2—6 millió pengőre fog­nak emelkedni.­­ Ebben a költségvetésben azon­ban már bennfoglaltatott a 200 m kerületű­ ker­ékp­ár p­ály­a költsége is és ezzel kapcsolatban szükségessé vált a nagyobb méretezés. Ezek a tervek azóta sem az épület nagysága, sem kivitele szempontjá­ból lény­e­g­es változást nem szenvedtek. ----Mivel minden késedelmeskedés további áremelkedés veszélyét hordta magában, az építkezés az 6­/2—6 milliós költségvetés alapján indult meg . Az 1939 november óta eltelt másfél év alatt az építési anyagok árában azonban újabb 50—80% emelkedés mutatkozik. És a többlet körülbelül 4.000.000 pengőt tesz ki, úgyhogy az 1939 novemberében 5­/1—6 millióban előirányzott építési költségek ma körülb­elül 10.000.000 pengőt jelentenek. — Igazak-e azok a hírek, amelyek szerint ez az ár­emelkedés az épít­kezési tervnek a keresztülvitelét súlyosan akadályozza, sőt esetleg a terv elejtése is szóba kerülhet?­ — kérdeztük az OTTI ügyvezetőjétől. — Az OTT-nak és az építési bi­zottságnak is­át du­ds­ptmtja, hogy­ ha másfél év előtt a körülbelül 6 milliós költségvetést alapul elfogad­tuk, akkor a jelenleg 10.000.000 pen­gőben megállapított költségeket is el kell fogadnunk és megfelelő amortizáció biztosításával a hozzá szükséges tőkét elő kell teremteni., Ez egyszerű konzekvenciája a 6 mil­lió pengős költségekben elfogadott termeknek.­­ Az OTT éppen ezért azzal a ja­vaslattal fordul a m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter úrhoz, hogy az eredetileg megállapított terveket a változott körülmények ellenére is vigyük keresztül és a magyar sport a sportcsarnokban kapja meg azt az objektumát, amelyet régen megérde­melt és amelynek szükségességét mindenki elismerte.­­ Sürgeti a nagycsarnok eredeti tervek szerinti felépítését az a kö­rülmény is, hogy a már elfogadott tervek szerint az egész épület­komplexumot a nagycsarnok alag­sori helyiségében elhelyezett kazán­házból fűtik. A kiscsarnok csak ak­kor lesz rendeltetésének átadható, ha elkészül a kazánház, amely tu­lajdonképpen a nagycsarnokot rám hivatva elsősorban fűteni. Szóval a miniszter kezében van most a döntés. És mikor várható a kiscsarnok építésének a befejezése? — A kiscsarnok építkezése az ősz folyamán befejezést nyer — mondta Prém Lórá­nd dr. — Reméljük, hogy október folyamán át is adhatjuk a rendeltetésének. Prém Lóránd dr felvilágosító nyi­latkozatából megnyugvással vesszük tu­domásul­, hogy az OTT és az épí­tési bizottság egyöntetűen a nagy­csarnok mielőbbi felépítése mellett foglalt állást, annak ellenére, hogy az építési költségek a 10 millió pezs­­gőt is elérték.­­ Bizton reméljük, hogy Hóman Bálint kultuszminiszter maga is el­fogadja ezt az egyedül logikus állás­pontot. A Sportcsarnok építését nem azért határozta el a kormány a tár­sadalomnak éveken át megnyilvánult sürgetésére, mert az ennyi vagy annyi millió pengőbe kerül. Hanem azért, mert a Sportcsarnokra a ma­gyar kulturáltumnak elkerülhetetlen szüksége van. Sőt, ha szüksége volt rá 1938-ban, akkor kétszeresen szük­sége van rá ma, amikor az ország megnagyobbodott, nemcsak terület­ben, de a sportban is és így a főváros ma már a sokkal nagyobb magyar sportkul­túrának a középpontjává vált. „ Zászlódíszben az MLSz A Magyar Labdarúgók Szövetségének székháza a Vadász­ utcában ünnepi kön­tösben várja a jubileumi közgyűlést. Kívül nemzet színű zászlók lengenek. A lépcsőház magyar címerrel és három­­színű lobogókkal ékesítve, a földszinti dísz­teremben körülbelül 260 új kis klubzászló függ a falakon. Magyarország minden részéből így küldték az egyes egyesüle­tek jubileumi üdvözletüket az MLSz-nek. A­lubzászlók még h­egyre érkeznek és a munkások mind folasgatják a falakra azokat. Az MLSz termeiben,, irodáiban munkások és munkásnők csinosítják, tisz­títják a szobákat. A társalgóban pedig a már megérkezett erdélyi ifik hangos ka­cagással örülnek és szórakoznak ez ott­­lévő labdarúgó játékkal. A díszközgyű­lésre mindent előkészített már az MLSz. Legjobb ökölvívóink indulnak pünkösdkor Kolozsvár bajnokságáért­­ Június 1-én rendezik Kolozsvárott a város ökölvívó bajnokságát. A verseny igen nagyszabásúnak ígér­kezik. Az erdélyi és keletmagyar­­­országi részek ökölvívóin kívül Bu­dapest, Debrecen, Szeged, Szolnok, Ercfeunfélegyháza és Kecskemét leg­jobb ökölvívói is résztvesznek azon Indul többek között Podány, Bene, Szabó József, Nagy Ferenc,­ Szam­­orás, Frigyes, Somodi, Horváth András, Korányi, Jákics,­­ Strincz, Vépi, Darai, Barta, stb Harc a Magyar Kupáért, vagy Inkább a kiesés ellen... Ha Kispesten a Kispest győz, akkor a salgótarjáni mérkőzés győztese máris bentmaradt az NB I-ben! Ha így haladunk tovább, el fog követ­kezni az az idő, amikor a Magyar Kupa küzdelmek önmagukban is érdekesek lesznek, függetlenül attól, hogy a Magyar Kupa, av­agy a Corinthian-díj megnyerése jelent-e valami előnyt a győztes csapat­nak, vagy sem. Most azonban még kétség­­telenül az adja meg a kupamérkőzések ízét, hogy a győztes a dicsőségen kívül kézzelfogható előnyben­ is részesül. Az a csapat, amely a Magyar Kupát meg­nyeri, nemzetközi viszonylatban a 2. magyar csapatnak számít, tehát nem­zetközi tornákon, mint például a KK-ban, jogot szerez az indulásra, ha egyébként erre a bajnoki táblázat alapján nem is volna joga. Még nagyobb előnyhöz jut a Corinthian-díj nyertese, vagyis az az amatőr csapat, amely legtovább állva maradt a Magyar Kupában. Ez a csapat a szabályok értelmében egy osztállyal fel­jebb kerül a bajnokságban, ha pedig kiesésre állna, nem esik ki. Létszám felett is bent marad a csoportjában. Ezidőszerint négy csapatunk áll még a Magyar Kupában: a Kispest, a Szolnok, a­ SalBTC és­ a Törekvés. A Törekvésnek és a SalBTC-nek hatalmas érdek© fűződik a Corinthian-díj megnyeréséhez. A Törek­vés már kiesettnek tekinthető, de még a SalBTC sem érezheti magát tökéletes biztonságban — 20 pont birtokában — a kiesés felől. Nagyon könnyen lehetséges, hogy már ma délután eldől a SalBTC, avagy a Törekvés sorsa. Ha ugyanis Kispesten a Kispest győz, akkor profi csapat kerül be a Magyar Kupa döntőjébe, már pedig profi csapat nem küzdhet a Corinthian­­díjért. Ha tehát Salgótarjánban a Törek­vés és a SalBTC közül az egyik izer, akkor már meg is nyerte a Corinthian- JiSIW, a tenisz ütök legjobbja. «’t­ralimba bon»: STRAUB SPORT teniszszaki ízlet, V., gróf Tisza­ István­ u. 16. (Bálvány-u. sarok.) Telefon: 1-802-62. díjat és — ezzel ekerülte a kiesést! A salgótarjáni mérkőzés tehát sorsdöntő! A szabályok szerint, ha valamelyik mérkőzés a középdöntő sorén döntetlenül végződik, azt­­ meg kell ismételni éspedig annak a csapatnak a pályáján, amelyik nem volt pályaválasztó az első mérkőzé­sen. Kispest—Szolnok Szép küzdelmes mérkőzésnek ígérkezik. A Kispest múlt vasárnap igazi kupa­erényeket csillogtatott. Hősi küzdelem­ben 10 emberrel verte meg a BSzKRT csapatát. A kispesti csapat - idény Kispest város sporttelepe Kispest, Szent Imre herceg útja Június 1-én, pünkösdvasárnap délután fél 6 órakor Kispest—Szolnok Magyar Kupa középdöntő mérkőzés előtte 4 órakor Kispest—Pestszentlőrinc kölyök vá­ogatott mérkőzés előtte fél 3 órakor KAC-SIFC barát ágos mérkőzés végére nagyszerű formába lendült. Védei­me és fedezetsora eddig is jó volt, most­ csatársora is megerősödött. A Szolnok is jó formában van, a tavasz folyamán egyik szép eredményt a másik után érte el- Ha mérlegbe tennék a két csapatot, akkor azt látnók, hogy körülbelül egy­forma súlyú mindkettő. Ilyenformán ezen a mérkőzésen mindenféle eredmény lehet­séges. Mi a saját pálya előnyét élvező Kispestben látjuk a győztest. Jóslatunk: 2:1 a Kispest javára. SalBTC—Törekvés 1.nap legizgalmasabbnak ígérkező mérkőzése. A Törekvés nem indul esély­telenül a tarjáni oroszlánbarlangban sem, hiszen a tarjáni csapat két jó játékosát eltiltották és így tartalékosan áll ki a Sal BTC. Igaz viszont az is, hogy a Törek­vés is nélkülözni kénytelen legjobb csatárát, Kardost, akit a Magyar Kupá­ban nem szerepeltethet. A Törekvés számára sorsdöntő a mérkőzés, mert a kiesést csak úgy kerülheti el, ha ma győz. Eta kikap, akkor már kiesett az NB I-ből. A tarjáni csapatnak nem egészen ez a helyzete: 20 pontjához még szerez­het egyet-kettőt a hátralevő mérkőzésein és akkor már nem esik ki. Valamivel jobb a törekvés, ezt a különbséget azonban kiegyenlíti a tarjáni pálya előnye és így valószínűleg csak a megismételt mérkő­zésen fog eldőlni a továbbjutás kérdése. Jóslatunk: 2:2. Egyenruhát, polgári öltönyt előnyös feltételek mellett késett Hagy Kálmán IV., Kossuth c.­u. m (Saját ház) Tel.: 1­836-59 Alapittatott: 1899.

Next