Nemzeti Sport, 1941. november (33. évfolyam, 213-232. szám)

1941-11-30 / 232. szám

Rossz lábbal is el lehet jutni a Rákospatak­­tól a Ferencváros—■ Újpest rangadóig... Hét évvel ezelőtt egy játék­vezető indult el a Rákospatak mellől: Szőke II József. Akkor is ősz volt, mint ma. A játék­vezető öltözőjébe behallasztott a Rákospatak csobogása. Akkoriban ez félelmetes figyelmeztetés volt. Ez időtájt fürdettek meg egy já­tékvezetőt, a mérkőzés végén, a patak hűs vizében... Ebben az időben még az volt a divat, hogy a játékosok egyenként vonultak a pályára. Utoljára jelent meg a „színen"* a játékvezető. Mi­kor Szőke II-t a szurkolók meglát­ták, elcsodálkoztak. Ez a hosszú­­nadrágos „srác" vezeti a mérkő­zést? És bizalmatlanul néztek a já­tékvezetőre. Majd a patak felé pis­logtak. A mérkőzés végén nem volt fürde­tés. A szurkolók megéljenezték és megtapsolták a játékvezetőt. Még a vesztes VI. ker. SC játékosai is egyre ezt hajtogatták: — A „sánta" pazarul vezette a mérkőzést, így indult el Szőke II József a Rákospatak mellől.„ • Szerdán este a szövetségben ta­lálkoztunk vele. — Emlékszik a Rákospatakra ! — kérdeztük. — Oh, hogyne! Higgyék­­ el, ott tanultam meg játékot vezetni. De apró mérkőzést vezettem ott, minden „segédlet“ nélkül. — A fájós lába nem zavarja a játékvezetésben ! — Nem. Nem is veszem észre, hogy rossz az egyik lábam. Fájni meg már régóta nem fáj! Még diákkoromban, egy labdarúgó mér­kőzésen sérültem meg. Azóta vé­konyabb az egyik lábam és térdben nehezen hajlik. Ezért vezetem a mérkőzéseket hosszú nadrágban. — örül a rangadónak. — Végtelenül boldog vagyok. Egy játékvezetőnek ez minden vágya. Én különben a munkámon és csalá­domon kívül a játékvezetésnek élek. Talán érzelgősség, amit most mon­dok, de higgyék el, hogy későn este, amikor a családom már alszik, elő­szedem az apró kis cikkeket, ami­ket a Nemzeti Sportból vágtam ki. Ragosgatom. Körülbelül ISO darab van. Elvonulnak előttem azok a mérkőzések, amelyeket én vezettem. Jól esik, ha rágondolok, hogy eddig egy mérkőzésemen sem volt bot­rány. Egyetlen kifogás tavaly volt ellenem, a BSzKKRT-—Szeged mér­kőzés után. Állítólag kártyáztam a vonatban a BSzKRT-játékosokkal. Ezt azután tisztáztam. Most egyszerre többen is körül­veszik Szőke //-et. Sok sikert kí­vánnak neki a rangadóra, ő szeré­nyen, hamar otthagyja a sikert­­kívánókat. Elindulunk haza. A ka­puban mosolyogva megjegyzi: — így jut el az ember a Rákos­­pataktól az Újpest—Ferencváros rangadóig. Még csak jó lábak sem kellenek hozzá. Csak nagy-nagy akarás... Akkor mi nem szóltunk semmit. Most tesszük hozzá: Hát azért egy kis tudás is kell ahhoz... —A Hopp. Itt már a „kabala** győzött 1940 tavaszán* március 17-én került sorra a Ferencváros—Újpest mérkőzés. Előző vasárnapon a Ferencváros 1:0-ra legyőzte a Szolnokot, az Újpest pedig 2:1-re kikapott a Törekvéstől. Az egyik lila-fehér szurkolóból a Nervaeti Sport pénteki számának hasábjain csak úgy ömlik a panasz, hogy mennyi balszeren­cse Üldözte a csapatot ebben a bajnoki évben, de azután boldogan hozzáteszi: — Csak az az egy vígasztal, hogy most azután igazán nem vagyunk esélyesek. Ez még táplál egy kis reménnyel. Ilyenkor szokott az Újpest valami meglepő ered­ménnyel kirukkolni. Sohasem fogom el­felejteni azt az Újpest—Ferencváros mér­kőzést, amelyen 4:1-re győztünk, holott előző héten a Budai riprityára vert ben­nünket és a zöld-fehérek már arról ábrándoztak, hogy ismét tizeneg­yet fog­nak nekünk „berántolni**. Miért ne tör­ténhetnék most is ilyesm­i? Hát történt! A Nemzeti Sport vasárnapi­­számában ezt olvastuk:^ ..A tavasz első rangadójának a Ferencváros az esélyese/* Az eredmény pedig — 4:1 lett az Újpest javára. A bírálatból álljanak itt a követ­kező mondatok: — Két egyformán lehetetlen csatársor — könnyelmű ferencvárosi védelem. A II. félidő közepéig egyenlő erők küzdöttek, ezután potyagóllal kezdődött az Újpest fölénye. A* Újpest sokkal lelkesebben játszott. Nincs esélyes — győz az Újpest 1939 őszén kiegyenlítettek voltak az esé­lyek, győzött 1:0-ra az Újpest, mert ki­tűnően védekezet, a Ferencváros csatár­sora pedig gólképtelennek bizonyult. Egyenlő esélyek esetében a döntetlen 1939 tavaszán hiába igyekezett a két tábor a másik oldalra tolni az esélyesség „vádját." A Nemzeti Sport azonban hideg tárgyilagossággal megállapította: — A rangadó ezúttal igen egyenlő erejű ellenfeleket állít egymással szembe.... Igaz ugyan, hogy a pályaelőny az Újpest oldalán van, viszont az is tény, hogy a rangadókon az Újpest ritkán tudja kifej­teni igazi tudását.... A legvalószínűbb, hogy a két nagy ellenfélt osztozkodni fog a pontokon. Jóslatunk 2­2. Az eredmény pedig 8:3 lett. A mérkő­zésről szóló beszámolóban pedig ezeket olvashatjuk: _ , — A szemfülesebb Ferencváros előnyét a szívósabbó Újpest be tudta hozni, óriási harc, a Ferencváros jobban játszott, az Újpest jobban küzdött. Amikor a tizedik helye­zett győz a harmadik ellen 1938 őszén a Ferencváros n­­KK-ban való részvétele miatt erősen elmaradt baj­­nok­ mérkőzéseivel. Így adódott, hogy az Újpest 4 mérkőzésen szerzett.8 pontjá­va­ a bajnoki táblázat harmadik helyen Itt a tél és Itt a rangadó... Erről beszélgettek ferencvárosi és újpesti szurkolók. A ferencvárosi megjegyezte: — Érdekes, hogy mostanában ősszel mindig novemberben, meg december­ben játszunk az Újpesttel. — Tavaly tényleg „játszottak” ve­lünk, — felelt az újpesti — Akkor 5:0 volt az eredmény. De most... Tavaly az 5:0 m­iatt nagyon kemény tél volt Újpesten, de az idén olyan enyhe tél lesz Újpesten, amilyen még sohasem volt. — És csak természetest — ! — Úgy befütünk maguknak, hogy még tavasszal ia érezni fogják! Magasság Újpesten arról beszéltek szomba­ton, hogy a ferencvárosi játékosok átlagban magasabbak, mint az új­pestiek. — Nem baj, — mondta Csaplár Lajos, az Újpest ismert főszur­kolója. — Vasárnapra már utolér­jük őket. — Hogyan? — A mérkőzésen egy klasszissal fogunk föléjük nőni.­ Jegy csel Pénteken és szombaton nagy roham indult meg a pályajegyigénylők részéről az újpesti vezetők ellen. Szombaton pél­dául egy ismeretlen fér­fihang hívta fel az egyik újpesti vezetőt, mondván: — Kérem, igazgató úr, két tisztelet­­jegyre volna szükségem­. — Sajnos, már csak egy van, a mási­kat talán tessék pénzért megvenni. Mind­össze négy pengő. Az ismeretlen boldogan beleegyezett és jelezte, hogy máris küld a jegyekért. A jegy — kétpengős jegy volt... Ezek is bíznak ! A zöld-fehérek pénteki edzését újpesti szurkolók is figyelték. Különösen Tát­raira voltak kiváncsiak. — Hisz nyugodtan hazamehettünk, — állapította meg az egyik Fradi-hivő. — Tátrai játssani fog vasárnap. Bízhatunk a védelmünkben... — Érdekes — jegyezte meg az egyik újpest ! —, mi is éppen a Fradi védelmé­ben — bízunk... Zsengellér gyakorlatai — Zsengellér simán meg fog bir­kózni Polgárral, — állapította meg egy újpesti szombaton. — Láttam őt a pénteki edzésen, remek torna­­gyakorlatokat végzett, ebből gondo­lom a dolgot. — És milyen gyakorlatokat vég­zett ! — Lerázó gyakorlatokat. Kabala A Ferencvárosban hallottuk. — Minden kabala mellettünk szólt —• Mondjon például egyet. — Egyet! Amennyit akar... Itt van pél­dául a csapatösszeállításunk. Először Tátrai játéka volt kétes, ezután Csikós beteg lett s most meg azt hallom, hogy még mindig nem végleges az összeállí­tás. Ha nagy mérkőzés előtt náluunk ennyi baj van az összeálítással, akkor a mérkőzésen soha sincs baj... Azután itt van a vasárnap délelőtti találkozó. Ami­­kor a csapat már jóval a mérkőzés előtt találkozik, együtt érkezik, akkor a mér­kőzésen mindig jó eredményt érünk el. A 7:1 előtt is így volt... Valaki a sarokból csendesen megje­gyezte : — Ott van a legnagyobb baj, hogy már csak a kabalában reménykedünk... Győr­vári visszavág Újpesten Győrvári állt a húzások kö­zéppontjában. Zsengellér mondta neki: — Te vagy a legkönnyebb játékosunk, te vagy az Újpest szúnyogja. Győrvári nem hagyta magát: — Dehogy! Nem igaz hogy sovány va­gyok! Én vagyok az Újpest díjbirkózója, nálam csak Bíró Sanyi soványabb. Erre Biró: — Hol voltál vasárnap? Nem láttalak az Üllői­ úton. Azt mondják, hogy hét­főn mentél ki a Fradi—SalBTC mérkő­zésre, mert azt hitted, hogy a Fradi mindig hétfőn játszik. Mire Győrvári: — Ha majd berúgtam a Fradinak a győztes gólt, akkor folytathatjátok!­­ Mihez ért Magyarváry? Magyarváry Józsefnek, a Gamma veze­tőségi tagjának két szenvedély© van: a labdarúgás és a römizés. A Gamma ve­zetőinek rosszmájú megállapítása szerint Magyarváry azonban egyikhez sem sokat ért. A csütörtöki nagyedzésen aztán Ma­gyarváry úgy nyilatkozott, hogy a Gamma 3:1 arányban legyőzi a DiMAV­AG- ot. Agfalvy Ipoly, a Gamma ügyvvzetője is hallotta Magyarváry jóslatát, mire kétségbeesetten mondta: — Ezek után már nem merek hinni abban, hogy sikerül legyőznünk a diós­győrieket. Ha azonban a Jósk­a jóslata beválik, akkor hajlandó vagyok elismerni, hogy ért a k römizéshez. November 30. Újpesti és ferencvárosi szurkolók találkoztak a Józsefvárosban, a Jó­­zsef-utca egyik éttermében. A be­szélgetés közben előbb az újpestiek voltak a nagy legények, de azután így csendesítették le őket: — Mondjuk meg, hogy az Újpest az utóbbi időkben hányszor nyert a Fradi ellen. Az utolsó három mér­kőzésen ez volt az eredmény: 5:0, 5:2, 7:1...­­ Az egyik újpesti erre így felelt: — Bizony már „fizetnünk“ kel­lene. Sok a tartozásunk. No majd vasárnap elkezdjük a törlesztést. Mire az egyik ferencvárosi: — Vasárnap 80-ika van. Nehogy a mérkőzés után azt mondják majd: „A hó vége van, nem tudok fizetni! Jöjjön elsején!" Biztosítás Kispesten hallottuk! — Figyelmeztetni kellene a fiúkat, hogy 2:0-ás vezetés után ne zavarodja­nak meg, úgy mint múlt vasárnap a WMFC ellen. — Helyes, ezt én elintézem. Kérlek azonban, hogy te is biztosíts valamiről engem. — Nos? — A kettő nullás vezetésről. A Gamma — otthon A Gamma bajnoki mérkőzésén ezideig nem tudta még megverni a DIMAVAG-ot. Erről beszéltek a Gamma-játékosok ma­guk között Tóth Lajos, a Gamma csa­patkapitánya azonban bizakodva néz a vasárnapi összecsapás elé: — Biztos vagyok abban, hogy legyőz­zük most a diósgyőrieket. — Mire alapítod ezt a nagy reményke­dést? — kérdezték Tóthtől. — Arra, hogy eddig Szegedet sem tud­tuk megverni Szegeden. Most aztán végre megtört a jég és legyőztük őket. Ha idegenben tudtunk győzni, akkor csak fogunk győzni a saját pályánkon is Dudás — Szabó Tóniről A csepeliek pénteki edzése előtt Du­dással beszélgettünk — Szabó Tóniról. — Nyolc és fél évig voltunk klubtár­­sak Tónival, — mondotta Dudás. — Két és fél évig a Hungáriában, egy évig pe­dig a WMFC-ben. Igazán nagyon jól fa merem őt, éppen ezért tartok tőle. — Ilyen nagy idő alatt viszont merhette a gyengéit is, — jegyeztük meg — Tóninak, ha jó napja van, akkor egyáltalán nincs ,,gyengéje". Akkor úgy­szólván lehetetlen neki gólt lőni. És azt hiszem, hogy vasárnap nagyon fog majd akarni, hiszen szeretné megmutatni, hogy bizony kár volt őt elengedni. Nem lesz könnyű dolgunk ellene Szerdától vasárnapig A MÁVAG-nak a szerdai edzési után még csak kerete volt. Egy szurkoló csendesen megjegyezte: — Ma még annyi a játékosunk, hogy keretre is telik, vasárnap pe­dig majd kisül, hogy az egész csapatban nincs három-négy játé­kos sem! Óhaj — akadállyal Jakab, a MÁVAG intézője mondta.A gépgyáriak legutóbbi edzése után: — Csak úgy játsszunk, mint Kology,á­ndrott,, akkor nem lesz semmi baj... — Mindent, csak azt ne — vágta rá ijedten az egyik ősszurkoló —, hiszen akkor Kalteneckert a második félidő elején kiállítják... Tóth Gyula megvigasztalja Hírest Híres Alajos, a Gamma kullancsa ezen a héten kijelentett©, hogy szívesebben, játszik kullancsot, mint szélsőfedezetet. Tóth Gyula, a csapat jobbösszekötője csütörtökön, az edzésen gúnyosan így szólt Híreshez: — Mi az, kisfiút! Amint egyszer vé­letlenül kifut egy jó játék, ak­kor azon­nal kijelentéseket teszel ! Vigyázz, mert vasárnap a DiMAVAG-mérkőzés után eset­leg hajlandó leszek téged vigasztalni, hogy a rossz játékod után reményed le­­het arra, hogy még visszakerülhetsz a csapatba. — Nem baj, Gyuszi, hogy hangos vagy vágott vissza Híres kapásból. — Ha a DiMAVAG-nak annyi gólt rúgsz, mint amilyen jól én játszom ellenük akkor vasárnap még a góllövőldbldzat élére ke­­rülhetsz. Ez itt a kérdés: Tu cUe a % Li j p e s t ,,f í ? e t n i" a nó v é 5 é n ? Nagyon várja már Kispest a NAC-ot A hideg idő ellenére is kispesti nézőcsúcs­­javítást vár a veze­tőség A kispestiek sorra kerülő mérkőzése nagyon élvezetesnek ígérkezik. Bár a kis­pestiek szerint szépség hibája, hogy: 1 Legutoljára mindkét nagy formában levő csapat kikapott. 2. Fagyponton aluli időben kell le­játszani. 3. Nem lesz Szabó II-Sárvári párharc. Ezzel szemben remélik, hogy: 4. Kiderül, hogy Villányi nem marad el sokkal Szabó II mögött. A vezetők aggodalommal néznek a mér­kőzés elé. Ez különben az egyik vezető alábbi szavaiból is kitűnik: — Bár itthon lesz a mérkőzésünk, még­sem mehetünk biztosra. Süti Mi csak akkor kereshetünk a mérkőzésen, ha a NAC megy nagyon biztosra. Bár tartalé­kosan kell kiállnunk, mégis erősiramú, szép mérkőzésben lesz annak része, akit ez az egy-két fok hideg nem riaszt el. Mert ugyebár — teszi hozzá nevetve — hideg ezután minden nap lesz, de a Nagy­várad csak egy év múlva játszik megint Kispesten. Az ETC Merül, Huszár és Borbély if­júsági játékosokkal frissíti fel csapatát ma a KTC ellen­ ... . . . A BEK a legjobb csapatával veszi fel a küzdelmet az idény utolsó mérkőzésén Losonc ellen. Pénzes és Jáger, a két összekötő nagyon hiányzott az utóbbi mérkőzéseken a magdolnavárosiak támadó­­sorából Remélik. „ két rutinos játékos csatasorbaállásával sikerül Korányi csapatát a hazai Pályán megverniök. A szurkolók csak amiatt aggódnak hogy az egyesület szombati táncestélye a játékosok részére nem a legcélszerűbb készülődés. Szerintük ,jobb lett volna a balhét " az idény befejezése után meg­tartani. Az összeállítás: Rúzsa - Kriván (Pogács), Kojsza — Fekete, Gábor, Füzi — Kopfer, Pénzes, Siroki, Jácer, Zom- issa 1*0 Jó esélyesnek lenni ? Tallózás a Ferencváros—Újpest találkozások történelmében Mi az alapja annak, hogy rangadó előtt rossz dolog esélyesnek lenni A zöld-fehérek és a lia-fehérek meg­ütközése fémjelzett rangadó mérkőzés. Ilyen találkozás napokig izgalomban tartja nemcsak a két csapat közvetlen hívőtáborának, hanem a magyar labda­rúgás egész közönségének idegeit. Izga­lomban tartja a mérkőzés előtt és sok­szor talán még nagyobb mértékben a mérkőzés után. A mérkőzés előtt az esélyek mérlegelése „ fő vitatéma, mér­kőzés után pedig arról folyik a szó, hogy igazságos-e az eredmény, kinek kellett volna győznie stb., stb. A legtöbbet foglalkoztatja azonban a kedélyeket a mérkőzés előtt az esélyek mérlegelése. Ki hogyan készült fel, melyik csapat kénytelen tartalékosan felállni, ki mellett szól a honi pálya előnye, mind megbeszélésre kerül. És amikor a komoly tényezőket már mind mérlegre tették, akkor jönnek a kabalák végelátha­tatlan sorban. Talán egyetlen szurkoló nem tudná megmondani, hogyan született meg az a kabala, hogy rangadó előtt nem jó esélyesnek lenni, a tény azonban az, hogy ez benne él a köztudatban és már játékosok, vezetők is szinte hetekkel a nagy találkozás előtt azon vannak, hogy valahogyan csak ne kelljen esélyesnek lenni, mert ez a mérkőzés előtt rossz előjel. Elhatároztuk, hogy kissé visszalapozunk a régi évfolyamokban és megnézzük, vallon van-e komoly alapja ennek a babonának? Győr az esélyes Ferencváros Ebben,­ az évben már megütközött egyszer bajnoki csatában a két csapat, még pedig az 1940/41. évi bajnokság tav­aszi félévében, 1941 május 18-án, amikor a Ferencváros 5:2-re győzte le a K­i­ipestet. Az előző vasárnapon a Ferenc­város Szolnokról 4:2-es győzelmével el­hozta mind a két pontot, az Újpest ezzel szemben 3:1-re kikapott a kiesés ellen harcoló BSzKRT csapatától. A BOK nagy rajzban hozta, miként igyekszik Takács Géza a régi ünneplő ruhába öltöztetni Zsengellért, hátha ez segít a „kissé megkopott" formán. Vasárnapi beharan­­gozónkban ezt írtuk: ,,Nem vitás, hogy jobb a Ferencváros és így biztosan kell győznie", mis győzött is, még­pedig 6:2-re. A Ferencváros könnyelműűködése és Újpest lelkesedése az I. félidőben ugyan nyílttá tette a játékot, de amikor Ádámot kiállította a játékvezető a II. félidőben, a mérkőzés sorsa eldől. Ezút­tal tehát a híres kabala nem vált be, mert az esélyes győzött. Itt is megbukik a kabala 1940 őszén is a Ferencváros volt a m­a találkozása esélyese. Nagy formában volt a Ferencváros, az Újpest sérültekkel bajlódott, végül is a Ferencváros győzött 5:0-ra. Kezdetben ugyan nyílt volt a játék, de azután mindig jobban kidom­borodott a zöld-fehérek fölénye. A nagy esélyes biztos győzelme volt ez, állt (vesztett pontok tekintetében azonban egyformán állt az élen a Hangtár­sával), a Ferencváros pedig 2 lejátszott mérkőzé­sén csak 2 pontot szedett össze (a Hun­gária elleni rangadón vesztett) és így bizony a tizedik helyen kuksolt az Elek­tromos és a Taxisok között. Általában döntetlen ízű volt a mérkő­zés, az erélyes azonban mégis csak az Újpest volt. A mérkőzés maga az évad leg­izgalmasabb találkozása ott. Az Újpest már 1:1r-ra vezetett, de azután feltámadt a zöld-fehér szív és győzött 3:1-re. (Ezen a mérkőz­zés­en állította ki a játékvezető a Ferencvárosból Sárosi Bélát, az újpestből pedig Vinczét és Szűcsöt). Ezt az eredményt is a kabala diadalá­nak számíthatjuk. Újra frontban a kabala 1938 januárjában a Ferencváros csapata csupa bizakodással jött haza Málta szi­getéről. Úgy látszott, hogy a Ferencváros most mindenkit elsöpör. Első ellenfele az Újpest volt. A mérkőzés előtt Aszlányi Károly, tragikusan elhunyt kartácsunk ezeket a sorokat írta: — A Ferencvárosban valamennyien biz­tosra mennek az Újpest ellen. Csupa győzelem van mögöttük. Érzik és tudják, hogy tudnak, nincs mitől félniök. Jobbak! Tekintélyük van, hitelük, erősek. Ilyenkor szokott a Ferencváros­­ kikapni. Aszlányi telitalálatot ért el. Az Újpest győzött 4:2-re. „Odüklő imimű mérkőzésen megérdemelten, biztosan győzött az Új­pest*’ — írja az egykori Nemzeti Sport. Ez is Inkább a kabala mellett szól 1937 őszén Szabó Tóni, a Hungária akkori kapusa jósolt a két nagy ellenfél egymás elleni küzdelmére a Nemzeti Sport hasábjain. Szerinte az Újpest fog győzni egy góllal, mert az újpesti csatársor valamivel jobb, mint a ferenc­városi. A Nemzeti Sport még hozzátette: — Hát Szabó csak ismeri a két csatár­sort ... A Nemzeti Sport szerint ugyan az esélyek kiegyenlítettek voltak, végered­ményben mégis csak az Újpestet tekin­tették többen esélyesnek. Győzött a Ferencváros 3:1-re. A győze­lem biztos volt, bár óriási küzdelem alakult ki a játék során. Újpest nagy ellenfél volt. Negyedóráva a befejezés előtt még 1:1-re állt a mérkőzés. Nyílt rangadó — ferencvárosi győzelem 1937 tavaszán Így írt a Németi Sport a mérkőzés előtt: „Ha Kállai játszana, Újpest volna a rangadó esélyese. A rangadó nyílt." A mérkőzést a Ferencváro nyerte 4:2-re, a bírálatban pedig a következőket olvashatjuk: — Gigászi küzdelem, tdfunkfit remek futball, igazságos eredmény. Az újpesti védelemre túl nagy munka hárult. Nyílt rangadó ( újpest) győzelem 1936 őszén is nyílt volt a küzdelem az Újpest és a Ferencváros között. NafTF mértékben növelte mind a két csapat­játékosainak becsvágyát az a körülmény, hogy ezen a mérkőzésen mutatott for­mák döntő befolyással voltak a Londonba küldendő válogatott csapat összeállí­tására. „Ilyen túlfűtött légkörben minden eredmény lehetséges" — írta a Nemzeti Sport a mérkőzés előtt. Végül is az egységes Újpest biztosan verte a széteső Ferencvárost. A gólarány 2:0 volt. A zöld-fehér nagyágyúk nem voltak for­mában. Mindent összevéve­ a kabala felé hajlik a számok szava Ha tehát az utolsó tíz találkozó vesszük alapul, akkor meg lehet állapí­tani, hogy a kabala négy esetben vált valóra, igazolván azt, hogy az esélyes rossz előjelekkel indul neki a nagy küz­delemnek. Az esélyes csak kétszer tudott, győzni (igaz ugyan, hogy éppen a legutolsó két mérkőzésen következett^^ ez az eset). Áruikor pedig nyilt küzdelem, akkor átváltva egyik, hol a másik csapat, vagy.Vjj­lenül végződött a csata. ^WJ§|Íll Már most mindenki kivál^H’ magának a szája ízt- szerint va^HBHR ményt a múltból és szurkolhat ISBI SPORTKALAUZ Gudenus Hugó báró, az MLSz orszá­gos amatőrkapitánya szerkesztette a most megjelent ,,Sportkalauz'’-t. A m­agyar sport legfőbb vezetőinek, egyesületeknek és vezetőknek, edzőknek stb. címeit tar­talmazza a kis könyvecske. Kapható a szerzőnél: IX, Üllői­ út 115'b és Vadász­utca 31 alatt. KEDDEN JÁTSZÁK SOPRONBAN a két héttel ezelőtt elmaradt SVSE— Zentai AK NB II. osztályú mérkőzést. A zen­taiak vasárnap is Sopronban játsza­nak a SFAC ellen, a mérkőzés után nem utaznak haza, hanem Sopronban várják meg a keddi mérkőzést. AZ ESZTERGOMVIDÉKI CSOPORT második osztályában az őszi végeredmény a következő: 1. Sárisápi LE H 7 6 1 — 19:7 1S 2. Tokodi AC 7 5 2 — 23:8 13 3. Tokod-Altárő II 7 4 1 2 21:15­­ 4. Tinnye 7 4 1 2 22:18 9 5. Dorogi AC IV 7 3 — 4 4:25 6 6 Csolnoki LE IX 7 — 1 6 5:21 1 7. Annavölgyi LE IX visszalépett 8. Nyergesújfalusi LE visszalépett • Azonnal igazolható, felsőiparis­kolát, vagy ipari szakiskolát végzett mezőnyjátékost felvesz vidéki vas­ipari gyár. „I. osztály" jeligére ajánlatok a kiadóba. A WMTK az alábbi csapattal Utazik Bácatopolyára: Vági — Olajkár I. Lenes — Bakos, Komáromi, Havas — Burányi, Füzgesy, Gazeó, Devecseri, N­ovák IL ------------------♦-----------------­

Next