Népsport, 1948. június (4. évfolyam, 108-128. szám)

1948-06-01 / 108. szám

Mai számunk nyolc oldalé^ T­TL­/1 IV. ÉVFOLYAM, 108. SZÁM ® : Ismertetjük az NBII,aiLfiSz, mMlMmmb eredményeit, valamint a többi sportágak hétvégi esemémyeit Lázas készülődés a sportoló ifjúság szabadság-ünnepére fibl ««igl*§P@tés a reaiaek ellemi AineStiftelt A- és B-válogatott csapatban MU­­TOTÓ-EREDMÉNY ÉS ÚTMUTATÓ Mi kilse a sportnak az öntözéshez ? Irta: Feleki László uA sport sem Szakítható le egye­­temes összefüggéséből” — olvasom ezt a kifejező mondatot Csori Fe­­rencnek, a MUSz elnökének előadá­sában, amelyet „Sport és politikai” címmel tartott. Vájjon mikor lesz ebből a tömör mondattól közhely? Mikor­­ találja már minden sport­ember természetesnek, hogy a sport sem légmentesen elzárt külön te­nyészet, hanem éppen olyan minden mással összefüggő megnyilvánulása a világnak, mint egyéb társadalmi tevékenységek? Mikor veszi le min­den sportember a szeme m­ellől az el­lenzőt, amely hozzásegíti viselőjét a „tiszta sport” hamis tudatához? Mikor válik már hétköznapi igaz­­sággá az a tétel, hogy amilyen a társadalom, olyan a Sportja is? Mi­kor lesz már általánosam köztudott­: tény, hogy a minden politikai jogtól megfosztott rabszolgák nem vehet­tek részt a sokak által édeskés ró­zsaszínben­­ ábrázolt görög olimpiai játékokon? Mikor jut eszébe minden­­sportembernek gondolkoznia af©leít, hogy várjon a jobbágyok miért nem Sportoltak? Nem volt tehetségük hozzá? Nem voltak elég gyorsak erő­­sek, vagy ügyesek? És aki elmerült a „tiszta sport" igézetében, az ho­gyan fejti meg a nagy rejtélyt, hogy például a múlt században a man­chesteri szövőgyárakban napi 16 órát éhbárért dolgozó munkásság, miért nem sportolt? Miért nem fu­tott, ugrott, teniszezett, golfo­­zott vagy lovaspólózott ? És aki­­Szinte szentségtöréstől irtózva ki­áltja, hogy ne vigyenek politikát a sportba , az ugyan hogyan magya­rázza meg, hogy a dolgozó tömegek végül mégis megjelentek a sport­­ban? Mit tud azokról a v­ágót meg­változtató politikai harcokról, ame­lyek a munkásság politikai, gazda­sági és kulturális felemeléséért foly­tak? Tudja-e mindenki, hogy nem­ pusztán sportkérdés az, ha valakiből kézilabdázó és nem galamblövő lett. Aki nem kísérte figyelemmel például a felszabadulás utáni magyar poli­tikai fejlődést, az hogyan tudja megmagyarázni, hogy ma már van­­nak­ munkás és parasztteniszezők is? S várjon van valahol is a világon ,,tiszt,a sport"? Ugyan miért nem játszhattunk a felszabadulás utáni első években a Davis Kupáért? Nem volt elég jó a hálójátékunk? Miért nem játszottak az angolok májusban a csehszlovákokkal Prá­gában? Lelkést­ék a vonatot? Miért üldözték a reakció évei alatt a Vasast? Talán túlzásba vitte a tea taktikát? Várjon az olimpiai baj­nokságot nyert Indiai gyeplába­­válogatottban miért nincs egyetlen játékos sem az­ érinthetetlenek kasztjából? Nem tudnak talán­­passzolni? A velszi bányászból miért futballista lesz és m­iért nem oroszlán vadász ? Nem szeret va­­dászni? A néger gyapotmunkásból miért hivatásos ökölvívó lesz és miért nem amatőr yachtversenyző? Fél a hullámoktól? Ívűért nem en­gedi a nemzetközi tornaszövetség, hogy a BKJJbem valamennyi népi demokrácia tornászcsapata elindul­jon? Fél, hogy leesnek a nyújtó­ról?.. Az egyoldalú ember félemt­er. Nem­ ismeri a világot, amelyben él és nem ismeri a saját helyzetét a világban. S amit nem ismerünk, azt nem tudjuk megváltoztatni. Ezért volt érdeke a tömegek tudatlansága az elnyomóknak. Pedig mindig is előttünk havertek a napnál is vilá­gosabb példáit, csak észre kellett venni Nézzünk egy látszatra szűk­­körű szakkérdést. Mondjuk, úgy a harmincas évek elején valamelyik csapatunk edzőjének feltűnik, hogy a kapusa erősen hanyatlik a formá­jában, Lab­dafogása bizonytalanná válik. Érthetetlen potyagólt kapott be. Ha az edző számára a sport csak sport, akkor legföljebb úgy foglalkozik a kapussal, hogy igyek­szik megmagyarázni neki a helyes labdafogás alapelveit. Megmagya­rázza neki, hogy minél nagyobb felületet kell a labda elé tartani. A két tenyerét lehetőleg. S általában tigrisugrások helyett igyekezzék testtel is a labda mögött lenni, a félmagas­latodat lehetőleg vegye a gyomrára s miközben két tenyeré­vel oldalt is átfogja a megszelídí­tett labdát, arra is vigyáz, hogy a könyökét is zárja a teste mellé. Ha azonban az edző rájön arra a kü­lönös igazságra, hogy a kapus nemcsak kapus, hanem a társada­lomból ki nem szakítható ember, akinek a sportbeli teljesítménye nem pusztán sportbeli diáktól függ, akkor nem elégszik meg ennyivel. Kérdezősködni kezd az illető kapus magánélete felől. Elmegy a laká­sára­ Kiderül, hogy a fiú apját a múlt héten elbocsájtották a gyár­ból. Nedves pincelakásban laknak, de a házbért nem tudják fizetni , kilakoltatás előtt állnak. A fiú anyja súlyosan beteg s mivel sem­miféle betegsegélyző egyesületnek nem tagja, orvosra pedig nincs pén­zük, állapota egyre súlyosabbá vá­lik. A fiú nővére takarítónő, a fiú alkalmi munkás. íme egy potyagól magyarázata s aki­ mögéje néz a potyagólnak, felsötétlik előtte az elnyomásra, kizsákmányolásra, igaz­­talanságokra­ épült „úri” Magyar­­ország teljes képe. Már Hegel ki­fejtette, hogy minden dolog csak része az egésznek s csak akkor ért­­hető meg, h­a megkeressük az össze­­függéseit. Egy összehasonító ana­­tómus az állatnak egyetlen csont­jából meglátja az egész évapot a 1 Edzőitáborba vonul a román válogatott Kedden Aradon zárt kapuk mellett tartanak edzést a románok Temesvár, május 33- A román válogatott előre kidolgo­zott terv szerint készül a magyarok elleni mérkőzésre. Stoi­nbath Péter edző pontos műsort dolgozott ki számukra. Hétfő óta Aradon edző­­táborban van a csapat Délelőtt or­vosi vizsgálaton volt valamennyi ■kerettag, délben erős erőnléti edzés volt, majd utána fürdés és gyúrás következett. A keddi műsor: délelőtt elméleti oktatás az ITA helyiségé­ben, délután fél 6 órakor zárt ka­puk­ mellett háromszor harminc perce® kétkapus edzés a második ligás Indagrava együttese ellen. R­einbach Péter, a román váloga­tott edzője ezt mondta: — Nem tudunk úgy felkészülni a nagy ellenfél ellen, mint ahogyan azt szerettük volna. Nagy hátrányt jelentett a bajnoki mérkőzések eről­­tetett irama s a nemzetközi mérkő­­zéseit hiánya. Ennek ellenére bízom, a fiúkban. Remélem, hogy a rem­énkezésre álló rövid időt előnyösen­ használják fel. G. fi. hasonlóképpen a társadalom­ egyet­len jelenségéből meg lehet állapí­tani, hogy­­milyen az egész társada­lom. A potyagólt beszedő szegény kapusból kiindulva, lépésről-lépésre ki lehetett tapogatni az egész fél­feudális Magyarországot­, minden igazsá­gtala­nságával, politikai, gaz­dasági­, kulturális rétegeződésével együtt• Az az edző, aki játékosainak a magánélete iránt is érdeklődik, ezzel már, noha sokszor csak öntudatla­nul, elismeri, hogy a sport éppen olyan szerves, kiszakíthatatlan része a társadalomnak, mint akármi más• És ha segít a játékos szociális hely­zetén (föltéve, ha tud), akkor egy­ben segít a játékos sportbeli telje­sítményén is. De talán ő maga is érzi, hogy ez csak tüneti kezelés, a társadalmi problémát magát nem oldja meg. Világos, hogy a helyes­­ megoldás a társadalmi kérdés teljes, gyökeres megoldása, •k A sötétség már oszlóban van. A fejlődés már ezen a területen is érezhető. Az öntudat területe tágul­ Az egyoldalúságra hajlamos sport­emberek is ismernek már egy sereg példát arra, hogy a világ jelenségei összefüggnek egymással, s hogy Sztálingrádnál például a magyar földreform sorsa is eldőlt, s hogy a hároméves terv egyre jobban kibon­­takozó sikerét az életszínvonal álta­lános emelkedése követi és ez a sport fejlődését is elősegíti. És talán már sokan vannak a sport­emberek között is, akik a korszak­­alkotó jelentőségű tízéves öntözési és villamosítási terv első hallatára nem kérdezték vállat vonva, hogy­­ mi köze ehhez a sportna­k? Mert óriási köze van! A tízéves ön­tözési és villamosítási terv végre­hajtása megváltoztatja Magyaror­szág egész arculatát­ A magyar lakosság nagy részét kitevő paraszt­ság feje felől elvonul az időjárás bizonytalanságának Damokles-kard­­ja. Megváltozik, magasabb színvo­nalú lesz a termelésünk. A villamo­­sítás pedig fényt visz a faluba, nemcsak a villanylámpa, hanem a tudás, a felvilágosodás fényét is. Villanylámpa mellett jobban lehet olvasni, mint petróleumlámpa, vagy olajmécses mellett s a mezőgazda­ság gépesítése több időt is ad az eddig látástól vakulásig dolgozó paraszt számára, akinek az esti sö­tétséget jelentő „vakulás" valóban a sötétség vaksága volt- Az öntözési és a villamosítási terv végrehajtása valósággá váltja a jómódú paraszt­ság jelszavát. A villamosítás gépe­sítést, kevesebb verejtéket és több eredményt jelent. De jelent ezenkí­vül kultúréletet, mozit, könyvtárat, korszerű orvosi kezelést- A paraszti életform­a ugrásszerű megjavulása a falu kultúréletének ugrásszerű emel­kedését is jelenti s azt, hogy a sportkultúra is soha nem látott fel­lendülés előtt áll. A magyar paraszt­ság politikai és gazdasági felszaba­dításának, kulturális felemelésének a sport szempontjából is óriási a lehetősége. Ahogy a sport nemcsak sportkérdés, úgy az öntözés és a villamosítás sem csak mezőgazda­­sági, vagy műszaki kérdés. Az ön­tözőcsatornák és villanydrótok töb­bek között több sporttelepet, több sportolót, egészséges és erős töme­geket, jobb eredményeket, több nemzetközi győzelmet jelentenek majd. Csak föl kell ismerni a kap­csolatokat és ki kell használni a le­hetőségeket, mert legszebb emberi kötelességünk a fejlődés szolgálata. it­t,jósajt a sportembereik is kifelé fordulnak, figyelik az összefüggése­­ket , mi több, megértik, hogy ni­n­­csenek elszigetelt jelenségek, nincse­nek önálló láncszemek. Ami­ a világ­ban történik, az előbb, vagy utóbb rád is hat, mint mindenkire. ..Senki sem külön sziget... ezért szá, sose kérdezd, kiért szól a harang, érted is szól...“ — írta vagy háromszáz évvel ezelőtt John Do­khg­s válasz­totta ezt az idézetet Hemingway a spanyol polgárháborúról írt regénye mottójául és egy kis átalakítással címéül. De vájjon tudta e mindenki akkor, hogy a fasizmus spanyolor­­szági próbaháborújában róla is szó volt, az Ebro partján, vagy Teruel mellett az ő ügyéért is harcoltak. S vájjon ezernyi keserű és örvendetes pél­da után eljutottunk­ odáig, hogy ma már tudjuk: az öntözési és villa­­mosítási terv többek között sport­­ügy­ben. „fikra" mm teniszlabdára elősepréselsel elfogadok straub ipmt József Attila-n. 16. T. 185—278 4 órakor kezdődik a magyar—román if­júsági válogatott mérkőzés Az OSH-ban hétfőn úgy döntöt­­tek, hogy a magyar sportoló ifjúság szabadságünnepének vasárnapi mű­sora megváltozik. A változás csu­pán annyi, hogy a magyar—román ifjúsági válogatott labdarúgó mér­kőzés nem 2 órakor, hanem 4 óra­kor kezdődik, az atlétikai verseny viszont nem 4 órai, hanem 2 órai kezdettel kerül sorra. Szombat­ra felavatják az OVEmisiai melegítőket Szombaton a magyar sportoló if­júság szabadság ünnepén felvonul­nak­­ az olimpiai k­eret tagjai. A ke­ret tagjai szombaton délután két órakor az OSH-ban találkoznak. Ott átöltöznek. Szombatra elkészülnek az olimpiai melegítő ruháik s ezeket szombaton már „fal is avatják". A keret tagjai külön autóbuszon men­nek ki az Ülői-útra. A keret tag­jain kívül felvonulnak az egyes szak­­szövetségek és pedig ezek: atlétika, asztali­tenisz, birkózás, evezés, ka­jak, kézilabda, kerékpár, kosárlabda, korcsolyázás, labdarúgás, ökölvívás, röplabda, sakk, sí, céllövészet, tánc, teke, tenisz, torna, vívás, vándor, sport, vitorlázás. Minden sportág 50 versenyzőjével vonul fel. Vasá­rnap este főpróba. Az Elek­­trimos­ pályán hétfőn sorra­ kerülő szabadságünnep (A fény ünnepe!) főpróbáját vasárnap este rendezik meg. Kei vitás, szfin­t rés MAYER Vásiló FESTÉS, TISZTÍTÁS Fövalet: VIII, József-körút© IV, Apponyi-tér 1 VI, Nagymenő-utca 5 XT, Bartók Béla-út 11 Csepel, Szent Imre-tér 7 Gyár: VIII, Baross­ utca 85 Telefon: 137—338

Next