Népsport, 1950. január (6. évfolyam, 1-23. szám)

1950-01-01 / 1. szám

950 Január 19 vasárnap T. évfolyam, 1. szám. Előfizetés egy hóra 14 forint Külföldre-----------25 forint 60 fillér 1 Váratlanul nagyon gólképesnek bizonyult a Ferencváros csatársora H­ete-MMi Lók, 7:2 6:1 Szombathely, 1000 néző. Vezette: Orogi (Bíró K., Fehér J.). Góllövő: Kocsis, Varga, Deák­, Vák, Deák, Deák, Kocsis, Kocsis, app. Nagy izgalmat keltett Szombathelyen, így a Ferencváros nem érkezett meg, ám a menetrendszerű vonatta, sem a­epü­lőgéppel. Már azt hitték, hogy el­­alad a mérkőzés, amikor közvetlenül kezdés előtt bólintott a Ferencváros — van a gépkocsival. — Nem tett jót ez az utazás — jegyezte eg N­enni. — Egészen elmerevedtek az ma­rik a gépkocsiban. — Ha tudtuk volna, hogy ilyen lá­­tsztó utunk lesz, vonattal jöttünk volna ■ fű­zzi hozzá Rudas. A szamibai,helyi közönség körében nagy 6 el­ég­ed­en emsély, mert a kezdést a szo­­rsos fél 2 helyett háromnegyed 1-re itték. Ilyenkor­ még a legtöbben dolgoz­ik s nem tudnak felmnenni a mérkő­­rsre. Azért így is min­tegy 4000 néző Sült össz..­. Fúj a szél, felhős az , és a pálya zajána­k a fel­yíne sáros. Lejobb fa­­gott, amikor kifut a két csapat. Ferencváros: Henti — Rudas, Kispe­­ti, Szabó — Kéri, Dékámy — Budai,­ocsis, Deák, Kuda, Czibor. Sz. Lokomotiv Büki — Sarlós, Tok­­es­, Rudai — Farsang, Dombai — imáé, il.',ha H, Varga, Kovács IV, IPP. AZ I. FÉLIDŐ A Lokomotív kezdi a játékot, de már első percekben kiderül, hogy nem is van nagyon ártott meg a Fradinak a sas gépkocsival való utazás. Mindjárt nadásba lendülnek a zöld-fehéré­leintóan a szombathelyiek tizenhatá­ról folyik a játék. A Ferencváros v­íme a félpályán áll és sorra les­ztja az­ezem'.Bathelyiek erőtlen próba ttj.Ví-fö* ■ r ..r,-á-:-v*Tíes*tál V.» t perc múlva Fapp csúnyán belején spéter lábába, a „sérelmet“’ Rudas cisszii megtorolnii. Mindkettő csúnya, Ttszerűtlen jelenet volt. Deák le­­­mel­lé s aztán feljön a Lokomotiv, 16. percben Zámbó elfut, de beadás jött fö­l­fölé. Diána Hiba II előtt sik jó helyzet, de Henni a nehéz szetben is menten­ tud. Támadgat a neatielyi csapat. Zámbó átadását a II mellé lövi. A 20. percben Töl­­si kenese a miatt szabadrúgáshoz jut Ferencváros: Rudas a sorfalba rágja lbdát, 21. percben gólt lő a Ferencváros. sok jól ugrik ki, Tölgyesi szerelmi arja és a labda Kocsishoz pérdül jotbüsszekötő felismeri a helyzet villámgyorsan kiugrik s mintegy méterről laposan a jobb sarokba­gja a labdát. 1:0 a Ferencváros javára. Büki az előtte állóktól nem láthatta lövést s ezért nem tudott beleav­at­­­ni.­" Lokomotív támad. A 26. percben­­ csak szögletre tudja szerelni a­­ Kovács iVr-t. A következő perc­­t tenni későn indul ki a kapuból és az utolsó pillanatban tudja fel­­i Hiba II elől a labdát. 3. percben Hiba—Varga adogatás ! Varga mintegy 14 méterről a­z alsó sarokba lövi a labdát. 1:1. lenni! nagyon meglepte a váratlan is.A gól után Budai és Kocsis vezet ké­nytelen támadást. Utána Kispéter­­ ad haza, Henkiinek húszmétert ki kell jutnia a labdára. A­­it­al Guba és C Czibor hagy ki egy­­elyzetet. A 35. percben Deák lövé­­n kl vetődve védi. Változatos játék 3. percben Czibor befelé cselez,­­ a fedezetlenül hagyott Deák elé tilt és a középcsatár egyből,­ulásból a jobb alsó sarokba vágja ldát.. 2:1 a Ferencváros javára, pere sem telik el. Ks lefut, beadását Deák 12 méter, jobbal habozás nélkül rálövi és ooda a jobb kapufáról a hálóba perdül. 3:1. (Mindkét gól Deák szem­­üléssé­g­ét dicséri.) A 42. percben újabb gólt ér el a Ferencváros: Kocsis Budait szökteti. Tölgyesi szerelni próbálja, de elcsúszik. Budai az alapvonal és az ötösvonal talál­kozási helyéről bead és Deák köz­vetlen közelről a hálóba vágja a labdát. 4:­ (Büki tehetetlen volt a lövéssel szem­ben.) Az utolsó percben Czibor a jobb­összekötő helyére verekszi át magát, onnan a kiugró Deákot szökteti, a középcsatár becsapja a ráfutó Töl­gyesit és az ötösről ballal a jobb sarokba emeli a labdát. 5:1. Kezdésre már nincs idő. SZÜNETBEN a Ferencváros-játékosok a nagy cárra panaszkodnak. A szombathelyi öltözőben 3ós edző rendez nagy „fejmosást’“. A II. FÉLIDŐ Lanyha iramban indul újra a játék. Varga lapos lövését védi Henni, majd Kovács IV szabadrúgása megy mellé A hazai csapat szorongat, de a ferenc­városi védelem könnyedén hárítja el a támadásokat. A 7. percben Czibor a jobbszélra sodródik ki, magasan bead. Deák átengedi a labdát Kocsisnak. Az összekötő 1® méterről jobbal Büki és a jobb kapufa között lövi a hálóba a labdát. 6:1. 1A gól jórészt Czibor érdeme. Ő ve­­rekedte ki a helyzetet.) A gól után a szombarthelyiek támad­nak. Kovács IV mellé lő. Jó Lokomotiv­­t­ám­edás Varga lesén akad el. Guba lö vfinp BVM védj, ggrgfi vávosi c 's' is b-, fiáját pedig­­ Ihn­ni fogja vetődéssel, sok kemény belem­enést látunk! Hiba­­ ug­rik egyedül áll szemben a kapussal, és Ilenil nagyszerűen védi a tíz méteres lövést. Budai átadását Kocsis mellé lövi A 23. percb­en Rábai 2­5 m-es szabadni­gását Henni védi. A 30. percben újabb gól esik Guba 15 méterről lő. Büki kiejti a labdát. Kocsis odarohan és a gól­vonal előtt táncoló labdát közelről bevágja a hálóba. 7:1. (Büki nagyot hibázott azzal, hogy kiejtette a kezéből a labdát.) Budai közeli lövését védi a szombat­helyi kapus Az utolsó percben a Lokomotív erő­sen szorongat. Nagy kavarodás tá­mad a ferencvárosi kapu előtt. A védők meginognak és Fapp közelről lövi a labdát a hálóba. 7-2. Ezzel vége is a mérkőzésnek. Újrakez­désre nincs is idő. A játék lefújása után Deák neki­­rohan Vargának és az arcába fejd. Ezt meglátja a játékvezető és közli Deák- Kal, hogy feljelenti. A középcsatár igen sportszerűtlenül viselkedik továbbra is és mutogatva megy lefelé a pá­yáról Szögletarany 6:2 (2:1) a Sz. Lokomotív Javára. NYILATKOZATOK: Lyka Antal Fer­­cváros: Nem számí­tottam ilyen nagyarányú győzelemre Csatárainknak jól jött ki a lépésük. Soós Károly Szombathelyi Lokomotív: A hiányos előkészületek miatt számí­tottam erre a gyenge szereplésre. Dorogi Andor Játékvezető: Deák Varga arcába fesett és még külön inzultálta is a szombathelyi játékost. Lengyel József szövetségi ellenőr: Deák sportszerűtlenül a közönség felé mutogatva jött le a pályáról. BÍRÁLAT? Nagyszerűen kezdett a Ferencváros, de az első negyedóra után, különösképpen p­ed­ig a Lokomotív egyenlítő gólja után senki sem gondolta volna, hogy ilyen nagy gólaránnyal győz a ferencvárosi csapat. Nagyon döcögött ekkor a Fe­rencváros gépezete és a szombathelyiek sok veszélyes támadást vezettek. A két perc alatt lőtt két gól azonban teljesen megváltoztatta a játék képet. A Ferenc­város a valósággal szárnyakat kapott. A könnyű zöld-fehér csatárok sokkal job­ban feltalálták magukat a sáros talajon, igen sok les volt a mérkőzésen. A Fe­rencváros védelme szinte minden szom­bathelyi támadást lesreállítással igyeke­zett megakasztani. Ez a legnagyobb mértékben sikerült is neki. Legalább 2­ esz­tben futottak lesre a szombathelyi csatárok, egyáltalán nem tudták ennek a fortélynak az ellenszerét megtalálni. A II. félidőben aztán kidomborodott a Ferencváros nagyobb tudása, sokkal j°búan játszott, mint az első félidőben. A Ferencváros a mérkőzés legnagyobb részében jobban játszott, a győzelmet megérdemelte, de a gólarány túlzottnak mondható Henin az első gólnál elaludt. Azt hitte, hogy­­kimegy a labda. Néhány kifutása kitűnően sikerült. Kispéter bizonytala­nul kezdett, de azután fokozatosan fel­javult és a védelem oszlopa lett. Rudas­ gyorsasága sok nehéz helyzetben kisegí­tette. Szabó egyszerűen és okosan ol­dotta meg feladatát. A fedezetek közül Karl mozgott biztosabban a csúszós ta­lajon. Okányt a technikája segítette ki Budai gyors volt, jól húzott kapura és majdnem minden beadása jól sikerült. Kocsis csillogtatta technikáját,, nagy­vonalúan játszott és ezúttal a kapura is veszélyes volt. Deák álmosan kezdett, de aztán fokozatosan feljavult, „okos“ gó­lokat lőtt. Sportszerűtlenségével azon­ban lerontotta teljesítményét. Gabi hasznosan illeszkedett bele a támadó­sorba. Különösen a mezőnyben játszott jól. Czibor korszerűen játszott a tá­madósor minden pontján lehetett látni-Büki többször bizonytalankodott, két gólban is benne volt. Sarlós átlagtelje­sítményt nyújtott, igaz, hogy a jó for­­mában levő Czifforral ,,­reprober Irén nehéz dolga volt.. Tölgyes A jó kezd­ő után visszaesett s aztán már nem tudta Deákot kellőképpen fogni. Rábai szor­galmasan játszott, de többször zavarba hozták. Farsang megállta a helyét, és igyekezett mindig emberhez adni a lab­dát. Domiba­ fejjel és lábbal egyaránt kitűnően bánt a labdával és leadásai is jól­­sikerültek. Zámbón nagyon meg­lazsuitt a hosszú pihenő, alig volt játék­­ban. Hiba II jól cselezett, de többször túlságosan erélyesen játszott. Varga sokat vállalt megára. Jól összefogta a szárnyakat, de lövésre már nem futotta erejéb­e. Kovács IV a támadósor leg­képzettebb játékosának bizonyult.­ Jól kezelte a labdát, sok támadás elindí­tója volt, a lövésekkel azonban nem volt szerencséje. Fapp ü­gyesen cselezett, de mosdásai nem sikerültek. Dorogi játékvezető jól meglátta a leseket, az előnyszabályt is helyesen alkalmazta. Az NB I állása 1.Honvéd SE 151 12 2 40:15 24 2.MTK 159 4 2 41:17 22 3.Ferencváros 159 2 4 35:20 20 4.Csepel 157 4 4 28:21 18 5.MATEOSz 156 5 4 31:25 17 6.Vasas 156 4 5 32:22 16 7.F­TQ 156 4 5 32:24 16 8­. Tárna 155 6 4 25:25 16 9.Sz­AC 354 8 3 22:23 16 10.Újpest 154 7 4 29:25 15 11.Őorog 155 4 6 30:28 14 12.Szombat­hely 145 2 7 29:34 12 13.P. Lokomotiv 14­ 25 7 23:46 9 14.Előre 152 4 9 22:49 8 15.Soroksár 152 4 9 18:42 8 16.Olajmunkás 15 3.5 9 19:44 7 atalmas küzdelem várható : az esztendő első nagy kosár!c.bdarangadóján!­ ­ sereghajtó Ózdi Vasas „betörésre" készül az MTE ellen­ inap, Újév napján nagy érdek ,­­­ várt találkozó kerül sorra a romokban. A táblázat élén álló etem MEFESz csap őes­e a k helyen­ álló MÁVAG csapaté, két régi vetélytárs keményen fel - a mérkőzésre. Az utóbbi évek nei során a két csapat a követ eredményeket érte el egymás 1­7 ősz: győzött a Műegyeten , jó 8 tavasz: a­ MAVAG nyert rángban. 1941 ősz: ismét a MAVAG nal adott 90:30-ra. 1919 tavasz: gyetem nyert 119:1 2­ arányban, öt Csapat csaknem azonos játék­­­ban játszik mikét együttes a^ i«pe­ ren»lszf ’"re. Kíváncsi«­ n koeár‘ zön«ég, hogy / I- -t f ’an válik m",V ’’orma a M# •­ * MAVAG2$ «okkal meggyőzőbb formát árult el az utóbbi hetek során. Sok függ attól, hogy a védelmek mennyire tudják semlegesí­teni it. magas bedobok­at, de attól is, hogy milyen dobóforafát árulnak el a k­öz­ép­j­á­té­k­oso­k és a bedobók. (Sport­­cbajnok, 12.15. Körm­endy—Brunn.) Ózdon játsszák a nap másik nagy érdek­ő­déssel várt NB I találkozóját a DVTK—MTK férfi találkozót. Mind­­két csapat ebben ez esztendőben került fel az NB I-be. A két együttes közül az MTT3 szerepelt eddig jobban, hiszen a táblázat, élmezőnyéhez tartozik. A se­reghajtó ózdi csapat aégis ,.betörésre* bészül­va erre van is esélye, mert Petrózzi, a csapat erőssége kiheverte sérülését, azonkívül jelentősen erősödött e gyü­ttes a szegedi Könyv­ki játékba­­dlásával, ford. V. Pásztói fa Gedeon.) zabó László legyőzte az singul Wond­ot a has­ingsi sakkversen­yen (London, december 31.) A hastingsi sakkverseny nagy érdeklődés mellett kezdődött meg. Szabó László nagymes­­ter a norvég Baldával került szembe. Szabó király­ indiai védelmű­ megnyitást választott e­l. 35. lépés után döntetlen­ben egyezett meg ellenfelével. Az angol lapok foglalkoznak Szabó László mérkőzésével Azt írják, hogy sz­­élyében a magyar sakkh­d­ kiváló képviselője játszik Hastingsben s a norvég Balds csak rendkívül ó­vatos játékkal tudott ellene döntetlent elérni. Az első forduló további eredményei: Winter (angol) feladta mérkőzését az amerikai Evans ellen. Fuller (angol pedig döntetlenül végzett honfitársával­ Horae-v­al. Döntetl­en­re ad­ták a Wood angol)—Euwe (holland) mérkőzést is. A­z egyetlen függőben maradt játszma: RoissoUmo (francia)—König (angol). Pénteken a második fordulóban Szabó Z­ásszló az a­ngo­l Wo­odat 37. lépésben győz­te le szicíliai megnyitású játszmá­ban. A rerény ál­sa: 1. JU’sidimo 2 p, 2. Szabó László, Evans és Horné 1.5 p. HEGYI GYULA RÁDIÓNYILATKOZATA Hegyi­­Gyula sportállamtitkár va­­sárnap 20 óra 20 perckor a Kossuth ad­ó nyilatkozik 1940 sportsikereiről és a magyar sport szerepéről 1950-ben. Új év, új új feladatok Egy szo­vjet sportember neve jut eszünkbe az újév küszöbén, Kukol­­jevszkij dr sportor­­vose. Nemcsak azért, mert, az ő üzletéhez fűződik az elmúlt év egyik legjelentősebb kezde­ményezése, a debreceni magya­r-len­­gyel mérkőzés, hanem az­ért is, mert ő fejtette ki budapesti tartózkodása alkalmából a szovjet sport fejlődésé­­nek útját: „A szovjet sport idén jobb, mint tavaly volt s jövőre jobb lesz, mint idén!“ A fejlődés előremutató iránya, állandósága jelenti az egész­séges állapotot. Majd ezt mondta: tzAz eredmények arra valók, hogy­ felül­múlják őket." Ez pontosan fedi a marxizmus-leninizmus álláspontját a fejlődésről. Pontosan fedi azt, aim. Sztálin mondott: „Állandóan töreked­jünk a tökéletesedésre, soha ne elvé­ljedjünk meg az elért eredménnyel, szakadatlanul menjünk e­rre!“ Ha mérleget akarunk vonni egy év sportteljesí­tmnyei felett, önmagában vizsgálva, hamis lesz a kép. Elsősor­ban nem az elér­t eredmény a lénye­ges, hanem a mozgás, a fejődés iránya. Az elért eredmény várjon fej­­l­ődést jelent-e, vagy visszaesést? Mi­lyen a mozgás iránya? Feld­­últuk az elmúlt év tel­jesí­tményeit, vagy el­maradtunk tőle? Folytatódott a fejlő­dés, vagy megakadt. 19­45 a romeitak­arítás éve volt, 1945- ban már az újjáépítés lendülete ra­gadta magával a magyar sporto­t is. 1947-ben, a hároméves terv első évei­ben mind jobban felszínre került a magyar sportban rejlő nagy alkotó­erő. 1948 az olimpia éve volt s a ma­gyar sportnak eddigi legnagyobb di­csőségét hozta. Ha tehát azt állítjuk, hogy az 1119-es év sportja felülmú­ló az 1948-at, azzal kétségtelenül sokat mondtunk. Amikor megállapítjuk, hogy az 1949-es sportév felülmúlta az 1948-ast nemcsak arra gondolunk, hogy pél­dául Németh Imre nagyobbat dobott ebben az évben, mint a múlt évben, hanem elsősorban arra, h­gy spor­tunk ebbe az évben rakta le a széles alapjait annak a tömegsportnak amelyre majd a szocializmus sportja támaszkodik.. Elsősorban az MN­­K-mozgalomra gondolunk! Ez nem más, mint a nagy fordulat a­­magyar sportban. Hibái­val, kezdeti fogyatékosságaival is a legnagyobb jelentőségű kezdeménye­zés a magyar sportban, s továbbfej­lesztve ez a mozgalom lesz majd az, amelynek segítségével — Gerő Ernő szavaival élve — „a sport a szó leg­szélesebb értelmében tömegmozga­lommá válik“, így teremtünk széles ala­pot az élsportolók minél nagyobb tömegeinek a kiválasztására is. Az MHK-mozgalom olyan új jelen­ség a magyar sportban, a melynek jelentősége­ét csak a későbbiekben tudja majd mindenki felmérni. Az 1949 es sportév kimagasló je­lentőségű eseménye a szovjet spor­tolókkal való tömeges találkozás .Tart már nálunk szovjet labdarúgó csapat (a Torpedó 1947 ben), az 1949-es év azonban a szovjet—ma­gyar sportérintkezésnek egészen ma­gasfokú gazdagságát mutatta. Ta­vasszal teniszező­­k töltöttek egy ér­tékes hónapot a Szovjetunióban és együtt edzettek a legjobb szovjet teniszezőkkel. Később szovjet—ma­gyar sakkmérkőzések voltak Buda­pesten, aztán augusztusban csaknem minden sportágban hatalmas szovjet csapat érkezett a Főiskolai Világ­bajnokságokra, s ezzel az FVB-t az 1919-es év legnagyobb nemzetközi sportesemén­yévé avatja. Felnérhe­tetlen jelentőségű volt a szovjet sportolóknak ez a tömeges résztvé­tele a magyar sport további fejlő­désére. Kitűnően sikerült az FVB megrendezése. A magyar—szovj­et kapcsolatokat betetőzte a Vasas labdarúgócsapa­t amít vendégjátéka. Olyan nyeresége mindez az 1949 es évnek, amely felülmúlja az olimpiai év jelentőségét! Általában a szovjet sporttól m­éd többet és többet tanu­lnnk. Ebben az évben került nyilvá­no­sságra a Szovjetunió Kommunista (bolsevik) Pártjának határozata a sportról. Ez a határozat nemcsak a szovjet sport, hanem a mi sportunk számára is k mért­hetetlen gazdag­ságú tanulságokat, tanácsokat tar­talmaz. Hatalmas lépésekkel indult meg eb­ben az évben az oktató-, vezető- és edzőképzés. Az év elején a TF-en szakérettségit tettek azok a munkás­­fiatalok, akikből a jövő testnevelési tanárai lesznek. Közoktatásunkban nagyjelenőségű kezdeményezés a spor­tközépiskolák­, a testnevelési gimnáziumok új típusa. Az OSH, a Szaktanács sportosztálya több ve­zetőképző tan­folyamot rendezett, ös sport­ágban új alapokra helyezik az edzőképzést. Az oktatást szolgálja, hogy megindult a „Sport és Festő­nevelés“ és a „Sportvezető“ cm­ű két folyóirat az OSH szerkeszté­­sében. . . . A sportolók megbecsülését jelenti, hogy ebben az évben került felső­ ízűen kiosztásra a Magyar Köztár­­sasági Spor­tér­demérem. Sportolóink mind jobban, mind szervesebben illeszkednek bele a dol­gozó nép társadalmának fontos meg­­nyilatkozásaivá. Németh Imre és Nevük Ilonka a magyar békekonfe­rencián ké­pviseli a sportot. Sport­­egyesületeink pályadíszítési ver­­s­enyben vető­ kedvelt egymással a vá­­lasztások előtt. A magyar sport hgthatósan r­észtvett a választási munkában s külön színt jelentett, amikor a választás napján a sok di­csőséget szerzett élsportolók külön mentek el szavazni. Résztvettek az egyesületek olyan fontos nemzet­­gazdasági akciókban, mint például az ócskavas gyűjt­és. Vidéki sporto­lóink bekapcsolódtak az aratási ver­senybe és sok helyen voltak külön sportolókból alakult aratóbrigádok. Résztvettek sportolóink a Rajk­­handa leleplezését követő fontos népnevelő munkában is nagysze­rűen kivették a részüket a Terv­­kölcsön-jegy­zésből. Mindez híven megmutatja sportolóink növekvő politikai öntudatát, ideológiai fej­ő­­dését. Derekasan kivették a részü­­ket sportolóink a Szabad Nép szék­háza javára rendezett gyűjtésből is, végül pedig a sztálini munkaiévi jún­iusok során nemcsak a termelésben közvetlenül résztvevő sportolók vál­tak ki, hanem vett sok olyan fel­ajánlás is, amely a sportot közvet­lenül érintette és lendítette elő. A­ sztálini műszak során sportolóink közül sokan kerültek a magyar szta­­hanovisták élcsoportjába. Általában mind tudatosabbá váltak sportolóink előtt a sport társadalmi kapcsolatai, összefüggései, s ma már alig kell valakinek külön magyarázni, hogy iparunk fejlődése sportunk fejlő­dése számára­­is óriási lehetőséget teremt. Közelebb kerültünk a többi népi demokrácia sportjához. A tapaszta­­latcsere rendszerét még tovább kell bővíteni Sportunk országos kiszélesítése te­rén komoly kezdeményezés volt a debreceni magyar—lengyel váloga­tott labdarúgócsapat edzéseinek vi­déken való megrendezése. Sokan a válogatott csapatot féltették ezektől a ,,fárasztó“ edzésektől. Az ered­mény azonban mást mutat. Váloga­tott labdarúgócsapat­unk egészen nagyszabású győzelmeket ér­t el. ..Ve­­söbösen az utolsó három iáé­rkőzésen. * Minőségi sportunk eredményeit la­punk más helyén közöljük, s megálla­pítható ebből az, hogy az olimpia óta is fokozni tudtuk sportunk te­jesítő­­kép­esség­ét. Amikor lemérjük az 1949-es év ese­ményeit, egy pillanatig sem szabad e feledkeznünk arról, hogy megállás nincs, s az elmúlt év arra való, hogy 1950-ben minden téren felülmúljuk. Ezt megkövetelik a megnövekedett feladatok. A Tájékoztató Iroda határozata kü­lön fontos szerepet osztott­ ki a sport­­szervezeteknek a béke megvédéséért folyó harcban. Ez azt jelenti hogy az eddiginél 1s nagyobb mértékben fo­kozni kell sportunkban az ideológiai munkát, szélesítenünk kell sportoló tömegeinket és még magasabbra kell emelnünk élsportunk színvonalait. A hároméves terv si­keres befejezése után kerül sor az ö éves tervre, amely át­alakítj­a a magyar társadalom egész arcú utá­t. Ez a terv óriási lehetősége­ket nyúk a sport számára és ugyan­akkor hal­a,más kötelezettségeket is ró rá. A magyar sportnak nem keve­sebbet kell megoldania, mint az öt­éves terv során épülő szocialista tár­­sadalom sportját megszervezni. Ehhez a régi módszerek már nem elégsége­sek. Hatalmas szervezési, nevelési és propagandafeladatok állnak spor­unk e­lőt­t , nemcsak a felsőbb spor­tható­ság előtt, hanem minden magyar sportember, vezető, oktató és ver­senyző előtt egyaránt. Az 1950-es év az ötéves terv első éve. 1940-ben hatalmas eredménye­ket ért el a magyar sport. Ezeket az eredményeket 19­­0-ben minden téren fel­ kell múlni, mert az eredmé­nyek arra valók, hogy felülírni­­ őket. Az eredményekkel csak amt lehetünk elégedettek, amíg a vá­ fat hasonlítjuk össze. De azon elégedetleneknek kell lennünk, ha jövőre gondolunk. Eredményes, munkás, harcos esztendőt kívánunk az egész mag sporttársadalomnak. Vizenk­ai iái azerai­ vivószakosxralsitf ésMM fc m SsstMtfsssives A vívás történetében új fejezet nyílik. A v­vósport a legjobb úton haladl, hogy a szeles népr­étegek sportjává vál­tak. Ennek az egészséges fejlődésnek most nagy lendületet ad a Szaktanács határozata, amely szerint 16 új üzemi v­í­vószakosztál­yt hívnak életre. Ezekből 11 Budapesten, 5 pedig vidéken fog megindulni. Budapesten a MÁVAG, a Danuvia, a Ganz Hajó, a Láng gépgyár, a Honim­a, a Kőbányai Fonó, a XI. Ver. Goldberger, a Magyar Pamat­­ipar, az Út- és Vasútfpad­ NV, a Csepeli Papírgyár és a Ruggyanta­­gyér kereti­n be’itt alakul meg a vívó-szakosztály. Vidéken • Salgó­­tarján­ Gépgyár, a Salgótarj, - bánya, a Pápai Text­igy­ár, a Gy Textilművek és Tatabánya i­s kiszemelve arra, hogy a vidéki vív­ó támogassa.­­ A Szaktanács már összeállította a­n nak a mestereknek a névsorát, hivatva lesznek a munkásfiatalokat vezetni a vívás rejtelmeibe. Lehe­t válik most, hogy azok a mesterek a­ddig más foglalkozást űztek, viss­zessenek kiválásukhoz. Az új egyi tok elindulásához szó' Bekr "1 n. Szaktanác«.,,.'’1. Vk­ ülnek so« Mnden űzemben kerülnek sj alkalma­.« terem V,*'” fedezetet a, •■fállnkjWwwi^sa«ík»i»»ai«v­í(^.

Next