Népsport, 1948. január (4. évfolyam, 1-22. szám)

1948-01-01 / 1. szám

/ 1 ?, S? > 0 1948JANE1. . ' á Újévi szám, nettje oldali HA IV. ÉVFOLYAM 1. SZÁM Az újév alkalmából sokan kerestek le­ bennünket jókívánságokkal és üdvöz­­­­letekkel. Köszönet értük. Minden olvasónknak és jó barátunknak mi is boldog­­ újévet kívánunk! 10.000 néző előtt 10:6 arányban nyert Varsóban a magyar ökölvívóválogatott Közöljük a Szociáldemokrata Párt sportprogramját Höfflinger leiad­solt ol­asz MIK. ÚJÉVI SZÁMADÁS­ ­ára, amellyel mind a négyen angol bajnokságot hoztak magukkal Ma­gyarországra. Főiskolai sportunkért világraszóló diadalokat aratott, amikor a párisi világbajnokságon 17 győzelemmel Magyarországot­ a­ világ első fő­iskolai sportnemzetévé tette. Úszóink Mohtocák­lóiban reme­k bravúrral megszerezték az­­ Európa- kupát. Igen nehéz körülmények között született meg ez a világra, szóló siker. Hiszen éppen azok mondtak csődöt, akikbe­n legjobban bíztunk: a vízilabdázóink. Minden csalódot­tságunkért kárpótoltak azon­­ban úszóink és köztük kiváltkép­pen Mik­ó, aki az 1500-on Európa- bajnokságot szerzett- Ez a fiatal fiú a legnagyobb olimpiai reménysé­­geink egyike. A balkáni játékokban Magyar­­ország — mint ahogy előrelátható volt — Délkeleteurópa legerősebb sportnemzetének bizonyult. Különö­sen értékesek e játékok során a labdarúgásban, a tornában, a birkó­zásban és az úszásban elért kiváló eredményeink. Igen büszkék lehe­tünk arra az úszó világcsúcsra, amelyet a 3x100-as női vegyes vál­tóval érünk el. Fényes diada­lsorozatuunkban nem szabad kihagyniu­k kajakosainkat sem, akik Nyuga­t Európában bizo­nyított­ák be, hogy ez a rendkívül fontos olimpiai sportág Magyar­országon kiváló kezekben van. D­e ki győzné felsorolni még a többi sportágban elért kisebb, nagyobb sikereket, vagy kudarcain­kat. Most­ nem is a felsorolás a lényeg, hanem az, hogy levontuk-e a tanulságokat minőségi sportunk alkatóiról és kudarcairól, avagy sem. Kiel­emezt­ük-e pontosan az előnyöket és hibákat ? Gondoskod­­tunk­-e arról, hogy a közelgő olim­piára való tekintettel hasznosítsuk a tanulságokat? Sajnos, meg kell mondanunk, hogy nem mindenben vontuk le a tanulságokat. Egyetlen­ sportágat említhetünk meg csak nyugodt lelki­ Ismerettel és ez a vízilabda, ahol Mon­tecarló keserű tapasztalatainak nyomán komoly javító és építő munka indult meg. A Magyar Úszó Szövetség dicsére­treméltó­­eréllyel nyúlt a javítás eszközeihez és a megfelelő embereket a megfelelő helyb­e állítva, máris nagy javulást tud felmutatni. A hibákat pontosan felismerve és kijavítva, azon az úton halad a vízilabda-sport, ame­­lyel A, isemét vissza tudja szerezni világhírnevét. Sajnos nem mondhatjuk ezt pél­­dául a labdarúgás­ra, amely sport­ágban a szép eredményeink mellett igen fájó balsikerek értek bennünk­ket. Sajno­k még életr­eeoM, aki a magyar labdarúgás gyenge pont­jait kielemezve, szakszerűen, helyes irányba tudná terelni a magyar ■ la­bdarúg ~­óSádtest­­Pedig­ki­tünő alkalom lett volna a modern labdarúgás szempontjait ham­anosí­­tani a Torpedó­­magyarországi sze­replésével kapcsolatban. Meg kell azonban jegyeznünk, hogy egy-két élesszemű szakértőn kívül a felüle­tes szemlélőket megtévesztette az a végtelenségig leegyszerűsített játék, amelyet a szovjet labdarúgás­­ kö­­zépcsapata Magyarországon bemu­­tatott. Pedig ez a játék azt a, mo­dern labdarúgást szemléltette, amelynek alapja: a kapuralövés. Tö­stínőségi , sportunk további fel­­törlésének­ nagy akadálya az is, hogy nem figyeljük eléggé rend­­szeresen a tehetségek felbukkanását és nem nyúlunk azok hóna allá. Igaz, hogy a tehetségek felfedezését nagyban megkönnyítenék azok a tömegsport-mozgalmak, amelyek Ma­­gyarországon egyelőre még csak papíron léteznek, valóságban azon­­ban, sajnos, még nem valósultak meg. Pedig ez a magyar sport to­vábbfejlődésének második nagy aka­dálya. Mit tettünk ezen a téren? Egyedüli feljegyzésre méltó esemény a tömegsport területén a mezítlábas bajnokságok megrendezése, amely 20.000 fiatal — főként falusi — sportolót mozgatott meg. Sokan azt hangoztatják, hogy a tömegsport kiépítéséhez nincsene­k meg az anyagi előfeltételek és nincs elég szakképzett oktatónk. Sok igazság van ebben. Viszont nem helyes, hogy örökösien e feltétekre várunk, ehelyett, hogy igye­keznénk az akadályát leküzdve, mégis elindulni a tömegsport meg­­teremtésének irányába. Határozot­tan állíthatjuk, hogy ez akadályok ellenére is lehet tömegsportot csi­nálni, csak akarni kell. A Nemzeti Sport Bizottság már el is indult ezen az úton a t®i sakk- és asztali­­tenisz akciój­ával­ A Sportfogadások bevezetése — bár neon tartozik a legrokonszenve­­sebb eszközök közé — az ország je­lenlegi gazdasági helyzetében mégis az egyedüli megfelelő megoldásnak bizonyult. Úgy ez, mint a lősportból befolyó jövedelem évi 12—13 millió forintot jelent sportcélokra, amellyel már lehet komoly sportmozgalmat fejleszteni. Persze jóval kelleme­sebb lenne, ha nem ilyen ingadozó jövedelmekre volna felépítve a ma­­gyar sport anyagi alapja, egyelőre azonban e­zzel is meg kell eléged­­nünk.­­É s most nézzünk a jövő felada­tai felé. Ez évben nagy erő­feszítések várnak sportunkra. Köte­les bennönkerc­s­enabatscágaaxe százéves évfordulójának ünnepi hangulata és kötelez bennünket az olimpiai év. Minőségi sportunknak ismét bizonyságot kell tenni arról, hogy a világ első sportnemzetei közé tartozunk. A szabadságharc 100 éves évfordulója pedig ösztönzéskép szolgál arra, hogy bebizonyítsuk: a magyar sport is méltó népünk száz év alatt megtett útjához. Száz évvel ezelőtt már volt sport Magyarországon, de akkor még csak az arisztokrácia és a nagypolgárság sportolhatott. A múlt század hosszú évtizedei alatt a magyar dolgozók nem részesülhettek a sport áldásai, bám, csak a kiváltságosok. Száza­dunk eleje nyújtott csak változást, amikor a feltörekvő munkásosztály a sport területein is megvetette a lábát. A magyar munkássport-moz­­galom hőskorától napjainkig hosszú, küzdelmes út vezetett, amelynek jel­­legzetessége a munkások, a dolgozók sportjának a számkivetettsége volt. Az uralkodó osztályok nem sokat törődtek a dolgozó tömegek sport­jával, sőt amikor azt politikailag kellemetlennek találták, el is nyom­ták. A felszabadításnak kellett jön­nie, hogy végre teljesen kitáruljon a magyar sportélet kapuja a dolgozók tömegei előtt. Az új demokratikus magyar sport vezetőinek feladata az, hogy e ki­tárult kapukon keresztül a dolgozók valóban benyomuljanak a sport te­rületére és a sport testet és telket üdítő hatásaiban valamennyien ré­szesülhessenek. A jövő esztendő nagy feladatai közé tartozik tehát, hogy új és nagy lépéseket tegyünk a népi tö­megsport-mozgalom területén és minőségi sportunk is megállja he­lyét a népek nagy versenyén a lon­­doni olimpián. Igen biztató jelenség, hogy a koalíció demokratikus párt­­jai teljes súlyukkal e célok elérését tűzték maguk elé. A Magyar Kom­­­munista Párt kezdeményezését egy­­más után követték a Kisgazdapárt, a Nemzeti Paraszt­párt és a Szociál­demokrata Párt, amikor hivatalos sportprogramjaikat ők is közzé­tették. Különösképp figyelemre­méltó, hogy a két munkáspárt sport­­programjai "teljes párhuzamot mu­tatnak fel. De a másik két koalíciós párt programja sem sokban külön­bözül ezektől. Az igazi munka most következik: egynevezőre hozni a sportprogramokat, kormánypro­­grammá tenni azokat és végrehaj­tani. Végrehajtani tűzön-vízen ke­­resztül, mert ez igen fontos nem­zeti érdek. Tudjuk, hogy minden kormányzati tényező a politikai pártok vezetőivel a magyar sport céljai tekintetében teljes mértékben egyetért és ez biztosítékot nyújt arra, hogy sportunk a 48-as ünnepi esztendőben valóban új utakra ke­rül. Ezeken az utakon a magyar sport az eddiginél is nagyobb dicső­­séget fog szerezni nemzetünknek és segítségével egy boldogabb és erő­sebb dolgozó osztályt tudunk ne­velni. A centenáriumi év küszöbére lépve kívánjuk, hogy az új magyar stc­­ megvalósulására irányuló erő­ié, ami­­ megvalósuljanak. Új, szfc.tb, egy k­esebb, tisztább vezetésű ma­gyar sportot kívánunk országunk népének. Kívánjuk, hogy a nagy tö­megeknek valóban közkincsévé vál­janak a sport áldozai, hogy legyőz, lássuk a népbetegségek legtöbbjét -, hogy a sport révén nemes gon­­dolkozású, helyes életmódot követő erős dolgozókat nevelhessünk. Reméljük, hogy a centenárium ünnepi évében sportunk már­gz ország legerősebb pillérei közé fog tartozni, , írta: HIDAS FERENCA­z újév — amely a negyven­­nyolcas szabadság­harc százal­­dik évfordulójának az ünnepi éve — egészen nagy feladatok elé­­állítja a ma­gyar sportot. Mielőtt azonban előre vetnénk a tekintetünket, vitaz­gatjuk meg a múlt év sportesemé­­nyeinek tükrében az elér­t eredmé­nyeké .„ Szükség van erre azért is, hogy egy kis öv­bí­rálat segítségével hasznosí­tsuk tapasztalatainkat. . Minőségi sportunk útját ragyogó győzelmek sorozata, de néhány fájó vereség is jelzi. A legnépszerűbb sport, a labdarúgás alatta tán a legértékesebb diadalokat, viszont e sportág részéről ért bennünket né­­hány váratlan és kellemetlen meg­­lepetés is. Emlékezzünk csak a má­­jusi magyar—osztrák 5-2-es győze­­lemre, vagy a Balkán Kupa óriási fölénnyel megnyert mérkőzéseire, de ugyanakkor tanulságként meg kell emlékeznünk, — habár nem is szí­­vesen — a balszerencsés torinói 3:2-as és a bécsi 4:3-as vereségről Ja­b­b­­­v­­ágakban egyeniete­­mények ökölvívóink . ágállták helyüket mind átékos­ során, mind az okságban, ahol Bogács­­re méltán büszke lehet az agyar sport. De Lajos E­ur­ópa- bajnoksága ezósportunk magas színvonalát dicséri. Asztaliteniszezőink a párisi világ­­bajnokságon értek el bámulatos si­kereket Farkas Gizi háromszoros világbajnoksága a magyar asztali, teniszsport világviszonylatban ig el­­sőrangú színvonalát dicséri. Teniszezőink különösen külföldön értek el feltűnést kel­tő eredménye­­ket. Assresd, a magyar teniszsport büszksége, az amerikai Brown le­győzésével öregbítette hírnevét. A magyar atlétika nagy büszke­sége a nálunk eddig még erősebb olasz válogatott milánói legyőzése. De büszkén hivatkozhat atlétikánk a négy magyar fiú londoni bravúr. Nem vitás, szebb mint más MAYER LÁSZLÓ FESTÉS, TISZTÍTÁS Főüzlet: vm. József-körút 49 XV. Apponyi-téri VI Nagymező-utca 8 XI. Bartón Béla-tlt 11 Csepel, Szent Imre-tér 1 Gyta: Vili Barose-utca 85 Telefon: 137—296. Miklós Béla Pál a köztársasági elnöknél Tildy Zoltán, a magyar köztársa­­s&g elnöke szerdán délelőtt fogadta Miklós Bék­a Pált, a magyar sport londoni megbízottját, aki jelenleg *»ö8n­pgr*a­latfért­ődik. "’A kihallga­­­tásról Miklós Béla Pál ezt mondta: — Végtelenül boldoggá tesz, hogy alz el­ök úr ilyen nagy szeretettel és érdeklődéssel kíséri figyelemmel a magyar sport eseményeit. Közvet­lensége, egyszerűsége mély benyo­mást tett rám Elmondta, hogy a belfasti teológián maga is váloga­tott labdarúgó volt, sőt egyszer a gyeplabda válogatottba is be kellett ugrania. Annak a reményének adott kifejezést, hogy a centenáris ünnep­­ségek alatt minél több külföldi ma­gyar tudja megnézni az új, de­­mokraikus Magyarországat s győ­ződhet meg arról, hogy Magyar­­országon szabadság, zóna és nyu­galom van s a magyar nép minden erejét az ország újjáépítésére for. díijr. iBe-"'-éi■ ü;’/,. pübspfífí ' jd*é­­kokról is. Az elnök úrnak aft. a vé. teménye, hogy elsősorban az úszók, a vízilabdázók és a vívók esélyesek. Ő maga mint magánember óhajt ki­­menni Londonba s végignézi ajz olimpiai játékok­at s alkalmat talál arra is, hogy Belfastban megláto­gassa régi iskoláját. Melegen érdek­­­lődött az Arsenal magyarországi portyája iránt s kijelentette, hogy föltétlenül megnézi a világhírű lon­doni csapatot, ha Pestre jön. A kihallgatás majdnem egy óra hosszait tartott.

Next