Népsport, 1951. január (7. évfolyam, 1-21. szám)
1951-01-01 / 1. szám
Ami ott lüktet, ott él a képek mögött... Két kép „A szovjet sport útja"-kiállításon. Az egyik képen a forradalom győztes harcosai köszöntik a zord orosz télben diadalmas vezérüket, Sztálint. A másikon a győzelmes szovjet ifjúság tízezrei vonulnak el a fényes nyári napsütésben nagy pártfogójuk, Sztálin előtt. A háború győztes harcosai és a béke legyőzhetetlen katonái egyaránt hatalmas lelkesedéssel köszöntik nagy vezetőjüket. A két kép között évtizedek és a képek hosszú sora. S ha az egyes képeken nem is tűnik fel többet a nagy Sztálin alakja, a sztálini gondoskodás messzire sugárzik minden jelenetről, valamennyi fényképkockáról. „Korán réggé kelt, gimnasztikai gyakorlatokat végzett . A testkultúrának azt a fiatal palánétáját, amelyet Lenin ültetett el a szovjet nép szívébe, Sztálin nevelte naggyá, erőssé, legyőzhetetlenné. Sztálin is, akár Lenin, személyes , példamutatással nevelte a szovjet fia- ,talságot a sportok szeretetére, a testkultúra fejlesztésére. Életének legnehezebb korszakaiban is mindig talált időt, módot arra, hogy rendszeresen sportoljon. Öreg munkások mesélik a nagy Sztálin ifjúságára emlékezve: "Életvittám és közlékeny volt, min ,dig körülvették az elvtársak. Különösen nagyon szeretett kortársaival láblát , és lahtit játszani..." Amikor a rongyos, éhező orosz gyerekek — mint a kiállítás egyik festménye is bemutatja — még csak sóvárogva bámultak a vasrács mögül, mint szórakoznak bent vidáman, gondtalanul , néhányat*, a kiválasztottak — egy más ,sik rács — a börtönrács mögött, már akkor is ezeknek a szegény, szomorú, sóvárogva bámuló fiataloknak a jövendő boldogulásáért küzdöttek az orosz nép igazi vezetői: Lenin és Sztálin. Sztálin elvtárs sok-sok esztendőt töltött börtönben, száműzetésben, de a sportot ott is bevette napirendjébe. A börtönéletben szigorú rendet állapított meg — olvassuk. — Korán reggel kelt, gimnasztikai gyakorlatokat végzett, azután német nyelvet és politikai gazdaságtant timult...“ A forradalom vihara kitörte a börtönrácsokat, elsöpörte azokat a rácskerítéseket is,amelyek az éhező, sápadt orosz gyermekmilliók útjában állottak. Ők lettek a sportpályák urai is, a néhány ezer kiválasztott helyett — tízmilliók. Ezen a téren is ott van előttük . Sztálin elvtárs nagy példája, hiszen amikor már a szovjet állam élére kerül és egy hatalmas nép valamennyi gondja nyomja vállát, akkor is mindig szakít magának időt arra, hogy sportban, játékban keressen felüdülést. Sz. Iljusin írja emlékezéseiben: „Vagy két és fél órát tartó ülés után Sztálin elvtárs szünetet adott és mindenkit a sztárkön kinőtt. Mikor kiértünk, Sztálin elvtárs azt javasolta, hogy játszunk gorodkit. Mindenki beleegyezett. Egyik oldalon Ioszif Visszarionovics játszott. Városilop elvtárssal, a másikon én Baranov elvtárssal. Kiderült, hogy Sztálin elvtárs kiválóan játszik gorodkit és pontosan üt...“ Az egészséges, életvidám nemzedékek országa A diadalmas szovjetek országában kezdettől fogva állami ügy a testnevelés, amelyet a szovjet állam legfőbb vezetői, Lenin és Sztálin irányítanak. Amikor 1923-ban, a Szovjetunió Kommunista (bolsevik) Pártjának XIII. kongresszusán Sztálin elvtárs részletesen beszámol a Párt és a pártonkívüli tömegek között közvetítő szerepet betöltő tömegszervezetek munkájáról, ezek közé a transzmissziós szíjak közé sorolja a sportszervezeteket is, amelyeknek működéséről a következőket mondja: "A szovjet állam, testnevelési és sportszervezeteit tekintve, megállapíthatjuk, hogy ezekben a szervezetekben a múlt évben 126.000 tag volt, ebben az esztendőben pedig 175.000-re emelkedett a tagok száma. A szociális összetételt tekintve, a múlt évben 35 százalék volt a munkás, most 42 százlék. Ezeknek a szervezeteknek a központjai a gyári üzemi bizottságok, az üzemi klubok, a falvakban pedig a parasztsegély bizottságok, Sztálin elvtárs szavai kötelességévé tették a sportszervezeteknek, hogy folytassák a harcot a tömegsportért és el-szánt küzdelmet vívjanak a burzsoá elemek ellen, amelyek a sportmunkát is igyekeztek aláaknázni. Az osztályellenségnek már nem volt lehetősége arra, hogy az üzemi bizottságokban, a gyári, üzemi egyesületekben nyíltan akadályozza a sport fejlődését. Most tehát mindenféle burzsoá téveszmével igyekeztek akadályozni a tömegsport fejlődését. A Bolsevik Párt Sztálin elvtárs vezetésével erélyesen szembeszállt ezen a területen is az osztályellenséggel. Csírájában folytatt el minden elhajlást és felvette a harcot a szellemi és a testkultúra területén egyaránt káros proletkoll ellen. Sztálin elvtárs vezetésével hozta a Bolsevik Párt Központi Bizottsága azokat a nagyjelentőségű, a testnevelésre és sportra vonatkozó határozatait, amelyek soha nem látott fejlődést, világelsőséget biztosítottak a szovjet minőségi és tömegsportnak egyaránt. Sztálin elvtárs útmutatása nyomán született meg a munkára és a haza védelmére előkészítő szovjet tömegsportmozgalom alapja: a GTO. Sztálin elvtárs a Párt XVI. kongreszszusán, 1930-ban, történelmi jelentőségű beszédben mutatott rá a szovjet nép életszínvonalának, fizikai és szellemi erejének állandó növekedésére. „A szovjetek országában — mondta — megvan minden előfeltétele az egészséges, éleshundám, új munkásnemzedék nevelésének, amely a Szovjetunió hatalmát nagyra tudja emelni és az ellenség támadásaival szemben is képes lesz azt mellével megvédeni.“ A szovjet fiatalok harcos serege, a lenini-sztálini Komszomol megértette a bölcs útmutatást és Sztálin szavai nyomán hozzákezdett a GTO-mozgalom megszervezéséhez. „Ha a hegyi lányok tornaruhát viselnek..." De nemcsak a GTO magasba szökkenő grafikonja, nemcsak az irányt mutató párthatározatok hirdetik a sztálini gondoskodást, hanem "erről tanúskodik a szovjet sport útjának minden egyes szakasza. Bajnoknőket, rekordernőket, sportoló asszonytömegeket mutatnak „A szovjet sport útja“-kiállítás képei. A leninisztálini gondoskodás nyitotta meg ezek előtt a nők előtt nemcsak a sportpályákat, hanem az életet is. Azelőtt sötétségben, elnyomásban, kettős rabságban éltste. A szovjet hatalom emelte őket emberré. 1925-ben írta a Pravdában Sztálin: .... Nincs csodálkoznivaló azon, hogy a munkásosztály felszabadító mozgalma, az elnyomott tömegeknek ez a leghatalmasabb szabadságmozgalma a dolgozó nők millióit gyűjtötte a maga zászlaja alá. A dolgozó nők, a munkásnők és parasztasszonyok a munkásosztály hatalmas tartalékai. Ez a taret—t. . ■ l. ii, 11!i L- ni felét leszi ki. A munkásosztály partjao —,r ríttottartalék, vagy ellene — ezen fordul meg a proletármozgalom sorsa, a proletárforradalom győzelme, vagy veresége. Ezért a proletariátusnak és élcsapatának, a kommunista pártnak elsőrendű feladata, hogy erélyes harcot indítson a nők, a munkásnők és parasztasszonyok felszabadításáért a burzsoázia befolyása alól, a munkásnők és parasztasszonyok politikusi felvilágosításáért..." A sztálini iránymutatást ezen a téren is gyors megvalósulás követi. A szovjet hatalom egyenértékű emberré emeli a szovjet asszonyt és fejlődési, tanulási, sportolási lehetőséget biztosít a legtávolabbi hegyi faxok asszonylakóinak is. Milyen örömmel állapítja meg 1935- ben Sztálin elvtárs, amikor közükt vele, hogy Dagesztánban, a Gmnib hegyvidéken már sportruhában röplabdáznak a lányok: „Ha a hegyi lányok tornarhát viselnek, röplabdáznak és testkultúrával foglalkoznak — ez azt jelenti, hogy a kidákokat ott fenn a hegyekben már megverték !“ „A kommunisták pártja büszke lehet munkájára..." Népi sportbemutatók, sportjátékok képeit is mutatja a kiállítás. Ezekről is a sztálini gondoskodás sugárzik. A Sztálin elvtárs lefektette elvi alapokra épült a Szovjetunió nemzetiségi politikája, amely a hatalmas szovjet állam területén élő valamennyi — egykor elnyomott — nemzetiség számára egyenlő jogokat biztosít. Módot és lehetőséget nyújt nekik népi hagyományaik, népkultúrájuk ápolására is és fejlesztésére is, a szellemi és a testi kultúra területén egyaránt. S a szovjet köztársaságok lakói mindent elkövetnek, hogy hálájuknak, szeretetüknek tanújelét adhassák. 1935-ben például türkmén lovasok lovagoltak — távlovaglási csúcsot felállítva — távoli köztársaságukból Moszkvába, hogy Sztálin elvtársnak bizonyságot szolgáltassanak felszabadult népük kitartásáról, ügyeségéről, és tolmácsolják neki az egész türkmén nép üdvözletét. Sztálin elvtárs válaszában rámutatott azokra a tulajdonságokra, amelyeket a sportolóknak különösen fejleszteniök kell: „Elvtársi köszönetemet fejezem ki Türkménia lovasainak üdvözletéért. Fogadják szerencsekívánataimat a lovaglás történetében példa nélkül álló lovaglás sikeres végrehajtásáért. Csak a határozott, világos cél, az e célra törő állhatatosság és a minden akadályt leküzdő jellemszilárdság tudta biztosítani ezt a dicsőséges eredményt. A kommunisták pártja büszke lehet munkájára, mert éppen ezeket a tulajdonságokat igyekszik hatalmas hazánk valamennyi nemzetiségének dolgozói körében kifejleszteni Sztálin elvtárs szavait lelkesedéssel fogadta minden szovjet sportoló, mert megmutatta, hogyan kell tovább vezetniük a sportszervezetekben a politikai és az oktató munkát, hogy az asabadi lovasok példájára kiváló eredményeket érjenek el. S a lovasok példáját:. Sztálin elvtárt szavain fellelkesülve alig egy esztendő múlva, 1936-ban, tíz türkmén kolhozhalász vágott neki halászbárkákon a Káspi-tengernek, és a Volga Oka, majd Moszkva folyón majdnem ötezer kilométert tettek meg. Moskvába érkezve a következő sorokat intézték Sztálin elvtárshoz: „Mi azért jöttünk Moszkvába, hogy tolmácsoljuk Önnek a kolhozhalászok és az egész nép együttes köszönetét, végtelen házúnkat az új szovjet alkotmányért, a Sztálini Alkotmányban biztosított jogokéig „Érezzük a világ valamennyi népének szeretetét... Sztálin vezetésével vívták a sporton■ edzett szovjet milliók győzelmes harcaikat a Nagy Honvédő Háborúban, Sztálin vezeti békeharcukat — az egész emberiség békeharcát. „A sztálini gondoskodás és irányítási szárnyakat ad ifjúságunknak, amikort megnyitja előtte a testi és szellemi növekedés és tökéletesedés útját“ — csillognak fel előttünk .„A szovjet sport útja‘‘-kiállítás széles transzparensén Molotov elvtárs szavai. S a transzparens alatt vidám, boldog fiataloknak, a béke élharcosainak, a szovjet snortevnl ereknek a kénéi. Sitiiji j.k. körÖISUV*Ot pamua vilagnáu a: FYB-re Biimapestre gyűlt sportolók Nem ellenfelek ők, testvérek, barátok. Közös lelkesedés hevíti őket, közös cél irányítja sportmunkájukat. Arcukon az öröm is közös. Hiszen nagyszerű sporteredményeikkel is béke akaratuk mellett tehetnek hitet. A budapesti FVB-re visszaemlékezve, az egyik részvevő, Nina Dumbadze ígyírt „Az újpesti stadionban vagyunk. A demokratikus ifjúság himnuszának hangjai mellett vonul a szovjet ifjúság díszmenete. Az egész stadion állva fogad bennünket, a szoculizmus országának küldötteit. A béke vitéz harcosait, a csodálatos, nagy szovjet népet üdvözli bennünk az egész világ ifjúsága. A görög partizánok és sítut népi felszabadító hadseregének katonái, Franciaország és Vietnia, Lengyelország, Csehszlovákia, Kora, Bulgária, Indonézia, Olaszország, Spanyolország fiai és leányai, az összehaladó, demokratikus ifjúsági szevezetek képviselői lelkesülten egy ülesben ismétlik a szeretett, hős, nagy nett: Sztálin! Sztálin! Sztálin ! Boldogok és gátoltak vagyunk. Hogyne lennénk izízottak, hogyne lennénk boldogok, már érezzük a világ valamennyi nemek szerelmét és tiszteletét Hazánk és édes, szeretett Ioszif Visszárimiova Sztálinunk iránt!“ „A szovjet spontja“-kiállításon mindezt érezzük Etetni, élni a képek mögött. Földes Éva , Összeállítottál* az asztaliteniszedái* idei ragsorát Az asztalitenisz szövetség ranglista bizottsága most készítette el az élversenyzők idei rangsorát. A ranglista bizottság hat tagja a rangsor összeállításánál az őszi csapatbajnoki eredményeket és az országos jellegű versenyek végeredményeit vette számításba. Mind a hat tag külön-külön listát állított össze s azok egyeztetése után alakult ki a következő rangsor. Férfiak: 1. Kóczián József KaSE, 2. Sidó (K. Lombik), 3. Soós (K. Lombik), 4—5. Farkas J. (Vörös Meteor) és nyelvai (Épők), 6. Jávor (K. Lombik), 7. Szépé' (Vörös Meteor), 8. Benyák (Építők), 9. Simondr (K. Lombik), 10. Bán (Vörös Meteor), 11. Halász (Pécsi Lokomotív), 12. Várkrinyi I (Postás), 13. Csakk KaSE, 14. Sebő (Meteor SzTK), 15. Csender KaSE, 16. Fóris (Honvéd), 17. Piriti (Kaposvári Meteor), 18. Farkas L. (Diósgyőri Vasas), 19 Predl ÉDOSz, 20. Németh (Győri Gráb). Nők: 1. Farkas Gizi (Vörös Meteor), 2. Király (Vörös Meteor), 3. Sági (Bp. Lokomotív), 4. Sólyom I (Antenna), 5—6. Jávorné (K. Lombik) és Simon (Bp. DISz FSE), 7. Havasi (Építők), 8. Mezei (Antenna), 9. Anderlik (Vörös Meteor ) 10. Simonná (Standard), 11. Stalczer (Szombathelyi BDSE), 12. Rozgonyiné (K- Lombik), 13. Sólyom II (Standard), 14. Nagy A. (Meteor SzTK), 15. Megyeriné (K. Lombik), 16. Csörgei (Meteor SzTK), 17. Koltainé (Szombathelyi BDSE), 18. Vermesné (Elektromos), 19. Sípos A. (Elektromos), 20. Marosvölgyi (Textiles). Rangsoron kívül: György L. Az erőviszonyoknak megfelelőnek látszik a rangsor és csupán egy-két kisebb eltérést mutat fel a legutóbbival szemben. Kóczián a Budapest-bajnokságban elszenvedett veresége ellenére is megtartotta első helyét. Soós jóllehet kétszer is geyőzte Sidót, a csapatmérkőzéseken tenvedett vereségei miatt nem leülhetett előbbre. Szepesi gyengébb és rajtja miatt van a hetedik helyen. A nők csoportját, Sági I csapatbajnoki, Sólyom I Budapest-bajnoki eredményei alapján -ült feljebb. Jávoráénak gyenge iege volt. Györgyöt azért nem lelett rangsorolni, mert nem volt elég csenyeredménye. Debrecenben az MT nagytermében nagysikerű tonamutatót rendezett a D. Postás taászszakosztálya. Küönösen a Tót Lajos, Mogyoróssy-Kloncs János, Sándorné és Oláh Katalin gyadatai arattak nagy sikert. A D.Postás mintacsapata bemutatta alapfokú tornászcsapatbajnokság jagát is. friso CTraraMenzsii .......... m 19..I JANUÁR 1, HÍJ ** ~*m TF: Újévi visszapillantás és előretekintés Elérkezett az évévi szokásos számadás napja. A világraszóló sikersorozatok, vlágbajnokságok, világcsúcsok, Európa- és országos csúcsok és nemzetközi eredményük gazdag áradata emelte az elmúlt évben a magyar sport fényét. A magyar sport 1950-es évi számadása megmutatja, hogy a sport egyre inkább a népé, a magyar dolgozó tömegeké lett, hogy a széles alapra helyezett sportmozgalom egészséges talajából, a Magyar Dolgozók Pártja és népi demokratikus államhatalmunk fokozódó támogatása következtében egyre nagyobb és nagyobb számban érnek el sportolóink olyan kiváló eredményeket, amelyek őket az élsportolók sorába emelik s egyre többen és többen rohamozzák meg az ország, Európa, vagy a világ legjobb sporteredményeit. A magyar sport nagy ereje árad ezekből a számokból: 3 világbajnokság, 4 világcsúcs, 4 Európa-csúcs és 293 felnőtt és ifjúsági országos csúcs! Élsportolóink sikereit világszerte megcsodálták és nem egy esetben, kételkedve fogadták. Csodálkoztak és kételkedtek, mert aki nem tudja megérteni azokat a hatalmas gazdasági és kulturális eredményeket, amelyeket csak egy felszabadult nép érhet el, az tanácstalanul áll azokkal az eredményekkel szemben is, amelyeket a felszabadult nép sportolói elérnek. Pedig itt nem pusztán csak a lehetőségek hasznosításáról van szó, amelyekkel élni kell tudni s amelyeket a magyar sport bőségesen élvezett. A lehetőségek kihasználásán túlmenően egyre inkább jelentkezik a sportban is az az erő, amely a magyar dolgozó népből többek között kiváltotta a termelési eredmények, normák „országos csúcsainak" messze túlszárnyalását. Hegyi Gyula államtitkár, az Országos Sport Hivatal vezetője így ír erről: „A tanácsválasztások tiszteletére elért világraszóló eredmények nemcsak azt bizonyították be, hogy úszóink tudása hatalmas fejlődésen ment keresztül, hanem azt is, hogy a mi élsportolóink a béketábor öntudatos harcosai, akiknek eszmei-politikai színvonaluk egyre emelkedik. Élsportolóink ... egyre jobban felismerték, hogy tudásuk fegyver a békéért folyó harcban, s szent kötelességük ezt a fegyvert minél jobban felhasználni Az elmúlt év eredményei a tömegsport terén méltóak a minőségi sportéhoz. Az MHK-mozgalmon keresztül 1950-ben 320.000 dolgozó kapcsolódott be a sportolásba s most az alapfokú tornász csapatbajnokságban ismét újabb tömegek folytatják télen is a sportolást. Most, amikor beköszön az újév és szadinkat idézünk, néhány évvel korábbig, gondolva, nem találjuk .SSyroáym. számot, ha- -,i * ..! 111 mAW című lehet mumbsrni . 1938-hoz viszonyítva kimutatni 100 vagy 1009, vagy 10.000 százalékos emelkedést atömegsportmozgalom terén. Egyszerűen azért, mert ilyen nem volt. Ennek a merőben új és sajátosan szocialista tömegsportnak nem a múltban találhatók meg a hagyományai, hanem nagy felszabadítónknak, példaképünknek, támaszunknak és tanítónknak, a Szovjetuniónak a sportjában. ,J Felmérhetetlen értékű az a segítség, mit már eddig is kaptunk a szovjet sporttól — írja Hegyi Gyula államtitkár. — Azok a szervezési, technikai és nevelési eredmények, amelyeket eddig elértünk, túlnyomórészt a szovjet tapasztalatok helyes felhasználásának köszönhetők.“ Joggal kelthetnek örömet és elsősorban jogos büszkeséget a magyar sport hatalmas eredményei. Büszkék vagyunk sikereinkre, örülünk azoknak. Ez azonban korántsem jelentiazt, hogy itt az ideje a megelégedettségnek, a sikereink felett való csendes és tétlen merengésnek. A nagy eredmények mellett az elmúlt év rámutatott nem egy gyengénkre is. Nehézségeink voltak, varrnak és lesznek s ezeket a nehézségeket le kell küzdeni. Sajátosak azonban nehézségeink is. Mint Hegyi Gyula államtitkár írja: nálunk a sportban is egészen másfélék a nehézségek, mint «*»£»•talista országokban... nem egy nehézségünk éppen a növekedéssel, az erősödéssel függ össze." Az elmúlt év nagyszerű , anortban is fokozódó erőnkét, tudásunkat, tapasztalatunkat arra kell felhasználnunk, hogy növekvő fejedatainkat a következő évben sikeresen oldjuk meg. Megodásra járó feladat meg többek között a sportolók rohanó ütemben szaprodó számának megfelelő «por.tW«" rel való ellátása Az elmúlt évben több mint egyharmaddal eo^1 kerted „por.Azorgyárbánunk, de ez a szám elmaradt a sportolók számának emelkedése mögött. A meg° k feladatok, a mégnagyobb tömegek bevonása a sportba, a tomsgöport szervezési munka megjavítása, a sporttudományos munka és kiterjesztése, az ő javuló eredményeinek biztosítása ée iég egy sor más feladat szükségessé teszi a magyar sport szervezeti átalakulását is. A következő év feladatainak egyike, hogy a fejlődő magyar sporthoz, amely már kinőtte a régi szervezési forma .A gyerekmpojé-, létrehozzuk az új, fejlettebb szervezeti formát is. Az új évben a sportépítkezések összege eléri a 30 millió Mint Hegyi Gyula mondta a Szabad Népnek adott nyilatkozatában: „Az új évben mind a tömegsport, mind a minőségi sport képviselői számára igen gazdag lehetőségek nyílnak. Az ötéves terv második évében még fokozottabb mértékben gyártják majd a szükséges sporteszközöket , és tovább folytatódnak a nay jelentőségű sportépítkezések. Mindenekelőtt aNépstadion építkezése, továbbá a dimtu pentelei sporttelep felépítése. Az év első negyedében elkészül a nagyhideghegyi sífelvonó és befejeződik a tatai edzőtábor építése. Ezenkívül mintegy 10 vidéki sporttelepet építünk újja, illetve bővítünk ki.* Vas 1951 es évben kezdődik mejg az újreálszerű labdarúgónkság is, amelyben mintegy játékos vesz írnád részt. A bajjnokság mellett a labdarúgás nagy eseménye lesz az ismét megrendezésre kerülő, Magyar Kupa , amelyben az ország valamennyi labdarúgócsapata indulhat. A magyar sport elmúlt évi hatalmas eredményei egyben békés elutómunkánk eredményei, a békeharc nagy sikerei. ,,, ... . , Szokásos ilyenkor ujev lajan boldog új esztendőt kívánni egymásnak. A "boldog új esztendő minden lehetősége előttünk áll. Mindazok a lehetőségek, amelyek a magyar sportot a felemelkedésnek ilyen hatamai !,akár# voy.`ták, még csak 1››kohódnak, a következő eztendőben. Egy pillanatig sem szabad azonban megfeledkeznünk arról, hogy amint az elmúlt évi hatalmas sporteredmnényeket csak a békés fejődés eredményeképpen érhettük el, úgy az új esztendő nagy ígéreteinek valóra váltásához is békére van szükségünk. Még soha nem tekinthetett a magyar sportlók tábor olyan reményteljes új esztendő elé, mint most, s éppen ezért még soha nem féltette, akarta és követett a békét úgy, mint most. Minden magyar sportolónak tovább kell fokoznia a békéért való harcát, javítania kell eredményein* növelnie kell eszmei és sportbeli tudását és személes példamutatásával is hozzá kell járulnia a békéért küzdők táborának növeléséhez. Az egész megyar sport békés fejlődését biztosítjuk, ha minden eddiginél szorosabbra fűzzük kapcsolatainkat a béke legfőbb őrével és biztosítékával, a Szovjetunióval és elmélyítjük sportkkapcsolatainkat a szocializmus útját járó népi demokratikus államokkal. Mert, mint Hegyi Gyula államtitkár írta: „Csak így tudjuk sportunkat mennyiségben és minőségben egyaránt tovább erősíteni. Csak így tudunk hozzájárulni a sport segítségével is ahhoz, hog -y szeretett, bölcs vezérünk, Rákosi Mátyás elvtárs szavaihoz híven p luszánk erős bástya legyen a béke frontján." löisUfectSt kvnditást temtetik a pécsi ntedeUrafik Pécsett számos modellezőkör működik és ezekben a lelkes fiatalok jó munkát végeznek. A körök jó műmkájánakk eredményét, a legutóbb megrendezett modellező kiállításán láthattuk a legjobban. A Nagyhajós-gimnázium egyik nagyobb termében a mennyezetet és a falakat szinte teljesen beborították a különböző nagyságú ás típusú modellek. — Főleg az iskolák és az ipari tanulóiskolák növendékei dolgoznak igen szorgalmasan — mondta Varga János, az OMRE kerületi vezetője. — Így elsősorban a műszaki gimnáziumban, a Nagy Lajos-, a Janus Pannonius-gimnáziumokban és a Pedagógiai főiskolán a legélénkebb a modellezőkörök munkája. Igen örvendetes az a körülmény is, hogy nemcsak a város ifjúsága, hanem a falvak fiatalsága is érdeklődik a repülés iránt. Legközelebbi feladataink közé tartozik, hogy a nemrégiben megváltozott DÍSz-vezetőségek segítségével az üzemi ifjúságot is bevonjuk a repülésbe. A kiállításon nagy sikert aratott Szomtmkos Józsefnek, a Sopiana-gépgyár ifjúmunkásának léglökéses kismotorja. Két apró benzinmotort is láthattunk a kiállításon. Az egyiknek öt, a másiknak pedig tíz köbcentiméteres motorja volt. Mindkét modell a Nagy Lajos-gimnázium modelleztőkörének a tulajdona. A kisebb motorhoz Kovács Taász 18 éves gimnáziumi tanulókészített szép karcsú repülőgépi modellt. A Nagy Lajos-gimnázium modellezőkörének öt tagja van. A pécsi modellezők februárban három megye részére rendeznek zárttéri modellversenyt. Korszerű felszerelésű sportcsarnok épül 1951-ben Dorogon A Bányaipari Dolftolók Szakszervezete Sportosztályának kezdményező- Bére korszerű felszerelésű sportcsarnok épült ötéves terv második évében Doroszon. A bányász sportolóknak régi vágya teljesül az új sportcsarnok megépítésével. Népköztársaságunk krmánya mintegy másfélmillió forint hozzájárulásal ad újabb lehetőséget a beregi üzemek dolgozónak, hogy mindennapi munkájuk után kedvelt sportjukban nyerjenek felüdülést és szórakozást. Az új sportcsarnok az ökölvívó, birkózó, asztalitenisz, terentkézilabda versenyek eddiginél nagyobb arányú megrendezését teszi majd lehetővé a dorogi szénmedencében.