Népsport, 1946. január (2. évfolyam, 1-11. szám)

1946-01-03 / 1. szám

n* 7, 1 lestaklikírtl A karácsonyi torna möketárosa mérkőzését megr­áztem én ökrömra el­lapítottam meg a nézők ezreivel egyetemben, hogy a Ferencváros olyan játékot mutatott be, amely élénken emlékeztet a magyar labda­­rúgás aranykorára. Gyorsaság, ki­tűnő labdakezelés, pontos összjáték és jó lövölc község jellemezte ezt a játékot. Felül khibérdskeken, a tha­­ffya­r­ labdarúgás szempontjából rendk­kívül örvendetes az a magasszín. Vonalú játék, amit az állandóan fej­­lödő Ferencváros ezúttal bemuta­tott. Az előttünk lévő válogatott mérkőzések előkészítésénél ez a tény is meg fogja könnyíteni a szövet­ségi kapitány feladatát. Ismét volt azonban a játékuknak, így kellemetlen szépséghibája: Itt sokat vitatott lestaktika, melyet a Ferencváros védelme hosszú idő óta pontosan betanult és mesterien si­ralmas. 20 taktika jogosságát természete­sen soha senki nem vonta, kétségbe, hiszen a játékszabályok azt nemcsak Sn­em tiltják, hanem egyenesen lehe­tővé teszik. Az is kétségtelen, hogy e­­ a taktika igen hasznos, különö­sen az olyan csapatokkal s­em van, amelyek ne­m találják meg rögtön az ellenszerét. A lestaktika ellen, szél azonban több körülmény is, amelyek közül a legfontosabbra szeretném én is fel­­hhívni a szakkörök figyelmét. Hátránya ennek a taktikának az, hogy az ellene helyesen fellépő csa­tárok igen könnyen meglepetést okozhatnak a túl­árosan előrehúzó­­ított védejeEnnefe. Előfordult már az Cs hogy a játékvezetS vagy •,­ mint ahogy erről már Wle- Stn­eest a külföldi játékvezetőkkel üs&pcsolatban többször olvastam — szársdéko&a** deSrré­,itt az iSycss ssfflesterségesen előkészített Les­­árlásokflf. ffi.nek a játékvezetők va.Msznttleg­­?ért ítélkeznek így, mert nem tart­­oák a labdarúgás szempontjából sze­ lencsésnek ezt a játékmódot. Természetesen a játékvezetőnek MSZ a fellépése teljesen helytelen, mart a mérkőzéseken szigorúan a szabályaik szerint kell ítélkeznie és Msrr. mérlegelhet ilyen szempontokat. Azonban az, hogy a techtaktika­­70lóban nem nagyon válik előnyére a labdarúgás szépségének, azt két­ségtelenül megáller­ithatja ennek a Cportcnak minden igaz ütve. Miinél többször kénytelen a játékvezető gn.­gámtani a játékot a különböző Szabálytalanságok miatt, annál rö­­videbb maga a játékidő, annál szét. ■ ■ • '. ben annál rMainaSn'obá is válik. Aki gyakran jár mérkőzésekre, az bizo­­nyára már nem egyszer bosszankod­hatott azon, hogy egy-egy mérkeő­­zést a játékvezető különböző­­aotak. Siói úgyszólván széjjel fütyül. Part­­i Soirál, szabadrúgás úgyszólván per­cenként váltja egymást ás ha ehhez hozzájárul az is, hogy mesterségé­ben is szabálytalan helyzeteket te­remtünk, akkor végkép tönkretehet­­jük a mérkőzés szépségét. Különösen jó volna a külföldi csaiatokkal való sportérintkezés al­kalmából ra®,gfG­rf­ored e taktika alkaím®­sásÁi, mert, mint ahogy ezt rajtam kívül már mások is észrevették, ezt oda­kint sokan egyenesen elítélik. Végül hangsúlyozom: távol áll tő­lem — de a magyar sport többi ve­zetőjétől is —, hogy az ilyen kérdé­sekben az elgondolásainkat bárme­lyik egyesületre is ráerőszakolni igyekeznénk. Minden egyes csapat egészen természetese továbbra is oly­, e rendszerben és olyan taktiká­val játszhat, amilyent jónak lát. S ezen a téren sem követjük a volt fasiszta sportvezetők erőszakos fel­lépését. Min egy éve a véleményemet fejtet­tem ki, mely szerint p­­lestaktika eli­tmavásg a magyar labdarú­gások­ érdekében .Kita­rta­ H. F. A BLASz új tiszti­karm A kér­ábbi számunkban, rajtunk kívül álló okok miatt hiba csúszott a BL­ASz új tisztikarának névso­rába. A tisztikar végleges névsora: Elnök: Nádas Ödön. Társelnök: Bánkúti Gábor 22MTK, Kiss Hugó (Vasas). Aj elnök: Arku Nándor SzAC, B'rch’+z Marcell BTK, Czak Tivadar UTSE, Klim­ Aladár . 33 B­EC. Koszténál András HAG, M­a­dik Béla és S­'ó’­ Imre IC* . Fő­titkár: Gárdonyi Henrik. Titkár: Si­mon György (K. Barátság), Molnár Béla, Nagy István, Bartalos B. ügyész: Sainner Sándor úr. Pénz­táros: Fodor László (Ganz TE) Ellenőr: Banda "Jőz?"f d.r. Háznagy: Varga Jenő (Ganz H?16). Szöv. or­vos: Nafí*v Irtván é-, Szárnysza'náló: pntn”---- G­örgy (Z. Bar.), Metzger Antal BMTE. A SV:»— jPCeré-’—arm? S’»övet',^nr vasá­rnan S órakor tartja rendes évi tiszteutó kSsgySBés éS a ^SErtss»A-19o-sportterv epCsao ' - ( O : r: < - ». / ' / /— 11946 janinál? ^<$>v ^ ^ . mrntmmím A Jf ,X-f H. ÉVFOLYAM 1. SZÁM Jf ¥ S e.1 3 S­P­O­RTLAP A Ferencváros—Va$a§ kupadöntő utóhan^jal Az Admira győzött Debrecenben,szolnoki meccse elmaradt A Szeged megverte a Békéscsabát és a 3. helyre nyomult fel ausztriába mennek, Svédországba hívják kerespu­inkat Felszabadulási serlegért játszanak a budapesti OB labdarúgó csapatels Pénteken értekezlet lesz az MLSz-ben — Egy lelkes sportember adja a díjakat — Hogy merült fel a serlegmérkőzések terve? Közvetlen Szilveszter éjszaka előtt nagyobb társaság került össze , miről is beszélhettek volna ?v Fvr­­b&IRH,' a Vasarnapi ^''.•r^cyák­v—■ Vasas meccsről. Kern se volt a íwszéői tárgya, hogy ki volt íresőbb, M volt nagyobb, C»lkes_et vagy' .Akna- I völgyi, ■ Mike vagy Vovszky, ha­­­ nera arról az abszolat sportszerű JSfeStarlH beszéltető, ami ezen a mérkőzésert folyt. I Challowich Tibor, a labda-­j­­­rúgósport országos kapitánya, az ő l­eszokott lelkesedésével, a futballspon iránti nagy rajongásával beszélt. — Fiúk! %?, már aamyl, d® |­saamyS álmatlan éjszakán át töp­­remgtem azon, hogy­ érdemes-s ifd­k­iáradnom, ahol azt mond­­ják a sport­ellenségei, hogy mi sportemberek csak örökösen marjuk egymást az építő munka helyett, ifiívnak külföldre szak­­tanácsadónak, fényesebbnél fé­nyesebb ajánlatokat kapok és már-már azon a ponton voltam, hogy igent mondok, de tudjá­tok, ilyenkor aztán egy kicsit el­­szégyellem magam a rajtam nagy ritkán erőt vevő kishitűsé­gen. '£­) ügy­e az a legrosszabb, amikor az ember saját maga előtt szégyent?, msk&t. ! I nácikét vagy a nyilasokét? Mc®t | pártjelvényt viselnek és páp&b­­bak akarnak. lenn? % cápánál .-a I •pov,- A van mo, az egy& erő- i adást tart arról, hogy milyen I szolgá­latot tett & a magyar I sportnak munkájává de kér­­j­­em, mit tett az élő sportért, a j a kültelki grandokon rongylab­­­­dát rugdaló proli srácért? ■&»*­­szebujznak, sugdolóznak és ócsá- ! íróinak mindent, amiből ők a gyávaságuk, a hitványságuk miatt lcsöppentek. Azonban a vasárnapi Ferencváros—Vasas meccs mindenre, de mindenre rácáfolt. Mintha minden egyes drukker, játékos, vezetőember szentírásnak vette volna a há­rom nagy párt vezetőinek sza­vait. Összefogni, összefogni Nem volt botrány, nem volt játékos­­úrrá.Hatás és nem volt bőrö­nfa­­jolás. Magyarok voltak, békés, egymást megbecsülő snagyarok, akiktől sportszerűségből ez al­kalommal példát vehetett volna bármelyik nemzet. A beszélő hite, lelkesedése mint villanyáram futott végig a kis tár­saságon. Valaki felkiáltott* — Gyerekek! A szünetben a Barátság, a MaeISz és a Ki­nizsi válogatottjainak össze kel­lene mérni erejüket. Egy 3 ikes ^porteurhez mér ■■­­vényörfj serleget ’m felajánlott erre a célra. — Nevezzük ki a serleget Felszabadulási serlegnek! — — kiáltották többen és egy­szerre, mintha összebeszéltek volna. Természetesen abban a pillanatban akadtak önkéntes ajánlkozók, akik ígéretet tettek ami, hogy beszélnek az illetékes vezető emberekkel, hogy igenis összehozzák az érd­­elt csapa­tokat, hogy ha lehet és termé­szetesen, ha az idő megengedi, akkor már 13-án megkezdődik az 1946. év első labdarúgó kör­mérkőzése a Felszabadulási ser­legért. De mi akadálya is le­hetne, ha egyébként az időjárás nem gátolja? Angliában holnap­után, szombaton kezdődnek a háború idejére felfüg­gesztett Kupa-mérkőzések Ott is tél van, ha nem is ilyen szigorú, mint ná­lunk szokott lenni. Az indítvány elhangzott és a magyar sport összefogását jelentő és kifejező labdarúgómérkőzéseket a Felszabadulási serlegért sürgősen kezdjék el! (I.) Kint a körúton a villamosokon fürtökben lógnak az emberek, míg a járdákon mint szorgalmas han­gyák szaladgálnak ügyes-bajos dol­gaik után. Itt a zajos kávéházban valahogy elhalkult minden asztalnál a társalgás és áhítatos csendben hallgatják a beszélőt: — Igen, fiúk, valahogy szé­gyellem magam a néhai kis­hitűségem miatt. Az­emelkedik Gallowich hangja: — Miért dolgozik a csepeli vasmunkás, a dorogi bányász? A fizetésért, amiből semmire se futja? Dolgozik egész héten és vasárnap még hozzá futballozik is. Miért vívja szélmalomharcát az újságíró a bürokrata test­­nevelésügyi osztály és annak ve­ ■ zetője ellen, miért hadakozik a másik és a harmadik a Népsport hasábjain? Miért, miért?! Mert szeretik a sportot és az érte ví­vott harcukat száz százalékig ko­molyam veszik. Harcból és örö­kös torzsalkodásból áll a magyar sport, állítják a karrieristák, akik a sportból zsíros állásokat, remélnek. Ez a vasárnapi Fe­rencváros—Vasas meccs bebizo­nyította, hogy egyáltalán nincs igazuk, de hol voltak ezek az urak például az újjáépítés­hez-I de&to, !;&&*&; a ss®keié& tolják, s. I A Felszabadulási Serlegért folyó labdarúgómérkőzésekben résztvevő budapesti OB-egyesületek Intézői a részletek megbeszélése vég­ét holnap, péntekem délután fél­ 4 órakor a Vadász­ utcában értekezletet tartanak. Az érdekeltek feltétlen megjelenését kéri Gallowich országos kapitány. Hogyan k­ell non­­veszteség nélkül első helyre kerülni? Majd az újpestiek megmagyarázzák Karácsony van, a szeretet ünnepe. Megfelelőbb időben nem is rendez­­het-'ék vrl.pi te­r•'estjüket az Új­pest vezetői és játékosai. Itt, Újpes­ten­ úgy szeretik egymást a játéko­sok, vezetők és szurkolók, mintha egy nagy család tagjai lennének. Egy olyan nagy családra kell gon­dolni, amelyikben még házsártos anyós sem akad. A ragyogóan összeállított, fővá­rosi színvonalú műsor utolsó száma a csapat énekkarának fellépése volt.. Meg kell állapítanunk, hogy az­ énekkarban is olyan rém k vat a­j összhang, mint a csapat játékában a pályán. Hja, itt, is Jaksi bácsi vezényelt A műsor után aztán hajnalig tartós tánccal ünnepelték meg az első he­lyet a lila-fehérek. — Ittost valóban elmondhatjuk — mondja Dicker Mihály szakosztály­­vezető —, hogy „de jó is ilyenk­or újpestinek lenni”. — Az idén aztán igazán nem pa­naszkodhattam — vetjük közbe —, --'n mi"'* 1'-'. V’Sárr'v dt­u'^n nl- Onim.c\t adott a csapat az ünnep­­lésre. — Minden dicséretet megérdemel­nek a fiúk ragyogó teljes itmer'.ü­­kért — folytatja Dicker. — A­­á~ ras~*a nyári bajnokság utaz­ó­ü­­e­­tet sem tartottunk, már­is kezdő­dött az őszi idény. Fárasztó utazások tarkították a műsort s a csapat en­nek ellenére egy pillanatra sem in- Lapunk legközelebbi száma szombaton reggel jelenik meg, de a főváros főbb pontjain már pénteken délután 5 óra körül kapható lesz. gott meg. Úgyszólván minden mér­­kőzésre úgy jöhettek ki a szurko­lók, hogy „no, itt nem lehet baj. Csak az a kérdés, hogy hány góllal győzünk.’'­­— Melyik győzelmet tartja a leg­értékesebbnek ! — Természetesen a­ Vasas 7:2-es legyőzése a legnagyobb fegyve­rény, de nagyon értékes a három vidéki váró b­'­ letéveti győzelem is. •— Mondja meg őszintén, számí­tottak erre a sikersorozatra? _ 4 Khav biztos voltam hagn­es csapat néni kap ki ősszel,­ de arra még én sem számítottam, hogy pon­­tot sem fognak veszteni a fiúk. — Minek tulajdonítja ezt a remek szerencést? — Elsősorban a jó szellemnek. Új­pesten ez nem frázis. Aki egyszer egy vacsorán együtt volt a csapattal s előtte látta játszani a csapatot, az megü­ti a nagy győzelmeket. Sn­kj jó szellem iga­zi megteremtőitől, sze­gény mártírhalált halt Tóth­ Potyától és Guttmann­ Bélától lestem el a jó szellem megteremtésének titka". Já­­von Pali barátunk Ugyancsak közel tud férkőzni a fiúk szívéhez, nem is beszélve Ofner dokto­ral és Pesta doktorról, akiket igazán nem kell be­­mutatni Újpesten. A vezetők az est folyamán olyan sok ..éljent” • kaptak a játékosok és, hogy ha a sok jókívánság mind fog majd rajtuk akkor Matuzsálem nyugodtan „nyugalomba vonulhat”. — Olyan remek baráti összhang van a csanadbal, mint Csepelen volt — mondja Jávor Pál edző. — Ennél nagy­obb d­csénetet nem is mondhatok egy együttesre. — Lesz erősítés tavasszal? — kér­dezzük Of­er drt-t. — Úgy gondoljuk, hogy erre nincs szükségünk — hangz k a vá’asz — Tizen­hét, tizennyolc játékos áll ren­­delkezésünkre s ez a játékosállomány elegendőnek látszik Olyan sok tehet­séges fiatal fiú játszik 3 más'cik est pa'bán, hogy onnan bármi'ker pótolhatjuk a kiesést. Uj játékos szerződtetése csak megbont­aná az egységet. Tudjuk, hogy nehéz mér­kőzéseket kell majd vívnunk a dön­tőben, de­­ bízunk a fiúkban. A bizalomra minden okot megad­tak a játékosok. Ebben a cikkben a veretlen csa­patról beszélgettünk anélkül, hogy egy játékos nevét is leírtuk volna Úgy g­ondoljuk, hogy az Újp­estből senkit sem lehet külön kiemelni. Itt minden játékos egy-egy csavar a re­mek szerkezetben, vagy egy-egy szó­lam az énekkarban. Ez a jószereplés titka. Tessék utánuk csinálni. A Barátság Sport Egyesületek Központja január 5-én délután 3 órakor tartja első országos al'rszahá­ v ‘ódzsí ó és t’sztúií'fi —n’ősét C"'kóc ‘ ' ’3. I. cr .10'. Ezúton kérőik - *uir!''-'?s'i r'-'é’-i t3g-"ye"íi,''c' k"'. hoav —m­é' nagyobb számban képvisel­­tessék magukat.

Next