Nemzeti Sport, 1943. augusztus (35. évfolyam, 148-170. szám)

1943-08-01 / 148. szám

Vasárnap, 1943 augusztus 1. Ipop. KÜHJ­ÖMMÍS­EREDMÉNY: Svédország Legközelebb a svéd válogatottal játszik a magyar válogatott (szep­tember 12-ikén!) , így bennünket most jobban érdekelnek a svéd ered­mények. Svédországban most vívták a svéd kupa elődöntőit. Ered­mények: Karlskoga—Degersfors 1:0. Norrköping (ez a csapat nyerte a bajnokságot)—Gais 3:0, Elfsborg—Malmö 4:1, AIK (Stockholm)—Ljusne 4:2. A győztesek a középdöntőbe ke­rültek. A legnagyobb meglepetés a Karlskoga győzelme volt. A Ferencváros játékos­­gárdája emlék­tárggyal ajándékozza meg Toldi Gézát A zöld-fehérek ma délután a 7. Danuvia elleni mérkőzésen búcsúz­nak el a sok csatát látott bajtársuk­tól, Toldi Gézától. A Fradi játéko­sai ebből az alkalomból egy igen szép ajándékkal fogják meglepni a távozó játékostársukat. A Ferencváros egyébként a követ­kező összeállításban áll ki a 7. Da­­nuvia elleni mérkőzésre: Csikós — Polgár, Tátrai (Rudas)­­— Lakat, Sárosi III, Lázár — Sí­pos, Kiss, Sárosi dr, Finta (Toldi), Gyetvai, ■i,K­rwta— Nem megy partjelző Svédországba A svéd szövetség levelet írt az MLSz-nek, amelyben azt írja, hogy a háború után szívesen rendezi úgy a magyar-svéd mérkőzéseket, hogy Svédországban az egy­ik part­jelző magyar s Magyarországon meg az egyik partjelző svéd legyen, de most a háború alatt ettől el kell tekinteni az utazási nehézsé­gek, a költségek stb. miatt, így szeptember 12-ikén két svéd partjelzője lesz a svéd-magyar mér­kőzésnek. príma békebeli MELEGEDŐRUHÁK NAGY VÁLASZTÉKBAN. BORETH TEXTILÜZLET, Murányi­ utca 14. Jakab beteg, ezért nem játszik ma a Z. Danuviában a Fradi ellen A Toldi jutalomjátékára készülődő Z. Danuvia már pénteken összeállí­totta a csapatát. Az összeállítás így fest: Krasznai — Molnár, Zurián — Horváth, Valikei, Fekecs II — Csen­gődi, Bodnár, Sárvári, Lőrincz, Lu­kács II. A szünet után szóhoz jut majd még a csapatban Lukács I és Fekecs ül. — Jakab beteg — újságolta Toldi Géza, a zuglóiak újdonsült edzője —, ezért nem játszik vasárnap ... Azután a mérkőzésről mondott egy pár szót az edző: — Egy kicsit szurkolok a­zért, hogy jól menjen a játék. Szeretnék ugyanis „rendes“ játékkal elbúcsúzni a hozzám mindig jól viselkedő fe­rencvárosi szurkolóktól... ----------------------------­ Váradi ismét a Csepelben! A Gamma és a Csepel között folyó tárgyalások Váradi átadása, illetve átvétele ügyében szombaton délelőtt befejezést nyertek. Mind a Gamma, mind pedig a Csepel közös nevezőre tudta hozni V­aradi ügyét s így a já­tékos már alá is írta szerződését a bajnokcsapathoz. A bajnokcsapat ma délután így áll fel Vácott, a VSE ellen az első fél­időiben­: Szekeres — Kállói, Szalay •— Kapta, Olajkár II, Rákosi — Vá­rnai,, Marosvári, Berzi, Dudás, Su­­rányi. Szünet után helyet kap a csapat­­ban: Heves (az új kapus), Bakos, Faszok, Keszthelyi, Gere, Szabadkai és egy-két amatőr játékos is. A kék-pirosak ma, vasárnap reg­gel 8 órakor indulnak a Nyugati­pályaudvarról és még ma este visz­­sza is érkeznek a fővárosba. .­­. - A DUNAKESZI MAGYARSÁG VISSZALÉP az NB II idei küzdelmeitől, így határo­zott legutóbb az egyesület vezetősége. Mint mondják, nem bírják az anyagi terhet, ezért nem indulnak el. Az NB III-ban sem kívánnak rajthoz állni. Ősszel a dunatiszaközzi kerület első osztá­lyában fognak szerepelni. SOHA ILYEN IZGALMAS „HOLTIDÉNYT“! Az idény középcsatárokat gyűjt a Gamma - Mike és Bony­hádi után Liszkay II is a Gamma játékosa­i Elcsitult viharok A szombathelyi Lóránt a Nagyváradi AC-ban Pénteken késő este egyszerre el­­­ lepték az MLSz folyosóit az inté­­­­zők és a játékosok. Sorra járultak Nagy egyesbíró elé, aki az NB- ügyeket és a szerződtetéseket in­tézi. Az első esemény: a NAC a szombathelyi Lórán­tot, az SzFC nagyszerű kullancsát iga­zolja le villámmal. Hogy azonban ne örüljön túlságosan, Papp János, a Kispest intézője is mosolyogva megy be az NB-szobába. Pálvölgyi-Paulovicsot, a Sashalmi ASC kullancsát igazolja le a Kispest. A két intéző szinte egyszerre jelenti ki: — A Szent István Kupában már játszanak az új szerzemények. A Csepel Hevesit, a Hadtest-válogatott kapusát szer­ződteti a „lecsengetés“ előtt. Ber­­náth Ferenc az izzadságot töröl­­getve szuszogja: — A Csepel a megerősítést befe­jezte, Marosvárit, Szalayt, Szeke­rest és vitéz Surányit kellett leg­először szerződtetnünk. Azután ke­rült sorra Berzi és most végre Hevesi. Váradi is ott sétál, de Bernáth a vállát vonogatva ezt jelenti ki: — Csillagászati számokat emle­get még a Gamma. Nem is tár­gyalunk. Váradi Magyarvárit várja, de a Gamma intézője valahol Witkovszky dr. ügyvezetővel tárgyal mélyen el­merülve. Váradi vár... Liszkay­­ József, az MTK volt nagy ígérete, majd a Pénzügy csatára körül forog a be­szélgetés. A Gamma leszerződtette a jónevű csatárt. Sokan dicsérik, sokan csodálkoznak. — Már három középcsatára van a Gammának. Tavaly jobbszélsőket gyűjtött. Az öreg „Slózsi" valakinek Liszkay­­ról magyaráz és a mellét ütögeti: — Itt gyenge a fiú! — mon­dogat­ja. A Gamma egyébként leszerződtette Szabó György nevű amatőr kul­lancsét is, aki a tavaszi idényben már állandó tagja volt az első csapa­tának.* Krüger és Papp János a folyosó ajtajában csaknem összeütközik. Papp nevetve kérdezi Krügert: — No, beszéltél már Egresivel* Krüger elérti Papp célzását: — Már tegnap tudtam, hogy meg­egyeztetek.• Kiszely cselleng a szövetség fo­lyosóján. kérdik tőle: — No, Lapaj, szabad vagy már? — Azt üzente délelőtt vitéz Ke­­menesy Sándor úr, hogy keressek magamnak egyesületet. — És kerestél? — Hát kell nekem azt keresnem? — nevet Kiszely.* Később, amikor már beszélt vitéz Kemenesyvel, mérgelődve mondja: — Ki hitte v­olna, hogy olyan jó játékos vagyok?! — Miért? — Hát annyit kért értem a Fe­rencváros, amennyiért valamikor a kis Takácsot megvehette. * A kis Lukács büszkén, magát erősen kihúzva j­ár-kel a folyosón. Hja, „csillaghullás" volt, tizedessé léptették elő a fürge jobbszélsőt. Jánossy Béla így szól a játékoshoz: — Száz az egyhez mertem volna fogadni, hogy a végén megegyezel a Ferencvárossal. Lukács válasza nagyon őszinte: — Ezer az egyhez is fogadhatta volna, Béla bácsi. * Kovács II, a Miskolcról szárma­zott Ferencváros-csatár is sokáig tárgyal vitéz Kemenesyvel. Úgy látszik, eredménytelenül, mert utána a fiú nagyon kedvetlenül mondja: — A Kolozsvári AC-ba szeretnék menni. Ott 350 pengős tisztviselői állást kapok. Ha már a vasúttól ki­­pottyantam a Ferencváros miatt, legalább engedjenek el Kolozsvárra, ahol megtalálom a jövőmet. Valaki megkérdezi, mi volt a fiú a vasútnál, amíg Miskolcon volt. — Hetidíjas. „Melós“ — szól a felvilágosító válasz. * Witkovszky dr, a Gamma ügyve­zetője beszélget a sarokban, amikor bemutatják neki az MLSz csinos gépírókisasszonyát, aki a szerződési ügyek körül is tevékenykedik. Er­zsike kisasszony mindjárt jegyet kér az elnöktől a Kispesti—NAC mérkőzésre. Witkovszky kötélnek áll, de szemrehányóan jegyzi meg: — Kisasszonyt csak a NAC ér­dekli? A Gamma—Csepelre nem is valóra váltása. Egy azonban bizo­nyos: erkölcsileg lehetetlen, hogy a Corinthiánok által az amatőrök részére alapított serlegért küzd­­hessen olyan játékos, aki sza­bályos havi fizetést kap nyíl­tan a labdarúgósportban kifej­tett munkájáért. Mindezekből látható, hogy a Cs. MOVE fellebbezése súlyos és nagy kérdések egész sorát teheti idő­szerűvé. Sok kérdés, sok rosszul rendezett ügy kirobbanással fenye­get, önkéntelenül is feltolul a kér­dés: nem volna-e okosabb, nem szol­gálná-e jobban a sport érdekét, ha egyetlen húzással kivennék a labdarúgósportból ezt az ügyet ? A megoldás kézenfekvő és azt két pontba foglalhatjuk: 1. Emeljék fel az NB I. osztályá­nak létszámát 18-ra. Akk­or a Cs. MOVE fellebbezése tárgytalanná válnék, de ugyanakkor be lehetne sorozni az NB I. osztályába, az ETO-t is. Ezzel általános megelé­gedésre elintézést nyerne az a fáj­dalmas, sok keserűséget okozó kínos ügy is. Beform­ának a győri sebek is és kiküszöbölődnek minden mérgező anyag a labdarúgósport életéből. 2. Ugyanakkor a legfelsőbb sport­hatóság intézkedjék, hogy a labda­rúgósportban megoldásra leljen az amatőrség kérdése. Újból kell sza­bályozni ezt a nagyjelentőségű ügyet és összhangba kell hozni az MLSz szabálykönyvének szakaszait a való élettel. A magyar labdarúgósport érde­kében cselekszik az, aki lehetővé teszi ezt a megoldást. Merre van a Mimi a Pokosdi­ ügyel ? A felebbezési bizottság az MLSz elnökségének utasítására kénytelen volt megváltoztatni eredeti ítéletét a Cs. MOVE óvása ügyében A Cs. MOVE óvása újabb mér­gező anyagot dobott bele labda­rúgósportunknak az ETO-ügytől még mindig lábadozó testébe. Mint ismeretes, az MLSz elnöksége meg-­­semmisítette a fellebbviteli bizott-,­ságnak a határozatát és szinte­ „kötött menetrenddel" adta vissza az ügyet új határozathozatal cél­jából a bizottságnak. A határozat nem is lehetett most már más: az OFB elfogadta az amatőr egyesbíró megfellebbezhetetlen határozatát aról, hogy Pákozdi amatő­r és így a Cs. MOVE óvását el kellett utasítania. Az MLSz alapszabályainak 43. §-a kimondja, hogy az amatőr egyesbíró döntése ellen nincs helye semmiféle jogorvoslatnak. (Közbevetőleg meg kell állapíta­nunk, hogy az alapszabálynak ez a rendelkezése igen furcsa. Általában minden jogrend elismer legalább egyfokú jogorvoslatot. Az amatőr­­ség kényes, sokszor nagyon bonyo­lult és inkább csak nagy tapasz­talat és érzés alapján eldönthető kérdéseit rendszerint nem szokás többfokozatú bíróság elé vinni. Ne feledjük el azonban, hogy a felleb­bezés kizárása indokolt volt akkor, amikor az amatőrség kérdésében külön bizottság — az amatőr­­„zsűri“ — döntött, amelynek tagjai között csupa régi, kiváló, a társa­dalmi életben megfelelő rangot elért, a labdarúgás mindennapi küzdelmeiből már régen kinőtt sze­mélyiségek voltak. Egyesbíró ítélete ellen kizárni a fellebbezést — ve­szedelmes dolog.) A Cs. MOVE természetesen el­viszi az ügyet a Legfelsőbb Sport­­fegyelmi Bizottság elé. Nem irigyel­jük az MLSz helyzetét ebben az ügyben, amely könnyen bedobhatja a viták középpontju­ba az amatőrség, nem amatőrség tisztázatlan és sok zavart okozható kérdését. Kínos az MLSz helyzete most, mert ha az LSB megállapítja Pá­­kozdiról, hogy nem amatőr (mert havonta 250 pengőt vett­­fel a lab­darúgásban végzett edzői munká­jáért, tiszteletdíj, vagy költségmeg­térítés címén, ami egészen mind­egy), akkor a kizárólag amatőr­­egyesületek és játékosok részére kiírt Corinthian-díjért tehát nem játszhatott. Ebben az esetben ugyanis az LSB ráüti az MLSz el­nökségére a szabályokkal való szembehelyezkedés bélyegét, egyben­ igazolja az OFB első — helyes — állásfoglalását. Ha viszont az LSB is elutasítaná a Cs. MOVE óvását, akkor összedől a sportnak az amatőrségre felépített egész épülete. Ezek a romok köny­­nyen halálra sebezhetik a sport egész eszméjét. A Corinthian-díj ügyéről vitatkoz­va nem mehetünk el szó nélkül amellett, hogy ez a díj nem ok nélkül vált az amatőr labdarúgás legnagyobb díjává. Ezt az öblös ser­leget azok a Corinthiának ajándé­kozták a magyar amatőr labdarú­gásnak, akik több ízben is felkeres­ték Budapestet nagyszerű csapatuk­kal. Abban az időben már élt Ang­liában a hivatásos labdarúgás. A Corinthians FC éppen azzal a cél­lal alakult, hogy mintegy válogatott csapat alakjában­— meghívás alap­ján — magába gyűjtse a legkivá­lóbb angol amatőr labdarúgókat és ennek a nagyképességű csapatnak hírverő erejével hirdesse az amatőr­sport eszméjét. Azóta már nagy idő telt el és kétségtelen, hogy ná­lunk is megváltozott a labdarúgó­sport berendezése, viszont a hiva­tásos rendszer bevezetése folytán újra lehetővé vált az amatőreszme 3 kíváncsi * Erzsike gyorsan javít és arra is kér mindjárt jegyet. * Lassan kezd kiürülni a szövetségi folyosó. Az OFB tárgyalásnak is vége. A Cs. MOVE lehorgasztott fővel jön ki a tárgyalóteremből és siet be a főtitkárhoz érdeklődni, mi a Legfelsőbb Sportfegyelmi Bizott­sághoz való fellebbezésnek a módo­zata. A „holt­idény" hatalmas hajrát vágott ki. Az emberek szinte fel­lélegzettek: — Csakhogy kezdődik már a Szt. István Kupa és kipihenhetjük ma­gunkat egy kissé! Ilyen izgalmas holtidényt már régen nem értünk meg! Tóth Matyi már a sorsolásban is kiegyezne, Szegedi szerint viszont biztosabb az, ha egy góllal többet lő a NAC A nagyváradiak szombatja Budapesten Szombaton délben egy órakor, amikor a Nagyváradi AC csapatát megtaláljuk, éppen az étterem egyik hosszú asztalánál ülnek és az ebédre várnak. Krüger Károly sportigazgató éppen arról intézke­dik, hogy mi szerepeljen az ét­renden. Nem látjuk itt valamennyi játékost s kérdésünkre Rónay Fe­renc edző ezt mondja: — Mészáros kiment Újpestre, mert a régi cipője odakint van. A nálunk elkészített cipője teljesen új, új cipőben pedig igazán nem játszhat ilyen fontos mérkőzésen. Deményinek az egyik minisztérium­ban akadt egy kis dolga, a faki­termelési engedélyével kapcsolatban. Pár perc múlva mindkettőjüknek itt kell lenniük. Bodola elmeséli, hogy pénteken este érkeztek meg Budapestre, szombaton délelőtt a Híradó-mozi­ban voltak, utána — ebéd előtt — pedig lepihentek egy kicsit. Tóth III és Szegedi az esti mér­kőzésről beszélget. Tóth elmondta, hogy a Kispest mindig milyen ne­héz ellenfelük volt. ősszel 6:2-re kikapott a NAC a Kispesttől, ta­vasszal sikerült a visszavágás, sőt közben, a téli kupán is legyőzték a kispestieket. . — Én bizony már abban is ki­egyeznék — mondja Tóth Mátyás —, hogy sorsolással menjünk to­vább. Szegedi rávágja: — Hát azért inkább rúgjunk eggyel több gólt, mint ők. Az sok­kal biztosabb. Akkor nem kell attól félnünk, hogy esetleg mi húzzuk a fekete golyót. Itt ül a játékosok között az újon­nan leigazolt Lóránt, a Szombathe­lyi FC volt középfedezete is. Ő mondja: — örülök, hogy Váradra kerül­tem. Úgy érzem, meg fogom állni a helyemet, ha beállítanak a csa­patba. Krüger Károlytól a csapatössze­állítás felől érdeklődünk. — Tulajdonképpen csak egy he­lyen kérdéses az összeállításunk, — magyarázza. — Nem tudjuk még, hogy Juhász vagy Lóránt lesz-e a középfedezetünk.. Úgy hiszem, az inkább játékban lévő Lóránt mel­lett döntünk. A csapat többi része változatlan. Még csak annyit: nem tudom, hogyan terjedhetett el an­nak a híre, hogy nem Mészáros, hanem Molnár lesz a jobbhátvé­dünk. Molnárról ezúttal nem is volt szó, nem is jött el velünk. Rónay már idegesen nézegeti az óráját. Háromnegyed kettő és a két játékos — Mészáros és — Deményi — még mindig nincs itt. Végre kettő előtt pár perccel mind a kettő befut. Mészáros diadalmasan szo­rongat egy csomagot a hóna alatt. — Végre megtaláltam a cipőmet! — újságolja boldogan. — Alig tud­tam megkapni az újpestiektől. Két órába telt, amíg­­ előkerítettem a szertárost. Az asztal egyik végén a játéko­sok arról beszélgetnek, hogy ezentúl tilos a fényképezés az esti mérkőzé­seken. Vécsey megjegyzi: — Nagyon helyeslem ezt az in­tézkedést. Sokszor másodpercekre megvakította az embert a fellobbanó magnéziumfény. Nemcsak a kapust, hanem a többi védőjátékost is. Belátogat a különterembe Kőhal­mi, a DIMAVAG intézője és — kü­lön — Dósay, a Vasas kapusa is. Kőhalmi elmondja, hogy játékos­ügyben jár Pesten: Albertit, a BVSC kapusát szeretnék megkapni a vasutasoktól. Dósay éppen csak azért nézett be, hogy elbeszélgessen a fiúkkal. Lassan vége is az ebédnek. Rónay kiadja az utasítást: mindenki pi­henjen le, mert ebben a nagy hő­ségben a legrövidebb séta sem aján­latos. Még kihirdeti a fiúk előtt: — Ötkor találkozunk itt az ét­teremben, együtt uzsonnázunk s aztán háromnegyed hatkor indulunk ki a pályára. Megnézzük az ifijeink mérkőzését s igyek­szünk nekik, ki­szurkolni a győzelmet. Mint az edzőtől még megtudtuk, ez a csapat játszik a Kispest ellen: Vécsey — Mészáros, Ónody -­­Szegedi, Lóránt, Deményi — Kovács II, Barna, Sárvári, Bodola, Tóth IIL

Next