Népsport, 1950. november (6. évfolyam, 218-238. szám)
1950-11-07 / 222. szám
Leonil Georgievics Nifconov, az Ukrán Testnevelési és Sportbizottság helyettes elnöke előadást tartott a magyar sportvezetők számára aSzovjetunió GTO sportmozgal- tttóról, s általában a szovjet ember fizikai nevelésének alapelveiről. A fontos és a mi sportmozgalmunk számára is irányt mutató előadásból közöljük az alábbi részleteket. Előadásának bevezetésében Nikanov visszapillantást vetett arra, hogy a társadalom történetének folyamán a legrégibb időktől kezdve az újabb évszázadokig az emberiség legkiválóbb elméit foglalkoztatták a minden oldalú nevelés eszméi, de a tudományos szocializmus megalapításáig csak ábrándok maradtak az egondo-lások. Marx és Eracs állapítottál meg azt, hogy a fizikai neve és az I általános kommunista nevelési rend I szar egyik szerves része. „Három I dolgot értünk a neveésen: értelmi I nevelést, s ízleli neveést, műszaki I. oktatást" — állapította meg Marx. A nagy Bolsevik Párt és annak vezetői, I Lenin és Sztálin következetesen to- tvábbfejlesztették a marxizmus meg- I. alapítóinak a nevelésre vonatkozó megállapításait. A szovjet hatalom fennállásának első napjától kezdve nagy figyel-lmet fordítottak a testnevelésre és sportra. Úgy tekintették ezt, mint elsőrendű, vllami fontosságú ügyet. Vladimír Iz Iljics Lenin testvéréhez Intézett leveleiből kitűnik, hogy milyen fontosságot tulajdonított a mindennapi tor-t ' nának. Egyik levelében ezt írja: „... eleget sétálsz e? Biz nyara nem. I ' Miért, nem korcsilyázott" Nihány év múltán egy másik levelében ezt ta- tanácsolja Maria Iljinicsnának: „...a legfontosabb, hogy ne feedkszzél meg a mindennapi témáról!" — A Nagy Októberi Szocialista Forradalom után — mondta el tudásában Nikonov — hozzááltak a Szovjetunióban a testnevelés fejlesztéséhez. Megkezdődött a sportpályák építése: távfolamokat rendeztek, sportoktató-képző intézeteket állítottak fel, gyárakban, üzemekben, tanintézetekben tornakörök alakítják, sportünnepélyeket és számos sportversenyt rendeztek. És azóta is Lenin művének nagy folytatója, Szidin elvtárs, nagy figyelmet fordít a tömegsport fejlődésére a Szovjetunióban. A G0 állam: ’eSecret ■ kapott Fontos párthatározatok a sportról — A Szovjetunió Kommunista (bolsevik) Partja Központi Bizttsága többször foglakozott a sport fejlesztésének kérdésével. Egy-egy határozata mindig újabb és újabb lendületet adott a sportmozgalomnak. A Párt I XVI. kongresszusán Sztálin megala-pitotta, hogy „országunkban a Nagy Októberi Szocialista Forradalm eredményeképpen minden feltétel megvan ahhoz, hogy a dolgozók új, egészséges és életvidám nemzedékét neveljük fel, amely képes a szovjetek országának hatalmát magasabb fokra emelni és mellével tudja megvédeni az ellenséges támadással szemben.** _ A szovjet kormány és Sztálin elvtárs gondoskodását toljuk abban, hogy országunkban igen jelentősen támogatják a sportot és testnevelést. A szovjet uralom éveiben a Szov- jetuniói nap több mint 700 nagy versenypálya, sokezer sprtpálya, vízi - és síterep, vitamint egyéb sportlétesítmény épült, ami lehetővé teszi, hogy a szovjet ifjúság rendszeresen sportolon és tornázzék hatalmas hazánk minden részében. Sok európai I ország fővárosa megírigyeleti az I odai sportlétesítményeket, mint például az ebben az évben befejezett, a Kirovról elnevezet leningrádi sa dión, amelynek lelátóin 100 000 nézőt fúr el, vagy amilyen a Dinamósa dión Moszkvában, Kievben és Töldsírben. Ma a szovjet állam többet fordít a kultstgvclévénen csupán a testvevelésre és a sporlra, innt amennyit a cári kormány az egész népnevelésre fordított — mondta Nikonov, majd ismertette a Szovjetunió Kommunista (bolsevik) Parija Központi Bizottságának a sport, és testnevelés további fejlesztésének ügyében hozott határozatát és azt a munkát, amelyet ezen a téren a Kamaromol fejt ki, s így folytatta: — Mivel magyarázható a Bosevik Párt, a szovjet állam, a szakszervezetek és a Komszomol, munkát, hogy a Szovjetunióban tömegmagalomimá fejlessze a sporto ? A mi szocialista országunkban, ahol egyszersiindenkorra megszűnt az embernek ember által való kizsákmányoása, a legnagyobb érték az ember, akinek ihlete, alkotó munkája a legnagyobb anyagi és kulurális értékeket hozza létre a győzelmes szocilists ország javéra és fevirágoztatására. Ezért a Bicevik Párt és a szovjet kormány nagyi Ügy ímer, fordít a dolgozók egészségének az ápolására, munkaképességük nevelésére és ennek a célnak az elérésére jelentős mértékben használja fel a testgyakorlást és a sportot. A munka-és harckösiségért . Nikonov rámutatott arra, hogy a fizikailag gyönge, nem edzett ember nem lehet munkaképes, tehát nem lehet a szocializmus teljesértékű építője sem. — A dogozó ember egészségét, biztosítani annyit jelent, mint meghosszabbtani az életét, megszabadítani a betegségektől, elsegíteni jobb munk képességét. És ennek a nemes célnak a szolgálatában áll a Szovjetunióban a világ legtökéletesebb egészségvédelme, a munkás üdülteése, a munka védelme és az ifjúság mindent fogó tudmányosan megaapozott testi nevelése. Példákat hozott arra Nikonov, hogy a legkiválóbb szovjet emberek milyen nagyra értékelik a sportolást, s mennyire részt vesznek ebben. — Alegjobb sztahanovisák páratlan termelési eredményeinek agpja a forró hazaszeretet, a gépi technika teljes ismerete és kihasznáása, minden munkamozdulat pontos kiszámítása és a munka kiváló ritmusa, a mozdulatok páratan pontossága és hibállansága — mondta Nikonov. — A testgyakorlással és a sporttal való foglalkozás feladatul tűzi ki maga elé a mozdulatok gyorsaságának, ügyes- ségének, pontosságának, szigorú egyenélességének, azaz mindazoknak a tulajdonságoknak a fokozását, amelyek magasra emelik a sztálini karrzak élenjáró szovjet emberéi, aki I kijárja a mindenodatú testnevelési I iskolát. Íme, ezért kel minden szov-j jet embernek, a szocialista társidi-om építőinek és teremtőinek fizikai- tag fejlettnek lennie, mert az ilyen ember készül fel a legjobban a szó etatista munkára a termelésben, a tudományban, a művészeben és a technika fejlesztésében. Minden te- kintetben testileg fejlettnek tenni, amint azt a kommunista nevelés cé-\ ’c zza, azt jelenti, hogy elsősorban olyan tulajdonságokkal rendelkezik, mint az erő, ügyesség, kitartás és gyorsaság, határozottság és bámság, másodsorban mérlegelni tudjuk erőnket és szükség esetén helyesen tudjuk felhasználni, harrmadsorban akaraterővel és áll- hatalossággal rendelkezünk, hogy el tudjuk érni a kitűzött célt és ne riadjunk vissza a nehézségekkel, neegyedsorban a közösségben élni és dolgozni tudjunk, alá tudjuk vetni I ■ig egyévi érdekeinket a közérdeknek, I és a szociaista hazának, ötödsorában pedig: egészségesek legyünk! Ezután Nikonov a szovjet polgár II legszentebb kötelességéről, a haza I védelméről beszélt. — Minden szovjet ember rendszere- I sere és szabáyszerűen kölé es készülni hazája önfeláldozó védelmére. I hogy jól tudjon futni, ugrani, úszni, síelni, és hogy ügyes, kitartó és cd I ■tett legyen. A Szovjetunióban alakult ki a legtökéletesebb testnevelési rend- I szer a világon, amelynek sokoldalúság, általánosság, és az egészség ápolása az alapja. A kommunista nevelés nagy eszméinek a gya korlati megvitáslása a szovjet testnevelési rendszerben 1931- ben vasul meg, amikor a lenini - sztálini Komszomol kezdeményezésére I | megalakult a GTO (G.tov h’kudu i| \o.oronje SzSzSzll), készen a mun kára és a Szovjetunió megvédésére sportmozgalozm, amel a Szovjetunió I fián az állami testnevelési rendszer I alapját alkotja. A GTO feladatai Igen nagy figyelem mellett ismertette Nikonov a VTO sportmozgalom I feladatait. 1. Nagy tömegeket vonjon be a II sportolásba, az ifjúság és a femnött végezők egész égének Inoto-vá ara I és testi erejének fejlesztése.?., ami a szocialista állam egyik külső tényezője. 2. Kifejlessze az ifjúságban a munka végzésére o*y fón-03 tuajdon* I ságot, mint a kizárást, gyorsaságot I 03 ügyességet. „Ezek a tuajdonságok I nemcsak arra képetnének, hogy a \ c göanyolultabb munkai oly imát okát I is gyorsan e sajátítsuk, hanem arra is, hogy sokkal többe termeljünk. AI munkateljesítmény fokozásáért folyó I harc a szocialista társadalom egyik I elsőrendű feladata, minden szovjet I ember kötelessége.“ 3. Az ifjúságban kifejlessze azokat I a tulajdonágokat, hogy nyáron hoszszú gyalogulat tudjon megvenni, I gyorsan tudjon menetelni, télen pedig kitünően síeljen. Minden aka-dályt le tudjon küzdeni, Jártas Egyen I a legbonyolultabb harci technikában I őrmesteri módon értsen a kézitusá- I hoz. „Ha rendszeresen és helyesen I szervezzük meg a síelésül, labda- rúgásai, kosárabcóval, ökölvívással, I a tátikával, tmászással, úszással, I evezéssel visz foglalkozást, kifedik I II kitartás, az ügyesség, a hidegvér, s a kiűzött cél eléréséhez van ragasz- Irdás, a közös munkában vall téve- vétel, az egyéni érdekek alárendelése I ■1 közérdeknek." I 4. A mozgalom megismerteti az II . hír-ággal a rendszeres testgyakrlás I 6.o a sport fontoságát, a Szovjetunió I i testnevelési mozgalmát és a különböséget, amely a Szovjetunió és a tő-kés államok sportja közt fennáll. A Szovjetuniió sportja a kommunista neve,és feladatait oldja újrg, a tőkés sport a kapitalista kizákmányolásnak és az ifjúság bunításának egyik oszküze. „A sporttal kapcsolats lu- I oatos magatartás és az a felismerés, I hogy az a haza ügyét szolgál a, fr,I hozza a sporttal való foglalkozás ha I írását és egyben megoldja ifjúságunk I politikai nevelésének a feladatait is, I Lenin, Szlálin nagy eszméinek szelle- Imében, a komunista szellemben. I I 5. Minél több fiatalembert és fel-is nőttet részesít abban, hogy minden oldalú testnevelést kapjon. 23 millió próbára! I Hivatkozott Nikonov előadásában I Voroslovnak, a Szovjetunió marsall- f jának „Az egyéni tornászás sza- I irányzata“ című könyvhöz írt elő- I szavára, melyben Voroslov már I sáli megállapítja: „Egemen mások Iazok ez emberek, akik életszabályuk- I nak tarják az állandó, mindennapi I rendszeres testgyakorlást. Ezek az I elversek, akár a vezérkarban, akár I Intézményekben dolgoznak, mindig I élénkek, tele vannak életkedvvel, munkaképeseit és kitartóak.“ — Tizennyolc éve áll fenn a GTO- s rendszer — mondta Nikonov — és ez I alatt az idő alatt több, mint 23 millió szovjet ember teljesítette a GTO-normákat. Ma, a Szovjetunió hőseinek a sport, s a tudomány és művészet ismeri em- sbereinek, a szocialista termelés él munkásainak a mellét díszíti a GTO jelvény. A GTO rendkívül népszerű I az ifjúság körében, ami azzal ma- gyarázható, hogy közeláll minden I szovjet ember szívéhez, akinek a I munkához való készülődés és a sze- I retett haza védelme mindennél drágább. A sportmozgalom, a testgyj- | zco?r'f« ^és'_ a sport legegyszerűbb fór- | máit öleli fel, amelyet a szó szoros terelmében mindenki elsajátíthat. A | síelés, úszás, evezés, gyaloglás, súly- | lökés minden ember által könnyen | és gyorsan elsajátítható. Ezekkel a | sportokkal stadion, sportpálya nélkül is foglalkozhatunk államunk le- I klétének a legnagyobb részén, mind I városban, mind falun. Ismertette Nikonov, hogy a GTO- I rendzer fennállása óta kibb változáson ment keresztül, amíg mai for-máját felvette. A változtatások azon-ban nem érintették a GTO-sport mozgalom alapelveit, eszmei és politikai rendszerét, mint a szovjet 11 testnevelés alapját I9 17. ellenkezőleg! A változás megsziláranlolta ezeket a nekünk oly fontos tényezőket. A kormány 1939 ben rendelettel hagyta jóvá a sportmozgalma , s ezzel a GTO álami jelleget kapott. A szovjet d.Igazik t.sk nevekre álami feladattá vált. A szabályzat _ különböző kő élező színeket _ állapít meg, amelyeket minden [ probazo teljesíteni tartozik, de ezenfelül még szabadon választo követelményeknek is eleget kell tennie. A valoztatás igazolta a háborút megelőző időszak testnevelésének a feladatait: a sprtot általánossá tegye, vonja bi ebbe az ifjúság millióit, probázassa e őket a GTO-ból ezáltal rászoktassa ez új tömbeket a rendszeres sportolása, fizikai kiképzésüknek általános színvonal emelkedésére. A háború után a szovjet test nevéért mozgalmban új, nehéz feladatok merültek fel: helyreáll a sportban a háború elti színvonala , biztosítni a sport tömegjellegét emeli az eredmények, s gyors lép-sekkel haladni előre, hogy a nemzetközi sportéletben a Szovjetunió versenyzői a fontosabb sportágakban megszerezzék az elsőséget. A feladatook megadása céljából a GTO sport-1 mozgalomhoz mint a sport szekérű I terjesztőjéhez és az eredmények vö- Telésének igen fontos emeltyűjéhez leelefordulni. — Felmerült annak a szükségessége, hogy a mindenö'dHú 'estneve és követelményeinek leszállítása nélküli megkönnyítsék a GTO-ra va.ó eőké- szülést — mondta előadásában Ni-1 konov — és azt, hogy a testnevelési közösségek sportmunkája jobban észszefzződjék a jelvényszerző mázas om I m-t, úgy, hogy a testnevelési közös- ségek munkája közben is lehessen próbát tenni. Több lehetőséget kellett tedni a falusi közösségekrek a helyi természetű adottságok kihasználására. Ez meg is történt. ^ *ornq — q sportolás alapja A következőtében Nikonov is megtette a GTO rendszer fokozatait és követelményeit, majd megmagyarázta, hogy a síelés, úszás, torna, futtás és az akadálypályán való áthatódlás miért kötelző mindenki számára a GTO-sban. Ez azzal magyarázható, hogy a felsorolt sportágakat bárki I akadálytalanul magtaná hatja, ezek I ben tökéletesítheti magát. „Minden I szovjet pogárnak gyakorlatot kel szereznie ezekben a sportágakban a I katonai előképzés céljából• S ezek a I sportág k az életben is szükségesek!" — Foglalkoznunk kel részletesen is I azzal, miyen hatással jár a sportolás, s mert így jobban megértjük, miért érdekli a szovjet álamat küönösebben, s hogy minden polgára sportoljon. I Kezdjük a tornával! A tornát tartják — teljes joggal — valamennyi spórás alapjának, a testnevelés ábcának. A torna jelentősége esősorban az, hogy helyes alkalmazása esetén kiválóan és egyenletesen fejleszti a test minden izmát. A tornagyakorlatok nagy előnye, I | hogy adagolni lehet őket, azoknak az I I izmoknak, ízületeknek az erősítésére| I irányítani, amelyek valami okná I I fogva gyengébbek a többinél és így I I megerősödésre, fejlesztésre szolga -I I nak. Igen nagy mértékben végeznek I I tornagyakorlatot a többi sportág k I I versenyzői is, mert egyrészt meged zik azokat az izmokat, ízületeket, I | amelyekre a saját sportjukban szűk I Iségük van, ha sikert akarnak erni, I | másrészt pedig, ami nagyon fontos. I | a torna gyakorlatok kifejlesztik a test I I rugalmasságát, a pontos mozdulso kát, az ügyességet, erősítik az egész-1 I séget. Nagy sikerrel végezhetünk I egyszerű tornagykorla-tokat minden I reggel. Ezért tükrözi olyan_ nagy mértékben a GTO a torna jelentő-1 | végét. A sportmozgalmunkban a torna I I helyet foglal mind a kötelező, mind I a szabadon választott gyakorlatok között. Rámutatott Nikonov a síelés és a I futás fontosságára, valamint az I úszás jelentőségére. — Kereken kimondhatom, hogy I a szovjet ember kötelessége az, hogy tudjon úszni! A GTO ban a kötelező próbákon I kívül egész sor szabadon választja . I sportág is van, amelynek követelmé- nyei eléggé nehézek, de ha valaki átesett már a kötelező próbákon, meg-1 ismerkedett a főbb sportágakkal, a t már annyi szükséges ügyességet ési gyakorlatot szerez, hogy segítségük-1 kel könnyebben tud a szabadon vá-asztott sportból vizsgázni. Megemlé- I kezett Nikonov arról is, hogy az aj kezdő sportoló, aki elhatározta, hogy I megszerzi a GTO valamelyik fokoza- tát, de még nem döntötte el, hogy a testnevelési közösség melyik szakosz- tályába lépjen, az az általános szak-1 osztályban, amely minden sportkö-zösségben megtalálható, jól fel tud készülni a GTO követelményeire. Amikor aztán megszerzi a GTO-jel-| vény.’, könnyen eldöntheti, hogy me-1 lyik sportot választja most már| „szakmájának**. A sokoldalúság fontossága — Az általános szakosztály nem I csak kezdők számára jelent általános I ismereteket adó sportiskolát. Számtallan hilyen felnőnek is spórolhatnak I ott hosszú évekig, sőt idős emberek I is, akik nem csupán i sportoás céljából járnak oda. S nem főleg azért, mert felismerték, hogy a sport az egészség, a hosszú élet és a munka képesség biztosításának az eszköze. Még mindig vannak olyan sparolók , akik azt hiszik, hogy elég nekik a maguk sprrolja, nem kell résztvenniök a GTO edzésein és a prbain.Ezzel csak a sportban való tudatlanításukat árulák el. Nem értik meg, hogy csak az lehet kiváló sportember, aki nemcsak egyoldalúan egy sportol az. Vájjon mit érne az olyan labdarúgó, aki hogyik volna az erős rúgás, de nem tudna futni, nem volna kitartó, ügyes és nem éreres az összjátékhoz. Várhatunk e komoly sikert az olyan ökölvívótól, aki tel-]lileg ugyan erős, de nem elég gyors, | nem kizártó, nem tud szabályosan lélekzeni, _ nincs elég bá orsága, és | akaratereje a győzelem kivívásoka. | Ezért a legkiválóbb szovjet sportolók különféle sportokat űznek s ez számukra nagy előnyt jelent. Legjobb rúdugróink sokat tornásznak, futnak, az ország ég jobb labdarúg csapatai a gyakorta okra szánt idijik nagyobb felben a futást és a tornászást tartják szem előtt így fejesztik ügyességüket, rugalmaságukkat, gyorsaságukat és kitartásukat. Valamennyien megszerezték a GTO II. fokozatú jelvényé , sőt sokan közülük akkr kezdték a sportpálya - futásukat, amikor a GTO ban levizsggáztak. Ezek közé tartozik Meskov, Pugacsevszkij, Vasziljeva, Csudina, Volnin, Logunov és egész sor más sportember, aki a GTO próbán tűnt fel. A GTO mint a minőségi sport erőforrása Utalt Nikonov arra, hogy a Bolsevik Párt Központi Bizottságának határozata a testnevelés feladatául tűzte ki, hogy a sző és népelegek testn velésénél javítsák meg a minőséget, szárnyalják túl a legfontosabb sportágakban a világcsúcs eredményeket, képezi a zenek ki sek új kiváló sportolót, ó, hogy majd megszerezzék a világ- bajnoks egeket és biztosítsák a sport terén az elsőséget. .n 1 A kiváló minőség, az oktatás és a új gyakorlat alapján érhető el, ha csak alakkor, ha a sportolók kitűnő, általán 1as nos testnevelésben részesülnek, ha valamennyien elsajátítják a GTO II. ■ 4 | fokozatának normáit, amelyek bizto ’sítják mindenirányú fizikai kiké'pzé-I síiket. Ezért helyezték előtérbe az •Z utóbbi években a Szovjetunió valak I mennyi testnevelési közösségének a I munkájában a GTO TE fokozatának I elérését. Ezután az előadó választ I adott arra a kérdésre, miért tekintendő a GTO rendszer a Szovjetunió test- I nevelési rendszere alapjának: A marxizmuselleninizmrusra épült ■e testnevelési rendszer .\ — A GTO elsősorban is fő | politikai jellege és a kommunista I társadalom építése érdekeinek I I céltudatos szolgálata folytán allkotja a testnevelés szovjet rend- ezetének eszmei és politikai alapi, I ját. I Formájánál fogva a leghozzáférhe, több és legegyszerűbb lesigyakorlata,1 kát tirtalmaza, az ifjúsági testneve- I -és álami prograraméát alkotja és „ I szerves részként kapcsolódik be az is, I kólák les nevelési oktatásába, a fegyíveres erő katonai, fizikai kiképzésébe. 0| Minden egyes sportoló számára a ,] I sokoldal testi kiképzést biztosítja a , I GTO sportmozgalom, azt az alapot I jelenti, amerre a továbbiak során I felépület a sportbeli tökéletesedés . I és magasabb sporteredmények e érése I a kiválasztott sportágban. Ez a moz- I galom gyökeresen megkülönbözteti a testneve ésnek a marxizmus-leniniz- Imus tudományos alapjaira épülő 3 I szovjet rendszerét a tőkés országok A sportrendszeré'.ö', ahol a sportot meg- I tamasztja a profizmus és az üzleti I szellem mérge, eh l a sport a kizsák- I molnyo a osztályok hazamának meg- I erősítését szolgája. És ahol az im- I peria isták a különböző fajta háborús gyújtsnk az ifjúság bevárását a , I sportba arra hasznáják fel, hogy elt tereljék figyelmüket a politikai _ I harcól és könnyebben csináljanak -I belőlük engedelmes szolgákat és ágyú-I tölteléket az imperialisták által ki-II agyait rablóháború számára. . Ma, amikor a reakciósok, az új ■ | háború uszítói, a kapitalista országokban fokozott előkészülete-11 két terénk a Szovjetunió és a népi demokrácia országai elleni támadásra, különös erővel jelent- m Ikízik a feladat, hogy minden I eszközzel fokozzuk a dmokrácia , | táborának erkölcsi és fizikai 11 erőit. Idézte az előadó A. A. Zsdámv sza- Ivait: „Az új szovjet nemzedék ett I az a feladat áll, hogy megszilárdítsa I a szocialista rendszer erejét és ha I tárnát, teljes mértékben felhasználja Irt szovjet társadlom mozgató erőit, I kul urá is jólétük soha nem látott felvirágoztatására. E nagy feladatok megadása végett az ifjú nemzedéket szívóssá, éberré, az akadályok előttr.--r-n nem rettenő emberré kell neveni, olyanná, aki szóbeszál ezekkel az akadályokkal és le tud a eze- ikét küzdeni." -- A sport a szovjet sportoló számára nem öncél, hanem elsősorban egyek legfontosabb eszköze annak, hogy a Sr.cvi 'unió teljes értékű po’ pára és a kommunista trszd j'm I élenjáró épitje egyen. Minden egyes I prlem’.er, a haza minden hü fia számára a szil' s kitartó edzéssé’ elért vagy sporteredményk eszközt ,.s,ewte»t'-re arra, hogy dicsősége' szervaze"ek a nagy hazának, a dolgoírók első szociálista államának. A legkiválóbb sportembrek győzjitnoien és c-et’míny'iben mi elsősorban annak b'zonyítékát ’átju’is, h'gy a szovjet rerd zer fölényben van a tőkés r nd ze-rel szemben. És a szovj t rendszerben mi a történ-'em leghs’adébb, szecsunt- rendszerét lőték, ami Ivor a botorvikok pártja, a szovjet állam láng szír vezíri vezetői, Lenin és Sztáin elvtársak makottek meg — - fejezte be előadását Nikonov. A magyar sportvezetőkre mély hatást gyakorolt a szovjet sportélet alapjait ismertető, részletes előadás. Mi is a szovjet sportmozgalom nagypéldája alapján építjük ki sportelsünket és a kép, amelyet Nikonov a szovjet sportról tárt a sportvezetők elé, a magyar sport jövőjét is megmutatta. I . A Síi nieri Sri M1 iínáló a tette ura a m nieri ma idimhi pttMiyi o Hiverés és 9 sport terco: A GTO^RE^IOSZEIR L. G. Nikonov előadása A Komszomo kezdeményezése Kötető és szabadon választott sportápok A szovjet rendszer fölénye a sportban NOVEMBER 7, KEDD 31 *