Népsport, 1945. május (1. évfolyam, 4-19. szám)

1945-05-02 / 4. szám

JM5 május 2. szerda I. ÉVFOLYAM* 4. SZÁM : DEMOKRATIKUS SPORTLAP Legközelebbi­­ : SZERKESZTŐBIZOTTSÁG: BARCS SÁNDOR, GALLOWICH TIBOR, HIDAS FERENC, SOLTI LAJOS Ünnepi beszéd A sportünnepélyen elmondta: HIDAS FERENC A Munkás Sport Központ ne­vében üdvözlöm a közönséget, mely eljött, hogy megszemlélje a fasiszta béklyóktól megszabadult demokratikus Magyarország mun­kássportjának ünnepélyes bemu­tatkozását. Örömmel köszöntöm a szabad május elsején a munkás­sportolókat és mindazokat, akik közreműködésükkel segítenek si­keresebbé tenni sportünnepsé­günket. Azzal a ténnyel, hogy a Szov­jetunió dicsőséges Vöröshadse­rege Sztálin marsall vezetésével kiverte hazánk földjéről a fasisz­ták gyülevési hadát és az őket kiszolgáló országromboló nyilas gyilkosokat, megváltozott a mi helyzetünk is. Nem üldözhetnek többé bennünket, nem kell tarta­nunk egyesületeink feloszlatásá­tól nem foszthatnak meg jogaink­tól, mint tették a múltban. Új nagy lehetőségek állnak előttünk, melyeket teljes egészükben ki is akarunk használni. Egy új, erős és egészséges munkásosztályt aka­runk nevelni a tömegsport révén. Jelszavunk az, hogy mindenki Sportoljon. A munkásság és a pa­rasztság ifjúságát már gyermek­korában hozzá kell szoktatni a Sportoláshoz. Az államnak min­den áldozatot meg kell hoznia, hogy a lerombolt sportéletet talpraállítsa, mert nemzeti érdek, hogy az ifjúságot helyes élet­módra neveljük. El kell tűnnie a kocsmázó munkás típusának, hogy helyet adjon az izmos, rugalmas, egészséges munkásifjúságnak. A jól irányított és a megfelelő szak­­szerűséggel rendelkező munkás- sportegyesületek nagy tömeg­sportot fognak megvalósítani és ebből a tömegből bizonyára egy­másután fogják felfedezni a kivá­lóan rátermett sportembereket. Nem­ lesz tehát okunk arra, hogy féljünk a minőségi sport elsorva­dásától. Az az út, melyen most elindul­tunk, nem könnyű. Átviharzott rajtunk a történelem legször­­nyűbb háborúja és ezt természe­tesen megszenvedte a magyar Sportélet is. Pályák és felszerelések semmi­sültek meg és számtalan sport­egyesület képtelen emiatt mun­káját megkezdeni. Akadályozza a munkát a meg nem értés, a gán­­csoskodás, az életemberek és a törtetők rohama is. A háború­okozta pusztítás igen nehéz körül­ményeket teremtett, de mi mun­kássportolók meg fogunk birkózni mindezekkel a bajokkal. A nagy vihar meghajlította a munkás­sport izmos fáját, de le nem törte. A bizonyíték erre ime itt van. Budapest ostroma után két és fél hónappal súlyos gazdasági körül­mények között, de mégis megje­lentünk a porondon, hogy bemu­tassuk tudásunkat. A munkás­­osztályban nagy erő van és ha ez az erő teljes egészében ki fog bon­takozni, akkor nagyot fogunk al­kotni a sport terén is. A demokratikus Magyarország felemelkedésének útjából egymás­után fognak elhárulni az akadá­lyok. Az első, döntő ütközetet megnyertük és a népet fojtogató gőgös nagybirtokos osztály meg­semmisült. Ma már a paraszté a föld. A két munkáspárt testvéri összefogása a biztosíték arra, hogy a többi csatának győztesei szintén mi leszünk. Ezek a győzel­mek az előfeltételei egy nagy gaz­dasági fellendülésnek. Ezzel pár­huzamosan a dolgozók életszín­vonala nagy arányokban fog fel­emelkedni. Nem lesz majd pro­bléma új sporttelepek, uszodák és tornacsarnokok létesítése. Sport­­oktatók tömegét tudjuk majd a testnevelés szolgálatába állítani és nem leszünk híján a legmoder­nebb sporteszközöknek sem. Fel a fejjel tehát munkásspor­tolók! Itt áll előttünk a nagy Szovjetúnió sportjának példája. Ott olyan nagy tömegek vesz­nek részt egy-egy sportverseny keretében, mint sehol másutt a világon. Óriási apparátust állítot­tak fel a sportoktatás céljaira és ez meg is hozta gyümölcsét. Hogy a Vörös Hadsereg oly acélos szí­vóssággal tudta üldözni Sztálin­grádtól Berlinig a fasiszta fene­vadat, abban bizonyára része van a Szovjetúnió sportjának is. A közeljövőben hivatalosan is megalakuló Munkás Sport Köz­pont minden erejéből támogatni fogja a munkás sportegyesületek munkáját, hogy megvalósulhasson itt is az igazi, nagy munkás tö­megsport. Munkássportolók! Ti pedig dolgozzatok szorgalmasan és éljetek sportszerű életmódot, mert eredményeket elérni csak így lehet. Most pedig rajta, adjatok ízelí­tőt tudástokból. Mutassátok meg, hogy méltók vagytok arra a biza­lomra és szeretetre, melyet brán­tatok az egész ország dolgozói éreznek. f jd- n A labdarúgóbajnokság sorsolása­­ Vasárnap: Ferencváros-Vasas, UTE-MTK Vasas—Munkásválogatott 2:0 (1:0) Az első szabad május elsejei sportünnepély Tizenötezer néző rendőr nélkül, NSB-elnök jegyszedő, oroszok, angolok és remek sport Olyan az egéssz, mint egy álom­béli csoda: tizenötezer ember gyűlik össze a Millenárison a mun­­kássportünnepélyre és­­ egyetlen szál rendőr­ nncs a pályán. A tömeg maga tartja fenn a rendet, sis ez a rend akkor sem lehetne kifogástala­­nabb, ha minden nézőre jutna egy­­egy rendőr. És ez telén a föktülönbség. A fasiz­mus alatt megfordítva volt: ott szinte mindnyájunkra jutott egy­­egy rendőr vagy csendőr. Viszont rend nem volt... Itt még * jegyeződisket is érdemes külön megnézni. Az egyik jegy szedd például — Frankó Mihály, az NSB elnöke. Látta, hogy kell az ember, beállott segíteni. Belefájdul a fejünk, ha megpró­báljuk elképzelni az OSK nagyméltó­­ságú és még nagyobbképű vezéreit jegyet szedni a Millenárison. Itt is van némi kis különbség. Hatalmas vörös drapériák lángolnak a tribünökön: „Öt éve­s munkássport élén te MTE!” „Sza­bad Magyarország, szabad sport!” és vörös zászlók köröskörül. Kide­rül, hogy ezek a vörös zászlók a fasiszta ejtőernyőkből készültek. Az egyetlen hasznos és szép do­log, ami a fasizmusból származott. A közönség nemzetközi. Rengeteg orosz katonatiszt van kint. Egy szovjetkapitánnyal beszélgetünk, civilben sportvezető Moszkváiban, fiatalabb korában maga is futballozott és birkózott. — Gratulálok — mondja. — Még a moszkvai, méretek után is ragyogó ez a sportünnepély. Pedig a mi mun­kássportünnepélyeink igazam, impo­zánsak, átlag negyven-ötvenezer né­zővel és nem is sokkal kevesebb résztvevővel. Angol katonatisztek is vannak a nézőtéren. Bécsből jöt­tek, német hadifogságból. Az egyik Bemos, a Nexwcastle United, hát­védje, a másik Rabey, a Cardiff City kapusa. Barnes mellesleg megnyerte 1935-b­en Rangoonban Burma wester­­súlyú boxbajnokságát, Rabey pedig — természetesen szintén mellesleg — Wales westersúlyú bajnoka volt. Barnesnek az apja is Anglia wester­súlyú bajnoka volt és a három fi­vére is boxoló, minimálisan kerületi bajnok. Ezek csak értenek hozzá valamit. — Marvelaus — mondja Rabey a sport ünnepélye végén. — Remek sport volt! Barnes is el van ragadtatva. Fő­leg a Népek Tánca tetszett nekik, amit pontosan elmagyarázhattak ma­guknak és — most tessék csodál­kozni! — a magyar labdarúgók gyorsasága. — Nagyon gyorsan játszanak — mondja Barnes. — Az angol profi­­futballban nincs ez a gyorsaság. Háromszor is elsmétli: „Vsry isst!“ *s: „U­Cisy p!».y speedy!“ El se hinnék, ha nem a saját fü­lünkkel hallanák. Az öltözőfolyosón a Vasas—Munkásválogatott mérkő­zés előtt Gebowisch Tiborral talál­kozunk. Mindkét félnél érdekelve van: ő a Vasas edzője és az MLSZ megbízásából ő készítette elő a mun­kásválogatottat. Most hová megy? — Mind a kettőhöz — nevet. Figyelmeztetem őket az egymás — gyenge oldalaira. Mind­ a kettőt, rész­­rehaj latlanul, így lesz kiegyensúlyo­zott a játék és — így tanulnak a fiúk. És nekem is roppant érdekes meg­figyelésekre ad ez alkalmat. Ez is újszerű a fasiszta ,,mindent­tudás"! után. Egy mester, aki meg tanul’m akar. Gallowich Tiborral van a füvére, Gallowich Ervin dr. orvosszáza­dos, a Sportorvosi Intézet egyik vezetője is. — Mit mondtak az angolok — kér­dezi., Elmondjuk neki. — Milyen, különös — mondja —, angolokkal beszélgetni, mikor hat hó­nappal ezelőtt még — angolul tanulni is bűn volt. Engem legalább is meg­figyeltettek, mert — négy angol órát vettem. Akkor abbahagytam ... Impozáns alakjával ott áll a tribün előtt * vörös Takács. Elmélyedve nézi a játékot. — Ma jöttem ham a Dánért fából *­», mondja nemes egyszerűséggel. — Ott­rekedtem. Szinte egyenesen a Millená­risra siettem. Hat hónapja nem láttam futballt ... — Csak ezért ? — nevetünk. No, igen — nevet­i is. — Vasár­­nap az első bajnokiját a Vasassal játssza a Fradi. Gondoltam, megné­zem ... Látszik az arcán, hogy boldog, hogy Budapesten van, hogy körülötte tizen­ötezer ember ujjong, hogy a pályán labdát rúgnak, motorok zúgnak, tor­nászok lendülnek, szurkolók szurkol­nak, hogy­­ egyszóval élünk. Mert nekünk ez az élet. És pontosan ezt érzik valamennyien, ez rá van írva ez arcokra. Disszonáns hang, vagy mozzanat nem volt a három és félóra alatt. Ha azt mondjuk, hogy gratulálunk azoknak, akik ezt összehozták, úgy érezzük, hogy keveset mondtunk. In­kább azt mondjuk, hogy köszönjük ezt a szép délutánt, az első igazán szép és zavartalan sportdélu­tánt esz­tendők óta. Gergely Miklés Kelen fölényesen verte Patakit 3000 méteren Már jóval 10.000 felett van a né­zők száma, amikor Hidas Ferenc a mikrofon elé áll és elmondja meg­nyitó beszédét. (A beszédet lapunk vezető helyén közöljük.) A beszéd előtt felhangzott az Internacumálé utána a Margeniaiee és máris fel­állnak a nők a 100 méteres sík­futásra. 100­­m. női síkfutás: 1. Fekete Ilona (IX. MADISz) 14.5. 2. Bakos (IX. MADISz) 14.7. 3. Salay (IX. MADISz) 14.8. — Végig Fekete ve­zet és mintegy két méterrel győz. Idényesnji formák. 100 m. férfi síkfutás: 1. Csérnyi (IV. E. K.) 12.2. 2. Lénárt (Testvé­riség) 12.4. 3. Fitzer (Testvériség) 12.5. — Csényi nagy fölénnyel győz, idején látásik, hogy nincs még ed­zésben. 3000 m­. síkfutás: 1. Kelen (MTE) 9:19.0. 2. Pataki (R MADISz) 9:35.8. 3. Németh (MTE) 9:46.5. 4. Váczi (Törekvés) 10:06.4. — A 18 résztvevő színpompás képet nyúj­tott. Kelen rögtön az élre áll, három körön át vezet (köreinek ideje 63, 68, 69), azután Pataki tör előre, élén­kíti az iramot, mindketten elhúznak az addig szoros harmadik Németh­­től. 2000 méternél (5,42) Kelen előz, virasont Pataki ragad hozzá, csal, Né­meth marad le még jobban. Kelen csak az utolsó körben szalad el Pa­takitól és közel 40 méterrel győz, Németh majd 60 méterrel marad Pa­­taki mögött. Kelem János ezeket mondotta a verseny után: — Még csak tizenegy edzést tartot­tam­­­­, legjobb formámat körülbelül a századiknál szoktam elérni. Nagy Béla erős küzde­lemben veri Zsellért Két labdamérkőzés következik, majd az 1000 méteres kerékpárverseny kö­vetkezik. 1­006 méteres kerékpárosverseny: 1. Nagy Béla 1:32, 2. Zsellér (tenyér­ SPORTCSARNOK: Május 6-án, vasárnap délelőtti 0 órakor: BTK—B. Vasutas boxmérkőzés, délután 4 órakor: NÉPVARIETÉ, 20 világszám Jegyek mindkét alkalomra elővételben kaphatók

Next