Népsport, 1948. január (4. évfolyam, 1-22. szám)

1948-01-01 / 1. szám

4 NÉPSPORT Abszolút egylábas... Takács I­, Kohut, Slósi és társai, akik féllábbal is beléptek a világnagyságok közé A napokban az MLSz-házban arról beszélgettek, hogy a Kispest új játékosa, a Romániából hazatért Horváth István, milyen játékos. Va­laki megjegyezte: — No, nem lehet valami nagy já­tékos, mert azt hallottam, hogy csak jobblábbal, tud rúgni! A hallgatók a fülük mellett el­eresztették ezt a megjegyzést és más­­ról kezdtek beszélgetni. Magyar­­ország az előítéletek hazája. Hosszú éveken át harcolnunk kellett az el­len, hogy harmincéves korában a labdarúgó befejezte a pályafutását. Ma már ott tartunk, hogy sem a kö­zönség, sem az egyesületi vezetők nem idegenkednek attól, hogy har­mincéves játékost megszerezzenek-A másik előítélet az „egylábas" futballista. Nálunk még mindig kéz­­legyintéssel intézik el azokat, akik nem tudják ballal-jobbal egyformán jól megrúgni a labdát. Ezek a felü­letes „szakértők" ilyenkor nem gon­dolnak olyan futballistákra, mint Takács II­, Kohut, Jeny, Hirzer, Schlosser, Weisz Árpád, Blum Zol­tán, Déri-Deutsch Károly vagy a mostani idők egyik­ Tr­ófik nagyság­­ára: Deák Ferire, Kispéterre. Nem sokan emlékeznek már az osztrákok csodaszélsőjére, Wesselyre sem. Olyan nevek ezek mind, akik vala­mikor „márkának" számítottak Európa labdarúgásában. Vájjon ki állíthatja ezekről ajábiggyesztve azt, hogy: — Nem voltak kitűnő labdarúgók, mert csak féllábbal tudtak rúgni! Tévedés ne essék, mi is azt a né­zetet valljuk, hogy a labdarúgó mindkét lábbal tudjon bánni a lab­dával és ne legyen akadály a szá­mára az, ha a labda történetesen nem a jobb-, hanem a bal lábára ér­kezik. Túlzás lenne azonban asst állítani, hogy aki nem tud mindkét lábbal rúgni vagy passzolni, nem lehet klasszis futballista-Vájjon fei állíthatja ennek az el­lenkezőjét TAKÁCS H.-RÓL, a minden idők legjobb magyar jobb­összekötőjéről ? Pedig Takács Jóska csakis és csakis jobblábbal tudott rúgni. Még késő „öregségében" sem tudott ballal. Ha emiatt „húzták" őt vagy évődtek vele, csendesen ezt válaszolta: — Igazatok van, nem tudok ballal rúgni. Mutassátok meg azonban ne­kem azt a „kétlábas" csatárt, aki több gólt rúg a mérkőzéseken, mint én! Erre elhallgattak azok, akik meg­jegyzéseket tettek Jóska jobb lá­bára. Vegyük következőnek KOHUT VILI-t, a zöld-fehérek legendás hírű balszél­­sőjét. Nála népszerűbb játékosa a Fradinak csak egy volt: Schlosser Imre. Ha Kohuthoz került a labda, már nem volt „mese". A leglehetet­lenebb helyzetekből ágyúként lőtt kapura a ballal. Ha a jobb lábára került a labda, akkor a népszerű Vili „szenvedett" . • • Rengeteg gólt rúgott, de akik látták, az® előtt örökké emlékezetes marad az a gól, amit 1926-ban Budapesten a cseh válogatottnak, illetve a legendás hírű Plavdekának rúgott. Negyvenezer néző őrjöngött, perceken keresztül tapsolt, majd rúgta: — Kohuuilt, Kohuuút, Kohuuút! A mérkőzés után, az öltözőben, Planicka ezt mondta: — A labdát nem láttam, csak a szelét éreztem. Pedig vártam a lö­vést, de mire felemeltem, a kezem, már p. hálóból szedhettem ki a labdát. Meg kell jegyezni, hogy a magyar csapat ezzel a góllal győzte le akkor a világhíres cseh válogatottat. Még ma is jellegzetes figurája a pesti utcáknak és a sporttelepeknek a karikalábú Schlosser Imre, a le­gendás SLöZi. Még az ellenségei sem állíthatták róla sohasem azt, hogy nem tudott futballozni. Pedig „csak" ballal tu­dott rúgni. A leglehetetlenebb szög­ből, helyzetből úgy lett a ballábas válogatott balösszekötő, hogy az cso­dálatos volt. Amikor az 1910-es évek után az FTC Angliába utazott por­tyára, Schlosser Imre lábát az egyik biztosító intézetnél ,,váratlan bal­eset" ellen bebiztosították. Amikor a biztosítást intéző tisztviselő elkö­vette azt a „végzetes hibát", hogy megkérdezte, melyik lábról van szó, a biztosítási tárgyalásnál jelenlévő igazgató magából kikelten ráripako­­dott: — Ember, hol él maga! Nem tud­ja, hogy Slózinak csak egy lába van !! De az többet ér, mint egy egész csatársor! Kevés szimpatikusabb labdarúgója volt a magyar labdarúgásnak, mint JENY RUDOLF, a válogatott balszélső. Közte és Ko­hut között állt mindig a harc, hogy ki kerül a válogatottba. Csodálato­san rúgott ballal, viszont kétségbe­ejtő volt, hogy mennyire „süket" volt a jobblába. Ballal úgy adta be a labdát, hogy az szinte kínálta ma­gát a kapu elé érkező csatárnak- jobbal megtanulni azonban képtelen volt. Pedig az edzéseken órákon át gyakorolta a jobbal való rúgást- Amikor hiába volt minden, elkesere­detten kifakadt: — Minden válogatottságomat fel­áldoznám, ha egyszer egy gólt jobbal tudnék rúgni! Egy ízben, amikor az MTK-nak a tizedik gólját Jeng fejelte az ellen­félnek, mint egy őrült rohant a kö­zépvonal felé, ölelte-csókolta a tár­sait. Majd látva, hogy azok nem ér­tik a nagy örömét, így magyarázta: — Képzeljétek, a labdát a homlo­kom jobb oldalával fejeltem a kev­­puba! „Megrögzött" ballábas volt WEISZ ÁRPÁD és HIRZER FERENC, az egykori Törekvés-szárny. Mérkő­zések múltak el úgy, hogy egyikük sem nyúlt jobban a labdához. Weisz és Hirzer egymást bosszantotta, hogy nem tud jobbal. Mik­e Hirzer, akinek „élete" volt a fogadás, egy­, szar azt mondta társának: — Te, Árpád, ahányszor a legkö­zelebbi mérkőzésen jobbal érsz a labdához, annyi süteményt fizetek neked. Ezzel szemben ahányszor én rúgok jobbal, annyi süteményt ka­pok én tőled! A mérkőzés végén büszkén ment be Hirzer az öltözőbe és így szólt Weisz Árpádhoz: — Látod, nekem volt igazam, egy­szer sem nyúltál a labdához jobbal! De rögtön, utána hozzátette: — Igaz, hogy én sem! BLUM ZOLTÁN a régi Fradi sokszoros válogatott bal­­fedezet© ugyancsak ballábas volt Schaffer Alfréd sokszor bosszantotta emiatt: z— Zolikám! Ha legközelebb a válo­gatottban együtt játszunk, minden labdáért, amit jobbal passzolsz, egy­­egy koronát fizetek! A vasakaratú Blum hónapokon ke­resztül gyakorolta a jobbal való passzolást. Nagyon, nehezen, de mégis csak ment végre a dolog. El­érkezett a nagy nap, amikor az osz­trákok elleni mérkőzésen Blum Zoli Schaffer mögött játszott. A mérkő­zés után Blum megjegyezte: — Spécikém! A sok passz közül négyet jobbal adtam. Kérek négy koronát. Schaffer így válaszolt: — Tekintettel arra, hogy azonnal fizetek, egy koronát levonok pénz­tári engedmény címén ... DÉRI-DEUTSCH KÁROLY, a Törekvés válogatott balösszekötője volt. Állítjuk, ha történetesen az MTK-ban vagy az FTC-ben játszott volna, akkor több tucatszor lett volna válogatott. Ördöngősen csele­zett, de csak ballal tudott rúgni. Egy ízben az osztrákok ellen bal­szélsőt játszott és csodálatosan szép gólt rúgott. A közönség tombolva ünnepelte az FTC-pályán. Déri csen­desen megjegyezte: — Hej, de szívesen elcserélném ezt a szép gólt egy csúnya góllal, ha azt jobbal tudnám berúgni a kapuba. •k Nagyszerű futballisták voltak a fentiek, noha •— „egylába­sak" vol­tak. Nem lehet tehát szabályként fel­állítani, hogy aki csak egylábbal tud rúgni, az nem klasszis futballista. Ezzel szemben természetesen — nem mindegyik kétlábas labdarúgó klasz­­sszis-játékos K. K. G. B. g. é. k. kedves vevőinek és ismerőseinek Márton és Szász V, Gróf lolcki PáLntca S „Neszed meg a jugoszláv sportot néh­ány év múlva! Labdarúgásban a jugoszlávok már néhány éve Európa legjobbjai közé ■erekedják fel magukat. A jugo­­zláv válogatott ma már félelmetes k­et képvisel és bármelyik ország válogatott csapata büszke lehet, ha skerül legyőznie a jugoszláv válo­gatottat. A többi sportágban is észrevehető a jugoszlávok fejlődése. Mind több ,s több olyan eredményt érnek el, amelyre felfigyelnek a szakértők. A jugoszlávok rejtélyesen moso­­yog­nak, ha erről a kérdésről beszél­tek velük. Legfeljebb legyintenek gyet és kijelentik: — Ez még semmi! Nézzék meg a jugoszláv sportot majd ,néhány esz­tendő múlva! E sor® írója nemrégiben Jugo­szláviában járt és ott érdeklődött a jugoszláv sport szervezete és főleg az utánpótlás nevelése iránt. Nem tesz talán érdektelen megnézni, hogy miiképpen szervezik a jugoszlávok a tömegsportot és ugyanakkor mi­­képpen tesznek sz­ert valamennyi sportágban egészen kiváló élvonal­­beli versenyzőkre. Jugoszláviában a hadsereg köte­lékében valamennyi század ezred, zászlóalj, hadtest megrendezi vala­mennyi sportágban saját bajnoksá­gát. A legjobbak egy fokozattal fel­jebb mérik össze erejüket. A szá­zadbajnokok tehát az ezredbajnok­­ságban, az ezredibajnokok a hadtest­bajnokságban és így tovább. Nyáron Belgrádban megrendezik a hadsereg sporthetét, óriási érdek­lődés előzi meg ezt a versenysoro­zatot. Valamennyi sportág le­gkivá­­lóbb versenyzői mérik össze erejü­ket, tudásukat ezeken a versenye­ken. A bajn®ok pedig elnyerik a hadsereg-bajnoka címet. Ezzel azonban nem állnak meg a jugoszlávok. A hadsereg-bajnokok beléphetnek a Partizán sportegyesü­­letbe. Azt talán felesleges monda­nunk, hogy jugoszláv sportember legnagyobb álma, hogy a Partizán­ban sportolhasson. A sportember ezzel hivatásos ka­tona lett. A Partizán székhházában a rendes katonai idkém­is mellett sportkiképzést is kap. A hatalmas Partizán-székházban rengeteg elő­adóterem áll a növendékek rendel­kezésére. Szabályos „testnevelési főiskola". Az élvonalbeli sportembe­rek itt tanulnak és közben a Parti­zán csapatában futballoznak, atléti­­zálnak, birkóznak, vagy más sport­jukat űzik. Mire egy ilyen versenyző a ver­senyzésiből kiöregszik, addigra kész sportoktatóvá képezik ki. Ekkor visszakerül fegyverneméhez és ne­veli, oktatja az új, fiatal tehetsége­ket. A jugoszláv sportemberek igen nagy bizakodással tekintenek a jö­vőbe. Azt hisszük, hogy ez a derűlá­tásuk nem is indokolatlan. Kardos Ed© Az 1948-as „Szabadság-év"-et a sportolók is megünneplik. Ennek első mozzanata a Kiskőrösön január 1-én lezajló labdarúgótorna lesz. Ezzel­­ kapcsolatban megállapítjuk, hogy egyelőre senki sem tud külön ,„Szabadság~sportév" rendezéséről s sportolóink csak a „Szabadság-év" keretei között működnek közre az ünnepi év fényének emelése érdeké­­ben. " Selmeci a Zuglói AC-ból a ..Zuglói 11 é-be lépett át. Az S­ NSE leigazolta Stevohrad, a GyiPiumo­'o jeles balszélsőjét A Középmagyar LASz irodája február 3-ig tart fél szünetet. Németh, a Ohmom b­alszél­sője felépült betegségéből s tavasszal ismét játszik. A-------------------­Delei új évet kívánunk kedves vevőinknek Sárosi-cipő9z!et VII, EJ*»6bet_körű» 22 V, Szent Ia­n-körút 27■ 1948 JANUÁR 1. Biztos, hogy portyára megy a Vasas is! A Vasasban a holtidény ellenére is élénk egyesületi élet uralkodik. A keddi edzés után a játékosok mindannyian bementek a klub­­­helyiségba s legnagyobb részük csendes beszélgetéssel töltött© el az időt. Néhányan ismét a zöld asztal mellé vonultak s az asztali tender „nemes mesterségét" űzték hosszú időn keresztül. Lőrént, Tóth­ Matyi, Lőrin­cz, Pósa és Kottár István tit­kár vívott egymással nagy csatát. ★ Moór mondja: — No, végre ezt is megértük.... A békeutcai pályán az öltöző mellett most már rendes fürdőszoba is van. Jó meleg vízben fürödhetü­nk most már az edzések után.... * A játékosok a napokban Túrai meghívására disznótoros vacsorán vettek részt Túrai budafoki laká­­sán. Most újabb meghívás érkezett a piros-kék játékosokhoz: Várkonyi Zoltán, a Művész Színház igazgatója hívta meg a csapatot és a vezetőséget péntek estére a „Boldog vasárnap" c. darab előadására. Dóczi Laj­os intéző ki is hirdeti: — Fiúk, pénteken este negyed Sátor találkozunk a színház elő­csarnokában. A női játékosok a fe­leségüket is hozzák magukkal. ★ Gátunkig Imre szakosztályvezető és Jávor Pál edző a további edzés­­műsorról beszélget. Megállapodnak abban, hogy a jövő héten, szerdán tart legközelebb edzést a gárda. Ad­digra véglegesen eldől, hogy mi lesz a téli portyával. — Biztos, hogy portyára megyünk­ — magyarázza Gut­ttiy Imre. — Négy-öt mérkőzést játszunk, de egyelőre nem mondom meg senki­nek, hogy hová megyünk. Nem aka­rom, hogy valaki ,,etöjje“ a portyát.* TÖRÖKORSZÁG Besiktas—Istanbulspon 4:2, Sü­leymaniye—Beykoz 3:2, Vefa—­ Kasimpasa 2:0. A II. félidő 9. per­cében félbeszakadt a mérkőzés, Ga­­lata Serail—Femar Bahasé 2:2. Az istanbuli rangadót a játékvezető ki­engedte a kezéből. Verekedéssel,­­ sérülésekkel, kiállítással tarkított mérkőzésem a Fener nehezem egyen­lített ki 0:2-ről. ARGENTÍNA LEGYŐZTE URUGUAYT Banios Aires, decaneiber 30 A délamterikai l­­ibchirt gólbar mnocsér: küzdelmed során Argentína cs­apata 3:1 arányú győzelmet aratat# Urug­uaS együttese felett. EURÓPAI LABDARÚGÓCSAPATOK AZ EGYESÜLT ÁLLAMOKBAN ■Az Egyesült Államokban egyre nagyobb népszerűségre tesz szert a labdarúgás Az USA labdarúgó szövetsége most­ azzal a tervvel foglalkozik, hogy három európai együttest hív meg vendég­szereplésre a jövő év nyarára. A svéd Norköpingről, a a stockholmi ALK-ról van szó s lehetséges, hogy az angol Liverpool is ellátogat Am­e­­ri­cába. A Liverpool tavaly igon nagy si­­kerrel portyázott az Egyesült Államokban s mind a tíz mérkőzését megnyerte. OLIMPIA MEGHOSSZABBÍTOTTÁK A SZELLEMI OLIMPIA PÁLYAMŰINEK beküldési határidejét. A szellemi olimpia Szobráévá,! műveinek beküldési határidejét feb­ruár 15-ig meg­­hosszabbították tehát a szobrászati és dombor­művek február 15. ig adhatók be a Magyar Olimpiai Bizottság­ titkárságához Az Asbóth­ Ádám döntő — górcső alatt Azt mindenki tudja, hogy a ma­­gyar teniszez®, a karácsonyi nem­zetközi tenisztornáin hatalmas sikert arattak. Azt viszont nagyon k©ve, sem tudják, hogy ez a magyar siker miért és hogyan született meg. Mi, vagy ki volt az oka annak, hogy Asbóth rövid egy hónap alatt a régi formáját már majdnem elérte és mi, vagy ki volt ar­ca annak, hogy Ádám a ködös szürkeségből a magyar tenisz­igének egyik fényes csillaga lett. A karácsonyi teniszsiker­ek egyik legfőbb részese Szigeti Ferenc, a válogatott keret teljhatalmú edzője, aki nemcsak itthon, hanem egész Európában elismert szaktekintély. Szigeti állandóan jegyzeteket ké­szít magának a magyar versenyzők­ről. Pontosan feljegyez mindenkiről­ mindent s az edzéseken minden te­­niszezővel aszerint foglalkozik,, ahogy azt a tapasztalatok alapján szükségesnek látja. Amellett a leg­nagyobb figyelmet is megköveteli. Szigeti Ferenc a karácsonyi ver­­senyén sem tétlenkedett. Minden mérkőzésen ott ült a vonal mellett és titokzatos noteszébe állandóan jegyezhetett­ Az Albeth—Ádám döntőn mellette ültünk , így volt al­kalmunk megfigyelni a titokzatos feljegyzése­ket. — Minden ütést, pontosan fel­jegyz­sek — tájékoztatott bennünket a népszerű edző. — így megkapom az egész játéknak a keresztmetszetét és azt is, hogy kinek mi az ereje és mi a gyöngéje. A verseny után mindjárt ki is elemeztük a feljegyzéseket s bizony nagyon érdekes dolgokra jöttünk rá. De talán beszéljenek a számok: Asbóth 5 kettőshibát vétett. Adám is ugyanannyiszor ütött© kétszer egymásután hálóba a labdát, de volt két „ászl”-adogatása is. Adoga­tásban tehát Adám volt a jobbik. A tenyeresével Asbóth 9 pontot szer­zett és 11-et rontott. Ádámnak 16: 49 a tenyeres aránya. Világosan lát­szik tehát, hogy Ádám, bármennyire is szeret tenyerest ütni, igen sok hibát vét- A legtöbbet persze akkor, amikor fonákütés helyett „átugrik" a tenyeresre. A fonáknál Agbóthnak 8:39 az arányszáma, Ádámé pedig 5:27. Mi ebből a helyes következtetés? Az, hogy mindkét játékos a másik bal­ oldalára játszott. Szóval a fonák­jára. Asbóth a 8 biztos pontból he­­tet a hálóhoz bejövő Adám mellett, elütésből szerzett. Tenyeres röpte: Asbóth 8:1 (!!), Adám 17:16. Ezekből a számokból is könnyű olvasni. Asbóth ritkáb­ban ment a hálóhoz, de amikor oda­ment, az majdnem biztos pontot je­­lentett. Ádám majdnem négyszer annyit volt a hálónál, de többször la rontott. Fonákröpte: Asbóth 2:2, Ádám 8:9. Ebben egyforma mindkét játé­kos. A számok világosan bizonyít­­ják, hogy Ádám körülbelül négyszer annyit volt a hálónál, mint Asbóth. Lecsapás: Asbóth 4:3, Ádám 6:4. Ebban valamivel Ádám volt jobb, Asbóth inkább helyezte a lecsapá­sokat, Ádám a legnagyobb erő­vel , megvágta". Az Ádám -féle megol­dás az eredményesebb. Rövidlabda: Asbóth 1:1, Ádá­m­ 1:2. Ezt az ütést mind a két játé­kos nagyon tudja, de keveset alkal­mazta. Ok: nagyon tartottak­­ mástól. Átemelés: Asbótt* 1 Ezek vérszegény ■ n Asbóthé. Ádám u . l­­öt‹h«i volt a hálónál, t~ nálgatta az éter ,, k. Asbóth azonban két választotta. K "v«« biztosabb, ha a •‹ • r­·’—4/'■■■. ban van. A biztos pont , : hs összegezve, a hó -,tz~ 'í’-re kapjuk: Asbóth 32:57, 4, . M‡: ' Igen tanulságos­­ir­­ai, kevesebb abszolút j- ■ ‡•„ de kevesebbet is ronto jó­val több ,.good shot' la­­l lett sokkal többet rontott X':uj-­­Ádám volt az, aki többet t­tt többet kockáztatott s igy í. ítél értetődően többet is rontott. Ez a statisztika, ami nem . .., mint az Asbóth­ Ádám döntő ke­­resztmetszete, Szigeti Franci szá­mára felbecsülhetetlen. Ennek alap­ján foglalkozik tovább a két játé­kossal, hogy a jövőbe még több és nagyobb sikereket is elérhessenek. Pető Béla. TENISZ Imiin nem v­rt 118*1 torna-bajnokságának küzdelmei során a férfi párosban a svéd Borgelin, Johansson pár 5:7, 7:5, 6:2, 7:5 arányban győzött a Mura Mán Mohán, pár ellen . autó és motor A TÉLI MOTOROS TEREPTORNA második napjára vasárnap délelőtt kerül sor a megyeri dombokon. Kezdők részére külön ,.mnfolyamot" rendeznek, az „öregek­: (Wormutih Esni!, Szél­­ István, Ki­­s László), akik megmu­tják majd a fiataloknak, mi is az az igazi terepezés. A legjobbak értékes tisztelet, díjakat kapnak. A versenyzőik vasárnap döglött fél Kétor a Lehel,ttren l©v« DKW-service előtt találkoztu­k.

Next